Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
MA Dombóvári felhívás 1988. október 12. SZERDA a progresszívebb XXXVIII. évfolyam, 244. szám tanügyért ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Jó üzlet a kenyérkifli Új termék, javuló minőség, eredmények Grósz Károly fogadta az iraki tervezési minisztert Nyirő Jánosné táblás, a kulcsos kalácsot készíti, amit csak egyéni megrendelésre sütnek A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat nagydorogi, 152-es számú üzeme tizenegy településen 28 egységet lát el kenyérrel és péksüteménnyel. Naponta átlagban 18-20 mázsa kenyeret, 3800- 4000 darab kiflit, zsemlét, zsemleveknit 60-70-et, kenyérkifliből 600 darabot sütnek. Ezenkívül kisebb mennyiségben készül fonott és kakaós kalács, kuglóf, briós. Ez utóbbiak iránt jelentősen megcsappant a kereslet az áremelkedés miatt. Egy héten kétszer a nagydorogi napközi otthon rendel nagyobb mennyiségben ezekből a süteményekből 300-400 darabot. Legnagyobb sikere a kenyérkiflinek van. Április közepétől kezdték el Nagydorogon is sütni a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat, szekszárdi 110-es számú üzeme kollektívájának jól bevált receptje szerint. Azóta közel 82 ezer darabot adtak el, sütöttek meg. Perecet is készítenek kedden és csütörtökön. Az 1988-as év háromnegyed éves tervében ötmillió-hétszázkilencvennyolc- ezer forintot irányoztak elő, ezzel szemben hatmillió egyszázkilencvenhárom- ezer forint volt az árbevétel. Ezt a növekeMihail Gorbacsov és Franz Vranitzky találkozója A szovjet-osztrák kapcsolatok előmozdítása nemcsak a két ország, de egész Európa szempontjából is szükséges - állapította meg Mihail Gorbacsov Franz Vranitzkyvel folytatott keddi találkozóján. A szovjet vezető szerint a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatai példaértékűek, különösen annak figyelembe vételével, hogy két különböző társadalmi berendezkedésű országról van szó. A kormányfői megbeszélésekhez hasonlóan Grobacsov és Vranitzky találkozóján is fontos helyet kaptak a nyugateurópai integrációs folyamatok, a tervezett egységes piac várható következményei. A szovjet vezető szerint e kérdésben még nem minden világos, további alapos, minden realitással számoló átgondolásra van szükség. Jelentős problémának nevezte például a nemzetgazdaságok összekapcsolódása és a politikai függetlenség kölcsönhatását, összefüggését. Hasonlóképpen aggodalmának adott hangot a helsinki folyamat kapcsán: - Hogyan épül fel a közös európai otthpn, ha a kontinens nyugati része bezárkózik az új képződménybe? - tette fel a kérdést Gorbacsov. - Az európaiaknak együtt kell élniük, függetlenül attól, milyen társadalmi, politikai rendszerben élnek - tette hozzá. Vjacseszlav Szicsov nyilatkozata a KGST-röl A szocialista országok együttműködési mechanizmusa gyökeres átalakításra szorul. Alkalmassá kell válnia a tagországok termelővállalatai közötti közvetlen kapcsolatok lebonyolítására, s ki kell alakítani az ehhez szükséges rugalmas elszámolási-hitelnyújtási rendszert is - hangoztatta egyebek között Vjacseszlav Szicsov. A KGST titkára kedden, a KGST Végrehajtó Bizottsága 129. ülése után válaszolt az MTI moszkvai tudósítójának kérdéseire. A kétnapos ülés munkájából Szicsov két konzultációt tartott fontosnak kiemelni: az egyik az együttműködés szociális irányultságát, a másik pedig a tagországok együttműködésének távlatait érintette. - A Végrehajtó Bizottság tudatában van annak - hangoztatta a KGST titkára -, hogy a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a szociális kérdések a legfontosabb nemzeti stratégiai kérdések közé tartoznak. A VB álláspontja szerint ennek tükröződnie kell a tagországok sokoldalú együttműködésében is. Ami a második konzultáció témakörét illeti: a VB nyomatékkai rámutatott, hogy a tagországok népgazdasági terveinek koordinálásakor, az együttműködés minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározásakor figyelembe kell venni a világgazdasági folyamatokat, a tudomány eredményeit. A korábban kialakult gyakorlat szerint az együttműködési megállapodások pénzügyi vonatkozásai mind a tagországok nemzeti bankjai, mind a KGST két közös nemzetközi bankja számára tehertételt jelentettek. A VB tüzetesen tanulmányozta annak a több tagország által elvégzett elemző munkának az első eredményeit, amellyel egy KGST szintű közös kereskedelmi bank létrehozásának gazdasági feltételeit akarták meghatározni. Ennek a banknak kifejezetten a termelővállalatok közötti közvetlen kapcsolatok finanszírozása lesz a feladata - mutatott rá Szicsov. Az EGK és a KGST közötti hivatalos kapcsolatfelvétel után most itt az ideje meghatározni azokat a konkrét területeket és formákat, amelyekben a két szervezet együttműködése kibontakozhat. Ezzel kapcsolatban Szicsov elmondta: a VB nagy megelégedéssel vette tudomásul az EGK és Magyarország között létrejött megállapodást. Böhl Ferencné, táblás a kiflisodró gépbe adagolja a tésztát dést a kenyér és főként kenyérkifli iránti kereslet eredményezte. Az utolsó negyedévre előreláthatólag az éves terven - hétmillió-nyolcszázhatvanhétezer forinton - felül lesz a bevétel, hisz október végére az üzem egy korszerűbb gyorsdagasztó gépet kap, amely térfogatjavító hatást is eredményez, nagyobbak, szebbek lesznek a kenyerek a különböző pékáruk. Az emberek két műszakban dolgoznak, összesen 14-en látják el a teendőket, biztosítják tizenegy település mindennapi kenyerét. Horn Gyula New Yorkban Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár elutazott New Yorkba, hogy átvegye az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetését. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Szamai Madzsid Faradzs iraki tervezési minisztert, a magyar-iraki gazdasági együttműködési állandó vegyesbizottság iraki társelnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével - ülést tartott kedden a Parlament Kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. A testület először személyi kérdésekben döntött, majd a népfrontnak a mai magyar társadalomban betöltendő helyét, szerepét vitatta meg. Megnyitójában Kállai Gyula utalt arra, hogy több állami, társadalmi szervezet élén a közelmúltban személycserék történtek. A HNF OT munkájában eddig is részt vettek ezeknek a szervezeteknek a vezetői, s ezt a hagyományt a továbbiakban is meg kívánják őrizni. Az Országos Tanács Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, miniszterelnököt két tartózkodással, Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát két elienszavazattal és fiat tartózkodással, Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét tizenegy ellenszavazattal és hét tartózkodással, Baradlai Györgyöt, a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökét pedig egyhangúlag megválasztotta az Országos Tanács tagjává. A népfront helyével, szerepével, feladataival foglalkozó vitaindítójában Huszár István, a HNF OT főtitkára elöljáróban a belpolitikai folyamatok jellemzőiről szólt. Kiemelte: egyfelől erősödni látszanak azok a remények, hogy megint, mint már annyiszor, „lesz magyar újjászületés”. Másfelől nem várt, kellemetlen meglepetések is érnek bennünket. A bizalomszerzés és bizalomvesztés sajátos hullámverésében evezünk. Ilyen viszonyok között érzékelhetővé válik az az elA szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, a vegyesbizottság magyar társelnöke. Jelen volt Mohamed Ganim Al-Annaz, az Iraki Köztársaság kijelölt budapesti nagykövete. lentmondás: az új társadalmi stratégia, amely a pártértekezleten kapott markáns megfogalmazást, a magyarok többsége számára nemcsak vonzó, hanem olyannak is tűnik, amely köré kialakítható egy új nemzeti összefogás. Ám eközben egyelőre csak a szülés kínjai érzékelődnek, rosszabbodik az emberek jelentős részének társadalmi helyzete, s ezzel együtt a közérzete. Nyomatékkai szólt arról, hogy az útkeresés időszakában élünk. Ennek az útkeresésnek a célja a történelmi perifériára sodródás megakadályozása, a felzárkózási lehetőségek megalapozása, a konkrét cselekvés irányainak kijelölése, a cselekvés szervezése. Az útkeresés bizonytalansággal is jár, a tekintetben azonban a népfront senkit sem kíván bizonytalanságban hagyni: útkeresése a szocializmus szolgálatában áll. A fel- emelkedés biztos alapjainak létrejöttéhez teljesitőképesebb gazdaság kell, szociális értékeket érvényesítő, műveltséget növelő közösségek kellenek, és demokratikusan működő politikai mechanizmus szükséges. A népfront nem ideológiai alapon, hanem a közös, átfogó nemzeti érdekek jegyében törekszik az összefogásra - hangoztatta a HNF OT főtitkára. A mozgalom nem kezdeményez ideológiai vitákat, de ha ilyenek felmerülnek, nem rejti véka alá a véleményét. Ezt a jövőre nézve is követendő elvnek tekinti. A Hazafias Népfront történelmi küldetését éppen a nemzeti összefogás erősítésével, ha kell újraszervezésével teljesítheti. (Folytatás a 2. oldalon.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Üres konyhának... Nemcsak történelmi léptékkel mérve élünk átmeneti társadalomban a kapitalizmus és a kommunizmus között, ami a klasszikusok szerint is hosszú időszak, hanem a mindennapi társadalmi élet szintjén is. Átmeneti állapotban van a gazdaság, a politikai intézményrendszer korszerűsítése, bár ez utóbbi mintha a szükségesnél és a lehetségesnél is lassabban akarna „átmenni” egy korábbi atyáskodó és adakozó stílusból egy szolgáltató, sőt az állampolgárt kiszolgáló állapotba. Átmeneti helyzetben van maga a párt is, ahol már megkezdődött a korszerűsítési és korszerűsödési folyamat, ami belső demokratizálást éppúgy jelent, mint az uralkodó párt szerepéről való lemondást, egy ténylegesen és közmegegyezésen alapuló vezető párt szerepének a megtartásáért, stablizálásáért. Éppen a párt által az utolsó harminc évben mindig hirdetett, de ténylegesen csak most bontakozó társadalmi demokratizálás része például az egyesülési és a gyülekezési törvények nyilvános vitája. Nem most először, hanem a párt vezető szerepéről szóló tézisek vitájában merült fel nyilvánosan fórumokon és a sajtóban a többpártrendszer gondolata, mint a demokrácia magasabb szintje, és ugyanakkor biztosítéka. A törvénytervezetek vitájának szinte mindegyikén felmerült a kérdés éppen azért, mert az egyesülési jogról szóló törvény megkerüli a választ a kérdésre. Mindösszesen azt tartalmazza, hogy az MSZMP-re nem terjed ki a törvény hatálya. Jogilag ez nem is lehetséges másként, hiszen az Alkotmány kimondja, hogy a társadalom vezető ereje ez a párt, és nem szól másikról. Ennek szellemében egy törvény sem mondhat mást, mint az érvényes alkotmány. Olyan ez, mint a népszavazás kérdése. A parlamennt felszólíthatja az Elnöki Tanácsot, hogy rendeljen el népszavazást, de hogy azt hogyan lehet illetve kell lebonyolítani, azt vissza kell utalni az országgyűlés hatáskörébe, hogy erről a kérdésről fogadjon el törvényt. Ezek után az országgyűlésnek nyilván meg kellene bíznia az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a törvénytervezetet dolgozza ki. Jogi csapda mindkettő, de nem szabad, hogy ebből társadalmi csapda lehessen, ezért nincs más hátra, mint előre gyorsított ütemben, de meggondoltan meg kell hozni a szükséges törvényeket. De, megint marad a kérdés, illetve a probléma, amit Tolna megyében is megfogalmaztak a tervezetek vitáiban, hogy legyen-e többpártrendszer, vagy ne? Most még, ha nem követelték is a vita résztvevői, mindenesetre követelményként fogalmazták meg. Recept persze nincs sem a klasszikusok példatárában sem pedig a szocialista gyakorlatban. Nem is szeretném a választ sem megkerülni, hiszen véleménye mindenkinek lehet erről, de azért meggondolandó, hogy egyáltalán jó-e a kérdés, illetve ez-e most a legfontosabb társadalmi probléma, amire a válaszoló gyakorlati lépések sürgetőek. Nem jó a kérésfeltevés, mert a régi gyakorlatban gyökerezik, hiszen aki azt várja, hogy a párt mondja ki a választ, az tudomásul veszi, hogy a párt engedélye szükséges. Valójában nem erről van szó, mert pártok ott és akkor jönnek létre, ahol ennek a társadalmi feltételei megértek. A pártokat persze alakítják, szervezőik és vezetőik vannak, de ez már csak formális aktus, mert a pártok alakulnak, bizonyos társadalmi osztályok, csoportok érdekeinek kifejeződéseképpen. Tömegbázis nélkül a párt formális szervezet. Ha következetesen marxista módon végiggondoljuk a kérdést, rögtön kiderül, hogy ha valóságos igény és szükséglet hozza létre a pártokat, akkor azok működését legfeljebb tiltani, vagy akadályozni lehet, de az a párt akkor is van, ha formálisan nem létezhet. Egy párt akkor is párt, ha nem annak nevezi magát. Végig kellene azt is gondolni, hogy ne essünk megint az illúziók csapdájába. Több beszélgetésben a többpártrendszer valamiféle csodaszerként mint a valóságos társadalmi demokrácia egyetlen lehetséges módja illetve biztosítéka jelent meg. Sajnos, nemcsak a mai politikai gyakorlat de még saját történelmi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a többpártrendszer nem jelent automatikusan több demokráciát Jelen viszonyaink között kettő, öt vagy tíz párt működése ugyan milyen közvetlen és azonnali hatással lehetne a gazdaság reálfolyamataira? Márpedig ha a gazdaságban nem lesz fordulat akkor demokrácia lehet nemcsak több, de akár sok is, és belekerülhetünk egy olyan helyzetbe, amit a népnyelv úgy fogalmaz meg, hogy üres konyhának bolond - valamennyi - szakácsa IHÁROSI
