Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

1988. október 5. i'jEPÜJSAG 5 TUDOMÁNY - TECHNIKA TUDOMÁNY - TECHNIKA Épületek „bajmegállapítása” Épületeink sok milliárd forintot érnek, de használhatóságuk, élettartamuk mégsem egyszerűen csak gazdasági kérdés. Házainkban laknak, gyáraink­ban dolgoznak, a kórházakban gyógyítanak, iskoláinkban tanítanak. És ahogy az egészséges ember is rászorul az állandó orvosi ellenőrzésre, úgy van szükség épületeinknél is az állandó műszaki felügyeletre, arra, hogy min­denkori állapotukat „látlelet" tükrözze. Az ilyenfajta diagnosztikai munka - állapotmeghatározó tevékenység - je­lentős része az építőipart szolgáló tudományos intézetek laboratóriumaiban folyik. Vizsgálják az anyagokat, az új konstrukciók képességeit, minőségét, használhatóságát. De gyakran ki kell lépni a laboratóriumból. A szakértő ilyenkor a „működő” épületet vizsgálja műszerei segítségével. Megállapítja, hogy mennyit öregedett a szerkezet, nem változtak-e a beépített anyagok tu­lajdonságai, a kísérleti épületek mennyiben felelnek meg a várakozásoknak stb. Minden épületet persze nem lehet (és nem is kell) rendszeresen vizsgálni. Néhány esetben azonban feltétlenül szükség van erre, például akkor, ha az épület használója valami rendellenességet tapasztal, ha építés közben meg­csúszik az egyik épületrész, vagy ha kiderül, hogy egy korábban használt épí­tőanyag veszélyesen öregszik. (Ez utóbbira példa a bauxitbeton.) Megint más a helyzet az úgynevezett kísérleti épületeknél. Ha új építési technológiát vezetnek be, ha új anyagot használnak, ha az eddigiektől eltér a tervezési elképzelés, akkor egyenesen kötelező a korábban elvégzett labora­tóriumi és modellkísérletek eredményeit a valóságban is ellenőrizni. Hullócsillagok - meteoritok Nyári estéken, leginkább augusz­tusban, különösen szép látvány a „csillaghullás” égi tűzijátéka. Hirtelen fénylő pont tűnik fel az égbolton, majd szinte keresztülhasítja azt, s végül hir­telen kialszik a fény. Nem csillagok ezek, hanem többnyire a gombostűfej­nél is kisebb vas- vagy kődarabok, amelyek a Nap körüli keringésük ide­jén hidegek és sötétek. Csak akkor kezdenek izzani, amikor behatolnak a Föld légkörébe; az egész színjáték 70-130 kilométer magasságban ját­szódik le. Mindennap milliárdszámra hull a Földre az apró meteor. A leg­többje roppant kicsiny, ha viszont a kozmikus porszem átmérője eléri az egy millimétert, már fényes nyomot hagy az égen, és egy-két másodper­cig úgy ragyog, mint egy csillag. A meteorok mérete igen különböző lehet. Legtöbbjük mindössze néhány milligramm súlyú és néhány mikron átmérőjű. (Egy mikron a milliméter ez­redrésze.) A sarkvidéki hómezőkön ta­láltak már mikroszkopikus méretű me­teorport, sőt nyomuk a mélytengeri üledékekben is fellelhető. Időnként meteoróriások is összetalálkoznak a Földdel. A legnagyobb vasmeteoritot Dél-Afrikában találták, súlya 160 ton­na. A földre hullott meteort, kémiai ösz- szetételére való tekintet nélkül, meteo- ritnak nevezzük. A grönlandi vasme­teorit, amelyet a York-foknál találtak, 33 tonnát nyom. A legnagyobb kőme- teoritra az USA-beli Kansasban buk­kantak, súlya 564 kilogramm. Mind­ezek eltörpülnek az arizonai óriásme­teor feltételezett súlya mellett. Az ame­rikai Arizonában egy 1220 méter át­mérőjű és 183 méter mély kráter hir­deti, hogy a történelmi idők hajnalán 100000 tonnás test fúródott a felszín alá. A légkörbe jutó apró vas- és kőtes­tecskék száma naponta több milliárd- ra tehető. Nem egységes a csillagá­szok álláspontja abban a tekintetben, hogy mennyi lehet a Földre hulló me­teoritok összsúlya, de bizonyos, hogy eléri az évi 5 millió tonnát S ez az állandó meteorithullás alig­hanem változatlanul folyikévmilliárdok óta, s ha ezt a roppant mennyiségű meteorport egyenletesen szétszór­nánk a Föld felszínén, legalább öt cen­timéter vastag réteget kapnánk. Tudományos kishírek Az akupunktúra - nálunk Csendes vasút Újfajta, csendes üzemű önműködő vo­natot helyeztek üzembe Japánban, Osa­ka városában. A vonat vasbetonpillére­ken nyugvó magasvasúti pályán fut, egy- egy szerelvénye négy, egyenként nyolc méter hosszú, kéttengelyű kocsiból áll, és 90 utas fér el egy-egy kocsijában. A szerel­vény óránként 60 kilométeres sebességet ér el uretánnal töltött radiálabroncsos ke­rekein, és a 6,6 kilométer hosszúságú vo­nalszakaszon a vezérlőközpont számító­gépe irányítja a szerelvények mozgását. A vezérlőközpontból tartják figyelemmel a nyolc állomást is, tévékamerákkal, ame­lyeknek képeit üvegszálkábeleken juttatják a vezérlőközpontba. A hangszerek hosszú és érdekes tör­ténetének utolsó 400-500 éve különö­sen gazdag, sokirányú fejlődést mutat. Találékony hangszerkészítők és zseniá­Ultrafagyasztó Az élelmiszer-csomagoló üzemek rendszeresen használnak villámgyorsan fagyasztó eljárást. A gyorshűtés révén ugyanis az élelmiszer hosszabb ideig tá­rolható, és felmelegítéskor kevésbé ve­szít természetes izéből és tápértékéből. Egy egyesült államokbeli vállalat nem­rég a háztartásokban is használható ult­rafagyasztót hozott forgalomba. Ez lé­nyegileg fagyasztó a fagyasztóban. Egy 23x23 centiméteres, parányi szélcsator­nának kialakított térrészben a ventillátor­ral lérehozott mínusz 34 Celsius-fokos levegőáramlattól az élelmiszer kétszer olyan gyorsan hűl le, mint a szokásos mélyfagyasztókban. lis hangszerjátékosok ezernyi új ötlettel, mesterfogással javították, finomították a hangszerek hangzását, szépségét. Még­is csak a legutóbbi száz év során, nagy­Az ultrafagyasztónak olyan időtartam­kapcsolója is van, amely további 5 Cel- sius-fokkal csökkenti a mélyfagyasztó hőmérsékletét, s ezzel is növeli a tárolha­tóság időtartamát. Telebox Az NSZK-ban a posta Telebox néven új szolgáltatást vezetett be. Bárki szemé­lyi számítógépe és telefon útján bármifé­le közlést elhelyezhet egy központi szá­mítógép memóriájának e célra fenntar­tott „postafiókjában”, s a „postafiók” tu­lajdonosa a személyi jelével hívhatja le a neki szóló üzenetet. Ennek a rendszernek elkészítették mozgó változatát is. Eszerint a például üzleti úton lévő sze­mély a T elebox rendszerbe a magával vitt aktatáskányi készülék révén kapcsolód­hat be. jából Heimholtz vizsgálatai óta kezdtük érteni is a hangszerek működését. És csak a legutolsó évtizedek során jövünk rá fokozatosan arra, hogy mi a fizikai ma­gyarázata a régen kísérletezett, bevált hangszertechnikai megoldásoknak, mi az alapja a híres hangszermárkák kiváló hangzásának. A régi mesterek szinte sö­tétben tapogatózva, évszázadok tradí­cióit egymásra örökítve, apró lépésen­ként találtak rá a legjobb megoldásokra. Ma úgy tetszik, hogy az anyagok, mű­helyfogások, szerszámok nyelvén gon­dolkodva, tulajdonképpen ők maguk sem értették (nem is érthették) találmá­nyaik lényegét. Mégis mindennek ellenére a ma ismert hangszerek legtöbbjét ezek a mesterek fejlesztették tökélyre, s a tágabb hori­zontú természettudományos elemzés már csak nagyon keveset tudott hozzá­tenni ehhez. Alaposan megváltozót a kép, amióta a modern technika, különösen az elektro­nika behatolt a zeneeszközök birodal­mába. Már a század elején felismerhetők olyan zenei törekvések, amelyek szaba­dulni akartak a hagyományos hangsze­res zene kötöttségeitől, és új lehetősége­ket kerestek a hangok megszólaltatásá­ra. Az elektronikus zenének köszönheti létét a szintetizátor, amely a zenét alko­tóelemeiből összerakhatóvá teszi, az el­múlt évtizedekben a feltalálók és az al­kalmazók igyekeztek az elektronika esz­közeivel szabályozhatóvá tenni a hang- magasságot, a hangszínt, a dinamikai karaktert és a spektrum változást. Azt ter­mészetesen mondani sem kell, hogy e hangszerek gyártói között az elektronika nagyhatalmai viszik a főszerepet, közöt­tük is kivételes helyet foglal el Japán. Ugyancsak Japán ötlete, hogy a mo­dern technika másik ágát, a robottechni­kát alkalmazza a zenében. Létrehozták a világ első robotzenekarát, a „Do Robot­együttest”, amelyet a Taito elektronikai cég tokiói székházának előcsarnokában állítottak fel. Magyarországon az akupunktúrás gyógymódot még ma is valamiféle misz­tika övezi. Sok hazai szakember sem hisz igazán ebben a gyógyító eljárás­ban, a laikusok jó része pedig éppen el­lenkező véleményt vall) s az akupunk­túra „csodatévő erejében” bizakodik. Mi az igazság? Ennek eldöntése természe­tesen a szakemberek dolga; annyi azon­ban bizonyos, hogy tőlünk mind keletre, mind nyugatra alkalmazzák az említett gyógymódot többféle betegség kezelé­sénél is. 1984-ben a MTESZ egyik tagegyesü­letén belül - a Magyar Biofizikai Társa­ságban - létrejött az akupunktúrával fog­lalkozó munkacsoport. Titkára dr. Eöry Ajándok. Neki tettünk föl néhány - bizo­nyára sok olvasót foglalkoztató - kér­dést.- Egyáltalában, egy tű miként hat a szervezetre?- Tudvalévő, hogy a tű testbe szúrt he­gye melegebb, mint a kiáló vége. Ennek a hőmérsékleti különbségnek a hatására olyan hőelem jön létre, ami által elektro­nok áramlanak a tűn keresztül. Ezek az elektronok olyan másodlagos kémiai fo­lyamatokat indítanak meg, melyek jóté­konyan hatnak bizonyos szervekre.- Melyek ezek?- Az epe, a máj, a szív, a vékony- és vastagbél, a gyomor, a lép, a hasnyálmi­rigy, a vese és a hólyag. Az ősi kínai el­képzelések szerint a pszichés funkció­kért a szívburok felelős, a hármas mele­gítő funkció pedig az energiáért. Az utób­bi alatt a táplálék feldolgozása értendő, vagyis a fogyás, hízás irányítható a hár­mas melegítő funkció révén. A felsorolta­kon kívül tény, hogy a kínaiak már há­rom-négyezer évvel ezelőtt gyógyítottak reumatikus mozgásszervi betegségeket.- Hazánkban hányán foglalkoznak aku­punktúrával?- Több mint kétszáz orvos alkalmazza ezt az olcsó gyógymódot, jórészt ma­gánpraxis keretében, pedig valójában kórházakban, intézményekben lenne a helye. Hogy hol van erre lehetőség, az igen változó. Szerencsére akadnak már olyan főorvosok, akik beengedik ezt az eljárást intézményük falai közé, ám nem ritka, aki kijelenti: amíg ő a vezető, addig intézményében nincs akupunktúra. Az ilyen jelenségek ellenére mégis, mintha változna a megítélés. Ezt bizonyítja, hogy belátható időn belül kapható lesz az Om- kernél Kínából importált tű.- Kérem, beszéljen munkacsoportjuk tevékenységéről.- Célkitűzésünk, hogy tömörítsük azo­kat a magyar szakembereket, akik a szó­ban forgó területtel kívánnak behatób­ban foglalkozni. Ezenkívül a képzés, to­vábbképzés a feladatunk. Ennek jegyé­ben június elején harmadik alkalommal rendeztünk továbbképzést, ahol már harmadszor tartott hasznos előadást a finn P. J. Pötninek professzor. Igyek­szünk fénymásolatban sokszorosítani, hozzáférhetővé tenni a szükséges irodal­makat, jegyezeket, jobb könyveket. Az Országos Orvostudományi Intézet és Könyvtár segítségével hozzájutunk fon­tos, külföldön megjelenő szakcikkekhez. Ezek fordítását, sokszorosítását is meg­oldottuk. Egyébként nagy szükségünk lenne egy olyan szaklapra, amelyik rend­szeresen közkinccsé tenné a friss ered­ményeket.- A Biofizikai társaság állítólag új mód­szereket dolgozott ki a helyes diagnózis megállapítására.- Valóban. Olyan hordozható műszert alakítottunk ki, amely segítségével objek­tív diagnózis születhet. Ez az előfeltétele sok funkcionális változás előidézésének, melynek révén javulhat a vérkép, vagyis megszüntethető a vérszegénység, az­után szabályozhatjuk a vérnyomást, gyó­gyíthatjuk a gyomorfekélyt. A műszer se­gítségével megállapíthatók a hatásos pontok. A kezelés befejeztével mérhető a hatás, hiszen ha az értékek kiegyenlítőd­nek, a kezelés eredményes volt.- Kutatásokkal is foglalkoznak?- Természetesen. Nem kis eredmény, hogy Magyarországon az akupunktúrá­val foglalkozók tisztában vannak a keze­lések hatásmechanizmusával. Kidolgoz­tunk ezenkívül egy akupunktúra-infor­mációs rendszert. Közérthetőbben: lét­rehoztunk egy nemzetközi számítógépes programcsomagot, melynek forgalmazá­si jogát mi kaptuk meg. Az információs rendszer lényege, hogy a megfelelően beprogramozott számítógép megmond­ja: adott betegségnél milyen pontok jön­nek számításba, ezek anatómiailag hol találhatók.- A terveikről mit mondana el szívesen ?- Számítógépes szakértői rendszer kialakításán dolgozunk. A betegségtüne­tekből logikai következtetéssorozatot kí­vánunk levonni a gyógyításra. Például egy Pekingből származó szakkönyv hat- száznegyvenhárom esetét is számító­gépre visszük. Célunk, hogy rendszerez­zük; adott kérdésre milyen tudományos eredmények - válaszok - léteznek szerte a világon. GOMBOS JOLÁN Modern technika a zenében A számítógép-vezérlésű „kisegyüttes” Néhány meteoritdarab, amelyeket az NDK-beli Treblin környékén találtak nem­régiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents