Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
MA 1988. november 1. KEDD XXXVIII. évfolyam, 261. szám ÁRA: 1,80 Ft Mozititkok (3. oldal) Aki mer, az nyer(het) Alig egy éve, hogy tizenhét szakember - akik közül tizenegy előtte gebinesként tevékenykedett egy nagyobb gazdálkodóegységnél - úgy gondolta, megpróbálja külön. Leültek, osztottak, szoroztak, kalkuláltak, majd rövid mérlegelés után úgy döntöttek, hogy önálló kisszövetkezetet alapítanak. * Persze mindehhez induló vagyon kellett, hiszen a nincsre hitelt kérni nem lehet, így a szövetkezők „összedobták” az induló tőkét. Volt, aki 300 ezer forinttal, volt, aki 10 ezerrel szállt be a vállalkozásba. Hatszázezer forint összejött igy, még egyszer ugyanennyi anyagban. 1,2 millió forinttal - ha nem is sok - azért már lehet valamit kezdeni, főleg, ha ehhez megfelelő szellemi kapacitás, kezdeményezőkészség is társul. Ez pedig ez esetben adott volt, hiszen a Kisdorogi Vegyes és Építőipari Kisszövetkezet 17 alapító tagja közül valamennyinek legalább technikusi végzettsége van, de akad köztük építész, épületgépész üzemmérnök és közgazdász is. Az újonnan alakult kisszövetkezet épületgépészeti munkákat végez, lakatosipari tevékenységet folytat. Az országban egyedül ők gyártanak FLR típusú könnyűszerkezetes épületeket, aminek a gyártási jogát úgy vásárolták meg. A vázszerkezet nyitott és zárt raktárak, kereskedelmi és állattartó épületek, terménytárolók és tornatermek olcsó, egyszerűen kivitelezhető, gazdaságos tartó- szerkezete. Építettek már az elmúlt időszakban ezzel a technológiával szarvasmarhatelepet Bácsborsodban és Mágo- cson. Most a szekszárdi Skála Áruháznak készítenek jurtatetős raktárát.- Szükséges volt kockáztatnunk, mert ha nem visszük be a saját vagyonúnkat, ez a vállalkozás nem indulhatott volna be - mondja a nagyrészt fiatalokból álló szövetkezet elnöke, Antflinger József. - A tagok többsége nem akart maszek lenni, mert bár úgy többet keresne, de akkor nincs szabad szombat, vasárnap. Ezt a vállalkozási formát láttuk a legcélszerűbbnek adózási szempontból is. Kisdo- rogra, mint telephelyre azért esett a választásunk, mert itt olcsóbbak az ingatlanárak, meg a munkásaink jó része is idevalósi. A kisszövetkezet idei árbevétele 33-35 millió forint, amiből a nyereség előreláthatóan 4 millió forint lesz. Megrendelésállományuk 1989-re 10 millió forinttal több mint az idei volt. Többek között 16 millió forint értékben környezetvédelmi berendezést készítenek Dorogon az Ipari Minisztérium megbízásából. Megalakulásuk után röviddel megvásároltak egy régi parasztportát a faluban, ahol irodát, műhelyt, raktárt alakítottak ki.- A célrészjegyet egyik tagunk sem kívánja kivenni, csak az osztalékra tartunk igényt, ami a mindenkori legmagasabb A vasszerkezeti elemeket Nikolov Antal és Höffler János rozsdátlanrtja bankkamat - folytatja az elnök. - Megyei szinten az ötödik legmagasabb bért fizetjük az építőipari kisszövetkezetek közül, így munkaerőgondunk nincs. Sokan jönnének hozzánk dolgozni, de csak a legjobbakat vesszük fel. A III. negyedévi közgyűlésen úgy határoztunk, hogy 55- nél több embert nem foglalkoztatunk. Ha emelnénk ugyanis a létszámot, akkor az adminisztratív állományt is növelni kellene és ezt mi, tagok nem látnánk jónak. * Amint a kisdorogiak példája is mutatja, még a mai gazdasági helyzetben is lehet viszonylag szerény befektetéssel megfelelő eredményeket elérni. Persze mindehhez vállalkozószellem és a gazdaság ismerete szükséges. fké-sm üzemeket.” A megszűnő gdanski Lenin hajógyár gépeinek, berendezéseinek és munkásainak egy része a tenger mellékén működő három másik hajógyárhoz kerül. Az üzem épületeit, egyes berendezéseit, gépeit megpróbálják más termelő tevékenységre adaptálni. A Lenin hajógyár, amely 1979-ben 24 hajót, 1987-ben pedig már csak kilencet adott át, az évek folyamán egyre reménytelenebb pénzügyi helyzetbe került, amit tovább mélyítettek az idei sztrájkok. A most épülő hajókat még befejezik, a többi meglévő megrendelést más hajógyáraknak adják át. Az év végéig felszámolják a gdanski Lenin hajógyárat, amely az utóbbi években sokkal kevésbé hajóiról, mint inkább arról volt híres, hogy a legkülönfélébb gazdasági és politikai sztrájkok tűzfészkeként működött, az egykori „Szolidaritás” elnöke, Lech Walesa munkahelye volt. A gyár felszámolásáról hozott döntés azonban nem politikai, hanem kizárólag gazdasági alapú elhatározás volt, amely senkit sem lepett meg igazán, főleg azokat nem, akik hittek Ra- kowski új kormányának, energikus ipari miniszterének, Wilczeknek: „Az eddigi tervek és programok helyett valóban be fogjuk zárni a veszteséges Abba Eban nyilatkozata Simon Peresz izraeli külügyminiszter személyes megbízottjaként a hét végén Belgrádban tárgyalt Abba Eban. Az ismert politikus, a Knészet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke „hosszú és nyílt” véleménycserét folytatott Budimir Loncsarral, a jugoszláv diplomácia vezetőjével a két ország kapcsolatairól és a közel-keleti helyzetről.- Látogatásomnak az volt a célja - jelentette ki a belgrádi Borbának adott nyilatkozatában -, hogy a jugoszláv-izraeli viszony a holtpontról elinduljon a normalizálás felé, annak ellenére, hogy a diplomáciai kapcsolatok teljes helyreállítása jelenleg lehetetlen. Tudjuk, Belgrád elsősorban attól teszi függővé diplomáciai viszonyának felújítását Tel-Aviwal, hogy megváltozik-e a palesztin kérdésben képviselt izraeli álláspont. Mégis úgy vélem, hogy formális kereteket teremthetünk a kétoldalú párbeszédhez. Azt javasoltam, hogy létesítsünk kölcsönösen konzuli képviseleteket, vagy pedig harmadik országok nagykövetségei mellett működő érdekvédelmi irodákat, ahogy ez Magyarországgal és Lengyelországgal történt - nyilatkozta Abba Eban. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően - illetve már a napirendek vitája után - a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. Grósz Károly Székestehérvá rótt Televíziógyártásának megújításával ünnepeli fennállásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színestévé- család gyártására 1,8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a fél évszázados jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. Grósz Károly tájékoztatást hallgatott meg az évi 20 milliárd forint termelési értéket előállító, 20 ezer dolgozót foglalkoztató Videoton eredményeiről, munkájáról, gondjairól, s azokról a már megvalósított, illetve tervezett műszaki, gazdasági, szervezeti intézkedésekről, változtatásokról, amelyeknek célja a nagyvállalat világpiaci versenyképességének a megőrzése, illetve javítása. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton vezetőinek kalauzolásával gyárlátogatásra indult. Ezt követően történt meg az új színestelevízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. AZ NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nemzetiszínű szalagot Grósz Károly vágta el, majd megnyomta az automata berendezés indítógombját. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdeklődéssel figyelte a televíziógyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980-ban megnyílt korszerű oktatási és művelődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnepségnek is. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Károly többek között arról szólt, hogy a jövö követelménye, az elő- (Folytatás a 2. oldalon.) Emlékezés az őszirózsás forradalomra Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál és sírboltjánál. Az 1918-as polgári demokratikus - őszirózsás - forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köz- társasági elnöke szobránál és sírboltjánál. A forradalom vezéralakjának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte Károlyi Mihály életútját, majd így folytatta:- A magyar október igazi népforradalom volt, tömegerejét a szervezett munkások és fellázadt katonák alkották, akik egyetlen éjszaka, vérontás nélkül megdöntötték a korhadt régi rendszert. Október 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanácstagjaiból.- E forradalom több történelmi feladatot is megoldott. Mint nemzeti forradalom, győzelmes volt, hiszen elérte, amiért a magyarság évszázadok óta, elmondhatatlan áldozatok árán sikertelenül harcolt. Elérte az Ausztriától való különválást, a Habsburgok végleges trónfosztását, Magyarország függetlenségét, a köztársaságot. A magyar Október az ország történetében először teremtette meg a demokratikus Magyarországot. Megvalósult a gyülekezési, szervezkedési, szólás-és sajtószabadság, az első igazán demokratikus választójogi reform, a nőkre is kiterjedő általános választójog. Az első magyar népköztársaság kormánya földreformot is kidolgozott; ennek során Károlyi Mihály saját birtokán 34 ezer holdat osztott fel a föld nélküli parasztok között.- Károlyi Mihály tudatosan a szervezett munkásságra, a szociáldemokráciára építette politikáját. Azt a nézetet hirdette, hogy ha teljesen radikális forradalmi kormány alakul, amely földet oszt és szocialista államot teremt, ez a nemzeti kisebbségekre is nagyobb vonzerőt gyakorolhat, mint a szomszéd országok nemzeti propagandája. Már ekkor elkezdődött az „átsimulás" a szocialista - ahogy akkor mondták: szociális - forradalomba, amely 1919. március 21 -én ezért is győzhetett vértelenül. Károlyi Mihály nagy érdeme, hogy politikájával mindkét forradalom vértelenségét segítette, ami - meglehet, kétszer is - polgárháborútól mentette meg az országot.- Már ő is feltette azt a kérdést, amit manapság annyit hallunk: mi lesz Magyarországgal a jövőben? Válaszát nemcsak elfogadhatjuk, de erőt és hitet meríthetünk belőle a mi mai küzdelmeinkhez: „Európában és a világon másképp fog megvalósulni a szocializmus, mint ahogy azt a XIX. századi forradalmárok elképzelték, de mindenképpen be fog következni...” Az első Magyar Népköztársaság elnökének szobránál a beszéd után koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Fejti György, a KB titkára és Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára; az Országgyűlés nevében Stadinger István és Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke; az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Eleki János, az Elnöki Tanács tagja és Urbán Lajos közlekedési miniszter; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Huszár István főtitkár; a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Sólyom Ferenc titkár és Petrák Ferenc alelnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társaság képviselői. A megemlékezés virágait elhelyezték a fővárosi fiatalok is. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti temetőben a győztes polgári demokratikus forradalomra és Károlyi Mihályra emlékezve megkoszorúzták a politikus sírboltját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Hétfőn Budapesten felavatták Károlyi (Folytatás a 2. oldalon.) Lengyejország Felszámolják a gdanski Lenin haióavárat Dallos Ernő és Nagy Emil a Skála-raktár pilléreit készíti Lakossági szolgáltatásaival a kisszövetkezet a helyiek szimpátiáját úgy tűnik, már megnyerte
