Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. november 24. Szóvivői tájékoztató a Külügyminisztériumban KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. november 22-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) szágban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetközi tekintélyét, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlewel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés napirenden lévő feladatait. A Központi Bizottság támogatja a magyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősítéséhez. Indokoltnak tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. A Központi Bizottság üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi döntései eredményesen járulhatnak hozzá a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. O A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelsőbb politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását határozta el: Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságot, Társadalompolitikai Bizottságot, Pártpolitikai Bizottságot, valamint Gazdasági- és Szociálpolitikai Bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetpolitikai és tudománypolitikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre. A központi apparátus munkája, szervezeti felépítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8-10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság apparátusának eddigi nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munkaszervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. O A Központi Bizottság megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg - a politikai szükségletekkel összhangban - indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvények megalkotása, az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Minisztertanács - a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan - kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. A Központi Bizottság javasolja, hogy a parlament alkosson törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állampolgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhessen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, amelyek az ország, illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Országgyűlés, valamint az illetékes tanácstestületek legyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a tanácstestületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy már az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető állampolgári szabadságjog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban - a vita tapasztalatait hasznosítva - indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Nép- köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadók. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be az Országgyűlésnek. O A Központi Bizottság megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asz- szimilációra. A Központi Bizottság leszögezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvény- tervezetet, a Hazafias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekintette a tag- díjfizetés rendjére vonatkozó 1985. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállaítását, a bérből és fizetésből élőknél a netto keresetekhez való igazítását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevételeinek csökkenését takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. * A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet című folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi. (MTI) Várkonyi Péter külügyminiszter partnerei meghívására november 27. és december 10. között hivatalos látogatást tesz Malaysiában, a Fülöp-szigeteken és Kínában - jelentette be szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője. Várkonyi Péter kínai útja megkülönböztetett figyelmet érdemel azért is, mert ez az első önálló, hivatalos magyar külügyminiszteri látogatás a távol-keleti országba. A látogatás eredményeként várhatóan számos új kezdeményezéssel gazdagodhatnak a magyar-kínai kapcsolatok. így például a magyar diplomácia irányítója felkeresi Sanghaj városát is, ahol a tervek szerint magyar főkonzulátus kezdi meg munkáját. Emellett egyezmény aláírását tervezik a két ország közötti vízumkényszer kölcsönös eltörléséről, valamint a külügyminisztériumok együttműködéséről. A Fülöp-szigeteki és a malaysiai látogatás jelentőségét kiemeli, hogy a délkelet-ázsiai térség országainak - elsősorban az ASEAN tagállamoknak - a súlya rohamosan nő a nemzetközi gazdasági és politikai életben. A realitások figyelembevételére és elismerésére törekvő magyar külpolitika ezért mind nagyobb érdeklődést tanúsít e térség iránt. Malaysiában a tárgyalások főként a politikai párbeszéd folyamatosságának fenntartását, a magyar üzleti lehetőségek ismertetését szolgálják, míg a Fülöp-szigetek- kel elsősorban egymás kölcsönös megismerését, az együttműködés konkrét lehetőségeinek feltárását szorgalmazza a magyar diplomácia. A szóvivő nyilatkozott Várkonyi Péter november 18. és 20. között tett hivatalos portugáliai látogatásáról is. A magyar külügyminisztert fogadta Mário Soares köztársasági elnök és Eurico de Meló miniszterelnök-helyettes, hadügyminiszter. A tárgyalások alkalmával a portugál vezetők megerősítették szándékukat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. A portugál államfő elmondta azt is, hogy 1989- re tervezi hivatalos magyarországi látogatását, amelyre a kormány néhány tagja és üzletemberek egy csoportja is elkíséri. Portugália kész a gazdasági együttműködés korszerű formáinak meghonosítására, növelni kívánja például a vegyesvállalatok számát. E kapcsolatok fejlesztésének várhatóan újabb lendületet ad a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség megállapodása. Várkonyi Péter hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Joao de Deus Pinheiro külügyminisztert. A portugál diplomácia vezetője a meghívást köszönettel elfogadta. Komoróczki István nyilatkozatot ismertetett az afganisztáni helyzettel kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozta: hazánk érdekelt a genfi megállapodások minden fél általi következetes és becsületes végrehajtásában. Rámutatott: szükség van valamennyi afgán erő képviselőjének párbeszédére egy széles körű részvételre építő kormány megalakítása érdekében. Ugyanakkor ennek a kormánynak a megalakítása az afgán nép belső ügye. Magyarország - elvi álláspontjának megfelelően - egyetért a november 21-én Delhiben kiadott szovjetindiai közös nyilatkozat állásfoglalásával, miszerint Afganisztán szuverenitásának, területi egységének, függetlenségének és el nem kötelezett jellegének megőrzése égetően fontos az afgán probléma megoldása szempontjából. Hazánk támogatja azt a kezdeményezést, amely egy, az ENSZ közreműködésével létrejövő nemzetközi konferencia összehívásának gondolatát veti fel. PANORÁMA BELGRÁD - A koszovói belügyi titkárság szerdán délutántól betiltott minden tömegmegmozdulást, gyűlést, felvonulást, gyülekezést Pristinában és az autonóm tartomány egész területén. A rendelkezés kiadására a tartományi kormány hatalmazta fel belügyi titkárságát, azzal az indoklással, hogy a közrendet veszélyeztető helyzet alakult ki. BUDAPEST - Országszerte nyilvános demonstrációt tartottak szerdán az egyetemeken és főiskolákon, követelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek radikális javítását, az intézmények autonómiáját, belső demokráciáját, valamint a tanszabadságot. A demonstráció a szegedi József Attila Tudományegyetem felhívására szerveződött, és a hallgatók mellett az oktatók, az egyes karok tárA magyar és a nemzetközi sajtó képviselői számos kérdést tettek fel a szóvivőnek: a legtöbben a magyar-román viszony legújabb fejleményeiről, a bukaresti provokációra várható magyar válaszlépésekről érdeklődtek. A Magyar Hírlap munkatársának kérdésére válaszolva Komoróczki István elmondta: magyar részről figyelmesen vizsgálják, mi válthatta ki a Varsói Szerződés tagállamainak kapcsolataiban példátlan cselekményt. Megerősítette: hazánk nem hagyja válasz nélkül a kereskedelmi tanácsos ellen elkövetett provokációt; a hivatalos magyar választ hamarosan közzéteszik. Elmondta azt is, hogy a Romániából kiutasított magyar diplomata, Győrfi Károly autóval hazafelé tart Bulgárián és Jugoszlávián át. A Külügyminisztérium csütörtökre sajtótájékoztatót szervez, amelyen Győrfi Károllyal személyesen találkozhatnak az újságírók. A Financial Times tudósítója arról érdeklődött, vannak-e a Külügyminisztériumnak értesülései arról, hogy Romániában lassítják a falurombolási terv végrehajtását. A szóvivő utalt arra, hogy a tervekkel kapcsolatos dokumentumokat román részről nem juttatták el Magyarországra. A Külügyminisztérium ezért alapvetően romániai forrásokból - köztük külügyi állásfoglalásokból, tömegtájékoztatási jelentésekből - ismeri a tervet. A Külügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy Románia csökkentené az úgynevezett településrendezési terv ütemét, netán elnapolná annak végrehajtását. Éppen ellenkezőleg, a tapasztalatok arra utalnak, hogy a terv megvalósítása a Ceausescu elnök által meghirdetett ütemben folytatódik. Magyarország - szögezte le - határozottan fellép a falu- rombolás ellen. Kiáll azért, hogy az Európa kulturális örökségéhez tartozó, pusztulásra ítélt települések fennmaradjanak. A BBC tudósítója a szófiai magyar nagykövetségen tartózkodó 12, romániai magyar menekült sorsáról érdeklődött. A szóvivő arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az ügyben továbbra is tárgyalásokat folytatnak az érintett felekkel, és sorsuk rendezéséért magyar részről mindent megtesznek. Sajnos a legújabb román provokáció nem segíti a tárgyalások megnyugtató lezárását. Az MTI munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, gondot okoz-e az egyébként példás magyar-osztrák kapcsolatokban a rendkívül megnőtt magyar turistaforgalom. A hazai sajtóhoz ugyanis mind gyakrabban érkeznek olyan jelzések, hogy az osztrák hatóságok vélt vagy valós szabályszegések miatt néha a kelleténél is szigorúbban járnak el a magyar utazókkal szemben. Komoróczki István maga is megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a többszázezres magyar turistafolyam osztrák fogadtatása nem éppen egyértelmű. Míg a bécsi kiskereskedők általában a boltot fellendítő vásárlót látják honfitársainkban, addig a lakosság gyakorta elégedetlen a parkolási gondokat szaporító, zsúfoltságot okozó turistarohammal. Különösen nagy volt a forgalom a november 7-i ünnepek idején, amikor magyar turisták százezres serege egyes helyeken csaknem megbénította az osztrák főváros közlekedését. Ezt egyébként a bécsi utótalálkozóra tartva a magyar külügyminiszter maga is tapasztalhatta. Mindezek ellenére osztrák részről még semmilyen szinten sem tették szóvá, hogy Magyarország korlátozza kiutazóforgalmát. A kezdeti turistaroham egyébként várhatóan magától is mérséklődni fog, s a két ország is megtalálja a módját annak, hogy kulturáltan lebonyolítsa a megélénkült utasforgalmat. (MTI) sadalmi szervezetei is csatlakoztak a megmozduláshoz. MOSZKVA - Azerbajdzsánban feszült a helyzet: Bakuban már hetedik napja tartanak a tüntetések, a nagygyűlések a Lenin téren; Kirovabádban zavargások voltak, s ezek következtében többen megsebesültek - jelentette be hétfőn Moszkvában Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Más forrás három halálos áldozatról számolt be. KABUL - A kormányellenes afgán erők a DzsalálábádotTorkhammal (Afganisztánt Pakisztánnal) összekötő útvonal mentén lévő körzetekben az elmúlt 24 órában rakétaberendezéseket, akna- és gránátvetőket vesztettek a kormánycsapatokkal folytatott harcokban. A Bahtar hírügynökség szerint az afgán hadsereg Hérát tartományban az ellenség három légvédelmi rakétakomplexumát semmisítette meg.
