Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

1988. november 18. Képújság 5 )N ♦ SZABADIDŐ ♦ Milyen kutyát válasszak magamnak? Ma a hivatalosan is elismert kutyafaj­ták száma a háromszázhatvanat is eléri. Persze számunkra mindig egyre, az iga­zira lenne szükség. De melyik az igazi? Ezt igen nehéz eldönteni. Igen fontos, hogy önmagunkat jól is­merjük. Vegyük figyelembe saját termé­szetünket, egész lelki alkatunkat, sőt még fizikai adottságunkat is. Például: aki idegesebb, lehetőleg nyugodtabb, ki­egyensúlyozottabb kutyát válasszon magának. Lényeges feltétel, hogy mi­lyen környezetbe kívánjuk vinni a kutyát, családi házba, társasházba stb. További kérdés, hogy milyen célra szeretnénk használni. A fajtákat három csoportra osztjuk: munkakutyákra, va­dászkutyákra, kedvtelésből tartott faj­tákra. A fajtákon belül további választási le­hetőség van szín, nagyság, szőrhosszú­ság stb. szerint, például szőrszín sze­rint: német vizslánál barna spriccelt, fe­kete spriccelt, egyszínű barna. Továbbá a fajtacsoporton belül tulajdonság sze­rint is megkülönböztethetjük a kutyákat, például a tacskók nyugodtabbak, fox- terrierek vérmérséklete élénkebb stb. Feltétlenül meg kell figyelni kölyök vá­lasztásnál, hogy a 8-12 hetes egyed mennyire kiegyensúlyozott. Ha idege­sen, nyugtalanul jár-kel, fél az emberek­től, kulcs- vagy tálcsörgéstől megijed, ne válasszuk. Lehetőleg - fajtától füg­getlenül - a jó kiállású, kiegyensúlyo­zott, határozott fellépésű, éles hangra, csörgésre magabiztosan viselkedő kölyket válasszuk. A kutyák egészségi állapota nagyban befolyásolja viselkedésüket. Az egész­séges kölyök vidám, mint a gyerek és játékos, szőrzete fényes. A beteg egyed lomha, ha lehet elbújik, és szőrzete matt. Kölyökválasztáskor figyelembe kell vennünk, hogy a kutya számára milyen tartási körülményeket tudunk biztosíta­ni. Természetesen bérházi lakásba nem szabad nagytestű, bernáthegyi kutyafaj­tát választani őrző-védőnek, vagy dogot. Viszont egy közép snaucer vagy usz­kárjói elláthatja e feladatot. Kertes csa­ládi házak portájának őrzésére már vá­laszthatjuk igen nemes magyar fajtáin­kat, például kuvasz, komondor, puli stb. A vadászkutya fajtán belül a vizslák közül legjobban megállja helyét a gya­korlati munkában a németvizsla és a magyarvizsla. A vadászok a kotorék­ebek közül legszívesebben dolgoznak jogdterrier, foxterrier és szálkás szőrű tacskókkal. Természetesen a fenti sorok csak Íze­lítőt adhatnak a kutyafajta megválasztá­sához. Kedvencünk megválasztása fe­lelősségteljes dolog, mivel ha nem tet­szik, nem lehet eldobni, mint egy ruha­darabot. EPPEL JÁNOS Fotó: CZAKÓ Országjáróknak ajánljuk Miskolc, a Miskolc nevével a nehézipari üzemek, a kohók fogalma forrt össze. Pedig nem kevésbé nevezetes Miskolc, a fürdővá­ros. Strandjai, fürdői, termálvizei messze földön híresek. Tapolcán, Miskolc üdülőnegyedében szépen gondozott parkban, árnyas fák alatt, tulipánágyások között és egy csó­nakázótó hídjain vezet az út a termál- és barlangfürdőhöz. E fürdők érdekessé­ge, hogy ivóvíz minőségű meleg karszt­vize 29 fokos és összetételénél fogva al­kalmas keringési zavarok, véredény- megbetegedések és különböző idegár­talmak gyógyítására. Két fedett medencéjét 36-38 fokosra fűtik, a harmadik, a szabadtéri meden­fürdőváros ce, amelyet vasbeton kagylóhéj övez, ugyancsak használható rossz időben is. E fürdő vizét már a 16. században is is­merték, és alkalmazták gyógyításra. Mai formáját 1940-ben nyerte el, s na­gyobb arányú átépítése 1958-59-ben volt. Ekkor készült el a nagy idegenfor­galmi látogatottságnak örvendő és Kö- zép-Európa-szerte egyedüli barlangfür­dő, amely mai formájában 1968-tól mű­ködik. A barlangfürdő teraszbarlang jel­legű, amely hazánk más barlangfürdői­től abban különbözik, hogy nem hideg karsztvíz, hanem az alulról felszálló hévi­zek oldották ki mélyedéseit. A barlangfürdő rejtett kürtőit elzárták, és így az értékes, gyógyhatású levegő kiáramlása is meg­szűnt. A 140 négy­zetméteres vízfelü­let kissé korrigált, de eredeti szabály­talan formájában maradt meg. A csodálatos szépségű kürtők, barlangjáratok, víz­esések, s a kelle­mes kristálytiszta víz nagy vonzerőt jelent. Évente három- százezer fürdőző keresi fel e helyet. A barlangban feltörő hideg forrásokat kizárták, és vasbeton alappal látták el a barlangot, amelyben hat „dögönyözőn" keresztül nagy gyor­sasággal állandóan cserélődik a víz. Közel a fürdőrendszerhez árnyas fák közt találjuk a tapolcai strandot sport- és nagy medencével, korszerű öltözőkkel. Vizét a termálvíz forrásaiból nyeri, ame­lyet előzőleg a Hejő patakban hűtenek. Festői környezetben a Bükk hegy­ség lábánál, a diósgyőri vár szomszéd­ságában fekszik a diósgyőri várfürdő. A 21 -24 fokos forrás vizére egy medencét építettek. A forrás Nagy Lajos korától is­mert, napjainkban télen ivóvízellátásra, nyáron a strand üzemeltetésére hasz­nálják. A strandfürdő területén építették fel a miskolci szaunát, két eredeti finn szauna pontos mását, amelyhez egy ter­mészetes barlangot alakítottak hidegvi­zes medencévé. A város-központjában 1929-ben épült a mai Augusztus 20. fürdő. Akkor a me­dencét hálózati vízzel látták el, s a vizet gőzturbinák hulladékenergiájával me­legítették. E lehetőség megszűnte után a fürdőt bezárták, és csak az 1951-54- es újjáépítése után nyitották meg újra, amikor is új kutat fúrtak, amelynek hő­forrása 45 fokos vízzel látja el a meden­céket. A kutak 600 méter mélységből per­cenként 400 liter vizet adnak, s ezzel a budapesti Széchenyi fürdő forrásai után az ország legbővizűbb kútjai. Említsük meg még a miskolci Szabad­ság fürdőt, amely gőz- és tisztasági fürdő, és fedett uszodája is van. Termál­vize 45 fokos, és kénes hatású. K. M. )N > SZABADIDŐ ❖ Kulturális ajánlat Szekszárd A Magyar Rádió és a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ rendezésé­ben Szekszárdi Dzsesszhétvége lesz no­vember 18-19-én. November 18-án este 7 órakor a művelődési házban a Szek­szárdi Jazz Quartett, Lengyel-Csehszlo- vák-Magyar Workshop, Albert Mangels- dorff (szóló), a Magyar Jazz Quartett mű­sora. Másnap, 19-én este 6 órakor Török Ádám és az MRC, Finn-Észt-Magyar Workshop, Molnár Dixieland együttes, va­lamint a Szekszárdi Big Band műsora. A hét vége sportműsora Péntek Asztalitenisz: Az NB l-ben: Tolnai VL-Statisztika, 15.30. Kosárlabda: Az NB ll-ben: Bátaszék- Győr, 18 óra. Röplabda: Megyei középiskolás diák­olimpia a szekszárdi V-ös iskolában, 14 óra. Szombat Kézilabda: Bakta Kupa leánytorna Szekszárdon, 10 óra. Kosárlabda: ÓIK és OSK középdön­tők Szekszárdon, 8 óra. Labdarúgás: Az NB lll-ban: MÁV NTE-Dombóvári VMSE, 13 óra. NB-s serdülő- és ifibajnokság: Szekszárd- Siófok, 11 óra. Vasárnap Kosárlabda: Folytatódnak az ÓIK és OSK középdöntők 8 órakor. Labdarúgás NB II: Mohács-Szekszárdi Dózsa 13 óra. NB III: Boglárlelle-Dunaföldvár, Bóly-Paksi SE, Bonyhád-Siklós, Dom­bóvári Vasas-Nagykanizsa, Atomerőmű SE-Mázaszászvár 13 óra. Megyei bajnokság: Bátaszék-Simon- tornya (Ódor), Fadd-Tevel (Dravecz T.), Aparhant-Hőgyész (Albert), Nagymá- nyok-Tamási (Baranya megyei), Döbrö- köz-Ozora (Szegi), Gerjen-Kisdorog (Sóthy), TÁÉV SK-Kakasd (Kovács J.), Iregszemcse-Pálfa (Ritzel) 13 őrá. Körzeti bajnokság: Sióagárd-Kéty (Vass), Györe-Harc (Vecsei), Öcsény- Báta (Pál V.), Zomba-Cikó (Tölgyesi), Tolna-középhidvég (Hegyi), Kölesd- Tengelic (Csapó), Bonyhádvarasd-AI- sónána (Monostori), Bogyiszló-lzmény (Dárdai) 13 óra. Bélyeggyűjtőknek Svájc évente ismétlődő, gyermekjóléti intézményeket segítő (Pro Juven- tute = ifjúságért) sora a fiatalok életéből meríti témáját. Az idei négy címleten az iskolások gondjai jelennek meg. A pár vonalból álló rajzok mély beleéléssel adják vissza a betűzgetve olvasó, a hangvillát figyelő, az ujjáin számoló, a félrekanyarodó vonalakat rajzoló kicsik gondjait. Madárvilága védett fajtáiból nyolc bé­lyegen ad válogatást Új-Zéland. Tizenkét templom képe, hazaiak me- lett angol és francia földön állók is díszí­tik Guernsey-szigetének karácsonyra kiadott kisívének 12 bélyegét. A sültkrumpli meséje- De finom illatot érzek! - kiáltott fel Hamar Hümér tavaly-tün- dér. - Mi az, ami sül?- Krumpli, vagy elegánsabban mondva, burgonya - felelte Kackiás Kázmér kirakel-mester.- És jó az neki, hogy sül?- Nem kérdeztem, de azt hiszem, hiába is tettem volna, mert a növények nem éreznek és nem tudnak beszélni.- Pedig sok mindent mesélhetne egyik-másik, például arról, hogy mikor és ki fűré­szelte le olyan csúnyán.- Igen, igazad van, de ezért is örülök annak, hogy legalább nem fáj nekik, ha ava­tatlan kezek bántják őket.- És a krumplinak nem fáj, ha sütik?- Persze hogy nem. Az pedig, ha egy pici sírós hangot hallasz,attól van, hogy meg­repedt sülés közben, ott fütyül ki a forró levegő. Talán az elmúlt nyarat siratja így.- Te nem sajnálod, hogy oda a nyár?- Egy picit igen, de örülök is, mert minden évszaknak megvan a maga szépsége. Emlékszem azokra a régi telekre, amikor nehéz kabátban és ormótlan ba­kancsban igyekeztünk reggelenként az iskolába. Bedurrantottunk, akarom mondani, jól befűtöttünk a nagy kályhába és ott toporogtunk körülötte órakezdésig.- Ti fűtöttetek? Megengedték? Az nagyon jó lehet, kár, hogy nekünk már csak ra­diátorunk van.- Ne sajnáld! Egyszerűbb és melegebb is így. Mert az igaz, hogy érdekes a tüzet rakni, de olyan is megesett, hoy nem sikerült, véletlenül vagy akarattal.- Szóval ti is rosszalkodtatok?- Persze, mi sem voltunk jobbak a Deákné vásznánál.- Annak a néninek milyen a vászna?- Gondolom, hogy elég rossz, rücskös, mert közmondásos. Mi pedig egyszer úgy fűtöttünk be Orsós Pistával, hogy utána két óráig kellett szellőztetni...- Talán csak nem krumplit sütöttetek?- Nem, annak más a meséje. Azt reggelenként kaptuk otthon, még forrón, úgyhogy, amikor a zsebünkbe tettük, szinte sütötte a kezünket. Egy krumpli a jobb kabátzsebbe, egy a balba. Ezt szorongattuk az iskoláig. Előbb kellemes meleg lett, aztán már csak langyos, a végén pedig nem lehetett szinte tudni, hogy a krumpli me­legít minket, vagy mi a krumplit... ­- Érdekes, de szerintem mással is van így, nem? Amikor már nem lehet tudni, hogy ki szereti jobban a másikat, mert már egymást szeretik és régóta boldo­gok együtt.- Igen, valóban így van. Azt hiszem volna mit tanulnunk e téren...- Szerintem ilyesmit meg lehet tanulni?- Tanulni mindent lehet, persze, az a legjobb, ha az ember már kiskorában megszokja, nem az a legfontosabb, ami neki jó, hanem ügyelni kell arra, hogy más­nak is kellemesen teljenek az órái.- Amikor ti befűtöttetek, úgy, hogy szellőztetni kellett, akkor ugye, nem teltek kelle­mesen az osztály órái?- Hát, ahogy vesszük. Kimentünk az udvarra, csúszkáltunk a jégen és hógolyóz­tunk, s mindezt dolgozatírás helyett.- Ez igen! Mondom, hogy kár, amiért nekünk már csak radiátorunk van!- Várj csak, várj! Ezzel még nem lett vége, mert minket, kettőnket szigorúan meg­büntettek, otthon pedig jött a ráadás.- Nem kaptatok sült krumplit?- Azt nem, de helyette kaptunk mást: nadrágegyengetést.- Szóval, megvertek benneteket?- Inkább csak elfenekeltek. Én ugyan akkor váltig bizonygattam, hogy nem akar­tuk, de minden ellenünk szólt.- Akkor ez igazságtalanság volt! - kiáltott fel Hamar Hümér.- Talán igen, talán nem - tűnődött Kackiás Kázmér -, annyi biztos, hogy jószán­dékkal történt, mert nagyon lelkesen csinálták... McocMONuU AALMAo Nem csak a választás - az ápolás sem könnyű. Egy snaucerkölyök és a toalettkészlete. Az együttérző puli. Sokan kedvelik ezt az ősmagyar faj­tát. A barlangfürdő Miskolc-Tapolcán

Next

/
Thumbnails
Contents