Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
4 ^tíÉPÜJSÁG 1988. november 11. ♦ CSALÁD ♦ OTT! Kendő, kendő, kendő... Családi furcsaságok 100 éve A száz évvel ezelőtti Szekszárd Vidéke november 8-i és 15-i számában is egy-egy, ma már furcsának számitó érdekességet közölt az akkori családi életről. Az első arra is jó példa, hogy a jogban régen is, ma is lehetnek olyan joghézagok, amelyeket annak idején a bölcs törvényhozók aligha gondoltak végig. „A magyar törvényhozás ugyancsak lovagias a nők iránt” - olvassuk november 8-án „legjobban bizonyítva ezt, hogy a férjes nőket, bármily korúak legyenek is, nagykorúnak tekinti. Megtörténik aztán sokszor, hogy a 18-19 I éves menyecske nagykorú, ellenben a 22-23 éves férj kiskorú. (Itt 24 év a bűvös határ.) Ha a menyecske tűzrőlpattant, a férj pedig pipogya, az előbbi érvényesíteni akarja a törvény által ráruházott jogot, gyámi hatalmat igényel férje fölött s az egésznek rendszerint az a vége, hogy a házban a papucskormány lép uralomra. Ebből a férfiakra a tanulság, hogy vagy ne nősüljenek kiskorúságuk alatt, vagy ragadják meg erős kézzel a kormány gyeplőjét, különben e I jogot feleségük szerzi meg, tőle aztán többé nem vitatják. Ilyképp járt nemrégiben egy fiatal (23 éves) férj. Dicsekedett nőtlen barátai előtt azzal, hogy ő már nős; barátai eleinte tűrték a gúny nyilait, később azonban azzal főzték le, hogy ne dicsekedjék a házasélettel az, aki még kiskorú, s a kiskorú fölött a felesége gyámságot gyakorol, s egyszersmind a fiatal menyecskét is figyelmeztették erre. A menyecskének tetszett az a gondolat, hogy ő már nagykorú, míg a férje kiskorú és tréfából felsőbbséget kezdett férje fölött gyakorolni. A férj, szintén csak tréfából, engedett feleségének, s e tréfát úgy megszokták, hogy most a férj elért nagykorúsága ellenére sem mer felesége ellen szólani, s a menyecske továbbra is ellentmondást nem tűrő úr maradt a házban.” Minden évben több és több lakásban üt ki tűz, sok ember hal meg értelmetlenül és oktalanul a fűtőberendezések hibás működése következtében. A szénfűtés során előforduló személyi balesetek mögött sokszor az húzódik meg, hogy a tüzelőanyag nem ég el megfelelően: a tökéletlen égés következtében szén-monoxid keletkezik, és ez erősen mérgező gáz, ráadásul színtelen, szagtalan, és emiatt nem is érzékelhető. Tökéletes égés mellett is marad a füstgázokban némi szén-monoxid. Ez is veszélyes, legfeljebb annyi a különbség, hogy a füst szagát jól érezni. Ha a kályha és a kémény kifogástalan állapotban van, akkor a füst a benne levő káros anyagokkal együtt eltávozik a szabadba. Ha viszont a kémény rossz, ha kicsi a huzata, akkor az égéshez kevés a friss levegő, kevés az oxigén is, emiatt az égés nem tökéletes. így keletkezik a szén-monoxid. Ha a füstcső nem zár megfelelően, ha hézagok vannak rajta, a réseken keresztül is szennyeződhet a szoba levegője. Ha tehát fűtés közben fejfájást, hányingert, levertséget érzünk, ha rossz a közérzetünk, feltétlenül gondoljunk arra, hogy ennek szén- monoxid-mérgezés is oka lehet. A kéményseprők minden évben átvizsgálják a kéményeket, elsősorban abból a szempontból, hogy elég nagy-e a huzatuk. Erről egyébként magunk is meggyőződhetünk, ha egy égő papírdarabot teszünk a kémény nyílásába. Az erős huzatú kémény szinte kitépi a kezünkből; a lángoló papír eltűnik a kéményben. A kémény felülvizsgálata során derülhet ki, hogy miért nincs jó huzata. Előfordulhat például, hogy a nyári időszakban belehullott valamilyen féltégla, vakolatdarab. A felszálló hamu és korom is szennyezhet annyira, hogy a kémény nyílása beszűkül. Ezt csak szakember tudja eltávolítani. Ha a kéményünk teljesen függőleges, akkor egy 45 fokban tartott tükörrel látni lehet a szabad eget, ha a nyílás tiszta. Dugulások lehetnek a füstcsövekben is; ezeknek a kitisztítása is évente esedékes. Itt kell említést tennünk az úgynevezett hődobokról. Ezek a füstcsőbe iktatott megszakítások, azt a célt szolgálják, hogy a füstgázokban még meglévő meleget a szoba légterében hasznosítsák. Mielőtt még valaki bogarászni kezdené a törvényeket, nem árt tudni, hogy azóta férfiak emancipációja ugyancsak előrehaladt, hiszen ma már minden fiatalkorú házaspár választó. Az igaz ugyan, hogy a legtöbb esetben úgy élnek a választójoggal, hogy ki-ki új élettársat választ magának... A Zemplén című lap segítségével Amerikába vitte egy hét múlva olvasóját a Szekszárd Vidéke, amikor ezt írta: „Szolgálókat csak jó módú, nagyobb családoknál tartanak, nem mint nálunk, minden fékezőnek, pályaőrnek, hajdúnak, vagy szegény sorsú mesterembernek van szolgálója. Nálunk mindenki a legújabb divat szerint akar öltözködni, itt pedig az ezekkel rendelkező úr is oly egyszerű, hogy az ember azt mondaná, ennek aligha van betevő falatja. Nálunk minden szegény sorsú mesterember leánya kisasszony, kit üveg alatt tartanak, hogy a nap szeplőt ne vessen az orczájára (megjegyezve, hogy otthon a fogadott kunyhóban csak inges krumplit zabái), irtózik a munkától s fél az utczán keztyü nélkül megjelenni, nehogy valaki meztelen fehér kezét lássa, vagy a napfény elbarnítsa. Itt a jómódú leányok műhelyekben, boltokban, gyárakban egész napon át dolgoznak. Nálunk az utczán csak egy parasztember vagy alsóbb rendű szolgák szoktak valamit czepelni a kezükben, itt pedig, legyen bármily nagy úr is valaki, a bőröndjét vagy a be- vásároltakat maga viszi haza... Itten mindenki a saját maga bérszolgája.” Bizony, ha valaki kora délután kinéz az utcára, maga is tapasztalhatja, hogy tiszta Amerika ez már: ott erősödnek nap mint nap az asszonyok a teli szatyrokkal. Lehet, hogy nálunk a törvény tiltja a férfiaknak a bevásárlást? Uraim! Mi lenne, ha a nagykorúság mellé még ezt a jogot is kivívnánk magunknak?! Lényegében hőkicserélőként működnek. Takarékossági szempontból nem kifogásolhatók, azonban tudnunk kell. hogy csökkentik a füstgázok áramlási sebességét, és ezért csak akkor alkalmazhatók, ha a kéménynek igen erős a huzata, és a kéményseprők az alkalmazását felülvizsgálták. Mind a vas-, mind a cserépkályhák a használat következtében előbb-utóbb tönkremennek, mert belső samottbélé- sük kiég. Kilazulnak a cserépkályhák egyes csempéi, és a füstjárat emiatt már nem ép. Elsőnek a csempéket (cserepeket) összetartó fugák kihullását észleljük. Anyagtömítés hiányában itt „hamis” levegő áramlik be. Ez csak a kisebb baj, de emiatt lanyhul az égés, és füstgáz áramolhat a lakásba a hiányos fugákon. Ha a vaskályhák samottja égett ki, akkor azok még rövidebb ideig (szinte alig) tartják a meleget. Ráadásul ez még sokba is kerül. Sokan nincsenek tekintettel arra, hogy a kályha erősen sugárzó test, és a közelében nem szabad éghető anyagnak lennie. A ruhanemű, a szárítani odatett aprófa könnyen lángba borulhat. A kályhából kikerülő izzó tüzelőanyag-darabkák is okozhatnak tüzet; ezért mind a vas-, mind a cserépkályha előtt a padozatot vaslemezzel kell fedni. Ha nehezen gyulladna be a kályha, ne próbálkozzunk olajjal, petróleummal vagy más, könnyen éghető anyaggal. Ebből már sok tűz keletkezett! Tüzet a korszerűnek tartott olajkályhák is okozhatnak. Nagy veszélyforrás a kályha közelében tárolt olajoskanna. De abból is keletkezett már tűz, hogy az olajutánpótlást nem üzemen kívüli, hideg kályhába töltötték, hanem a működőbe. A legkorszerűbbnek tekintett gázfűtőberendezések nemcsak tüzet, hanem gázrobbanást is okozhatnak. Ezeket hatóságilag ugyan időszakonként felülvizsgálják, azonban a két felülvizsgálat között könnyen megtörténhet a baj. Végül arról kell szólnunk, hogy sok konyhában egyáltalában nincs kályha. Itt - ha gázzal főznek - a sütőt szokták szabálytalanul melegítésre felhasználni. A sütőből származó égéstermékek - csakúgy, mint a gáztűzhelyé - a konyha helyiségében maradnak, ott felhalmozódnak és halálos balesetet okozhatnak. Hol utazhat a gyerek? A módosított KRESZ 46. paragrafusának (3.) bekezdése értelmében október 1. óta „Személygépkocsi első ülésén 12 éven aluli, 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket szállítani tilos." A módosítás tehát a korábbi 6 éven aluli korhatárt 12- re emelte fel. A tilalom azonban csak a két kizáró ok együttes megléte esetén érvényes. Pl. egy 160 cm magas, 11 éves gyermek szabályszegés nélkül szállítható az első ülésen. A módosítás indoka ugyanis az, hogy a 150 cm-nél kisebb gyermeknél a becsatolt biztonsági öv esetleges ütközésnél nem védelmet, hanem többletveszélyt jelent. A 12 éves életkorhatárnak az értelme abban lelhető, hogy azok sem rekeszt- hetők ki az első ülésen utazásból, akik sohasem nőnek 150 cm fölé. (Akkor vezetői engedélyt sem kaphatnának.) Esetenként a későn növő fiataloknak érzelmi-lelki problémát is okozhatna az ilyen rendelkezés. A biztonsági öv nyújtotta védelem, vagy az általa okozott veszély különben sem a test, hanem a törzs magasságától függ, amely a gyermekkort követően a kisebb növésűeknél viszonylagosan nagyobb. Beszélhetnénk még veszélyt kiiktató technikai megoldásokról is, helyette azonban arra hívjuk fel a kis növésű (150 cm-nél alacsonyabb) embereknek-fiataloknak a figyelmét, hogy 12 éves koruk után sem kötelező a gépkocsik első ülésén utazniuk. Motorkerékpár pótülésén korhatártól és testmagasságtól függetlenül „csak a saját biztonságára ügyelni képes olyan személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartókat eléri.” Ám ez a rendelkezés fordítva nem értelmezhető. A lábtartókat eredeti helyükről elmozdítva nem szabad az utas lábához igazítani. Saját biztonságára ügyelni nemcsak apró gyerekek lehetnek képtelenek, hanem pl. ittas emberek is. A gomba az emberiség egyik legősibb eledele. Nemcsak éteknek gyűjtötték, hanem például a taplógombát tűz szítására is használták, az ősidőkben egyikmásik fajtájával gyógyítottak, tudatos termesztését azonban csak a XVII—XVIII. században kezdték el Franciaországban. Magyarországon a XIX. század második felében a fővárost övező elhagyott kőbányák pincerendszerében honosítottak meg gombakultúrákat francia minta szerint. így kezdett nálunk is szerepet játszani a „sampinyon”, pontos magyar nevén a kétspórás csiperke az étrendünkben. Akkortájt a termesztett gomba elsősorban a jobb vendéglők, éttermek és az „úri” házak ételválasztékát színezte. A gombát gazdag foszfor-, kalcium-, B,-, B2-vitamin-tartalmáért is érdemes fogyasztani. Bár nem nagyon rostos, mégis elég nehezen emészthető, vagyis legkevésbé sem kímélő ennivaló. Emellett ajánlatos frissen fogyasztani, mert állás során egészségre káros kémiai folyamatok mennek végbe benne. Az idők folyamán a csiperke meghódította a háztartásokat. Volt időszak, amikor - olcsóbb lévén - a húspótló szerepét töltötte be. Kialakultak a szokásos gombás ételek: leves, paprikás, gomba tojással, rántott gombafejek, gombaszósz, és ezzel nagyjából bezárul a gomba felhasználási lehetőségeinek ismerete. Sokan például máig sem tudják, hogy a zárt rekeszű, frissen fehérlő gombafejről vétek a héjat lehántani, csak a szára Divat a kendő változatlanul, s viselete számtalan variációra ad lehetőséget. Rajzaink is azt érzékeltetik, mikor, hol, mi módon alkalmazhatjuk ezt a kellemes divatkelléket. Az 1., 2. és a 3. rajzunkon a fejkendő megkötési lehetőségeire láthatunk példát, a 3. ábrán a kendőnek kalappal való kombinációjára. 4. Két nagyobb és egy kisebb kendőből üdülésre, strandolásra, kirándulásra homokos végét kell levágni. Alaposan megmosva azonmód felhasználható. Az sem ismeretes, hogy a friss csiperkegomba - salátába téve - nyersen is ehető. Néhány, négy személyre szóló gombaételrecept: Nyers gombasaláta: Fejenként 6-8 deka gombát jól megmosva vékonyra felszeletelünk, és egy citrom kifacsart levével meglocsolunk. (Ez megóvja a bámulástól.) A felszeletelt gombát hűtőbe tesszük. Egy tojás sárgáját kikeverünk egy evőkanálnyi hozzácsepegtetett olajjal, késhegynyi törött borssal, sóval, kis kanál mustárral, fél fej apróra vágott vöröshagymával, egy pohár joghurttal és ezzel öntjük le a citromozott gombát. Behűtve 1 -2 órán belül tálaljuk. Svéd gombasaláta: Egy fej apróra vágott vöröshagymát feketekávés csészényi olajban világosra sütünk. Ebbe beletesszük a 35-40 dekányi vastagabb szeletekre vágott gombát, és sóval, törött borssal ízesítve addig pároljuk, amíg saját levét el nem főtte. A tűzről levéve belekeverünk kis doboz paradicsompürét, késhegynyi őrölt babérlevelet, fél citrom reszelt héját. A tűzre visszatéve, kevés vízzel hígítva egyet rottyantjuk. Végül kevés cukorral megszórjuk, meg- citromozzuk és behűtjük. Gombatorta: Huszonöt deka lisztet összegyúrunk 10 deka vajjal vagy margarinnal, csipetnyi sóval, egy tojással. Félretesszük. Fél kiló gombát apróra vágva, egy fej reszelt vöröshagymával együtt meglankasztunk egy evőkanál alkalmas szoknya-melltartó együttest alakíthatunk ki, melyet egy vászonblézer tesz kompletté. 5. Három nagy zsebkendőből divatos „szinte semmi” fürdőruha, természetesen fiataloknak, vékony alakra! 6. Két nagy szép, színes kendőből alkalmi nyári poncsó. 7. Három, színben egymáshoz illő selyemkendőből elegáns turbán készíthető. B. K. vajon vagy margarinon. Megpaprikázzuk, őrölt borssal meghintjük, a tűzről levesszük. Közékeverünk 10 deka darált párizsit, egy egész tojást, egy tejben áztatott, kifacsart zsemlét. Kevés citromlével meglocsoljuk. A vajastésztával a formát úgy béleljük ki, hogy harmadát meghagyjuk a befedéshez. A tésztaágyat a keverékkel megtöltjük, a tésztával befedés előtt reszelt sajttal megszórjuk, és előre bemelegített sütőben mintegy 30 percig sütjük. Amikor a sütőből kivesszük, tálra borítjuk, kevés tejföllel meg pergetjük. Spórolós gombafasirt feltétnek: Két öreg zsemlét tejben megáztatunk, majd kinyomkodva tálba morzsoljuk. Húsz deka gombát apróra vágva, kis fej vöröshagymával egy evőkanál olajon meglankasztunk. Megsózzuk, megborsozzuk, a zsemlébe keverjük. A masszát egy tojással megkötjük, kicsit állni hagyjuk, majd pogácsákat formálva belőle, forró olajban mindkét oldalán gyorsan kisütjük. Lecsós, rizses gomba: Két evőkanál olajon megfuttatunk 25 deka megmosott, lecsurgatott rizst. Közékeverünk 25-30 deka felszeletelt gombát, egy kis fej apróra vágott vöröshagymát. Kis lángon fedő alatt 5 percig pároljuk. Hozzádarabolunk 3-4 zöldpaprikát Az egészet megsózzuk, annyi vizet töltünk rá, hogy az ételt ellepje. Sütőben lefedve 25 percig puhítjuk. Akkor rászórjuk a 3-4 lehámozott, cikkekbe vágott paradicsomot az egészet tejföllel meglocsoljuk, a sütőbe még öt percre visszatoljuk, majd tálaljuk. ❖ CSALÁD ❖ OTT Dr. T. G. A lakásfűtés veszélyei: a tűz és a fulladás PIACSEK GYÖRGY Táplálkozás - háztartás Napirenden - a gomba
