Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-29 / 259. szám
1988. október 29. ÉRDEKESSÉGEK - FURCSASÁGOK ifirÉPÜJSÁG 5 Képes technikatörténet Optikai osztógép w Áldás és átok A máktokból készül „Morpheus isten itala” Sorozatunkban JEDLIK ÁNYOS (1800-1895) több találmányáról megemlékeztünk. Közülük .elég csak kettőt említeni - a villamos motort és a dinamót - ahhoz, hogy öt a technikatörténet legnagyobbjai közé számítsuk. S hogy Jedlik mégsem kapta meg nemzetközileg ezt az elismerést, annak oka az, hogy egy elnyomott és elszigetelt országban született, ahol még nem voltak olyan gyárak, ahol felhasználhatták volna találmányait. Elvonultan élő tudós volt, aki csak a saját gyönyörűségére kísérletezett, s talán saját maga sem ismerte fel találmányai jelentőségét. Tény az is, hogy a külföld számára azokat nem adta közre. így történt, hogy például 1859- ből előkerült egy leltárba vett dinamókészüléke, annak pontos leírásával együtt, mégis a technikatörténet a hat évvel későbbi leírása alapján Siemensét tartja a dinamó felfedezőjének. Most Jedlik Ányosnak egyik 140 évvel ezelőtt, 1848-ban szerkesztett találmányát, az optikai osztógépet ismertetjük. Ezt a feltaláló a színtünemények és a fényelhajlás szemléltetésére szolgáló optikai rács előállítására használta fel és ezzel milliméterenként egy üveglemezre 162 egymástól egyforma távolságra lévő vonalat lehetett karcolni. Ez abban az időben rendkívüli teljesítmény volt. Festék a világűrben A mesterséges holdak kényes műszereit és érzékelőit nem annyira a mikrometeoritok veszélyeztetik, mint inkább azok a festékrészecskék, amelyek a világűrben más mesterséges holdakról pattogzottak le. Ez derült ki akkor, amikor az SMM (Solar Maximum Mission) napkutató mesterséges holdról leszerelt és a Földre visszahozott négy vékony alumíniumtáblát mikroszkóppal megvizsgálták. E táblákon, amelyek négy évig voltak kitéve a parányi részecskék bombázásának, háromszázharmincegy 0,09-250 mikrométer átmérőjű mélyedést, lyukat találtak. Negyvenötben már nyoma sem volt azoknak az objektumoknak, amelyek oda becsapódtak. Húsz mélyedésben olyan anyagokat találtak, amelyeket a meteoritokból is ismerünk. A legtöbb mélyedésben azonban titánnak, cinknek, klórnak, szilíciumnak és más olyan elemnek a nyomaira leltek, amelyek a mesterséges holdak festékbevonataiban fordulnak elő. .............................................................................................■■■■■— O xigén és sebgyógyulás A néphit szerint a sebek a szabad levegőn gyógyulnak leggyorsabban. Ugyanerre a következtetésre vezettek egy minneapoli- si (USA) orvosnak az állatkísérletei. Megállapította: minél kevesebb a levegőben lévő oxigén, annál nagyobb a sebfertőződés veszélye. A gyógyulás kilátásai akkor a legjobbak, ha - miközben a levegőben sok az oxigén - a beteg antibiotikumot is kap. Egy heilbronni (NSZK) orvoscsoport a nehezen gyógyuló sebeket olyan oldattal gyógyítja eredményesen, amely oxigént ad f§ a környező szöveteknek, s ezáltal a fehérvérsejteket a fertőzés leküzdésére serkenti. Egy legenda szerint az ópium azután jelent meg a földön, hogy Buddha - álmának elűzésére - kitépte és a földre hullatta szempilláit. Ezekből nőttek ki a mákvirágok. (Történelmi tény viszont, hogy az ópium termelése idősebb a buddhizmusnál.) Az ópium történetében az az érdekes, hogy előbb volt gyógyszer, s csak később lett kábítószer. Amióta ember él a Földön, ismeri a fájdalmat, és'megkísérli úrrá lenni rajta. Ez a küzdelem még ma is tart. A fájdalomcsillapító gyógyszerek történetét az ópium, pontosabban a mákfej fájdalomcsillapító hatásának megismerésétől számítjuk. Kisázsiából került át Egyiptomba, ahol a XII. dinasztia idején terjedt el. A régi görögöknél a mák gubóját a Halál isten szimbólumának tekintették; erre utalnak az i. e. 1400 körüli időkből származó szobrocskák. A középkor egyik több mint 140 receptet tartalmazó gyógyszergyűjteményében negyvenben fontos alkotóelem az ópium. Az európai orvostudományban Paracelsus volt az, aki a 16. században az ópium fájdalomcsillapító hatását mindenek fölött állónak tartotta. A 17. századtól kezdve Európában a legtöbbet használt fájdalomcsillapító az ópium lett, de az is igaz, hogy a vele visszaélőket romlásba taszította. A visszaélés pedig egyre jobban elharapózott, mert az orvosok nem ismerték fel az ópiumkezelés veszélyeit, sőt, a kor nagy orvosegyénisége, T. Sydenham, akit a belgyógyászat megalapítójának tekintettek, azt mondta: „Mit sem ér az orvos ópium nélkül”. Fájdalomcsillapító hatásán kívül ismerték altató hatását is, hiszen kábult állapotban csökken a fájdalom iránti érzékenység. A 18. században azonban már felismerték a hozzászokás, a függőség veszélyét, azt, hogy az ópium lassan ölő méreg. Az ópium gyógyászati alkalmazásában fordulópontot jelentett, amikor 1806-ban Sertürner gyógyszerész máktokból előállította az ópium fő hatóanyagát, egy rendkívül erős fájdalomcsillapító és bóditó szert. Ez volt az első alkaloida! Mivel az altató hatást tartotta elsődlegesnek, az anyagot 1811-ben a jó álmok istene, Morpheus után morfiumnak nevezte el. Az orvosok gyorsan rájöttek, hogy az ópium hatása összetett: csillapítja a fájdalmat, oldja a sima izmok görcsét, van altató hatása, sőt, bizonyos esetekben és bizonyos értelemben izgató hatású is. A morfiumot ma már a száraz mákból közvetlenül vonják ki. Az eljárás kidolgozása egy magyar gyógyszerész, Kabay János nevéhez fűződik, ő alapította a ti- szavasvári Alkaloida gyógyszer- gyárat is. Tartós fogamzásgátlás A svédországi Uppsala egyetem klinikáján a fogamzásgátlás új módszerével kísérleteznek: hat parányi kapszulát, tokocskát ültetnek be a nők karjának bőre alá. A kapszulák három centiméter hosz- szúságúak és 2,4 milliméter vastagságúak, és legalább hat éven át meggátolják a teherbe esést. Le- vonorgeszterol hormont tartalmaznak, amelyet kis, egyenletes, folyamatos adagban adnak le magukból a szervezetbe. Nemzetközi tapasztalatok szerint a kapszulák biztonságosabbak, mint a hagyományos fogamzásgátló tabletták: az utóbbiak esetében ezer nőre 20-30 nem kívánt terhesség jut. Az úgynevezett Norplant-módszert eddig több száz önként jelentkezőn próbálták ki, jó eredménnyel. Még további évekre van szükség az engedélyezésig és szélesebb körű bevezetéséig. Ernyő- Uram, Ön az, akinek ellopták az ernyőjét? - kérdezi a pincér az egyik vendégtől.- Igen. Megtalálták?-- Nem, de már elállt az eső. A hét karikatúrája Élete legszebb napja A tévékészülékek tornya A koreai főváros modern művészetek múzeumában látható az a 18,32 méter magas „tévétorony”, amelyet 1003 darab képcsőből állított elő Nam Jung-pak képzőművész. A „Minél több annál jobb” című alkotás képernyőin videóműsorokat sugároznak. Kéjgáz a légkörben Kutatók az Amazonas területén végzett mérésekből arra a következtetésre jutottak, hogy a trópusi erdők kiirtása következtében valószínűleg megváltozik a légkör dinitrogén-oxid, azaz kéjgáztartalma. A trópusi őserdőkben a talajbaktériumok évi 4-5 millió tonna dinitrogén-oxidot juttatnak a légkörbe. Ám az elpusztított őserdők talajából még sokkal több dinitrogén-oxid kerülhet a légkörbe, mert megváltozhatnak a nitrifikáció és denitrifikáció (azok a talajban végbemenő folyamatok, amelyek során elemi nitrogénből nitrogénvegyület keletkezik, illetve ennek a fordítottja) körülményei. Becslések szerint légkörünkben ez a gáz évi 0,5 százalékkal gyarapodik. Ennek következményei még nem mérhetők fel. Ez a gáz nemcsak az úgynevezett üvegházhatáshoz járulhat hozzá, hanem kihathat a légkör kémiai állapotára is. Például a magasabb légrétegekben csökkentheti, az alacsonyabbakban növelheti az ózon mennyiségét. A káposztagolyva ellen A káposztafejek burjánzásait egy olyan gomba okozza, amely - behatolva a gyökérszőrökbe - megzavarja a növények növekedését. Az NSZK-beli frankfurti egyetem kutatói megállapították, hogy ez a gombakártevö különösen a káposztanövényekben és más keresztesvirágúakban lévő indol-glu- kozinolátokat hasznosítja. E gomba megbontja a növény rendes anyagcsere-folyamatainak egyensúlyát, s emiatt több olyan hormon termelődik, amely a burjánzást okozza. Ezt tudva, brit kutatók olyan, e hormonnal ellentétes hatású vegyületeket találtak, amelyek ugyan nem távolitják el a gombát, de a burjánzást megakadályozzák. A növénynemesltök más úton próbálják leküzdeni a káposztafejek goly- vásodását: olyan káposztát akarnak ki- nemeslteni, amelynek a hormonháztartása már semmiféle esélyt sem ad a kártevő gombáknak. Aforizmák Ahogy lágyul az agy, úgy keményedik a fej. * Vannak emberek, akik a negatívon is pozitívnak akarnak látszani. * Akiknek van oka örülni a holnapnak, annak már ma van miért élnie. * A világot hat nap alatt teremtették. Most már csak az a kérdés, mennyi idő alatt tudjuk megjavítani? * Két dolgot soha nem lehet a magasban megtartani: a jojót és az embert. * Atlaszban, aki a földgolyót tartotta a vállán, nem annyira az erejét csodálom, mint inkább - a jó gyomrát. VÍZSZINTES: 1. Kung Fu-ce (Konfu- ciusz) kínai filozófus (i. e. 551-479) tanácsának első része. (Zárt betűk: R. É.). 10. Téli csapadék. 13. Angyalrang. 14. Utazás németül (REISE). 15. Gyümölcskocsonya. 16. Diplomás. 18. Nyár végén kelt csirke, tájszóval. 19. Házas. 20. Költö, hírlapíró, Ady barátja. (Ákos, 1881-1972.) 23. A német ábécé betűje. 24. Középen illet! 26. Alapelve: Szégyen a futás, de hasznos! 28. ...Richard (angol popénekes). 30. Repül. 31. A Kung Fu-ce-idézet második része. (Zárt betűk: T. I.) 32. Éktelen épület! 34. Gyom. 36. A vele összetett fogalom kicsi voltát jelöli. 37. Pro..., művészeti kitüntetés. 39. Szalonnát nyársra tűz. 40. A szabadban, népiesen. 41. Maradona személyneve. 43. Régi súlyegység. 45. Sorszámnévképző. 46 Csemege. 48. A szél teszi. 51. Hirtelen mozdulattal levesz. 52. Apró darabokra mállik. 55. Terület rövidítése. 56. NSZK- beli portugál és spanyol autójelzés 57. Az öt megillető hányad. 58. A moll hangnem őse. 60. Az orrom elé pottyant. 62. Esel! 63. Magyar Ázsia kutató (Aurél, 1862-1943.). 64. Szezon. 66. Szerb város, vasúti csomópont. 67. Tengeri halfajta. 68 .....szórak aténusz (gyermekkiolvasó kezdete). FÜGGŐLEGES: 1. Összetűzés, cse tepaté tréfás szóval. 2.... alól jön egy lovas (népdal). 3. Európa Kupa. 4. Vigyázó. 5. „..., az adott világ (varázsainak mérnöke) tudatos jövőbe lát” (József Attila). 6. Katona jelzője. 7. Abból nem...! (Arra ne számíts!) 8. Ritka német férfinév. 9. Természetfeletti lény. 10. Az idézet harmadik része. 11. Létező. 12 Hányad. 17. Kiejtett betű. 21. Nem is meri az udvariasságot. 22. Úgy bizony' 25. A vadlibához hasonló, vonuló madár. 27. Páratlanul kell! 28. A szén és a fluor vegyjele. 29. A falban lyukat csinálni. 31. Az idézet negyedik, befejező része. 33. Légi szellem a Vihar cimu Shakespeare-drámában. 35. A kellel len beleegyezés szava. 38. Kis Egon Útravaló 42. Népi fúvós hangszer. 44. Ásvány- olajforgalmi Vállalat. 47. Nápolyi részlet! 49. Lemezpéldány rövidítése. 50. Radioaktiv elem. 52. Matracrugó. 53. Brazil város Sao Paulótól nyugatra (ASSIS). 54. Nem fűlik a foga a munkához. 56. Diétás üdítő ital. 59. Szóösszetételekben füllel kapcsolatos. 61. Trinitrotoluol. 65. Középütt gyér! 66. Norvég és uruguayi autójelzés. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 31., a függőleges 10., 31. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének elmére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf : 71. Beküldési határidő: november 4. A borítékra levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! Az október 15-i rejtvény helyes megfejtése a kővetkező: Senki a tudományban felső polcra nem hág, ha a futó idővel igen okosan nem él A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Várhegyi Lászlóné, 7228 Döbrököz, Homokhegy 5., Tokodi Tiborné, 7354 Váralja, Kossuth u. 41/ A., Kökény Balázsné, 7200 Dombóvár, IV. u. 9., Szenczy Béla, 7090 Tamási, Szabadság u. 4., Fóris Jánosné, 7130 Tolna, Újréti sor u. 9. Jedlik Ányos optikai osztógépe
