Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-11 / 243. szám
1988. október 11. NÉPÚJSÁG 3 Gyémántszemcsés vágókorongok Budapesten a Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalat készíti a gyémántszemcsés vágókorongokat 250-től 3000 milliméterig, amelyekkel minden Az eddig jórészt külföldről beszerzett szerszám hazai előállítása, jó minősége megnövelte a termékük iránti keresletet. Így a gyár az idén 60 százalékkal növeli a termelést. (MTI-fotó) Ülésezett a tanács Pincehelyen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Megtartotta soros ülését a pincehelyi tanács. Napirenden szerepelt többek között a nagyközség közrendje, közbiztonsága, melynek vitájában részt vett Csapó Ferenc rendőr százados is. A helyi körzeti megbízott, Ünnep György elmondta, hogy Pincehely bűnügyileg fertőzött község, főleg az utazó bűnözők fordulnak itt meg. Négy önkéntes rendőri csoport őrzi a közbiztonságot 33 fővel. Az utóbbi időben megélénkült a bűnözés, főleg a társadalmi és személyi tulajdon ellen. Az egyik fő feladat az ittas vezetés kiszűrése. Pincehelyen az idei évben eddig öt személyt vontak felelősségre ittas vezetés miatt. A társközségekben a bűncselekmények száma minimális. A jelenlévők több kérdést tettek fel a vendégeknek a köz- biztonsággal kapcsolatban, külön megköszönték a rendőrség munkáját. A második napirendi pont a legutóbbi tanácstagi választás óta történt változásokról szólt. A három év alatt két utcát köveztek le, a főútvonalakat biztonságos világítással látták el, új italboltot nyitott az áfész, valamint épületátalakítással új önkiszolgáló élelmiszerbolt is üzembe lépett. Nagyszékelyben szintén új önkiszolgáló boltot adtak át. Ezt követően a tanácsülés új helyi rendeletet hozott a mezőgazdasági őrszolgálati járadékról. JANKÓ MÁRIA Állami gazdasági juhászatok - vállalkozókkal A juhászok anyagi érdekeltségének növelésére újszerű vállalkozási formákat vezetnek be az állami gazdaságokban. Ennek eredményeként a többéves visz- szaesés után tavaly a juhot tartó gazdaságoknak csaknem a felében, 17 nagyüzemben nyereségessé tették a tartást, egy tucat gazdaságban pedig legalább már a ráfordításokkal azonos bevételt értek el a külpiacokra is értékes cikkeket, gyapjút, birkahúst, bárányt, tejet termelő ágazatban. Az állami mezőgazdasági nagyüzemeknek mintegy a harmada, 37 gazdaság tart fenn juhászatot. Közülük jó néhány vállalkozókra bízza az állatállomány gondozását, önelszámoló egységként kezelve a juhászatot. A leggyakoribb, hogy a korábbi számadó szervezetből nagyobb önállósággal rendelkező munkacsapatot alakítanak ki, és ezeket az eddiginél érdekeltebbé teszik a termelés növelésében és a minőség javításában. Több pénzt fizetnek az átlagon felüli bárányszaporulatért, a gyapjú- és a tejtermelés növeléséért, valamint akkor is, ha a korábbinál, illetve a megállapodásban rögzítettnél kisebb az állatelhullás. Ezeket a mutatókat egyébként mostanában gyakrabban értékelik. Számos üzemben a juhnyájat, a legelőt és az állattartáshoz szükséges épületeket is bérbe adják a vállalkozóknak, akikkel abban állapodnak meg, hogy jövedelmükből anyajuhonként 300 és 500 forint közötti összeget fizetnek az év végén a gazdaságnak, függetlenül attól, hogy a gazdálkodás sikeres volt vagy sem. Az összeg gazdaságonként aszerint változik, hogy milyen a juhállomány termelőképessége, milyenek a Jártás körülményei. Egyébként a gazdaságok - ha a vállalkozó igényli - takarmányt, almot, gyógyszert, más anyagokat és szolgáltatásokat nyújtanak anyagiak ellenében számukra. Ilyen szervezetben dolgoznak önálló vállalkozók, egyebek között a Kiskőrösi, a Soproni, a Csákvári Állami Gazdaság juhászatában: Enyingen például a gazdaság egyik agronómusa családjával együtt vállalkozóvá lett. A gazdaságok többségében a vállalkozók nemcsak eredményessé teszik a juhászatot, hanem a nagyüzemet megkímélik a felesleges kiadásoktól, csökkentve az általános költségeket. A legtöbb ilyen gazdaságban nem kell a juhászat miatt vagyonőrt, legelőőrt, ta- karmányost, s gépkezelőt fizetni, hiszen e tennivalókat maguk a családi vállalkozók, vagy a korábban kevésbé önálló, másfajta brigádszervezetben dolgozók látják el. Hány dimenziós a bútoripar? A Pille fotel 13 esztendős Versenytárs: ai||||A A szekszárdi Szirén Nemrég olyan sajtótájékoztatóra voltam hivatalos, ahol nem lehetett leülni. Egymás hegyén-hátán álltunk a BNV egy apró, levegőtlen és zajos boxában, míg végre valaki megszánt bennünket, és beadogatott néhány ülőalkalmatosságot. Ezt a sajtótájékoztatót pedig nem más, mint a hazai bútoripar tartotta. Pontosabban: a bútoripari koordinációs társaság, mely 18 termelő illetőleg kereskedelmi vállalatot - köztük a Szekszárdi Bútoripari Vállalatot - tömöríti. A hét vezérigazgató ontotta a hazai bútorgyártás keserveit, merthogy emelkedik az alapanyagok ára, nem kapni, három, csupán egydimenziós díszítöpántot, híreik vannak arról is, hogy a fenyőfűrészáru hamarosan 30 százalékkal kerül többe. Bús Ambrust, a Szekszárdi Bútoripari Vállalat igazgatóját itthon kérdeztük: - Valóban ilyen siralmas ma a bútorgyártók helye- zete?- Nem vagyunk rózsás helyzetben. Nincs háttériparunk, hiányzanak a vasa- latok és a díszítőelemek. De ez a dolognak egyik oldala, a másik ennél fontosabb: a technikai, műszaki beruházás és fejlesztés elmarad, mert a költségelvonások következtében a nálunk megtermelt nyereségek csupán 11 százaléka marad a vállalatnál. Ez tavaly - amortizáció nélkül - egymillió-kétszázezer forint volt, s még a szinten tartásra sem elég. Most azonban áttérünk a gázüzemre -, három éve rakosgatjuk a pénzünket arra, hogy összehozzuk azt a hétmillió forintot, amibe a gáz beszereltetése a vállalatnak kerül. Soroljam az alapanyag-ellátás gondjait is még emellé? Szombathelyről nem kapunk laminált bútorlapot, Törökbálintról rugót, Sajóbábonyból poliuretánhat- bot, s idén nem tudtunk legyártani nyolcezer fotelt, mivel nem kaptuk meg a hurkolt bútorszövetet.- Ilyen körülmények között milyen lehetőséget lát a bútoriparon belül a vevők igényeihez jobban igazodó szerkezetváltásra?- Nálunk, itt Szekszárdon a szerkezet- váltás folyamatos, a gyártmányokat fejlesztjük. Idén például három új termékkel jelentünk meg a piacon: fotelággyal, kétszemélyes heverővei, valamint egy egyszemélyes exkluzív heverővei.- Hány esztendős például a Pille fotel?- A Pille fotelre még mindig van igény, évente 4-5 ezret rendel belőle a kereskedelem. Könnyű, kis helyet foglal, és olcsó: 1900-2490 forintba kerül. Nem állunk le a gyártásával addig, míg igényli a lakosság, s ennek már tizenhárom esztendeje. A Szirén 4-es kárpitgarnitúra már öt év óta megy. Ma már szinte minimális rajta a nyereség, hisz az alap- anyagárak időközben igen megemelkedtek, de gyártjuk, mert minden évben nem lehet terméket váltani, hisz egy-egy szériát fel kell szerszámozni, s bevezetni a piacra.- A kiállítás sem olcsó mulatság: a BNV-n való részvétel csak az önök vállalatának 400-500 ezer forintjába került.- Éppen ezért csak minden második évben állítunk ki. Az idei vásár sikeresnek mondható, üzletet kötöttünk a Bútor- kerrel, a Domussal, fél év alatt közel 40 millió forint értékű árut visznek el tőlünk. Ez jelentős árumennyiség, hisz évente 110 millió forint értékű árut adunk el a belföldi piacon. A külföldi érdeklődés meglehetősen lanyha, bár mostanában a Szirén garnitúrára felfigyelt a kínai piac.- Pedig a külföldi piac bizony itt van a hazai bútoripar sarkában. Budapesten, az Örs vezér téren megkezdték az IKEA bútoráruház építését. Milyen hatással lesz a bútoriparra a világhírű konkurencia megjelenése?- Ha én azt megtudnám mondani... De talán még a bútorkereskedelmi vállalat vezérigazgatósa sem tudja a pontos választ. Egy biztos: az IKEA késztet, és kényszerít a jobb minőségű, exkluzív termékek előállítására. Minden bizonnyal a piacon - ha a hiánygazdálkodás körülményei között egyáltalán piacról beszélhetünk - egy egészséges verseny alakulhat ki éppen az IKEA hatására.- Mit tervez a szekszárdi vállalat, milyen új termékkel jelenik meg a legegyszerűbb, és a legkényesebb igényeket egyaránt kielégítő világcég mellett?- Még nem késtünk el, 1991-ben nyit az IKEA áruház. Három évre előre nem tudunk tervezni, egy, másik év, mire tudunk majd a témában lépni.- Pedig mielőbb lépni kellene: a szériában gyártott tömegtermékek, a szekrénysorok, a kárpitos garnitúrák az én megítélésem szerint otrombák, poroszos stílusú, nehéz bútorok, noha ma inkább a könnyedebb, elegánsabb, természetszerűbb bútorokra van igény.- Pedig hát ezekre az ön által otrombának ítélt szekrénysorokra, kárpitbútorokra még mindig igen nagy a kereslet. A gyártásukról addig nem állunk le, amíg igényli a lakosság. Egyértelműen beha- tároljha a bútorkeresletet a lakások mérete, azt igénylik, hogy egy-egy bútor több funkciónak is eleget tegyen. Az átlagos magyar lakás alapterülete 53 négyzetméter, s ebben az esetben az a kívánalom, hogy az ülőgarnitúrán nappal kávézni, beszélgetni, csevegni lehessen, este pedig kihúzva alvóhelyül szolgáljon. A nyugati piac ennél lényegesen másabb: a ruhák, fehérneműk elhelyezését beépített szekrények szolgálják, s a fő hangsúly a kisebb, dekoratívabb elemekre esik.- Az elkövetkezendő években, évtizedekben milyen tendencia várható a magyar bútorgyártásban?- Ez mindenképpen a lehetőségektől függ. A műszaki fejlesztéstől, az alapanyagkínálattól, s attól, hogy szabadabbá vá- lik-e az import. Mindez nem az asztalosokon, kárpitosokon múlik. A bútoripar vezetői, tervezői felkészültek, fogékonyak mindenre, ami új, ami progresszív, a magyar asztalos és kárpitos jó szakember, a szellemi töke tehát adott. Mindenben, ami a bútorgyártással kapcsolatos, felkészültek, fogékonyak vagyunk, s képesek arra, hogy világszínvonalon állítsuk elő termékeinket - külföldre és belföldre egyaránt.- A bútoripar helyzete így túlontúl rózsásnak látszik, pedig önök is hibásak abban, hogy a hazai bútorellátás nem megfelelő, ötszámhegyű árak olvashatók a piacon, gyakori a minőségi kifogás, évek óta szinte alig bővült a választék, a bútorkatalógust kétévenként jelentetik meg, ráadásul 160 forint az ára...- Tagadhatatlan: mi sem vagyunk vétlenek. Gyakori a reklamáció, ami emberi mulasztásból és anyaghibából ered. Ezeket a kifogásokat igyekszünk ellensúlyozni, s lehetőleg jó minőségű munkával, bútorral elérni a vásárlóképes kereslet tetszését. Ami az árakat illeti, ötszámjegyű a tízezer, és a kilencvenezer forint is. Az árak emelkedése mindig a költségek növekedését tükrözi.- Ön is osztja azt a véleményt, hogy a hazai bútorpiac egyik kerékkötője a tömegkommunikáció, amely nem megfelelőképp tájékoztatja a vásárlókat a bútor- kínálatról, a minőségről, ráadásul állandón a nyugati országok, és a hazai gyártók és forgalmazók közötti szemmellát- ható különbségeket forszírozza?- Ez igen-igen téves megfogalmazás. Egyszerűen arról van szó, hogy a sajtó kizárólag a bútorárak emelkedésével foglalkozik, s nem firtatja, hogy mindez miből ered. Pedig a bútoripar az alapanyagáraik emelkedése miatt kényszerül árat emelni, a forrásoldal igen szűkös. Az mindenesetre tény: nincs elég pénzünk arra, hogy a műszaki fejlesztés a piaci kivánalmaknak megfeleljen. Úgy tűnik ez az iparág - pénzhiány miatt a kátyúból képtelen kikecmeregni. * Itt tartunk jelenleg. A helyzet nem túl biztató, annál is inkább, mert a bútorgyártó ipar és a bútorkereskedelem ma még csak siránkozik, kesereg, okol mindent, és mindenkit, ahelyett hogy lehetőségeinek mértékét felhasználva igyekeznék fölzárkózni a világpiac élvonalához. Ez nem a háromdimenziós pánton, nem a vasaláson, nem az egyesülésen, sokkal inkább a népgazdasági érdekeket, a lakossági és exportigényeket szem előtt tartó konstruktív szemléleten múlik. Mert fából vaskarikát ugyan nem lehet csinálni, de szép és jó bútort igen egyszerű körülmények között nem csupán régen, de ma is lehet gyártani. Olyan bútort, amelyek tetszetős, kényelmes, - dimenziók és illúziók nélkül. D. VARGA MÁRTA Az IKEA egyik ülőgarnitúrája
