Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-21 / 277. szám
1988. november 21. ^fepÜJSÄG 3 Duna-parti gondolatok (6) Közelítések és távolítások Tfthh <t7Pmnnnthól is fontos felemlegetni a Vaszkó Péter bácsival --------------------------------------------------- folytatott beszélgetést. Először is: olvasom a következőket dr. Albert József tanulmányában, melyet 1986-ban készített. „I tt csak kezdők, meg újrakezdők vannak - terjedt el aforizmaként a sommás megállapítás, ami érvényes lehet a munkára, munkahelyre, de a magánéletre éppúgy. A munkára úgy vonatkozhat, hogy atomerőmüvet építeni, beindítani, működtetni vadonatúj feladat egy olyan országban, ahol ez az első. Mindenképpen úttörő vállalkozás. De ki indul útra, ki fog olyan vállalkozásba, ami nemcsak ismeretlen, de máshol is van. Ahova úgy kell elmenni, hogy otthagyjuk szüleinket, barátainkat, a megszokott tájat, az ismerős környéket? Ki „disszidál”, mert ezt a kifejezést említik a máshonnét jöttek, ki választ úgy új helyet, hogy nem is ismeri, vagy csak éppen hallott róla?... ... Kik jöttek Paksra? Mi hajtotta őket, mi vonzotta ide? Többféle kényszert ismerünk és az okok különféle kombinációival találkoztunk. Volt, aki a munkájában csalódott, s itt új lehetőséget, kifutást remélt. Másokat a lakás és a jobb kereset, vagy éppen a bomló házasság megmentése, új kapcsolat, új házasság boldogabb ígérete.” És ezt itt Pakson, az őslakosok is érzékelték. Természetes, hogy bizalmatlanok voltak - bizalmatlan lettem volna magam is, állapítom meg most is a Duna-parton, a piszkosszürke vizet nézve. Folytassuk dr. Albert József tanulmányának olvasását, amely Művelődési szokások és igények a Paksi Atomerőmű Vállalatnál címet viseli. „A munkamegosztási hierarchián belül legkedvezőbb helyeket a városokból érkezettek foglalták el, a vezetői státusok több mint egyharmadát, az értelmiségi állások felét. A paksiak (megkérem az olvasót, hogy most fokozottan figyeljen, H. J.) feleannyian kerültek vezető pozícióba, más értelmiségi munkakörbe pedig csupán 7,8 százalékuk. Ök adják a legnagyobb arányban a fizikai dolgozókat, megközelítően felét (szakmunkások 45,3, a betanított és segédmunkások 44,6 százalékát).” Vajon nem itt, az előbbi idézetben van a dolog nyitja. A paksiak nem készültek az atomerőmű fogadására. Gyermekeiket nem küldték olyan iskolákba, melyet majd később az atomerőműben hasznosítani lehet. így aztán idegenek foglalták el a vezető beosztások jelentős részét. Pedig Pakson az atomerőműben egy osztályvezető nagyobb fizetést kap - nagyobb a feladata is -, mint egy általános Tolna megyei vállalat igazgatója. És még az ünnepi szónoklatokban is az atomerőművet említik, a városról, az itt élő polgárról szó alig esik. 1979. január 3-án az ünnepi tanácsülésen a megyei tanács elnöke a következőket mondta szónoklatában:- Tiszta szívből kívánjuk, hogy Paks város növekedjék tovább. Adjon otthont sok-sok új városlakónak, munkahelyet sok beköltöző, dolgozni akaró munkásnak. Az eddig is tapasztalható összefogás teremtsen új lehetőséget, közösségi erőt, amikor részt vesz az ifjú város feladatának megoldásában. Kívánjuk, hogy a tősgyökeres paksiak és az új otthonra lelök érezzék jól magukat e szép városban és alakítsanak ki együtt igazi, városukat gyarapító lokálpatrióta szellemet.- Hadd idézzem, s mintegy mottóul hadd ajánljam a régi hagyományos paksi mondást: „Paks létét kezdettől a Duna segítette, vizével, halával és energiájával". Ha ehhez hozzátehetjük: „A Duna segítsége a vízi malomtól az atomerőműig terjed." A megyei tanács elnöke után Lázár György miniszterelnök adta át a városi rangot jelentő díszes oklevelet és mondott köszöntőt, ennek is egy jellemző részletét idézem: „... - Ám önöknek annak tudatában kell élni és dolgozni, hogy Paks nem csupán a 96 város egyike, hanem napjaink országépitő munkájának kiemelkedően fontos színtere is... Úgy gondolom, hogy egyetértenek velem és helyeslik, ha az ünnepi alkalmat felhasználva külön is tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm az atomerőmű építőit, azokat a munkásokat, műszakiakat, vezetőket, - az önök városának ideiglenes lakóit -, akik teremtő munkájukkal idehaza és határainkon túl egyaránt hírnevet szereznek városunknak...” Azt elfogadja az ember, hogy az ünnep nem alkalmas a gondok ecsetelésére. Az összefogásra kell a hangsúlyt fektetni, de a várossá nyilvánító ünnepi tanácsülésen azért mindenki tudta, hogy ellentétekkel terhes a város és az atomerőmű kapcsolata. Mitől volt akkor rossz és mitől jó ma a kapcsolat? Mitől lett ez a város példa? Hiszen kétszer egymás után elnyerték a Nemzeti Zászlót a társadalmi munkában végzett kiemelkedő tevékenységért. Mielőtt ez utóbbira rátérnénk, még kanyarodjunk vissza kicsit előző gondolatainkhoz. Az emberi, érzelmi dolgokról keveset beszélünk. Megfoghatatlan----------------------------------------------------------------------------és érzékelhetetlen. Pedig minden t elepülés életében talán ez a legfontosabb. Arról már szóltunk, hogy a vezetők hangulata jó indulattal fogalmazva is ellenséges volt. Vajon mi hogyan viselkedtünk volna a helyükben? Amikor új emberek jönnek a városba és ezekről az új emberekről beszélnek a szónokok, írnak a lapok. Hirtelen, máról holnapra második vonalba visszacsúszni nem is olyan egyszerű. Ez még erőteljesebben érződik akkor, amikor az atomerőmű vállalat az építkezésen is átvette a kormányrudat. Az ott dolgozó vezetők és a munkások is tudták: olyan helyen dolgoznak, ami nagyon fontos az országnak, a magyar népgazdaságnak. Nem voltak hajlandók lábujjhegyen közlekedni se Pakson, se a megyében, de még az országban sem. Amikor már biztossá vált, hogy jól sáfárkodtak a rájuk bízott milliárdokkal, az erőmű egyes blokkjai termelték milliószámra a kilowattokat, amikor a vezérigazgatót beválasztották az MSZMP Központi Bizottságába, amikor... és folytathatnánk a sort. Nem kértek ők, hanem követeltek, de mindig hozzá is tették, hogy ők mit tudnak adni. (Folytatjuk) HAZAFI JÓZSEF Bővült a betoneleim-termelés A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első tiz hónapjában a múlt év azonos időszakához és az időarányos idei előirányzathoz képest is növelték a lakosság saját házainak építéséhez szükséges betonelemek termelését. Elsősorban szombat-vasárnapi munkával alapozták meg a szállítások bővítését. Az épületek ablak- és ajtónyilásait áthidaló betongerendákból a szerződésekben le- kötöttnél 12,5 százalékkal többet^szállítottak az építőanyag-telepeknek. A gyáraknál közvetlenül értékesített termékekkel együtt pedig 19 százalékkal, vagyis 145 ezer méterrel több betongerendához jutottak az építkezők. Födémgerendából 561 ezer méter a többlet a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül lényegesen növekedett a kereslet a francia licenc alapján gyártott korszerű, anyag- és energiatakarékos födémgerenda iránt: az idén már 850 ezer méternyit értékesítenek ebből a termékből, mintegy 300 ezer méterrel többet az előző évinél. A kiterjedtebb felhasználáshoz az is hozzájárult, hogy a gyártók segítséget nyújtanak az építtetőknek az újfajta födémszerkezet megtervezéséhez, vagy a hagyományos szerkezet áttervezéséhez. Nagy az információéhség A politikai irodalomról Beszélgetés Stiener Lajosneval, a Kossuth Kiadó kirendeltségének vezetőiével- Egy évvel ezelőtt arról beszélgettünk, hogy népszerű a politikai irodalom, változott azóta a helyzet?- így nézve a kérdést, azt kell mondanom, hogy nem változott, ma is nagy az érdeklődés a politikai könyvek, kiadványok iránt és ezt számokkal is bizonyítani lehet. A pártszervezetek részéről is tapasztaljuk, hogy nagy az információéhség, a népszerűségi listán ma is vezet az úgynevezett tényirodalom. Egy-egy slágerkönyvből úgyszólván alig lehet elegendő mennyiséget beszerezni. A forgalom ennek ellenére visszaesett, mert az emberek meggondolják, hogy mennyit költhetnek könyvekre, ez nálunk is jelentkezik, nem is annyira az érdeklődésben, mint inkább a vásárlásnál. Háromhavi részletfizetési kedvezményt adunk, de egyre gyakrabban megtörténik, hogy a fizetés áthúzódik négy hónapra.- Melyek azok a témák, korok, amelyek iránt érdeklődés van?- Az idén talán még inkább igaz, hogy a felszabadulás utáni történelem eddig kevésbé hozzáférhető tényei és szereplői iránt van meg az emberekben a kíváncsiság. Szándékosan fogalmaztam így, mert nemcsak a párttagok olvassák a politikai könyveket. Nálunk is látszik az igény a nyitás és a reform iránt. Az idei legnagyobb könyvsikerünk Hegedűs András 260 forintba kerülő könyve volt, ebben az árban általában 20-30 példány szokott elkelni, de ebből mintegy a tízszeresét keresték, illetve keresik még ma is. Ez egyúttal utal arra a tapasztalatunkra is, hogy polarizálódik az érdeklődés. Az emberek többféle szempontból nézőpontból is szeretnék látni a politikát, a történelmet. Közelmúltunk története mellett még a Szovjetunióban zajló változások és a történelem fehér foltjai iránt érdeklődnének. E tárgyban több kötetet nem kiadónk jelentetett meg, de átvettük terjesztésre, hiszen ezek is olvasóinkat szolgálják és politikai könyvek. Minden olyan kötetet érdeklődéssel fogadnak az olvasók, amelyek segítenek eligazodni ebben a bonyolult és történetében még nem minden pontján tisztázott szocialista világban. Szeretnék végre pontosan és egyértelműen tudni, hogy mi történt.- Mi a helyzet a sorozatokkal?- Nem csökkent a kereslet, se a Népszerű történelem, sem pedig a Szivárvány sorozat iránt. Akik elkezdték gyűjteni, azok ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kötet meglegyen. Vannak, akik azt mondják, hogy most már a gyerekeik is olvassák a sorozatot, tehát veszik az újabbakat is. Még az előző kérdéskörhöz tartozik a korábban visszatartott könyvek sikere is, így a Kun Béla-életrajz, illetve a Sík Endre visszaemlékezései iránti kereslet. Némi meglepetést keltett, hogy a párt- alapszervezetek az úgynevezett tömegpolitikai oktatás keretében tömegesen ugyanazt a témát választották. Most egyértelműen rájuk volt bízva, hogy mit választanak az ötféle kínálatból, korábban megoszlott az érdeklődés az ideológia, az aktuális gazdasági kérdések, vagy a marxizmus alapjai és az etika között most 3158 darabot rendeltek a Megújuló szocialista gyakorlatunk című témakörből, pedig ez azonos a pártértekezlet anyagával, aminek lényege, az előzetes anyag, majd pedig a határozat a napilapokban és különkiadványban is megjelent. Ez is jelzi, hogy nőtt az érdeklődés a napi politika kérdései iránt is. Az erkölcs témaköréből például mindössze 111 példányt kértek, gazdaságpolitikai témáról 413-mat.- November a politikai könyvhónap, ma lesz a megnyitója, miért éppen most?- A megyei kirendeltségek nagy önállósággal dolgoznak, mi itt Tolna megyében úgy gondoltuk, célszerű a könyvnapokat a KMP megalakulásának évfordulójával összekötni, annál is inkább, mivel több olyan könyv jelent meg, amelyik ezzel a témakörrel foglalkozik.- Nézzünk néhányat a kínálatból.- Sok mindent tudnék ajánlani mindabból, ami már kapható és ami még jelenleg van. Kimondottan a könyvhónapra jelent meg például Berecz János A szocializmusról gondolkodva című kötete, Gazsó Ferenc Megújuló egyenlőtlenségek című munkája az iskoláról, Ancsel Évának a Százkilencvennégy bekezdés az emberről című könyve. Az érdeklődők kézbe vehetik Mónus Illés válogatott írásait és Borsányi György Októbertől márciusig című könyvét az 1918-as polgári demokratikus forradalomról. Megjelent Buharin Töprengések a szocializmusról, című kötete, a szerzőnek 1920 és ’29 között keletkezett írásait tartalmazza. Érdeklődésre tarthat számot Tökei Ferenc A társadalmi formák marxi elméletéhez című munkája.- Még egy utolsó kérdés, a nagy forgalmat hányán „csinálják"?- Társadalmi terjesztőink nélkül mozdulni sem tudnánk. Az elmúlt évben közel négymilliós forgalmat bonyolítottak le mintegy ötszázan, a múlt hónap végéig ennek mintegy 86 százalékát forgalmaztuk segítségükkel. IHÁROSI IBOLYA A szekszárdi pártértekezlet előtt A jelölőbizottság megkezdte munkáját A szekszárdi városi pártbizottság jelölést előkészítő bizottsága megkezdte munkáját. A csütörtök délelőtti első ülést követően kérdeztük meg Erős Andrást, az alsónánai termelőszövetkezet elnökét, a bizottság eddigi tevékenységéről.- Hány tagú lesz a pártértekezleten megválasztott új városi pártbizottság, és milyen módon történt, történik a válogatás?- A pártbizottság úgy döntött, hogy hatvanöt tagból álljon az új testület, ebből negyvenötöt az alapszervezetek közvetlenül delegáltak, közülük kilencet nem most, a pártértekezlet előkészítésének időszakában, hanem már korábban. A pártbizottságok delegáltjait is az alapszervezetükből indították, mindenkit titkos szavazással választottak meg.- E szerint húsz hely maradt még a pártbizottságban.- Megint csak az alapszervezetek jelölhettek ezekre a helyekre. Első ülésünkig negyvenkét személyre érkezett hozzánk javaslat. Közülük huszonötöt választottunk ki, a területi elvet, a párttagság létszámát és az ott folyó tevékenység szerepét jelentősen figyelembe véve. Ezzel természetesen nemcsak nem ért véget a munkánk, de éppen most kezdődik, hiszen várjuk a további javaslatokat a városi pártbizottság már ismert, és e héten működő irodáján keresztül. A pártértekezlet előtti napon, pénteken tartunk ismét ülést, ott a további jelöltekkel bővülhet a névsor, szükebb viszont nem lesz. Még a pártértekezlet ideje alatt is figyelembe tudja venni az addigra már megválasztott jelölőbizottság a további személyekre szóló javaslatokat. Itt szeretném még azt is elmondani, hogy a héten a Babits Mihály művelődési központ földszintjén minden este működő közéleti klubban is naponta: 17-19 óráig jelen lesz a jelölést előkészítő bizottság képviselője, és gyűjti a további információkat.- Nézzük tehát közelebbről a névsort.- A jelölést előkészítő bizottság az alábbi személyeket javasolja a pártértekezletnek a jövendő egytestületes párt- bizottság tagjaira, illetve tisztségviselőire. Első titkárnak változatlanul Csáki Bélát, titkárnak Király Józsefnét javasoljuk. Pártbizottsági tagoknak pedig az alábbiakat: Ambrus István BVK, extruderke- zelő; dr. Antal Pál társadalombiztosítási igazgatóság, igazgató; dr. Balassa Mária városi bíróság, bíróság elnöke; Baranyi András Bony Cipőipari Kisszövetkezet, üzemvezető; dr. Benczédi Gyula gyógyszertári központ, gyógyszerész; Boldis István Tszker, igazgató; Botos István T. M.-i Építőanyagipari Vállalat, személyzeti vezető; Dorner György Vízmű, szb-titkár; Falvai Ferenc nyomda, gyártáselőkészítő vezetőh.; dr. Kardos János városi ügyészség, vezető ügyész; Kiáb József Zöldért, igazgató; Kovács Győző Titán, kereskedelmi igazgatóhelyettes; Kovács László Dédász, üzemmérnök; Kósa A. János KSZE, főosztályvezető; Molnár Judit SZÜV, programozó; Palotásné Kővári Terézia Vízitársulat, mérnök; Schweitzer Mátyás Agram, elemző; Szabó József Sütőipari Vállalat, igazgató; Szebenyi Péter MÁV, vonalkezelő; Szekulity Péter erdészet, csoportvezető; Szíjártó László MNB-MKHB, okleveles közgazdász; Ve- reczkei Zoltán Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat, lerakatvezető; Vida Elvira Bőrdíszmű, bőrdíszműves. - i A MÁV új villamos motorvonata Jövőre húszat állít forgalomba a MÁV ebből a korszerű villamos motorvonatból, melynek pró- baútjára a Budapest-Cegléd vonalon került sor. A Ganz-MÁ- VAG és a Ganz Villamossági Művek által kifejlesztett elektronikus vezérlésű vonatot az elővárosi és a városközi közlekedés lebonyolítására készítették. Az új villamos motorvonatok elsőként a Budapest-Szob, majd a Budapest-Cegléd vonalon állnak forgalomba.
