Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

1988. október 14. ( tolna '' 4 KÉPÚJSÁG Egészségvédelem - betegségmegelőzés Koraszülöttség és éretlenség a gyermekgyógyászati gyakorlatban Hazánkban a koraszülöttség nagyon gyakori és gyakorisága az elmúlt évek számottevően nem változott: országo­san az újszülöttek 10 százaléka. Tolna megyében 8 százaléka koraszülött, ami azt jelenti, hogy évi abszolút számuk or­szágosan kb. 15-20 ezerre tehető. A ko­raszülöttek jelentősen hozzájárulnak az úgynevezett szülés körüli magzati halá­lozás kedvezőtlen hazai alakulásához. Mit jelent pontosan a koraszülöttség fogalma? Ha a szülés a betöltött 37. ter­hességi hét előtt következik be, akkor koraszülésről beszélünk. A koraszülöt­tekre jellemző az alacsony születési súly (általában 2500 gramm alatt), fontos azonban az a tény is, hogy a kis súlyú új­szülöttek kb. egyharmada kihordott ter­hességből származik, ezeket nem kora­szülötteknek, hanem „méhen belül sor­vadt újszülötteknek” nevezzük. A kora­szülésnek számos anyai vagy magzati oka lehet. Gyakran több tényező együt­tes kölcsönhatásának a következmé­nye. A koraszülöttek az érett újszülöttek­től nemcsak kis méreteikben különböz­nek, bőrük színe „rákpiros”, tapintata puha, az erek áttetszők, a bőrt pihe szőr­zet (lenugo) fedi. Gyakran fordul elő lég­zési elégtelenség, légzés kimaradása, erőtlen sírás, bizonytalan nyelés, elhú­zódó sárgaság, fertőzésekre való foko­zott hajlam. Ezek a jelenségek a különböző szer­vek, szervrendszerek éretlenségével magyarázhatók. A koraszülöttek ápolása csak speciá­lisan felszerelt koraszülöttosztályokon lehetséges. A normális testhőmérséklet biztosítása inkubátorokban történik, amelynek légterében a koraszülött me­zítelenül, egyénileg beállított meleg (34-36 ° C), párás környezetben fekszik, így különböző életjelenségei jól megfi­gyelhetők, szükség esetén biztosítható a gyors orvosi beavatkozás. Súlyosabb esetekben a légzés és szívműködés műszerekkel is folyamatosan ellenőriz­hető. Nagyon kényes feladat a koraszü­löttek táplálása, gyakran a szopóreflex éretlensége miatt szondatáplálásra van szükség. A koraszülöttek általában 2500 gram­mos testsúly elérése után kerülnek ha­za, de továbbra is rendszeres gyermek- orvosi utógondozást igényelnek (maga­sabb D-vitamin és vasigény, hajlam gya­koribb légúti fertőzésekre, központi idegrendszer szövődményes betegsé­gei). A korszerű szülésvezetés, az új terá­piás lehetőségek (tartós lélegeztetés, az országban létesített Perinatalis Intenzív Centrumok) az igen kis súlyú koraszü­löttek életkilátásait is javították, hangsú­lyozni kell azonban, hogy az 1000 gramm alatti súlycsoportban a heroikus próbálkozások ellenére még ma is igen magas (75-90 százalék) a halálozás, túlélés esetén pedig sok az idegrend­szeri szövődményes eset. A koraszülött­kérdés hatásos megoldási módja ezért nem egyre bonyolultabb és drágább ke­zelési módok kutatása, hanem a meg­előzés, a koraszülöttség gyakoriságá­nak visszaszorítása lenne. Ez azonban nem csupán egészség- ügyi probléma. DR. SHULTZ KÁROLY megyei gyermekgyógyász szakfőorvos Kutya a családban A technika korában ma egyre több család­ban, úgy falun, mint vá­rosban megtaláljuk a ku­tyát. A kutya jelenti a ter­mészethez való kapcso­latot, fonalat a természet­hez. Ennek a legsokolda­lúbb háziállatnak olyan hatalmas baráti tábora van, hogy tagjai meg- számlálhatatlanok és ál­landóan gyarapodnak. Sok családban közös hobbit is je­lent, amely befolyásolja a család egész életvitelét. Gyermekeknek je­lenti az örömet és a valakiről való gondoskodás felelősségét. A kutyával foglalkozók népes tá­bora azonban rendkívül sokrétű. Egyben megegyeznek mind­annyian, szeretik az embernek ezt a kedves, hűséges barátját. Amiért tollat ragadtam - bizonyá­ra nem fognak megróni érte -, hogy a kutya élőlény, nem szobadísz, vagy egy bizonyos tárgy az ember otthonában, nemcsak őrző, vadá­szó, avagy luxustárgy, hanem mind­ez együttvéve is, de főleg elsősor­ban élőlény, barát. Ezért kevés a lel­kesedés és szeretet, ennél többre van szükség az egészséges együtt­éléshez. A kutyánkat meg kell ismernünk, egészséges életet kell biztosítani számára, helyes táplálkozásáról kell gondos­kodnunk. Mindezeket meg kell tanulnunk és meg kell taníta­nunk, de ezt csak odaadással és néha áldozatvállalással tud­juk ellátni. Szeretnék e lap hasábjain keresztül is segítséget nyújtani a helyes kutyaneveléshez és -tartáshoz. Várjuk olvasóink e témával összefüggő észrevételeiket, igényeiket, kérdéseiket és ja­vaslataikat. EPPELJÁNOS kynológus Fotó: CZAKÓ SÁNDOR ♦ CSALÁD ♦ OTT! Testvérféltékenység Már az egészen kicsiny gyermek is szenvedhet a féltékenységtől: mintegy másfél éves korában féltékenykedhetaz anyjára vagy az apjára, ha azt veszi ész­re, hogy azok több figyelmet szentelnek egymásnak, mint neki. A gyermek félté­kenységét és versengési kedvét csak tovább fokozza a kistestvér megszületé­se. A testvérek közötti rivalizálás tulaj­donképpen elkerülhetetlen, s bizonyos értelemben természetesnek tekinthető. A szülők csupán enyhíthetik a kezdődő testvérféltékenység fájdalmait, teljesen megszüntetni hiábavaló törekvés volna. A féltékenység támasztotta indulato­kat a kisgyermek elsősorban a játékai­ban fejezi ki, vezeti le. Később már a képzelet síkjára is átvihető a támadó­kedv: sokan rajzban, játékaikban, vagy éppen a saját maguk által kitalált me­sékben fejezik ki a testvérük ellen irá­nyuló ellenséges vágyfantáziájukat. A testvéri rivalizáció különösen akkor ölt súlyos formát - olykor nyílt testi tá­madásba is torkollhat ha az a szülők­nek a féltékeny gyermekkel szemben ki­mutatott szeretetlenségéből ered. He­ves indulatokat kelt az is, ha a gyerme­ket váratlanul, felkészitetlenül éri az új családtagnak, a testvérnek a megérke­zése. Éppen ezért a gyermeket már ide­jekorán fel kell készíteni rá, s hozzá kell segíteni ahhoz, hogy megértse: a kisba­ba nemcsak a szülőké, hanem az övé is - mindnyájuké lesz. Ecsetelhetjük előtte a gondozás teendőit, elmesélhetjük ne­ki, hogy mit eszik a kisbaba, hogyan fog szopni, s biztathatjuk, hogy benne majd új játszótársra, barátra talál. A szülőknek ugyanakkor hagyniuk kell, hogy a gyer­mek elmondja nekik aggodalmait, remé­nyeit, s elismerően kell nyugtázniuk, ha felajánlja, hogy ő is törődni akar a kis­testvérével. Hívjuk fel a figyelmét arra, milyen előnyökkel is jár, hogy ő az idősebb. Erősítsük meg a hitét abban, hogy a szüleivel kialakult kölcsönös szeretete változatlan marad. De túlzásba sem szabad esni: káros, ha a szülő úgy tesz, mintha az idősebb gyermeket job­ban szeretné, mint a kicsit. Lehet, hogy ez eleinte nagyon jól esik neki, de ké­sőbb elbizonytalandik, ha tapasztalja, hogy szülei hol őt, hol a kistestvérét részesítik előnyben. Amellett tehát, hogy szeretetünkről biztosítjuk az idősebbet, nem titkolhat­juk el előle azt sem, hogy éppen így ér­zünk a kisebbik iránt is. A leggondosabb előkészítés ellenére is beárnyékolja egy ideig a kisgyermek életét a testvére iránt érzett féltékeny­ség. Ám ha a gyermek azt tapasztalja, hogy ezekért az érzelmeiért nem bünte­tik meg, nem gúnyolják ki, s hogy szülei magatartása szemlátomást nem változik meg, fokozatosan egyre jobban érdek­lődni kezd testvére iránt, s hamarosan ő maga kéri ki részét a gondozásából. Ha részt kap a kisebbel végzett feladatok­ból, növekszik önértékelése. Gondos őre lesz a kisbaba álmának - szigorúan rászól azokra, akik megzavarják -, rend­ben tartja a holmiját, sőt nemegyszer ő maga lesz kistestvére érdekeinek a szó­szólója a szülők előtt is. Számos megfigyelés szerint különö­sen az elsőszülötteket érinti érzékenyen a második gyermek eljövetele. Az első­szülötteket mindaddig, míg egykék vol­tak, gyakrabban dédelgették, kényez­tették, mint tetvérüket a megszületése után. Könnyű belátnunk, hogy ezért az új testvér megérkezése után eleinte hatá­rozottan kisemmizettnek érzik magukat, s a rájuk szakadó magányosság érzését élik át. Csak ha már érettebbek, akkor képesek belátni, hogy a szülői szerete- ten osztozkodhatnak, és meg is kell osz­tozniuk. Aztán egyre szaporodó kedve­ző tapasztalataik meggyőzik őket arról, hogy a szülők róluk sem feledkeztek meg. Az elsőszülöttekkel való bánásmód tehát különösen kényes nevelői felada­tot jelent a szülők számára. DR. FLAMM ZSUZSA Mi is elkészíthetjük Flamingókosár Elegáns, nemesen egyszerű és rendkívül hálás virágot mutat be az olvasónak ez alka­lommal Várkonyi Henrik, a szekszárdi Arany János utcai virágüzlet vezetője.- A flamingó páraigényes növény, kedveli a fényt, de a tűző naptól óvni kell. Ha erős napsugárzás éri, a leveleken foltok jelennek meg. Nagy figyelmet érdemel a megfelelő ta­lajösszetétel: az tápdús legyen, tehát tartal­mazzon tőzeget, egy kis korhadó lombot, s némi trágyát is. Mindezek biztosítása esetén a flamingó két-három évig is megmarad, élettartama ezt követően átültetéssel még tovább fenntartható. Évente egyszer érde­kes, vékony cső alakú, élénkpiros virággal örvendezteti meg tulajdonosát.- Szaporítása tőosztással történhet, de érdemes a töveket egyben hagyni: ez eset­ben ugyanis a növény hatalmas, dús lomb­koronát fejleszt. A flamingó elsősorban a ke­leti fekvésű lakásokban tartható sikerrel. A virág vágva név-, illetve születésnapra egy­aránt ajánlható. Ételek - ételízesítők A recepteket Bordi Imréné ajánlja Zöldségfélék télire Sajnálatos módon még ma is sokan túlsózzák a télire eltett zöldségféléket, ételízesítőket, pedig ez felesleges és egészségtelen, mert a tartósító és kon­zerválószerek megfelelő használata a túlsózást, teljességgel szükségtelenné teszik. Darált paprika ételízesítőnek Szép, érett, húsos piros paprikákat alaposan megmosunk és szárától, csu- májától megtisztítjuk, feldaraboljuk, a magvait rázzuk le és vigyázzunk, hogy hibás részek ne kerüljenek bele. A hús­darálót alaposan átmossuk és forró sza- liciles vízben (5 literhez 1 kávéskanál szalicilt teszünk) átöblítjük, de legjobb néhány percig benne áztatni, ezután le­daráljuk és hibátlan zománcozott edénybe tesszük, de az edényt mérjük meg előtte, hogy pontosan tudjuk a sót adagolni. 5 kg darált paprikához 25 dkg finom sót teszünk és egy evőkanál szalicilt, vagy egyéb tartósítószert. Fakanállal (soha nem fémmel), amelyet csak befő­zésekhez használunk, jól összekeverjük és lehetőleg folpack fóliával letakarjuk, hogy semmiféle idegen anyag ne kerül­jön bele. Néhányszor még meg kell keverni, de vigyázzunk, hogy ismét jól letakarjuk. Másnap kisméretű üvegekbe tesszük. Az üvegeket színültig töltjük és jól megrázogatjuk, hogy ne maradjon benne légbubo­rék. Tiszta ruhával töröljük le az üveg száját és zárjuk le a tetejét. Érdemes erre a célra össze­gyűjteni olyan kis- méterű üvegeket, amelyek csavaros kupakosak, mert biztonságosabb a tárolásuk, de min­den esetben színültig töltsük az üveget, mert így a vákuum később tökéletesen lezárja az üveget. A darált paprika ilyen módon nem olyan sós, mint a régi receptek szerint, ezért sokkal kellemesebb az íze és használhatjuk levesekhez, pörkölthöz, paprikáshoz és ezenkívül bármilyen hús- és halétel ízesítésére. Szendvicsek ízesítésére és díszítésére is alkalmas. Kevert túró Rendkívül finom és igazi nyári ízt ad a kevert túrónak a darált paprika. 25 dkg túrót összetörünk, hozzáadunk egy kis fej vöröshagymát (ha van, egy kis cso­kor metélt snidlinget). A hagymát apró lyukú reszelőn lereszeljük, egy mokkás­kanál köménymagport és egy púpos evőkanál darált paprikát, 1 dl (fél po­hár) tejföllel jól elkeverjük. Azonnal fo­gyasszuk, mert frissen a legfinomabb. Erdélyi savanyúkáposzta Amióta ezt a módszert megismertem, azóta állandóan van otthon legalább egy ötliteres savanyúkáposzta, amelyet sokféleképpen fel lehet használni. Két nagyobb fej káposztát (kb 5 kg) letisztítunk és nagyon finom laskára le­szeljük. 5 evőkanál sóval és fél mokkás­kanál borkénporral jól elkeverjük, szór­junk rá egy kávéskanál köménymagot, 10 szem egész borsot, 2 szem szegfű- borsot, egy kávéskanál borsikafüvet, népies nevén csombort, valamint egy kis csokor kaporlevelet, vagy szárított kaprot. Ha nyáron van módunk több üveggel eltenni, akkor friss kaporlevelet és csombor(borsikafű)levelet tegyünk rá, mert úgy az igazi. Ezután többször keverjük meg és miután jól összeesett a káposzta, tegyük az ötliteres üvegbe és töltsünk rá - a le­vét is - (nem kell szorosan rakni a ká­posztát) annyi langyos vizet, hogy tele legyen az üveg. Kössük le folpack fóliával és 4-5 na­pon át langyos helyen érlejük (nem na­pon). Ekkor tegyünk a levébe egy kávés­kanál szalicilt, kössük le friss folpackkal és a helyére tehetjük. Bármikor haszná­lunk belőle nem kell félni, hogy megrom­lik, de mindig takarjuk le és ne hagyjuk fedetlenül. Ez a káposzta kitűnő salátának a kü­lönleges és finom fűszerezése miatt, de használhatjuk töltött káposztának és ra­kott káposztához is. Igen ízletes dinszteltkáposzta készít­hető belőle. BORDI IRMÉNÉ ❖ CSALÁD ❖ OTT Figyelem­Barátságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents