Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

1988. október 13. "ívÉPÜJSÁG 5 Valamennyi megyére kiterjesztik az újrakezdési kölcsönt Megszűnik? Megmarad? Mit tervez az Agrárterv, ha nincs beruházás? December elsejétől valamennyi me­gyére kiterjesztik az újrakezdési köl­csönt, amelyet a munka nélkül maradók vehetnek igénybe - bizonyos feltételek­kel - kisvállalkozások indításához, a már meglévő vállalkozásokba való bekap­csolódáshoz. Ezt a kamatmentes köl­csönt július eleje óta három, foglalkozta­tási gondokkal leginkább küzdő megyé­ben - Baranyában, Borsodban és Komá­romban - folyósítják. Az eddigi tapaszta­latokról, a kölcsön kiterjesztésének okai­ról, körülményeiről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták, hogy eredetileg a jövő év elejére tervezték az újrakezdési kölcsön kiterjesztését az ország egészére, ám mi­vel eddig azt a számítottnál jóval keve­sebben vették igénybe, a megmaradó pénzek lehetővé tették az intézkedés előbbrehozatalát. A megyei és a fővárosi munkaügyi szervekhez az év elején még olyan jelzések érkeztek a vállalatoktól, hogy felgyorsul a szerkezetváltás, s ezzel együtt a munkaerő átcsoportosítása. Ezt figyelembe véve különítették el az újra­kezdési kölcsönhöz kapcsolódó állami hozzájárulás forrását. A tényleges mun­kahely-munkaerő átrendeződések azonban elmaradnak a várttól. így azután az eredetileg számított 800-1000 igénylő helyett a három megyyében eddig csak mintegy 150-en jelezték kölcsönfelvételi szándékukat, s közülük is csak körülbe­lül 20-25-en jutottak el már odáig, hogy megkössék a hitelszerződésüket. Az újrakezdési kölcsön igénylésének, elhasználásának feltételei változatlanok. A maximum 300 ezer forintos, legfeljebb tízéves lejáratú kamatmentes hitelt az veheti igénybe, akinek munkahelye át­szervezés, felszámolás miatt szűnt meg, s mivel újraelhelyezkedése rövid időn belül nem valószínű, jogosult felmondási idejének meghosszabbítására, s azt kö­vetően az újraelhelyezkedési támogatás­ra. A jogosultságról a tanácsok munka­ügyi szakigazgatási szervei adnak igazo­lást, s ennek birtokában lehet kérni az új­rakezdési kölcsönt az OTP-től. A kölcsön­szerződés megkötéséhez egyéb iratokra is szükség van, például ha valaki kisiparos­ként kíván tovább dolgozni, akkor az ipar- engedélyre. A szükséges okmányokról a tanácsok munkaügyi szervei és a munka­erő szolgálati irodák tájékoztatják az ér­deklődőket. A hitel kamatait - mezőgazda- sági kölcsön esetében a 15 százalékot, egyéb vállalkozásoknál a 17 százalékot - a foglalkoztatási alapból az állam fizeti. Az új­rakezdési kölcsönhöz az általános bankhi­tel feltételei mellett további kiegészítő köl­csön is igényelhető. A kamatmentes újrakezdési kölcsön­ből csak főfoglalkozásban végzett vállal­kozás finanszírozható. Megalapozható belőle kisiparosi, kis­kereskedői, valamint mezőgazdasági kistermelői tevékenység, s főállású tag­ként olyan társas vállalkozásokba való belépéshez is felhasználható, mint ami­lyenek a gazdasági munkaközösségek, a kis- és szakszövetkezetek, valamint a polgárjogi társaságok. Arról, hogy a gaz­dasági társaságokról szóló törvény jövő évi hatályba lépésével milyen más gaz­dálkodási formákhoz lesz még felhasz­nálható az újrakezdési kölcsön, ezután döntenek. A tapasztalatok szerint az érintett há­rom megyében az újrakezdési kölcsönt általában egyéni kisvállalkozások indítá­sához kívánják igénybe venni, a kiske­reskedések, a kisipar és a lakossági szol­gáltatások területén. A mezőgazdasági vál­lalkozások közül leginkább az állatte­nyésztés és a fóliás növénytermesztés iránt van érdeklődés. A vállalkozók általában azt a tevékeny­ségüket kívánják főfoglalkozásban tovább folytatni, amit korábban mellékfoglalkozás­ként végeztek. Budapesten, a Budafoki úton hatalmas épplet foncsorozott ablakai verik vissza a fényt, ha megpróbálja az ember számol­ni: hány emeletes is ez az irodaépület. Az Agrober, azaz a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat található itt. Vezér- igazgató, két vezérigazgató-helyettes, ágazatfejlesztő főmérnökök, beruházási főosztály, nemzetközi kapcsolatok főosztálya, ökonómiai főosztály, útosz- tály, valamint a hatékonyságot ellenőrző osztály száma található meg a budapesti telefonkönyvben - összesen 35 fővona­lon. Vajon most, a beruházásínséges világ­ban milyen hatékonysággal dolgozik ez a 2400 dolgozót, közülük ezer tervezőt fog­lalkoztató speciális mezőgazdasági ter­vező vállalat? A kérdésre Koncz Imre, a vállalat vezérigazgatója válaszol.- Ebben az évben december 31-ig minden kapacitásunk lekötött, sőt, a jövő év első két hónapjára is van munkánk. De kedvezőtlen a pozíciónk, és úgy ítéljük meg, hogy igen nehéz lesz számunkra a következő esztendő. Mindenesetre föl kell készülnünk arra, hogy a mezőgazda- sági és élelmiszeripari tervezés mellett kommunális, szociális és ipari beruházá­sok tervezését és szervezését is vállaljuk. Szerencsénkre kiterjedt külkereskedel­mi kapcsolataink vannak az arab orszá­gokkal, afrikai és dél-amerikai államok­kal. Csehszlovákiában cukorgyárak és húsipari üzemek rekonstrukcióit tervez­zük.- És vajon mit terveznek most Szek- szárdon az Agrártervnél?- A jövőn kívül? - kérdez vissza Bogár György, a vállalat igazgatója. - Meg kell mondanom őszintén, hogy már a tervké­szítésnél gondjaink voltak. Az elmúlt év végén előre láttuk, hogy az üzemekben visszatükröződnek a népgazdaságban jelentkező gondok, vagyis nincs elegen­dő pénz beruházásra, következésképp a tervezés iránti igény is megcsappan. Éppen ezért úgynevezett minimumtervet dolgoztunk ki az 1988-as évre, ami azt jelentette, hogy legalább annyi pénzünk legyen, ami az önfenntartásunkra ele­gendő, továbbá a 48 alapitótagnak vala­mennyit azért tudjunk visszaosztani. Az alapítók egyébként 90 ezer forinttal léptek be, 1986 óta közös vállalatként működik a sok-sok névváltozáson át­esett Agrárterv. Az Agrober, amelynek korábban 1985-ig megyei kirendeltsége volt a szekszárdi tervező vállalat mint­hogy vagyonrészét itthagyta 17 szava­zattal bír a 65-ből.- Mennyien dolgoztak a tervezőválla­latnál a ’70-es évek elején, mikor a ked­vező támogatási rendszer következtében sorra épültek a mezőgazdaságban a szakosított állattartó telepek, gépműhe­lyek és utak?- Nyolcvanhárom volt a maximum lét­számunk, s alig győztük a munkát. Ma 48-an vagyunk mindössze, s nyugdíja­sokkal együtt 29 a tervező létszám, heten pedig lebonyolítók, műszaki ellenőrök.- A huszonkilenc tervezőnek jut állan­dó munka?- Ezidáig igen. De változó a leterhelt­ségük, hisz előfordul, hogy két ember kellene egy helyett, viszont mikor keve­sebb a munka, csökkentett létszám is elengedő lenne.- Mennyi az idei évre tervezett összár- bevételük?- A minimumterv szerint 13 millió 735 ezer forint lesz az összeárbevétel. Ebből a tervezési osztálynak tízmillió-ötszáz­ezer forintot kell hoznia - most a harma­dik negyedév végéig 7 millió 213 ezer fo­rintot realizáltunk - ez pontosan 69 szá­zalékot jelent. A minimumtervet sem tud­juk tehát teljesíteni.- Nem gondoltak arra, hogy éppen a kevesebb munka miatt megváljanak né­hány dolgozótól?- Nem, nincs módunk arra, hogy lét­számot leépítsünk, mert már 1986-ban ezt egyszer megtettük. Ha a jelenleginél kevesebben lennénk, a komplett munka­végzés kerülne veszélybe. A magas-, a mélyépítőkre, a villamos, a gépészterve­zőkre, statikusokra feltétlen szükség van ahhoz, hogy egy terv egyáltalán elkészül­jön.- Mi a véleménye a tagvállalatoknak arról, hogy a minimumterv sem teljesül idén?- Magunkat eltartjuk ugyan, de az osz­talék vagy kevesebb lesz, vagy egyálta­lán nem lesz. A jövőnk nem túl biztató: vagy feloszlunk, vagy eltartanak bennün­ket. Amennyiben feloszlik a vállalat, a megrendelők kénytelenek lesznek mondjuk a pécsi irodával vagy más me­gyei terveztetni. De gondolni kell arra is, hogy ebben az esetben kiszolgáltatottak lesznek az üzemek, s egy esetleges be­ruházási fellendülés idején ismét szük­ség lesz az Agrárterv munkájára.- Milyen munkáik vannak jelenleg?- A Sárköz térségi melioráció villa­mossági munkáinak tervezése, sok mun­kát ad a Hőgyészi Állami Gazdaság, mert az állattartó telepeinek a rekonstrukció­ját most végzi, Zombán keverő épül, Ko- csolán, Felsőnánán folyik tehenészeti te­lep rekonstrukció, takarmánykeverők és utak tervezését is vállaljuk. Egyszóval minden munkát megragadunk - legyen az bármilyen kicsi is -, mert életben sze­retnénk maradni. * gazdasági törvényszerűségek egyik következménye: majdnem munka nélkül tengődik egy tervezővállalat. Meglehet csupán átmenetileg. De addig is: éssze­rűbbnek tűnne, ha egy ilyen kis létszámú iroda - amelynek éppúgy van igazgatója, főkönyvelője és rezsije, mint egy nagy- vállalatnak - időlegesen, vagy végleg beolvadna nem Pécsett hanem Szek- szárdon egy másik tervező vállalatba. Vagy éppen jellegénél fogva valamely termelési rendszer egyik részlege, irodá­ja, vagy ha tetszik: főosztálya is lehetne. D. VARGA MÁRTA ízlés dönt Ülést tartott Új termékek a BVK-nál Nem létfontosságú termékeket gyárt a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége. Emelkedő árú hagyományos termé­keik egy része iránt érezhetően vissza­esett a kereslet, ennek ellensúlyozásá­hoz, a dolgozóknak munkával való ellátá­sához szükség van arra, hogy legyenek újdonságok is a tarsolyukban, hogy új elemekkel bővítsék a termékpalettát. A Tangó-plast fantázianevű PVC har­monikaajtó a gyár saját fejlesztése. Ahogy Baltavári István, a gyáregység vezetője elmondta, egyesíti magában a hasonló rendeltetésű nyugati gyártmá­nyok legelőnyösebb tulajdonságait. Festhető, furnérozható, ablakkal ellátha­tó, az eddig gyártott harmonikaajtóval Lépcsőkorlát is készülhet a mintá­zott műanyagelemekből szemben - bár ára azzal nagyjából egyező - soha nem esik szét. A BNV-n be­mutatták a termék prototípu­sát, jelenleg gyártják a mű­anyagprofilokat és fölkészül­nek a konfekcionálásra. Még ebben az évben 1000 dara­bot kívánnak elkészíteni megrendelésre, a sorozat- gyártás pedig a tervek szerint a jövő év első hónapjaiban indul, 50-60 ezer darabos éves kapacitással. A gyártás beindításához szükséges mintegy 3 millió forintos be­ruházás a remények szerint egy év alatt megtérül. Harmonikaajtóra nagyon nagy az igény, így minden esély megvan arra, hogy a tervek valóra váljanak. A Ská­la Áruház által forgalmazott, fürdőszobába való polcokból is 7 ezer darabra szóló meg­rendelésük van, s aki vesző­dött már szúnyoghálókeret barkácsolásával és ablakra erősítésével, az bizonyára örömmel veszi másik újdon­ságukat, a műanyagból ké­szült rovarhálókeretet is. Ezen - kis tömlő segítségével - szükség szerint cserélhető a szúnyog­háló. Nem konfekcionálják, csupán az ext- rudált műanyagelemeit készítik a gyár­ban a mutatós és keresett PVC-zsalugá- tereknek. A többszőr fölhasználható betonzsalu­zó rendszerrel azt szeretnék bemutatni, hogy ilyent is tudnak gyártani, hogy mi­kor lesz belőle sorozatgyártás, az a meg­rendelőktől függ. Szép vagy nem szép? Eltérnek a véle­mények arról, hogy a fakorlátot helyette­sítő - annál lényegesen olcsóbb - úgy­nevezett térbeli módon extrudált termé­kek kelendőek lesznek-e. Mindenesetre az új technológia a korábbiakkal szem­ben nemcsak párhuzamos falú mű­anyagcsöveket képes előállítani, hanem a falát mintázni is tudja. Kereskedők és vásárlók ízlésétől függ, hogy ezt a lehetőséget kihasználhatják-e a BVK szekszárdi gyáregységében.-ri-sm­a Mészöv elnöksége Tegnap megtartotta munkaterv szerinti ülését a Fogyasztási SzövekezetekTolna Megyei Szövetségének elnöksége. Részt vett az ülés munkájában dr. Dobai Gábor, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának alelnöke is. Első napirendi pontként Kálmán Gyu­la, a szövetség titkára jelentést tett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, s a legutóbbi ülés óta tett főbb intézkedé­sekről, majd Budai József és Joó László előterjesztése alapján megtárgyalta, az elhangzott javaslatokkal és kiegészíté­sekkel együtt elfogadta „Az új szabályo­zók hatása a takarékszövetkezetek gaz­dálkodására” c. előterjesztést. Az elemző anyag részletesen tájékoz­tatta a vezető testületet az 1988-ra érvé­nyes szabályozórendszer eddig tapasz­talt kihatásairól. Tényként került megálla­pításra, hogy a takarékszövetkezeti gaz­dálkodást befolyásoló költségnövekedé­sek közel 72 millió Ft-tal csökkentették a megye takarékszövetkezetei jövedelme­zőségét, amelyből - bevételi többletként ugyancsak a megtett intézkedések hatá­sára - csupán 40,6 millió térült meg, azaz 55,8%-a. Ezek következményeként az 1988.1. félévi költségek összege megkö­zelíti az 1987. teljes évi költségek össze­gét, így a nyereség az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva csupán 38,8%- os. Az elnökség elrendelte, hogy az elemzést meg kell küldeni valamennyi ta­karékszövetkezet részére. Harmadik napirendként Csapó Jenő titkárhelyettes előterjesztése alapján megtárgyalta a „Gazdálkodási tapaszta­latok és tendencák az áfészeknél” című beszámolót. Az anyag első felében az áruforgalom 8 hónapjának tapasztalatait elemezte. A gazdálkodás külső körülményeiben a tervezettől jelentékenyen eltérő hatások tapasztalhatók a vásárlói magatartás­ban, az árubeszerzés feltételeiben, kon­dícióiban. A változásokra történő szövetkezeti in­tézkedések késtek, hatásuk kevésbé volt eredményes. Mindezek közrejátszottak abban, hogy az áfészek első félévi gaz­dálkodásának eredményességében igen nagy a szóródás az egyes szövetke­zetek között. Az elnökség az előterjesztést - amely javaslatokat tartalmaz az áruforgalma­zás, az árrés és árpolitika, a késztet­és eszközgazdálkodásban még megtevő tartalékok feltárásához - a vitában el­hangzott kiegészítésekkel és javaslatok­kal együtt elfogadta. Utolsó napirendként a takarékszövet­kezeti választmány javaslatára - az el­nökség elbírálta a KFA-kölcsönkérelme- ket és elrendelte azok folyósítását. SZOBOSZLAI JENŐ Tambovi mezőgazdászok Dalmandon A 60 éves Lenini Komszomol Szovhoz igazgatója, Vaszilij Vasziljevics Iszajev vezetésével öttagú tambovi küldöttség tartózkodik a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban. A két gazdaság tíz éve tartó kapcsolata keretében évente találkoznak a szakem­berek. A vendégek vasárnapig tartó program­juk során megismerkednek a kombinát növénytermesztésével és állattenyészté­sével, a dolgozók háztáji gazdaságaival, valamint ellátogatnak a Szekszárdi Hús­ipari Vállalathoz, a tejüzembe, a KSZE- be, az Agroberhez és az állami gazdasá­gok szekszárdi talajlaboratóriumába, a A harmonikaajtó ablakos változata - az üzem ud­varára állítva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents