Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

1988. október 11. ( TOLNA \ 'iMÉPCJJSÁG 5 Hajszálak „ vallatása ” Tömítés - garanciával Különböző átmérőjű tömítőszalagok Habár napjainkban nagyon érzékeny eljárások vannak a szervezetbe jutott elemeknek, vegyi anyagoknak a kimu­tatásra, a kutatók mégis úgy vélik, hogy ezek töménységének földerítésében a hajdiagnosztikának is megvan a maga szerepe. Egyes gyógyszerek a hajszál­ban feldúsulnak, s ott két-három hóna­pon át csaknem változatlan töménység­ben fordulnak elő, így a hajszál vegy- elemzésével biztonsággal megállapítha­tó, hogy mennyi gyógyszer, illetve kábító­szer jutott a szervezetbe. Sőt, minthogy bizonyos vegyületek nem egyenletesen oszlanak el a hajszál hosszában, jó meg­közelítéssel még az is megállapítható, hogy mikor jutott a vegyi anyag a szerve­zetbe. A hajdiagnosztikának nagy szerepet tulajdonítanak az orvosok bizonyos be­tegségek felismerésében, és a kezelés hatásosságának ellenőrzésében is. Megfigyelték, hogy a húgyhólyag rostos elfajulásában szenvedő gyermekek haj­szálában ötszörié több nátrium, és mind­össze tizedannyi kalcium van, mint az egészséges gyermekekében. E két elem nyomon követésével tehát elég biztosan felismerhető az említett betegség. Minthogy a hajban rendesen három- szor-négyszer több nátrium van, mint kálium, ha a nátrium töménysége a ká­liumnál kisebb lesz, az arra mutat, hogy az ember zsíremésztési és -felszívódási betegségben szenved. E betegség gyó­gyulása során fokozatosan áll helyre a hajban a nátriumnak és a káliumnak az egészséges emberre jellemző aránya, s ha ezt rendszeresen mérik, megítélhető belőle, hogy a beteg a gyógyulásnak ép­pen melyik szakaszában van. Amikor pedig egy enzim örökletes hiá­nya miatt zavar támad a fenil-alanin nevű aminosav anyagcseréjében, s a fenilke- tonuriának nevezett betegség jön létre, ezt a haj vizsgálatakor abból ismerhetik fel, hogy a hajszálakban sokkal keve­sebb kalcium fordul elő, mint rendesen. A cukorbaj nyomában A hajdiagnosztikával foglalkozók sze­rint a legtöbb ártalomra a hajszálak cink­tartalmából következtethetnek a szak­emberek. Ha a hajban az átlagosnál sokkal több cink van, ez egy nálunk elő nem forduló, ám a fejlődő országok fe- hérjehiányosan táplálkozó gyermekei körében gyakori - kwashiorkor nevű - betegségre mutat. Az is megesik, és erre nálunk is van példa, hogy némely ember cinkben szegény étrendben él, s emiatt a hajszálaiban is megcsappan ennek az elemnek a mennyisége. Súlyos cink­hiány esetén fokozott mértékben hullik a haj, visszamarad a növekedés, késlel- tetődik a nemi érés, és károsodik az ízér­zés. Mihelyt a cinkhiányos étrendet ki­egészítik cinkkel, az ízérzés nyomban helyreáll, s a haj újranő. Érdekes új terület a hajdiagnosztiká­ban a szervezet cukoranyagcseréje és a haj krómtartalma közötti kapcsolatnak a vizsgálata. A kutatók arra a következte­tésre jutottak, hogy a cukorbaj fiatalkori formájában szenvedőknek nemcsak a vérében, hanem a hajában is kevesebb lesz a króm. E betegség öregkori válfajá­ban ellenben a haj krómtartalma nem tér el a rendestől. A szakemberek szerint ez is bizonyíték arra, hogy a cukorbaj két változatának más és más oka van. Értelmi fogyatékosság Sok kísérletet végeztek annak földerí­tésére is, hogy milyen összefüggés van a hajban föllelhető nyomelemek tömény­sége és az értelmi valamint a tanulási ké­pesség között. Vizsgálati eredmények azt tanúsították, hogy a jó tanulmányi eredményű egyetemi hallgatók hajában sokkal több a cink és a réz, ugyanakkor kevesebb jód, ólom és kadmium találha­tó, mint a rossz előmeneteld hallgatóké­ban. Kanadai kutatók egy kísérletsoro- zatban tizennégy elem hajbeli töménysé­gének a megmérésével 98 százalékos pontossággal tudtak különbséget tenni az érett, az értelmes és a tanulási zavar­ban szenvedő gyermekek között. A haj vizsgálata azt is feltárta, hogy ha a vissza­maradott gyermekeket lélektanilag és ét- rendileg kezelték, s ennek következté­ben hajuknak a nyomelemtartalma csak­nem rendessé vált, az értelmi, tanulási képességük is számottevően javult. Megállapították, hogy a skizofréniá­ban szenvedők hajában megcsappan a kadmium és a mangán, s megnövek­szik az ólom és a vas mennyisége. Külö­nösen a csökkent mangántartalom méltó a figyelemre, mert ez arra utal, hogy e be­tegség mangán-kloridos kezelésének igenis van létjogosultsága. A hajszálak vegyelemzése - az elmon­dottak szerint sokfajta betegségre, árta­lomra felhívhatja az orvos figyelmét. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez az eljárás önmagában nem elegendő a pontos bajmegállapitáshoz, nem teszi fö­löslegessé a vér-, a vizelet- és egyéb vizsgálatokat, hanem kiegészíti azokat, s így sokban hozzájárul ahhoz, hogy bizo­nyos betegségeket idejekorán felismer­jenek, s gyógyításukat mielőbb elkezdjék az orvosok. Ami erősen a hajdiagnoszti­ka mellett szól, az a felismerés, hogy bi­zonyos nyomelemek a hajszálakban akár tízszer nagyobb töménységben is föllelhe- tők, mint a vérben vagy a vizeletben. Ám nem hallgatható el a hajdiagnosztika né­hány gyenge pontja sem: egyfelől a fej kü­lönböző részein nőtt hajszálakban nem egyforma a nyomelemek töménysége, másfelől az idő múlásával az elemek kon­centrációja módosul. A vegyipar, a gyógy­szeripar, a petrolkémiai ipar, az erőművek, a me­zőgazdaság, az élelmi­szeripar, a gépipar, a nukleáris technológia és még számos iparág kere­si, használja a nagy telje­sítményű tömítéseket, fő­ként nagy nyomású sze­lepekhez, tolózárakhoz, szabályozó armatúrák­hoz, dugattyús szivaty- tyúkhoz. A hagyományos tömí­tések speciális felhasz- nálásúak, és többnyire rövid az élettartamuk. Ezért is keltettek világ­szerte feltűnést az NSZK- beli Chetra cég által ki­dolgozott szivattyú- és szeleptömítések, ame­lyek univerzális felhasz- nálásúak és hosszú élettartam úak. A Chetra-1799 típusú tömítésre - a világon egyedülállóan - élettartam-garanciát is vállalnak. Ez azt jelenti, hogy a tömítés nem használódhat el előbb, mint maga a szivattyú vagy szelep, amelyben alkal­mazzák. Az azbesztmentes grafitszálból új gyártási eljárással, optimális sűrűséggel és a mindenkori tömítés-keresztmetszet­hez finoman illesztett fonatképpel készült Chetra-1799 univerzálisan alkalmazha­tó szelepeknél, armatúráknál és dugaty- tyús szivattyúknál. Műszaki adatai közül figyelemre méltó, hogy például mínusz 200 és plusz 280 Celsius-fok közötti hőmérsékleten, maximum 400 bar nyo­más mellett is használható, miközben a szelepek a terhelés változásakor is meg­őrzik tömítettségüket. Egy másik, a Chetra-1777 típusú tömi­tés, amely teflonszálból és az abba be­leágyazott nagy finomságú grafitré­szecskékből áll, centrifugál- és dugaty- tyús szivattyúkhoz, szelepekhez, keverő­művekhez, autoklávokhoz készült. Ez az anyagkombináció összepárosítja a vegyszerállóságot a hővezető képesség­gel, és a súrlódási együtthatója is ala­csony. A tömítés gyakorlatilag valamennyi kö­zegben - savakban, lúgokban, oldósze­rekben, forró vízben, gőzben stb. - fel­használható. Kivételt képeznek az erő­sen oxidáló anyagok. Chetra tömítéseket a világ számos or­szágában, Magyarországon is használ­nak. Ezért is örvendetes, hogy éppen a fent említett tömítésekre Chetra Buda­pest Kft. néven közös vállalatot alapított a nyugatnémet eég, a Hungagent Rt. a Vasedény és Műárt. Emlékek a múltból Látogatás a liftmúzeumban Kevesen tudják, hogy Budapest XIII. kerületében, a Lehel út mellékutcájában, a Mohács utcában található a Felvonó­ipari Szakgyűjtemény. Vezetőjét, Ékes Miklóst, régi szeretet fűzi az emelőszer­kezetekhez, hiszen már gyerekkorát fel­vonókban és velük töltötte, ugyanis édesapjának felvonókészítő vállalata volt. Hobbiként szereti, hivatásként gya­korolja a liftek szerelését, kezelését. Min­dennapos olvasmányai közé tartozik a liftekkel foglalkozó szakirodalom. A könyvtárakban is elsősorban ezekért az anyagokért megy be, hazánkban és kül­földön egyaránt. Megkértük, beszéljen a felvonók történetéről és mutassa be a múzeumot.- Az első személylift valószínűleg Néró császár palotájában működött. A fenn­maradt írásos anyagból kiderült, hogy a hétemeletes aranypalotában a császárt lift szállította. Mégpedig - bizalmatlan ember lévén - egyik rabszolgájával pró- báltatta ki, vajon biztonságos-e a jármű. Néró elvágta a lift kötelét, a felvonó lezu­hant, s rabszolgája kisebb sérülésekkel megúszta a próbát. A felvonó aljára sze­relt kecsketömlő ugyanis, melyet levegő­vel töltöttek meg, megóvta a rabszolga életét. Ezután Róma császára bátran lif­tezhetett az akkoriban rabszolgák hajtot­ta szerkezettel. A szakgyűjtemény létrehozása Ékes Miklós nevéhez fűződik. Mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdte gyűjtőmunkáját. Ak­koriban szerelőként dolgozott, és sok bontásban vett részt. Ahol dolgoztak, on­nan rendszeresen elhozták a kibontott, pusztulásra ítélt alkatrészeket. Ha látott egy cégtáblát, különleges egységet, ke­zelési utasítási táblát, azt magához vette. Ez ment is egy darabig, de az ember fás­pincéje nem igazán arra való, hogy liftal­katrészeket tároljon benne... Végülis Angyalföldön egy udvarban kaptak helyet. De ez sem volt az igazi, mert bár fedett volt a tároló, mégis csak szabadtéri. S mint tudjuk, a nyirkos idő nem tesz jót a fémeknek. Aztán kaptak egy műhelyt, amit kineveztek restaurá­tor-műhelynek, és itt lassan kialakult a mai szakgyűjtemény. Beszélgetés közben Ékes Miklós behív a múzeumba. Érdekesség, hogy valódi liftajtón léphetünk be, s a pincébe sem kell gyalog lemenni. Igazi, kötélvezetéses liftbe szálltunk, s ekkor vendéglátónk le­nyúlt, meghúzta a liftszekrényen végigfu­tó kötelet és a lift elindult... Tulajdonképpen pontosan nem bizo­nyítható, honnan ered és mikortól szá­mítható az első felvonó ötlete. Személy­hez sem kapcsolható. A kiállításra érke­ző viszont láthatja a bejárat mellett: már az ősembernél kezdődik a lifttörténet. A zsákmányát a vadak elől óvó, vagy beteg társát egy biztonságot nyújtó fára felvon­tató ős alkalmazta a korabéli, kezdetle­ges felvonót személyek szállítására.- A gyűjtemény melyik darabjára a leg­büszkébb? - kérdeztük Ékes Miklóst.- Egy máig működő, bronzból készült, csupa üveg kabinra. Levegős, kényel­mes, öröm benne utazni. Egykoron vala­melyik biztosító társaság épületében üzemelt. És még valamire. A Parlament egykori felvonómotorjára. A bécsi Freis- ler-cég ötvenéves garanciát adott rá, úgy, hogy közben nem fordulhat elő javí­tás. A felvonómotort nyolcvan kettőben szerelték le az Országházból, de csak azért, mert a menetsebessége alacsony volt. Egyébként hetvenhat évig műkö­dött... (H. Sz. Gy.) Elektronikus lopás Az NSZK-ban műszakilag képzett bűnözők egyre gyakrabban igyekeznek hozzáférni a bankok vagy vállalatok adattáraihoz, s ezáltal jogosulatlan pénzhez vagy üzemi titokhoz hozzájutni. Erre való tekintettel az NSZK-ban megszigorították az elektronikus lopás elkö­vetőit sújtó büntetéseket, s kiterjesztették a gazdasági bűncselekmények körét. Eszerint pusztán az idegen adatfeldolgozó rendsze­rekbe való „besurranás” is büntethető akkor is, ha nem keletkezett anyagi kár. Továbbá aki a jövőben idegen adattároló berendezést „fel­tör”, annak programját lehívja, vagy más kárt okoz, az háromtól öt évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntethető. Már az is számító- gépes kémkedésnek vagy csalásnak minősül, ha valaki megszerzi valamely bank számítógé­pének a telefonszámát és titkos kódjelét avé­gett, hogy idegen számlákba betekinthessen. Azt pedig, aki eurocsekket vagy csekk- és hi­tellevelet csalárd célra felhasznál, tízéves sza­badságvesztés fenyegeti. A jövőben az is csa­lásnak számit, ha valaki valakit megtévesztő adatokkal valamely pénzbefektetésre bír rá. Nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés A jövőben is kiemelkedő szerepet szán a kormány munkaprogramja az agrár­ágazatnak. Továbbra is alapvető feladat a jó színvonalú belső ellátás megőrzése, a külgazdasági egyensúly javítása, és a jövedelemtermelő-képesség jelentős növelése. Mindezen célok elérése érde­kében nem kevesebbet kell tennünk, mint tovább folytatni például a műszaki­tudományos kutatásokat. A siker eléré­séhez persze elengedhetetlen a nemzet­közi összefogás is. Ezt a nemzetközi mű­szaki-tudományos együttműködést se­gíti a vállalatok részére az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság egyik új tanul­mánya.- Mit kell tudni a tanulmány elkészíté­séről?- Az volt az elképzelésünk, hogy átte­kintjük a nemzetközi tudományos együtt­működés helyzetét, mégpedig szocialis­ta, valamint egyes fejlett és fejlődő orszá­gok viszonylatában - tájékoztat dr. Sánta Istvánné, az OMFB főosztályvezetője. - Azt vizsgáltuk, milyen kölcsönös érde­keltség fűződik az együttműködéshez, és milyen irányban kell erősíteni a kapcso­latokat. Ezzel az elemzéssel szeretnénk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vál­lalatoknak, szakintézményeknek, szakembereknek bizonyos segítséget adni nemzetközi munkájukhoz.- Melyek az eddigi tapasztalatok?- Sajnos azt kell mondanom, hogy nem elégségesek az információk, infor­máció-áramlások. Nem mindig tudnak egymásról még az adott témákban kül­földre utazók sem.- Ennek mi az oka?- Egyszerű. Kint járnak külföldön a szakemberek, elkészül az útijelentés, amit megkap egy bizonyos kör. Nem biz­tos, hogy ez a jelentés eljut azokhoz, akik ugyanabba az országba, ugyanah­hoz a vállalathoz látogatnak el egy követ­kező alkalommal. Ez nem vet ránk jó fényt, hiszen belső informálatlanságot tükröz. Ezen szeretnénk mi segíteni, felhasz­nálva a már meglévő eredményeket, de a saját elképzeléseinket is. A tudomány kitér egyebek mellett azokra a főbb kutatási-fejlesztési mun­kákra, amelyek pillanatnyilag folyamat­ban vannak nálunk, és amelyekből - úgy gondoljuk-, olyan tőkét lehet kovácsolni, amely kölcsönös érdeklődésre tarthat számot.- Egyre fontosabb manapság az ide­gen nyelvek ismerete. Erre a tanulmány is kitér. Miért?- A problémák egy része abból ered, hogy éppen azok nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem, akik külföldre men­nek tárgyalni. Tehát kell, hogy legyen egy olyan szakembergárda, amely valami­lyen idegen nyelvet is ismer. A tanulmány előkészítése során, a szakmai viták egy része éppen arról szólt, hogy kiküldetés­nél, szakmai útnál, ösztöndíjnál nem min­dig párosul a kettő: az adott ország nyel­vének ismerete és a szakmai hozzáértés. Mert vagy jó szakember valaki, de csak magyarul tud, vagy fordítva. Mindkét esetnek az a hátulütője, hogy nem tudja az illető hatékonyan felhasználni a ta­pasztalatokat. Ez tehát az egyik legfonto­sabb része a tanulmánynak. A másik az, hogy nagyon sok a tartalmatlan, formális együttműködés, amely csak a kapcsolat- tartásra szorítkozik. Ez vonatkozik bel- és külföldi vállalatokra egyaránt. Ezeket azonban a minimumra kell csökkenteni. Mi nagyon kis ország vagyunk, nem sza­bad ilyen kapcsolatokat kialakítanunk. Számunkra nagyon fontos, hogy az új eredményekhez minél előbb hozzájus­sunk, ezért is alapvető a nemzetközi együttműködés.- Módszerekben van-e különbség a szocialista, a fejlett, illetve fejlődő orszá­gokhoz fűződő kapcsolatainkban?- Igen. A szocialista országokkal a mű­szaki-tudományos együttműködés a már kiépült csatornákon halad. Ez részben a KGST-n belül a sokoldalú, részben a módszerekben sajnos nem sokat válto­zott kétoldalú kapcsolatokban ölt testet. A hatékonyság fokozása itt is elkerülhe­tetlen. A fejlődő országokkal kapcsolat­ban különböző régiókat kell megemlíteni. Az országok egyik részével már most jó a kapcsolatunk, néhány országról viszont kevés az információnk, de perspektívát látunk a velük való együttműködésre. A fejlődő országok esetében felvetődött, hogy jobban kellene támaszkodni azokra a szakemberekre, akik nálunk tanultak, velük kellene kapcsolatot fenntartani, és rajtuk keresztül hamarabb megtalálnánk az utat a közös munkához. A fejlett tőkés országokkal - úgy tűnik - az együttmű­ködési formák kedvezően alakultak, ru­galmasabbak. Itt inkább arra kell töre­kedni, hogy rendelkezzünk olyan szelle­mi termékekkel, amelyeket ők elismer­nek.- Nekünk mi a legnagyobb fogyaté­kosságunk?- A megszokott dolog: nem vagyunk ru­galmasak, pontosak, stb. Most az a felada­tunk, hogy elfogadtassuk magunkat, von­zóak legyünk azáltal, hogy az eredmé­nyeinket igyekezzünk megismertetni más országokkal. Ehhez az kell, hogy legyenek olyan kutatók, olyan „iskolák”, amiket elis­mernek. Az iskolát nem mint intézményt említem itt, hanem egy nagy egyéniség kö­ré csoportosult embereket alkotó kört, a köröttük kikovácsolódott szemléletet értem ez alatt Vannak eredményeink is, de ezek számát gyarapítani kell. Egy példát is mon­dok: az ionizáló sugárzások alkalmazása különböző területeken. Ebben a témában jó szakembereink vannak. Nemzetközi szervezetek kérik fel őket együttműködés­re, tanácsadásra.- Az OMFB nagyon sok tanulmányt ké­szít. Vajon ezt a sok gonddal készített fü­zetet valóban felhasználják a vállalatok, vagy marad minden a papíron? Érdekes módon sokkal nagyobb az ér­deklődés a vállalatok részéről, mint hit­tük. Az érintett vállalatok megkapták ezt a dokumentumot. Eddig mindenki jónak, hasznosnak tartotta észrevételeinket, ja­vaslatainkat. Köszönhető ez annak is, hogy nemcsak általánosságokat, hanem konkrét érdekességeket is tartalmaz a tanulmány - mondta végezetül dr. Sánta Istvánné. - hargitai -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents