Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

TOLNA \ __ 4 NÉPÚJSÁG 1988. november 14. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért húzódhat el egy per? Eitl Árpádné kajdacsi olvasónk taná­csért fordult hozzánk. Az történt, hogy szomszédja ez év tavaszán kivágta a kertjében levő cseresznyefát, ö ezt jog­talannak tartotta, bírósághoz fordult, fi­zetési meghagyás kibocsátását kérte a szomszéd ellen, aki a fizetési megha­gyás ellen ellentmondással élt. így - az eljárási törvény értelmében - az ügy perré alakult át. Panaszosunk nem érti, miként húzódhatott el a per hónapokig. Kérte, még május végén, a Növényvédő Állomástól a talaj vizsgálatát is. Onnan sem ment ki senki, választ sem kapott, ennek okát sem érti. Kérdéseire dr. Deák Konrád válaszolt: A bírósági tárgyalás „elhúzódásá­nak” számtalan oka lehet. Az ügyben eljáró bíró megbetegedhetett, szabad­ságon lehetett, de az is lehet, hogy a bí­róság szakértői véleményt kért, és a szakértői vélemény készült el - külön­böző okok miatt - késedelmesen. A tényleges okot szerkesztőségünk nem ismeri, a bíróság azonban - az érintett ügyfelek bármelyikének kérésére - idevonatkozóan is részletes tájékozta­tást ad. Amennyiben a szóban forgó ügy elbírálásához a Növényvédő Állo­más szakvéleményére is szükség van, a bíróság be fogja szerezni ezt a szak- véleményt, szükség esetén a tanács is intézkedhet a Növényvédő Állomásnál, azt azonban nem lehet elvárni a Nö­vényvédő Állomástól, hogy egy magán- személynek - esetleg eléggé meg sem alapozott - kérésére különböző vizsgá­latokat végezzen el. Javasoljuk, fordul­jon a Paksi Városi Bírósághoz, ahol részletes felvilágosítást kap az eljárási késedelem tekintetében, majd pedig - amennyiben ott per indult - a vitát a jog­szabályi előírásoknak megfelelően el fogja dönteni, határozatot fog hozni. Ta­nácskérő levelében szó van arról is, hogy a tanács bírság kilátásba helye­zésével arra kötelezte, hogy egy fát tá- volitson el. A tanácsnak ez a felszólítá­sa, határozata megjelöli azt is, hogy amennyiben azzal nem ért egyet, jogor­voslattal (fellebbezéssel) hova fordul­hat. Javasoljuk, vegye igénybe ezt a jogorvoslati lehetőséget. Mennyi kéményseprési dijat kell fizetni? Valuska Tamásné dunakömlödi ol­vasónk 1987. év oltóberétől villany­kályhával fűti a lakását. Ezt követően megjelent nála a Tolna Megyei Tüze­léstechnikai Szolgáltató Vállalalat ké­ményseprője, aki a kémények ellenőr­zése után 46 forint kéményseprési díj megfizetését kérte. Olvasónk kifizette a kért összeget, de levélben azt kérde­zi, jogosan kérte-e tőle a vállalat? Kérdésére Dr. Dallos Tibor, a vállalat igazgatója válaszolt: Ingatlannyilvántartásunk szerint tar­talék kémény van. A tartalék kémények ára magánszemélyek esetében 23 fo­rint, így fizetett ön 1988. évi kémény- seprési díjként 46 forintot. Az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter 26/ 1981. (XI. 14.) ÉVM számú rendelete 4. paragrafusának bekezdése alapján: „a tartalék kémények és tartozékaik használhatóságát évenként egyszer el­lenőrizni és azokat szükség esetén tisz­títani kell. Ilyennek minősül az épület, il­letve a helyiség olyan kéménye, amely­nél a tényleges igénybevétel a más rendszerű hőellátás miatt nem áll fenn, de a fokozott biztonság miatt használ­ható állapotban való tartása szüksé­ges.” Használaton kívüli kéménynek csak az minősül, amelynek a kitorkollását befalazták. Fentiek alapján dolgozónk helyesen járt el, amikor a díjat beszedte öntől, és csak a kémények állapotát ellenőrizte. Trágár beszéd a munkahelyen Kelemen Béla bonyhádi olvasónk ki­fogásolta panaszlevelében a Bonyhádi Zománcárugyár kilósraktárában dol­gozók hangnemét. Azt írta, vele szem­ben az ott dolgozó két személy közül az egyik nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt. Azt kérdezi, megen- gedhető-e ilyen ebben a munkakör­ben. Panaszára dr. Vasas István gyár­igazgató válaszolt: Levelében foglaltakat kivizsgáltuk, az abban közölteket tényszerűen bizonyí­tani nem tudtuk és az ott dolgozó mun­katársaink sem ismerték el vétkessé­güket - az incidensre nem emlékeznek. Mindez nem jelenti azt, hogy levelében közöltekben kételkedjünk. Az ott dolgo­zó munkatársainkat a levél tartalmával megismertettük és felhívtuk a figyelmü­ket arra, hogy hasonló jelenség munka- területükön nem fordulhat elő. Ellenke­ző esetben elkerülnek a jelenlegi mun­kahelyükről, mivel a jelzett viselkedési mód az általános emberi normákkal és különösen a kereskedelmi dolgozóktól elvárt magatartással nem fér össze. Kérjük a fentiek szíves tudomásulvé­telét, bízva abban, hogy intézkedésünk a problémáját megnyugtatóan rendezi. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Díjnyertes iskolai videofilm készült Lengyelben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Vépi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző és Munkásto­vábbképző Intézet szervezésében 1988. októberében harmadszor rendezték meg a középfokú oktatási intézmények részére az alkalmaztatástechnikai és ok­tatásfejlesztési konferenciát. E konferencia keretében kerül sor minden évben az oktatási céllal készített videofilmek versenyére. A Lengyeli Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet alkotógárdája 1987-től vesz részt ezen a versenyen. Említésre érdemes, hogy az elmúlt évben a IV. helyezést hozták el erről a verseny­ről. Ez adta a lendületet ahhoz, hogy eb­ben az évben két filmmel nevezzenek be. Az első film témája: Az oltványok gépi fel­szedése a faiskolai termesztésben. Ez a 14 középfokú oktatási intézet munkája közül az I. helyezést kapta. A második film a Vetőmagvak szín szerinti osztályo­zása fotocellás válogató berendezéssel is jó színvonalúnak ítéltetett. A lengyeli alkotásokat Klausz László okleveles mezőgazdasági mérnök, vala­mint Bruchmann Dorn János oktatás- technikus, felvételvezető készítették. Bai József Társközségi Közösségi ház a neve a 80 m2-es épü­letnek, amelyet a közelmúltban vehettek birtokukba a kalaznóiak. Az alig 300 lel­kes társközség életében jelentős volt az a délután, amelyen a gondos és lelkes készülődés, az alig remélt megvalósítás után Tamás Ádám, a Tolna Megyei Ta­nács elnöke köszöntő és megnyitó sza­vait követően a falu idős lakói beléptek a nekik, értük létrehozott épületbe. Közös­ségi ház ez az épület még akkor is, ha nem szolgál jelentős események, gene­rációk közösségeinek találkozóhelyéül. Ez a ház az idősek közösségének készült. Kalaznó a megye elmaradott térségei közé sorolt település. Székhelyközsége Hőgyész. A nyugdíjasok száma 92. Aktív értelmiség nem él a községben, munka- lehetőség szinte nincs. A sok idős ember azonban gondoskodásra, törődésre vá­gyik. Sok az egyedül élő ember. Szociális étkeztetéssel igyekeztek legalább az akarat - lépés egyszeri meleg élelmezésüket biztosíta­ni, ez azonban korlátozott ellátást biztosí­tott. A feladatot egy szociális gondozónő végezte az idős emberek teljes megelé­gedésére, de nem volt megfelelő hely, ahol a Hőgyészről kiszállított főtt ételt ki lehetett volna osztani, az emiatt gyakran kihűlt. A helyi elöljáró, Balázs Jánosné kérte a tanácsot, segítsenek valamit, ja­vítsanak ezen a helyzeten. Alkalmas épü­letet, olyat, ahol az ételt melegíteni, szét­osztani is lehet, netán helyben el is fo­gyasztható, nem találtak. Volt azonban a faluban egy használaton kívüli, omladozó tejbegyűjtő. A tulajdonos és a kezelő megegyezett, de az átalakításhoz a tanácsnak nem volt elég pénze. Az elöljáró ebbe nem nyugo­dott bele, közös erővel sikerült pénzt sze­rezni abból a megyei alapból, amely az elmaradott térségek támogatására szol­gál. A kivitelező adott volt, a Hőgyészi Nagyközségi Közös Tanács házilagos az idősekért építőbrigádja fogott a munkákhoz. A falu lakói sok társadalmi munkával, terepren­dezéssel, a bontás végzésével segítettek. A szakipari munkákat alvállalkozók vé­gezték. A régi tejbegyűjtő teljesen megújult. Társalgó, konyha, ebédlő és a kiszol­gálóhelyiségek, kellemes berendezés várja a társaságra, pihenésre vágyó, gondoskodást igénylő időseket. Megol­dódott a házban a szociális étkeztetés le­bonyolítása, hiszen itt kívánságra, hely­ben is el lehet fogyasztani az ebédet. Jelenleg 14 étkező van, az igény sok, mérlegelni kell, ki a legrászorultabb. A megnyitó napján a ház elődjének, a tej­begyűjtőnek egykori kezelője, Csasznyi Sándor is ott állt a kellemes napsütés­ben, aki büszkén mondta: 1950-1986-ig ő volt itt a kezelő, most pedig szívesen lenne idejáró pihenő, ...ha majd beveszik. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Fotó: MARTONFAI DÉNESNÉ Kalaznói idősek körében Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnöke a közösségi ház megnyitóján Az elzárás végrehajtá­sának szabályairól szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja az igazságügy­miniszter 14/1988. (X. 14.) IM számú rendelete, amelyből kiemelendőnek tartjuk, hogy a büntetés-végrehajtási testü­let tagja kényszerítőeszközt az elkö­vetővel szemben, illetőleg az elköve­tő felügyeletét vagy biztonságát fe­nyegető veszély elhárítása érdeké­ben csak előzetes figyelmeztetés után alkalmazhat. A kényszerítőesz­közök pedig: a) a testi kényszer, b) a könnygázszóró palack, c) a bilincs, d) a gumibot, e) a szolgálati kutya, f) a fegyver. Bízunk benne, hogy a büntetés­végrehajtási testület tagjain kívül csak kévésünk érdeklődésére kell számot tartsanak ezek a szabályok. A művelődési miniszter 22/1988. (X. 14.) MM számú rendelete az ön­költségen szervezett oktatások gaz­dasági kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondja - többek között -, hogy az önköltséges oktatás valamennyi költségét, illetve ráfordítását az oktatás bevételeiből (részvételi díjakból) kell fedezni, így pl. az előzetesen felszámított általá­nos forgalmi adót is. A jogszabályok mellékletei jelölik meg az önköltséges oktatások költ­ségeinek előkalkulációját, valamint a számviteli és pénzügyi elszámolás mikéntjét. Az említett két jogszabály a Ma­gyar Közlöny idei 48. számában ol­vasható. A következő, a 49. számban jelent meg a Minisztertanács 73/1988. (X. 18.) MT számú rendelete a Központi Ifjúsági Alapról. A rendelet megjelöli az Alap forrásait, meghatározza, hogy az milyen feladatok megvalósí­tására és fejlesztésére használható fel, itt kiemeli - többek között - a pályakezdés, családalapítás segíté­sét, az ifjúság közéleti cselekvésé­nek kibontakozását szolgáló közös­ségek létrehozásának és működé­sének támogatását, a gyermek- és if­júsági korosztályok kulturális ellátá­sának és szórakozási feltételeinek fejlesztését, kimondja, hogy az Alap­ból támogatás adható minden olyan szervezetnek, amely segíti az előbb említett feladatok eredményesebb megvalósítását. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyel­met a Munkaügyi Közlöny idei 9. szá­mában megjelent arra a közlemény­re, amely a személyi jövedelemadó­zás átmeneti kérdéseiről szól, s amely a jövedelemadó alapjának meghatározáskor pl. az 1988. évi bérköltség, érdekeltségi alap, illetve adózott nyereség terhére fizetett ju­talom, az 1988. évben történő mun­kaviszony-megszüntetés miatt az 1987. évben ki nem vett szabadság megváltásának 1988. évben kifize­tett összege, stb. Az érdeklődők a jö­vedelemadózással kapcsolatos számos más kérdésre is választ kap­nak. A Munkaügyi Közlöny idei 10. szá­mában olvasható az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója az átképzési támogatás utáni nyugdíjjárulék fizetéséről, mely tájékoztatóból itt csupán annyit idé­zünk: „Az átképzési támogatás folyó­sításának tartama munkaviszonyban nem álló személy esetében is szol­gálati időnek számít.” Eligazításiad a tájékoztató abban a tekintetben is, hogy a munkaviszonyban nem álló, átképzési támogatásban részesülő személy hol, kitől igényelheti a társa­dalombiztosítási ellátást. DR. DEÁK KONRÁD Miért az eszperantó? Nem könnyű a tanintézeteknek, hogy melyik idegen nyelv legyen a kötelező, mert nemcsak a felmerült igény szabja ezt meg, hanem az idegen nyelvtanításá­nak lehetősége is. Felmerül a kérdés: vajon elég-e csak németül tanulni a ma emberének? Nem, mert előfordulhat, hogy valaki holnap Svédországból átmegy Iránba vízi erő­művet építeni. Rohanó világunkban nincs időnk több idegen nyelv tanulásá­ra, pedig lehet, hogy holnap Kubába kell utazni cukorgyárat építeni, ott meg jó len­ne spanyolul tudni. Számtalan példa bi­zonyítja; nem elég csak a divatos angol, jó lenne valamilyen közös nyelv, amit minden állam elfogad. Tulajdonképpen ez már régen meg is történt. Száz éve lé­tezik egy közös nemzeti nyelv, amit ép­pen úgy használnak Mexikóban, mint Svédországban. Ma még ugyan nem ál­talános, de nincs olyan területe a világ­nak, ahol ne volna az eszperantónak követője, hirdetője az élet különböző te­rületén. A szándék nemes, egy nyelven kö­zelebb hozni az embereket egymás­hoz, mindenki, az emberi jogoknál fog­va, megtartva saját nemzeti anyanyel­vét. Az Eszperantó Világszövetség, a cen­tenáriumi 1987. évi világkongresszusán határozta el, hogy az eszperantó nyelv al­kotójának szülővárosában, a lengyelor­szági Bialystokban Eszperantó Világköz­pontot létesít, aminek elsőrendű feladata e nemzetközi nyelvnek a korábbiaknál sokkal jobb, szélesebb körben való ter­jesztése. Ennek érdekében, a felhívás­nak eleget téve a Tolna Megyei Esz­perantó Bizottság 1988/1989. évben széles körű tájékoztatást tart, melyben megismerteti a megye lakosságával, pe­dagógusaival, a műszaki értelmiséggel az eszperantó nyelv praktikumát. Az esz­perantó jó alap lehet más idegen nyelv könnyebb megtanulására is. Az eszpe­rantóval teremthetjük meg a legköny- nyebben a széles nagyvilágban a nem­zetközi barátságot, ami közelebb hozhat­ja a világbékét. Soha többé háborút - Ne plu militon. A Tolna Megyei Eszperantó Bizottság Szekszárd után Pakson, a művelődési központban 1988. november 16-án szer­dán, délután 17 órakor, a Munkás Műve­lődési Központ és annak eszperantócso­portja közös rendezésében tartja meg ismeretterjesztő, előadását. Az előadó Farkasné Tatár Éva, a világot járt népsze­rű eszperantóoktató. Már nem olyan tá­voli álom: egy nép, egy nyelv - unu popo- lo, unu lingvo megteremtése. Miért az eszperantó? Mert a béke nyelve! BÁLINT ISTVÁN Koordinációs értekezlet Pincehelyen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Pincehelyi Nagyközségi Közös Ta­nács koordinációs értekezletet hívott össze a nem tanácsi szervek vezetőinek részvételével. Elsőként a nemrégiben megalakult nagyközségi egészségvédelmi tanács tevékenységéről tájékoztatták a megje­lenteket. Tagságát a helyi és a társközsé­gekben élő egészségvédelmi aktivisták alkotják. Elnöke Juhász Ottóné vb-titkár, vezetője dr. Mattheidesz Veronika körzeti főorvos lett. Az egészségvédelmi tanács az egészséges életvitellel, a helyes táp­lálkozással, az egészségre káros folya­matok (dohányzás, alkoholizmus) meg­állításával foglalkozik. A résztvevők tájé­koztatást kaptak a nagyközség családi és társadalmi ünnepeinek színvonaláról is, amit jónak minősítettek. Szó volt az utak, belterületi utak, árkok rendezésé­ről, a Temesvári utca útburkolatának fel­újításáról, a kazettás rendszerű szenny­víztároló építéséről. Ezen az értekezleten jelentették be a nagyszékelyi képviselők, hogy novem­berben vöröskeresztes csoportot akar­nak megalakítani. A koordinációs érte­kezlet második felében az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásá­ról szóló törvényjavaslat társadalmi vitá­jára került sor, melynek előadója Schutzbach Ferenc, a Tamási Városi Ta­nács titkársági csoportvezetője volt. Is­mertette a törvényjavaslat főbb változá­sait, ami a megjelentek között élénk vitát váltott ki. JANKÓ MÁRIA Milyen is lesz az új közös otthonunk? Megnyitóra várnak a helyi nyugdíjasok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents