Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
4^ÍÉPÜJSÁG 1988. november 28. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ki indít mentesítő járatot? „Szekszárdról Szegedre utazó diákok” jeligével kaptunk panaszos levelet. Ezt írják: „Tarthatatlan állapotok között kell utazni vasárnap a 18 óra 40 perckor Szegedre induló autóbuszon. Nagyon szeretnénk ha a Volán vasárnaponként este mentesítő járatot indítana.” A panasztevőknek dr. Binczky István a Gemenc Volán jogtanácsosa adott rövid tájékoztatást: Menetrendi csoportunk tájékoztatása szerint a vasárnapi napon Szekszárdról Szegedre 18.40 órakor induló autóbuszt nem vállalatunk üzemelteti, hanem a Tisza Volán, Szeged (Bakay Nándor u. 48. 6724) Vételárat fizettek, adásvételi szerződés nincs Brugovicz Károlyné Magyarkesziből két kérdéssel fordult hozzánk. Az első kapcsolódik egy már korábban lapunkban megválaszolthoz. Egy házingatlan adásvételéről van szó. Panaszosunk vételáraként egy meghatározott összeget kifizetett, de az eladóval adásvételi szerződést nem kötöttek, és leveléből úgy tűnik ki, hogy az eladó olyan házat adott el neki, ami nem is volt a sajátja. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Második kérdése mosógépe javításával függ össze, amely 3 hónapja meghibásodott. Alkatrészhiány miatt hosszú ideig nem tudták megjavítani. Néhány hete a Tamásiban levő szerviztől megjelent egy szerelő, aki közölte, hogy mivel a gép már túl van a garanciális időn, azt megjavítani csak úgy tudják, ha a tulajdonosok saját költségükön beszállítják. Olvasónk azt kérdezi, hogy miért nem szállíthatja be a szerelő szervizkocsiján mosógépüket A kérdésekre dr. Deák Konrád adott választ: Telefonszámunk: 16-211 Ingatlan adásvétele úgy jön létre, hogy eladó és vevő írásban szerződést kötnek, e szerződés szerint az eladó eladja a saját tulajdonát képező tárgyat meghatározott összegért a vevőnek. A szerződést aztán be kell mutatni illeték- kiszabás végett az illetékhivatalnak, majd pedig a tulajdonjog bejegyzése végett a földhivatalnak. Nem tudjuk, hogy a szóban forgó ház eladója és Ön milyen „papírt csináltak”, tanácskérő leveléből azonban úgy tűnik, hogy ez a papír adásvételi szerződésnek nem tekinthető, annál is inkább, mert hiszen az eladó még közölte is, hogy az általa eladni kívánt házingatlan nem az övé, márpedig akkor ő azt el sem adhatja. Teljesen érthetetlen előttünk, hogy ilyen körülmények között hogyan kerülhetett sor „vételár átadására”, az az összeg, amit Ön átadott, minden lehetett, csak éppen vételár nem. Ha az „eladó” most utólag sem rendezi a dolgokat úgy, hogy a ház előbb az ő nevére kerüljön és onnan - megfelelő adásvételi szerződés megkötése után - az Ön nevére, és az átvett összeget sem hajlandó visszaadni, úgy az ügyben a bíróság döntését kell kérni, javasoljuk tehát, hogy forduljon a Tamási Városi Bírósághoz. A mosógép javításával kapcsolatos kérdésére válaszolva azt kell közöljük, valóban nincs olyan rendelet, hogy valamely javító vállalat (vagy akár egy magánkisiparos) csak a jótállásos gépeket szállítja saját költségére a javítóműhelybe, de olyan rendelet sincs, amely szerint a javító vállalatnak (vagy akár a magánkisiparosnak is) a nem jótállásos gépeket saját magának kellene beszállítania a javítóműhelybe. A jótállás idő lejárta után a javítással kapcsolatos kérdések mikénti megoldása a javíttató és a javító kölcsönös megállapodásán múlik, a javító vállalatot tehát nem lehet arra kötelezni, hogy a javítandó gépet elszállítsa. A jótállási idő lejárta után a vállalatnak ilyen kötelezettsége nincs. Csak feltételezni tudjuk, hogy nyolctagú családjától minden bizonnyal akad valaki, aki a javítandó gépet a javítóműhelybe elszállítja vagy elszállíttatja. Mekkora a kár összege? Kovács János szedresi olvasónk háza közel van a Hunyadi Termelőszövetkezet tehénistállójához. így történt meg, hogy 1988. október 21-én éjszaka a karámból kitört tehenek kukoricáját nagymértékben megkárosították. Az Állami Biztosító szakértője 1988. október 26-án 25-30%-os kárt állapított meg, amivel levélírónk nem értett egyet. Valóban csak ennyi lenne a kár? - kérdezi. Kérdésére Papp Júlia, az Állami Biztosító Tolna Megyei Igazgatósága igazgatója válaszolt: Hivatkozva a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségéhez intézett és hozzám továbbított levelében foglaltakra - amelyben azt sérelmezi, hogy a szedresi Hunyadi Tsz állatai által 1988. október 21-én okozott kárt alacsony ösz- szegben állapította meg eljáró szakértőnk -, az alábbiakat közlöm: A termelőszövetkezet rendelkezik felelősségbiztosítással, ennek alapján helyette, a levélben írt kárt intézetünk tartozik megtéríteni. A helyszínt kárszakértőnk a tsz képviselőjével együtt, 1988. október 26-án megtekintették. A keletkezett kárt 4625 Ft-ban határozták meg. Tekintettel arra, hogy a kármegállapítással Ön nem értett egyet, ezért - teljesen függetlenül a jelen panaszos levéltől - felülvizsgálati eljárásra került sor 1988. október 31-én. A csoportvezető kárszakértő a felülvizsgálat során a kárösszeget 6553 Ft- ban határozta meg. Ezzel az összeggel ön is egyetértett, a felvett jegyzőkönyvet jóváhagyólag aláírta. A fentiek kiutalása jelen levelem megírásával egyidejűleg megtörtént. Ml VÁLASZOLUNK A Minisztertanács az 1089/ 1988. (XI. 3.) MT számú határozatával kiegészítette az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programjáról szóló korábbi határozatát s ebből két rendelkezést indokoltnak tartunk szó szerint idézni, éspedig azt, hogy: „A nemdohányzók fokozottabb védelme, a dohányzás korlátozása érdekében törvénytervezetet kell készíteni”, valamint, hogy: „Figyelemmel kell kísérni a szeszes ital értékesítésével és a fogyasztás korlátozásával összefüggő jogszabályok hatását; szükség esetén kezdeményezni kell azok korszerűsítését.” A határozat a Magyar Közlöny idei 52. számában olvasható. Az 1990. évi népszámlálásról szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1988. évi 22. számú törvényerejű rendelete. Tudni kell, hogy a népszámlálás során összeírásra kerülő adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni, az idevonatkozó kötelezettség megszegése pedig szabálysértésnek minősül és büntetést vonhat maga után. Jó tudni azt is, hogy a népszámlálás adatai szolgálati titkot képeznek, nem használhatók fel pl. adóellenőrzés céljára, ingatlannyilvántartási célból és csak statisztikai célokat szolgálnak. Az igazságügyminiszternek a büntetésvégrehajtás hivatásos állományú tagjai és polgári alkalmazottai külföldre utazásáról szóló 16/1988. (XI. 9.) IM számú rendeletéből figyelemfelhívásként itt csupán annyit tartunk ismertetendőnek, hogy ezeknek a dolgozóknak magáncélból történő külföldre való utazásához - a jogszabályban említett országokba történő utazás kivételével - az illetékes szolgálati elöljárójuk engedélye szükséges. A hő- és villamos energiai építmények tervezési jogosultságát szabályozza az ipari miniszter 7/1988. (XI. 9.) IpM számú rendelete, amely meghatározza, hogy alkalmazásában milyen műszaki tervek (tervdokumentációk) elkészítése, milyen, az építéstervezést megelőző, azzal ösz- szefüggő, illetőleg azt közvetlenül szolgáló műszaki munkálatok (geodézia, talajmechanikai vizsgálatok stb.) és az építéstervezéssel kapcsolatos művezetés tekintendő a hő- és villamos energia termelésére és szállítására szolgáló építmények építéstervezésének, kimondja, hogy ilyen tervezést csak szakirányú egyetemi, főiskolai oklevéllel és ennek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők végezhetnek. Rendelkezik a jogszabály az e körben végezhető magán- tervezői tevékenységről, a vonatkozó Névjegyzékbe történő felvétel feltételeiről, arról, hogy ki nem vehető fel ebbe a Névjegyzékbe, illetve kit abból kizárni, vagy törölni. Külön is felhívjuk a figyelmet arra az előírásra, amely szerint a magán- tervezőknek az Ipari Minisztériumnál 60 napon belül be kell jelenteni a lakóhelye, illetve a munkahelye változását. Ez utóbbi jogszabályok a Magyar Közlöny f. évi 53. számában jelentek meg és 1988. december hó 1. napján lépnek hatályba. Dr DEÁK KONRÁD Vb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén Gál János, az Apáczai Csere János Szakközépiskola igazgatója beszámolt arról, hogy a vasútfor- galmi szakközépiskolában beindult a technikusképzés. A szakmai oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítását a MÁV mint bázisvállalat vállalta Az oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tanműhely ez év októberében elkészült és a szükséges felszerelések is rendelkezésre állnak. Az előadó elmondta, hogy a tanműhely átvétele és üzemeltetése a jövőben az iskola számára újabb anyagi terheket jelent melyekre a költégvetésükben nincs fedezet Ezért kérte a testület hogy engedélyezzék a jövő évi költségvetésükbe a megnövekedett kiadások beépítését Az új épületszámy kialakításával lehetőség nyílik két vasúti vontató és vontatott járműszerelő technikumi osztály indítására A vb ezután meghallgatta és elfogadta a Kurcz Ernő osztályvezető előadásában a kereskedelmi hatóság tevékenységéről és a magánkereskedelem szerepéről szóló beszámolóját A testület végül úgy határozott hogy a városi tanács legközelebbi ülését november 30-án 14 órára hívja össze. A tanácsülés nyilvános lesz MAGYARSZÉKI ENDRE Fogódzók egy szenzációs lelet eredetéhez Környezetkímélő autók Régi törekvés a villamos autó forgalomba állítása. Az idők folyamán három ok indokolta ezeket a kutatásokat. Egyik a levegő szennyeződése elleni küzdelem, a másik a szénhidrogénkincs várható kimerülése, a harmadik pedig az atomerőművekben termelt olcsó villamos áram. Ezekhez társult, hogy a villamos meghajtású jármüvek felépítése, szerkezete egyszerűbb a benzines üzeműeknél. Az előrelépés legnagyobb nehézsége pedig abban rejlett, hogy a villamos energiát tároló akkumulátorok túl súlyosak voltak. Azóta kiderült, hogy a szénhidrogénkincs kimerülése mégsem látszik közvetlen veszélynek, az atomerőművek sem csökkentették az elektromos áram árát. A villamos járművek fejlesztésének fő mozgatója tehát ma a levegőszennyezés elleni küzdelem. A jármüvek használói számára a jármű sebessége, akciórádiusza, ára és üzemeltetési költsége a legfontosabb. A 60-80 kilométer napi utat megtevő autósoknak már a jelenlegi - többnyire ólomakkumulátorral működő - villamos járművek is elfogadhatók. Ezek óránként 50-70 kilométer sebességűek, áruk nem haladja meg a benzines üzeműek kétszeresét, és tovább fog csökkeni, ha nagy tömegben gyártják majd. A villamos járművek üzemköltsége kereken háromszorta kisebb, mint a benzines üzeműeké, nem is szólva arról, hogy a villamos jármüvek egyszerűbb felépítése miatt a szervizkiadások kisebbek. A villamos járművek fejlesztésének sarkpontja a hordozható áramforrások súlyának csökkentése. Ha ugyanis nehéz az áramforrás, és kicsi a belőle kivehető energia (azaz ha kicsi az áramforrás fajlagos energiasűrűsége), akkor ez az autó forgalmi jelzőinek, a sebesség, az akciórádiusz, a hordképesség valamelyikének jelentős mértékű vagy több jellemző együttesének kisebb mérvű csökkenését okozza. Az áramforrások újratöltésének, cseréjének a megszervezése is hátra van még, holott ez önmagában is nagy műszaki, gazdasági és szervezési feladat: biztosítani kell a töltéshez a villamos energiát (10-100 kilowattóra energiát óránként és kocsiként), a töltés lehetőségét parkolóhelyeken, garázsokban és otthon, az akkumulátorcsere lehetőségét a töltőállomásokon, valamint az igénybe vett villamos energia gyors, egyszerű elszámolását. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Lapunk már (többször is) beszámolt a bölcskei, Dunából előkerült szenzációs római leletről, mentéséről. Hírek szerint még külföldiek figyelmét is felkeltette az egyedülálló víz alatti régészkedés! A leletmentéssel párhuzamosan megindult annak a kutatása is, hogy milyen létesítmény részei kerültek felszínre, azt mikor és milyen célból építették? A feltárás sajátságai miatt - szinte a Duna közepéből, vízsodrásból, tonnányi tömegű kövek felszínre emelése és partra szállítása - még évekig eltarthat. Érthető, hogy a leletmentés előzményeinek, a mentés munkálatainak, a felszínre hozott anyag leírásához, vagyis a tudományos feldolgozásához is (feltehetően) évek nehéz munkája szükséges. Természetesen mindez a szakember joga és feladata. A leletről, mentéséről eddig megjelent közlések szűkszavúak. Azt tapasztalom, hogy nemcsak a szakmai, hanem a laikus közvélemény is érdeklődik. Ezt bizonyltja a Dunaföldváron, a nagyközségi tanács tanácstermében megtartott előadások látogatottsága is. Szabó Géza régész A római hadikikötő leletmentési munkálatai és dr. Soproni Sándor egyetemi professzor A római leletanyag ismertetése című beszámolókat rendkívüli figyelem kísérte. Az elhangzottakból, a kérdésekből és válaszokból egyértelmű, hogy a bölcskei Dunából most előkerült leletegyüttesnek sem a régészet-, sem a történelemtudományból nem került elő nyoma - még. Ezt azért furcsálom, mert római korból számos írott emlék is fennmaradt. Több térkép is, például Antoninus Itinerariuma vagy a Tabula Peutingeriana, stb. Wo- sinsky Mór megyénk világhírű régésze ezeknek adatai alapján állapította meg (azonosította) térségünk római erődjeinek nevét, helyét. (Dunakömlődön Lus- sonium, Baracson Annamatia, Pentelén Intercisa állott.) Mindegyiket a Duna jobb partján húzódó kimelkedő löszdombra építették. Az irodalom castrum, azaz katonai tábor vagy római erőd néven ismeri ezeket. A régészeti szakirodalomban azonban Contra castrum-ról is tud. így például Fritz Jenő régész munkáiban. Ilyen ellenerőd van - éppen térségünkben is Paks- nál, a téglagyárral szembenlévő úgynevezett Senki sziget melletti Dunában. E romról Wosinsky is tudott, bár bevallása szerint soha nem látta. Ezt írja róla: „A Kömlőddel szemközt fekvő szigeten, a Bottyán-sánc irányában, a Duna mostani medrében nagy római épület romja van, mely csak „0” vízállásnál látható.” Felveti, hogy e romokról sokfélét beszélnek, de nem lehet tudni eredeti római épület romjai-e, vagy később a „Lussoniumo castrum” és környékén talált téglákból és síremlékekből építették-e. A Paks monográfiája szerint a paksi Dunában lévő romok „nem római erődítmény maradványai”, hanem „római kövekkel megerősített révvár”. Miért szólok ennyit a paksi romról? Feltehetően egyik fogódzó lehet a bölcskei lelet eredetének kutatásához. Valószínű, hogy mindegyik a római kori Duna bal partján állott. A paksi rom helye, (lásd az ábrát) római korban szárazföld, bizonyára Duna-part lehetett. A főfolyás - a múlt század derekáig - Kömlőd előtt haladt el. Az 1843-45-ös években - nagy folyamszabályozás keretében - a Dunát Ordas és Paks között „kiegyenesítették”. A történelmi Imsós ekkor került a Duna bal partjáról a jobb partra. Az imsósi Duna-átvágás helye A bölcskei római dunai építmény „rokon” lehet a paksival, mert mindegyiknek beépített anyaga, elsősorban faragott, írott „fogadalmi oltárkő”. A római eredethez nem fér kétség. A bölcskeivel szinte azonos paksi római építmény maradványait Paksi romnak nevezi az irodalom. Ezért talán, a bölcskei lelet neve Bölcskei rom lehet. E bölcskai római emlék eredetkutatásához további fogódzókat a bölcskei földrajzi nevek adhatnak. Számunkra nem lehet közömbös, hogy ezek mit őriztek meg e térség történelmi múltjából. Ez a névanyag - annak ellenére, hogy e vidék kőben szegény - sok követ jelöl. A sor élére kívánkozik e helység, Bölcske neve. Régi források Bölcskő és Bulcsukő formákat őriztek meg az utókor számára. További nevek: Főső-kő, Alsó-kő, Kispá- kő, Baracsi-kő, mindegyik kőgát és halászó hely a Duna medrében. Vajon, valamelyiknek van-e köze a most előkerült lelethez? Figyelemre méltónak találom még a Kun-ré, Ku-ré, Főső-ré, Kis-rév, Máso- dik-ré - mindegyik dunai átkelőhely volt - földrajzi neveket, azonban talán a legfontosabb a Várréve-név. A bölcskei Öregsziget melletti dűlő neve. De a kalocsai apátság alapító levele is említ Várrévet, amely madocsai kolostor mellett volt. (A mai bölcske Várrévi dűlő korábban madocsai határrész volt, csak elcserélték a bölcskei örsi-heggyel, a szőlőtelepítésre alkalmas területtel.) További fogódzónak, bizonyára újra számba kellene venni a korábbi régészeti leleteket is. Például a kelta asszonyt ábrázoló bölcskei kőemléket. (Nemzeti Múzeum, Budapest) A bölcskei református templomban befalazott római sírkövet. (Valószínű, hogy vakolat rejti.) S a bölcskei Hegyhát-i római sírokat stb. Talán kapcsolatokat lehet találni. A bölcskei dunai római leletről, mentéséről közölt híradásokban „Római kikötő”, „Római kövekkel megerősített révvár”, „Várréve”, „Ellenerőd, contra caszt- rum” megnevezések szerepelnek. Mi volt valójában? Talán nem tévedek, ha hiszem; nemcsak a szakma - a régészet és történelemtudomány képviselői - kíváncsi a bölcskei rom eredetére, hanem a lakosság is! SZELECZKY JÓZSEF
