Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

( TOLNA \ _ 4 ^PÜJSÁG 1988. november 4. A bírósági végrehajtásról Szerkesztőségek levelezési rovatai- tózkodik a lakásban. Ezek a körülmé­hoz érkezik gyakran olyan felháborodott hangú bejelentés, miszerint a bírósági végrehajtó minden előzetes értesítés nélkül szinte betört a lakásba, hogy számba vegye az adós végrehajtható holmiját. Első hallásra mindenki jogsértésre gyanakszik. Ám ha végigvezetjük a bíró­sági eljárás fonalát, láthatjuk, korántsem derült égből villámcsapásként éri ez a sokk az érintetteket. Az nem vitás, hogy a bírósági végrehajtás az adós vagyoni jogait korlátozó eljárás. Garanciája, hogy végrehajtást csak a bíróság vagy a közjegyző (kivételesen más szerv) Írásbeli intézkedése, az úgynevezett végrehajtható okirat alapján lehet elren­delni és lefolytatni. A végrehajtható ok­irat kiállítását (a végrehajtás elrendelé­sét) jogvita előzi meg, amelynek során a hatóság már határozatot hozott. A vég­rehajtás éppen az ebben foglaltak ki­kényszerítését szolgálja. Tehát senki­nek a lakását nem nyitják ki „csak úgy” és foglalnak nála. A végrehajtást elszen­vedő tudja, hogy ő tartozik valakinek vagy valamilyen szervnek, és várhatja, hogy ezt az adósságot behajtják rajta. A végrehajtást először a munkabérre és egyéb járandóságra kísérlik meg, ha ez nem járt eredménnyel, akkor foglalják le az ingóságokat. Pénzkövetelések be­hajtásának gyorsítása céljából a két mó­dozat együttesen is alkalmazható. És most nézzük a végrehajtásra vo­natkozó szabályokat. A foglalás időpontjáról nem hogy nem kell értesíteni az adóst, de nem is sza­bad. Előfordul, hogy a végrehajtó a lakást zárva találja, mert senki nem tar­nyek azonban nem akadályozhatják a végrehajtást. A végrehajtó az adós le­zárt lakását hatósági tanúk jelenlétében felnyithatja. Ilyenkor azonban nem kell félni attól, hogy a lakás a végrehajtó el­menetele után nyitva marad. Azt minden esetben lakatpánttal ellátják, és lakattal lezárják. Foglalási jegyzőkönyvet minden eset­ben kell készíteni, és azt az adósnak vagy a vele egy háztartásban élő nagy­korú hozzátartozójának át kell adni. Olyan esetben, amikor a foglalás az adós és családtagjainak távollétében történik, a foglalási jegyzőkönyv máso­latát az adós részére a házfelügyelőnél (gondnoknál vagy a lakóbizottság elnö­kénél vagy a lakásban) kell hagyni. Ezenkívül ez utóbbi esetekben, amikor a lezárt lakásban foglal a végrehajtó, még egy jegyzőkönyvmásolatot kell postán az adós címére elküldenie a végrehajt­ható okirattal együtt. A fedezeti elv érvényesülésének szempontja miatt a foglalást az értéke­sebb dolgokkal kell kezdeni, hogy minél kevesebb tárgyat legyen szükséges összeírni. Általános szabály, hogy csak az adós tulajdonát képező ingóságokat lehet le­foglalni. A birtoklás ténye azonban vé­delmezi az adós tulajdonjogát, kivéve, ha az ingóságon levő jelből vagy egyéb körülményből kétséget kizárólag meg­állapítható, hogy az nem a végrehajtást szenvedő tulajdona. Egyébként a valódi tulajdonosnak kétséget kizáróan bizo­nyítania kell, hogy az ő dolgát foglalták el annál, akinek őrzésre átadta. DR. KERTÉSZ ÉVA ♦ CSALAD ♦ OTT> Hímzett tulipánok A kedves tulipános motívum sokféle kézimunkára kihímezhető, de szépen mutat ruhadarabokon, blúzokon, ruhá­kon, szoknyákon, mellényeken is. Rajzunk tetszés szerint kisebbíthető és nagyítható. ízlés szerinti összeállítás­ban minden tulipán más-más színű le­het, sőt akár „cirmos” is, például piros­sárga, rózsaszín-fehér, stb. A leveleket a zöld kétféle árnyalatával hímezzük, így hatásosabb. A kivarrást megoldhatjuk szár- vagy láncöltéssel, de ha igazán szép munkát akarunk lét­rehozni, akkor ne sajnáljuk az időt és fá­radságot: hímezzük ki laposöltéssel. B. K. A bor kezeléséről I. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A kistermelők megkezdték a szüret utáni első borfejtéseket. Barkóczi Ernő attalai kistermelő mondta el az idei év ta­pasztalatait, hogy ő hogyan készíti a vö­rös- és fehérbort. Egyébként a dombó­vári és városkörnyéki borversenyeken évek óta díjat nyer a boraival. Mint el­mondta, jó bort csak jól kezelt, tiszta hordóban lehet érlelni. Először a fehérbor készítéséről, keze­léséről számolunk be.- Szüret előtt minden hordót kiforrá­zok, majd száradás után lekénezek. Fél szál ként égetek el 100 literenként - mondta Barkóczi Ernő, majd így folytat­ta: - Az idei évben nagyobb figyelmet igényel a borkezelés. A bor minősége a hordón kívül a must- és borkezelésen múlik. Bizonyos fajta szőlők, például a rizlingszilváni, királyleányka a sok csa­padék hatására korán rothadásnak in­dultak - hozzáteszem, a gondos nö­vényvédelem ellenére. A kissé rothadt fehér szőlőket darálás után azonnal pré­selni kellett, a minőség megőrzése érde­kében. Természetesen a már elrothadt fürtöket nem szabad ledarálni. Tehát a must a kádból a hordóba kerül. A rotha­dás mértékétől függően borként adago­lok a musthoz. Egészséges musthoz 1 dkg/100 liter, kissé rothadt szőlőből készült musthoz pedig 1,5 dkg/100 liter dózisban. Fehér szőlő esetén a kádra nem teszek ként. Hogy mikor végzem el az első fejtést? A must erjedése után nem várom meg, hogy a fehérbor teljesen letisztuljon. A megerjedt bort körülbelül három héttel a szüret után lefejtem. Fejtés közben Derítőn derítőszert adagolok az új borhoz. Ugyancsak 1 de­ka ként is adok hozzá 100 literenként. Tehát hordóban nem kénezek. A fejtés során eltávolitom a seprőt és az oda nem kívánatos más anyagokat. Mint azt tudjuk, a seprő rontja a bor minőségét, az oxigént kivonja a borból. Azt tudom ajánlani a kistermelőknek, hogy fejtés után derítsenek. Az így lefejtett fehérbort 10 nap múlva ismét tiszta hordóba fej­tem. BODO IMRE A májbetegségek megelőzésének lehetőségei Mielőtt a megelőzés lehetőségéről beszélünk tisztázni kell, hogy mit értünk „máj­betegségen”. A máj nagyon fontos szerve a bélből felszívódó különböző tápanyagok „méregte­lenítésének”, átalakításának. Termeli és kiválasztja az epét, amely fontos szerepet játszik a tápanyag emésztésében. A májat érintő megbetegedéseket ezért nagyjából két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba azok a betegségek tartoznak, melyek a májsejtek méregtelenítő tevékenységét akadályozzák, tönkreteszik a májsejteket, míg a másik csoportba az epeelválasztással, -elfolyással és epekőképződéssel kapcsolatos betegségek so­rolhatók. A májsejtek normális működését sokféle károsító tényező befolyásolja. Ezek közül kiemelendő helyet foglalnak el a májsejtek elpusztulását okozó vírusok, melyek leggyakoribb megjelenési formája az elsősorban gyermekkori járványos megbetegedést okozó fertőző májgyulladás, illetve más fertőzött, szennyezett injek­ciós tűvel átvitt fertőzéssel közvetített májgyulladás. A májbetegségek főbb tüneteihez tartozik a kialakuló sárgaság, májtáji fájdalom, puffadásérzés, esetleg hányinger, hányás, étvágytalanság. A fertőző májgyulladás részben megelőzhető olyan általános tisztasági rendszabályok betartásával, mint gondos kézmosás, az ételek tisztán tartása, fertőtlenítése. A környezetben előforduló májgyulladásban szenvedő beteggel kerülni kell a közeli kapcsolatot (kézfogás, csók stb.). A fiatal korban terjedő járványos májgyulladás ellen védőoltással még nem rendelkezünk. A májsejteket sokkal nagyobb mértékben és gyakrabban pusztítják különböző mérgező anyagok, melyek közül első helyen szerepel az alkohol. Amennyiben a be­vitt alkoholmennyiség rendszeresen meghaladja a májsejtek méregtelenítő kapaci­tását a májban fokozott elzsírosodás, kötőszövetképződés, majd májzsugorodás alakul ki. A máj átlagosan körülbelül 50-60 g alkoholmennyiséget tud elbontani na­ponta, mely 5-7 dl közepes minőségű bornak felel meg. Természetesen nagyok az egyéni különbségek. Van akinek ez a mennyiség is megárt, másoknak a mája ennél nagyobb mennyiséget is képes lebontani. Körülbelül 10-15-20 évig tartó, a máj mé­regtelenítő kapacitását meghaladó rendszeres alkoholfogyasztás súlyos májbeteg­ség kialakulásához vezet. Ennek egyedüli megelőzési lehetősége az alkoholfo­gyasztás csökkentése illetve elhagyása. Sajnos az elmúlt években az alkoholfogyasztás következtében kialakult súlyos májbetegségek száma jelentősen megnövekedett, főleg a fiatalabb korosztályokban. Közülük sokan meghalnak, pedig a döntés lehetősége, az alkoholfogyasztás csök­kentése illetve megszüntetése mindig az érintett kezében van, semmilyen gyógyszer alkalmazása nem pótolja. DR. TERNÁK GABOR Országjáróknak ajánljuk Szigetek királynője Királynők szigete - szigetek királynő­je. Margitsziget. Legendákkal, százados tölgyekkel, Árpád-kori templommal, ró­zsaillattal, a messze múltat idézi. Az úttö­rőstadion, a teniszpályák, a hullámfür­dő, a gépzene a legmaibb valóságot. Változó év- és napszakokban gyerekek, fürdőzők, sportrajongók, operabarátok, szerelmesek veszik birtokukba. Arany, Tompa, Krúdy vagy az Árpád­házi királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. De az már kevés­bé, hogy az 1. században, amikor a mai Margitsziget helyén még 3-4 szigetecs­ke állt, a rómaiak védvárat építettek ide, hogy Aquincumot védjék. A ligetes-ber­kes köztéren a római istenek szentélyeit, pogány templomokat építettek. S az 1838-as nagy árvíz római sírköveket, ál­dozati oltárokat hozott felszínre. Akkor kerültek elő a sziget északi csúcsától a Dunán át Újpest irányába Ívelő híd felira­tos kőalapjai. I. István, sőt Árpád is vadaskertnek használta már a fákkal, bokrokkal, nyu- lakkal, őzekkel gazdag szigetet. Mint Öry György, a Margitsziget tudós kuta­tója írja: „A hajdani időkben a királyok­nak ezen szigeten tartott vadaskertjéről neveztetett Nyulak szigetének.” Királyi vadászlakok, nyaralók, királynők nyári palotái, püspökök, érsekek rezidenciái tették rangossá a szigetet. Imre király nyaralóját Pierre Vidal, a francia trubadúr is megénekelte. IV. Béla, fogadalmához híven - a kirá­lyi palota mellé - 1252-ben felépítette a domonkos apácák kolostorát, és 10 éves korától itt neveltette lányát, Margi- tot. A margitszigeti várban halt meg 1270. május 3-án, 64 éves korában IV. Béla és két évvel később fia, V. István is - tanúsítja a Túróczi-krónika. IV. László 1278-ban kelt adományle­vele már említést tesz a ferencesek, a domonkos és a johannita szerzetes- rendek, kolostorairól valamint az eszter­gomi érsek váráról. A 70 domonkos apácán és a sok szer­zetesen kívül „ezeknek nagyszámú cse­lédei, kézművesek, parasztok és más függetlenek - érseki, királyi -, de több főúri paloták hivatalnokai s tisztjei, szol­gái is itt laktak, s utóbb a sziget lakossá­ga s lakházaik annyira elszaporodtak, hogy szükségessé lett tereket is és ut­cákat kijelölni, falakat, korlátokat, keríté­seket emelni.” 1526-ban a domonkos apácák a tö­rök elől elmenekültek. Beél Mátyás tudósít róla, hogy a „Mar­gitsziget egész területét szilárd fal erősí­tette, a hullámok szinte töltések által gá­toltattak, de midőn a törökök Budát ha­talmukba kerítették, a sziget is elmagá- nyosodni indult, s a Duna bántalmainak annál inkább megnyílt, minél hanyagab­bá tartattak az elmosás ellen állított töl­tések, és ily módon nemcsak az épüle­tek elrombolódtak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmosatott.” A török kivonulása után már csak ka­szálóként adhatták bérbe az egykor ki­rályi fényű szigetet. Mayer, óbudai lakos volt a margitszigeti kaszáló utolsó bérlő­je. Majd amikor a pozsonyi országgyű­lés Sándor főherceget, II. Leopold király fiát választotta meg országnádornak, a királyi rendelet a Margitszigetet jelölte évi 500 forintért mulató kertjének. Sán­dor főherceg tüstént építkezni kezdett, de a Margitsziget a palatinusi rangban őt követő József nádor alatt teljesedett ki. József nádor „a szigetből gyönyörű par­kot varázsolt, s azt az egész közönség­nek nyitva tartotta - a bejárást azonban kis csónakokon a budai oldalról enged­te meg”. A nádor maga is szenvedélyes ker­tész volt. Hárs-, platán-, vadgesztenye- és tulipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az addig két részből álló szigetet egyesítették. Nem sokkal később, a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első artézi kutat. Vizét felhasználva fürdőt, gyógy­szállót építettek Ybl Miklós tervei szerint. Megépült a mai Nagyszálló és a máso­dik világháborúban elpusztult Margitfür- dő. Ahol most városnéző autóbuszok vi­szik a turistákat, ott kocogott végig elő­ször 1871-ben a lóvasút. A Casinó he­lyén a 10. században a johanniták vára emelkedett. A sziget közepén a királyi lak régi fényét csupán a rommaradvá­nyok hirdetik. A különös sorsú királylány alakját is csak a legendák őrzik. A szo­borsétány irodalmunk, képzőművészeti és zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Néhány szobor még ide kívánkoznék - Margit királylányé vagy a 16. századi kódexíró-másoló apácáé, Ráskai Leáé. Mint ahogy szívesen látnánk valamiféle múzeumot, amely a sziget történetét tár­ná a látogató elé, s vennénk-olvasnánk a Margitszigetről szóló könyvecskét. A japánkertben növényritkaságok tar- kállanak, a román stílusú Mihály-temp- lomban a legrégebbi magyarországi ha­rang szól. A Palatínus strandján nyári vasárna­pokon sok ezren találnak enyhülést. Es­te benépesül a kertmozi, a szabadtéri színpad, a kis állatkert, a 25 ezer bokrot számláló rózsakert, s megtelnek a pa­dok, a kerthelyiségek. KÁDÁR MÁRTA Zsirai László: Őszi szél Kopasz ágon hintázik, köd-kabátban sem fázik, madárijesztő szakállán szüret után hárfázik. Könyv Peter Rowlands: Gyerekestül szeress! A Vasárnapi szülők című könyv szerzője - azt folytatva - ismét aktuális problémához nyúlt. Azt a helyzetet vizsgálja, amikor az el­vált szülő új kapcsolatot kezd, s ebbe a kap­csolatba be akarja vonni időszakonként látott gyermekét, gyermekeit is. Az új partnert több­nyire némi gyanakvás veszi körül, akár volt köze a házasság felbomlásához, akár nem. Sok nehézséggel kell szembenéznie, amely hátterében lehet a gyermek, a másik szülő, a közvélemény, avagy önmaga bizonytalansá­ga egyaránt. Feltételezik róla, hogy zavaró hatással lesz a gyerekre; hogy személye a gyerek szempontjából lényegtelen; de legke­vésbé azt, hogy sok jót is tehet a gyer­mek harmóniája érdekében. Pedig a helyzet kulcsa jórészt az ő kezében van annak függ­vényében, hogy a felmerült problémák érzé­kelésére, megértésére, kezelésére mennyire felkészült, hogy mennyi önereje (és partneri segítsége) van ahhoz, hogy a várható problé­mák ne alakulhassanak ki, avagy - ha kiala­kultak - legalább nagyobb baj ne keletkez­zen belőlük. A szerző a józan észre és szívre, az empá­tiaképességre alapozza mondanivalóját. Ta­pasztalatait és tanácsait sok megtörtént eset elemzéséből vonja le, segítséget ajánlva ez­zel a magukra maradt és azáltal gyakran hi­bákat elkövető felnőtteknek. Könyvét azoknak a - mai családnormától szükségszerűen eltérő - szülőknek és part­nereiknek ajánlja, akik felismerték, hogy a gyerek nem csupán esetleges tartozéka éle­tüknek, hanem az egyéni élet teljességéhez, ezen belül a párkapcsolathoz is hozzá tarto­zó fontos személy, s akivel a kapcsolat és együttműködés felelősségteljes pedagógiai feladat. DÉR MIKLOSNÉ CSALÁD ❖ OTT fi ii Margitszigeti pillanata szökökúttal

Next

/
Thumbnails
Contents