Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-26 / 256. szám
1988. október 26. Új szín a testvérmegyei kapcsolatokban Egy jelentés nyomában A szálkai postás és a Szeptember végén tett eleget a Tolna Megyei Könyvtár igazgatója, Elekes Eduárdné, Hargitai Anikó osztályvezető és Ivánné Bányai Ilona gyermekkönyvtárvezető társaságában annak a meghívásnak, mely az év elején érkezett a karl- marx-stadti területi könyvtár vezetőjétől Regina Uhligtól a testvérmegyei kapcsolatok szorgalmazásának szándékával. Az első tapasztalatcsere-látogatás így alkalma volt egyrészt a kapcsolatfölvételnek, másrészt a személyes ismerkedésnek is.- Milyen szakmai tapasztalatokat hozott az út? - kérdeztük jóval a megérkezés után Elekes Eduárdnétól, arra gondolva, hogy Karl-Marx-Stadt hatalmas ipari centrum, csak az itt lakók száma is jóval meghaladja Tolna megye lakossági lélekszámát, nem beszélve a sűrűn lakott megye lakóinak számáról.- Kollégáink könyvtárügye, szolgáltatási rendszere, anyagi adottságaik, működési feltételeik és a dolgozók teljesítménybérezése a mienktől nagyon eltérő képet mutat, de rendkívül tanulságos. Kezdeném azzal, hogy a karl-marx-stadti területi könyvtár őse az 1100-as években alapított klastromkönyvtár volt. Ennek régi kézirataiból, ősnyomtatványaiból és könyveiből sok művet őriztek meg, s ezeknek egy része a helyismereti gyűjtemény polcain kapott helyet. A legértékesebbek viszont a lipcsei múzeumban láthatók. Állományuk meghaladja az egymilliót, a kurrens folyóiratok száma ötszáz. Devizás periodikákat nem járatnak, igy csak az NDK-ban és a szocialista országokban megjelenő lapokból választhatnak az érdeklődők. Rendkívül nagy viszont a választékuk hanglemezekből, kazettákból, diakeretekből, kes- kenyfilmekből. Ezeket, a folyóiratokkal együtt kölcsönzik. Ugyanakkor nem rendelkeznek videoberendezéssel, videofilmekkel és gyorsmásolóval.- Beszélhetnénk az elhelyezésről is?- Hozzánk hasonlóan, a könyvtár épületét ők is szívesen rejtenék el a tapasztalatcserére érkező kollégák elöl. Valóságos labirintusban érezheti magát a könyvtárhasználó, mig az ifjúsági ház klubja és a különböző irodák között megtalálja mondjuk a fototékát. De egy, már kijelölt épület átalakításával várhatóan kedvezőbb működési feltételekhez jut rövidesen a területi könyvtár.- Gondolom, nemcsak a könyvtár szakmai központjával ismerkedhettek meg, hanem eljutottak a hálózat néhány egységébe is.- Igy van. Igen kiterjedt a nagyon erős centralizáció jegyében működő megyei hálózat. A szolgáltatóhelyek száma megközelíti az ötszázat. Mi a glauchaui és stollbergi járási könyvtárral ismerkedhettünk meg. De jártunk a megyeszékhelynek egy új, lakótelepi könyvtárában és abban a könyvtárban is, amit vendég- munkások részére hoztak létre.- Volt ami a delegáció tagjaiban enyhe szakmai irigységet ébresztett?- Bizony volt. Az NDK-ban jelentősebb a könyvtárak állami támogatása, emellett a hanglemezek, könyvek is olcsóbbak, mint nálunk. A 16 ezer lakosú Stollberg könyvtára például havonta 2-300 hanglemezzel gyarapítja gyűjteményét. Aztán, az NDK könyvkereskedelmében prioritást élveznek a könyvtárak, igy a megjelenés után gyorsan jutnak az olvasók a legújabb könyvekhez. Mi ilyesmiről legfeljebb álmodozhatunk.- A kint töltött kevés idő alatt volt-e lehetőség azt is vizsgálni, hogy az ottani könyvtárak miként töltik be a tájékoztatási és információs központ szerepét?- Ismerve a hazai könyvtárhasználati igényeket és az ezek nyomán született könyvtárosi kezdeményezéseket, úgy érzem nálunk intenzívebbek a visszakereső és szétsugárzó szolgáltatások. Náluk a munka kölcsönzéscentrikus.- Bizonyára van még sok érdekessége ennek az útnak, bennünket mégis az érdekel, hogy a testvérkapcsolatok fölvétele után mi következik?- Elkerülendő a protokolláris kapcsolattartást, konkrét programot dolgoztunk ki. Ennek jegyében elsőként a módszertani kiadványok cseréjével kívánunk élni. Továbbá: Karl-Marx-Stadtból német nyelvű gyermekkönyveket kapunk, ezért cserébe ők térképeket kértek. Szívesen látnak ezenkívül olvasószolgálatukban 2-3 hétre érkező, a nyelvet tanulni kívánó Tolna megyei könyvtárost. Mi a videózás, a számitógépes technika könyvtári alkalmazásának bemutatását vállaltuk el és húsz diákot látunk vendégül nemzetiségi olvasótáborunkban. A viszontlátogatásra jövő év tavaszán kerül sor, mely alkalomból kiállítást rendeznek nálunk legfrissebb dokumentumaikból. LÁSZLÓ IBOLYA Tíz percet késett munkahelyéről a szálkai posta vezetője. Sűrűn elnézést kért a rá várakozótól:- Ne haragudjon, de az este későn feküdtem le, színházban voltunk... Molnár Ferenc: Üvegcipőjét néztük meg és... Elnézést kérek!... Míg nyitotta a hivatal ajtaját arról beszélt, hogy rendszeresen bejárnak a megyeszékhelyre színházi előadásokra. Bérletük van... * Kiss Pál István népművelővel, a Babits Mihály megyei művelődési központ ÁMK-tanácsadójával a Szálkához hasonló kistelepülések művelődési helyzetéről beszélgetünk:- Mennyire jellemző a szálkai postás esete, hogy színházba jár? Számon tartják-e az aprófalvak kulturális igényét? Milyen lehetőségekről lehet beszámolni?- Szűk réteg vállal csak ilyen áldozatot mint a postás. Egy hónapja készült el az az összegező jelentésünk - válaszol a népművelő - amelyben a huzamosabb ideje stagnáló vagy funkciói ellátásra alkalmatlan művelődési otthonokat vizsgáltuk. Rendelkezésünkre állt a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának szempontrendszere, amely kellő mértékben körülírta és meghatározta a feladatot. Természetesen voltak kérdéskörök, melyekben önállóan, saját szempontjaink szerint döntöttünk. Tolna megye 109 településéből, illetve 104 községéből 58 helyen végeztünk elemző vizsgálatot. Ennek eredményeként a személyes konzultációk során a helyi fejlesztési stratégiákhoz sikerült szakmai javaslatokkal hozzájárulni.- Kik végezték ezt a vizsgálatot?- A megyei művelődési osztály intézményi főelőadója és a két megyei szakfelügyelő tanácsadó a kitűzött feladathoz kevésnek bizonyult volna, ezért különösen az előkészítő feltáró vizsgálati szakaszban igénybe vette a városi közművelődési felügyelők és a városi intézmények módszertani munkatársait is. A vizsgálat egyik legkedvezőbb tapasztalata volt, hogy a tanácsi vezetők és elöljárók túlnyomó többsége felismerve, hogy szándékunk szerint nem tárgyai, hanem alanyai e vizsgálatnak, vállalták a számunkra is igen fontos partneri viszonyt.- A jelentés mellékleteként több táblázatban számadatokkal tárják fel a tényeket: állandó népesség, természetes szaporulat, helyben foglalkoztatottak, kiskereskedelmi boltok, vendéglátóegységek, Interjú a kistelepülésekről épített lakások, körzeti orvos, bölcsődei férőhely, iskolai tantermek, tv-előfizetők, művelődési ház, mozi, könyvtár helyzetéről beszédesek a számok. Arról is olvashatunk e jelentésben, hogy milyen tanfolyamokon hányán vettek részt. Milyen általános tapasztalatok vannak?- A vizsgált településeken a jelenlevő feszültségek egzisztenciálisak, szociálisak - olykor - politikaiak, a közművelődés, a kultúra periférikus helyre szorult. Minden második művelődési közösség gyermekek és minden harmadik nyugdíjasok részére szerveződik. Az aktív dolgozó korosztály jelenléte az intézményekben elenyésző. A művelődési adatokat vizsgálva láthatjuk: 19 településen nincs népművelő. Az 58 községben ösz- szesen 46 ember dolgozik ilyen munkakörben. Közülük 24 részfoglalkozású és 22 képesítés nélküli. Ennek tükrében már sokat mond, hogy 1987-ben 22 községben nem működött állandó közművelődési forma, 24 településen nem volt ismeretterjesztés, 27 falu lakossága maradt műsor nélkül, 14 intézményt még a külső szervek sem vettek igénybe. Mindössze 9 település intézménye tartott művészeti kiállítást.- Nem olyan dolgokat kérnek számon ezektől az intézményektől, ami felett eljárt az idő?- Mielőtt ilyen vád érne bennünket, megjegyzek néhány dolgot. Először is: elemezni csak azokat az adatokat lehet, amelyek rendelkezésünkre állnak, tehát amire nyilvántartási kötelezettség van. Másodszor: személyes tapasztalataink alapján bizton állíthatjuk, hogy az ilyen módon lepusztult hagyományos tevékenység helyére jószerével semmi új, vagy más formáció nem lépett. Végül, de nem utolsósorban: a vizsgálat során találkoztunk olyan szakképzett és főhivatású - fiatal - kollégával, aki úgy nyilatkozott: ....Isten ments, hogy ide (mármint: a m űvelődési házba) csak úgy bejárjanak az emberek...” Súlyosbította a helyzetet a művelődési házak tűzvédelmi okokból, illetve az előírt felújítások időtartamára történő bezárása. Ez minimálisan hónapokra, de van ahol évekre felfüggesztette a munkát. Ráadásul a fejlesztésre szánt forintok nagy részét is felemésztette. Sok népművelőt elriasztott a pályáról is a fenntartók részéről divatszerűen alkalmazott megoldási stratégia. Ilyen volt először a gazdasági összevonások és körzetesítések, majd az integrált intézmények, ÁMK-k létrehozása. Ezek a megoldások sok mindenre jók, csak arra nem, ami létrehozta őket.- Nevezetesen?- Nem oldja meg a szakemberhiányt, a gazdálkodás nehézségeit és végképp Faddi önkéntes rendőrök Folyamatos csúcskövetéssel üzemeltessék a bős-nagymarosi erőműrendszert V. Nagy Imre professzor javaslata Lehetséges környezetbarát módon is üzemeltetni a bős-nagymarosi erőműrendszert: a dinamikus energiaigény-követéssel elérhető, hogy naponként egyszer se kelljen teljesen lezárni a Duna folyását a dunakiliti tározónál - javasolta V. Nagy Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége környezetvédelmi bizottságának elnöke nemrégiben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak, amerikai tanulmányútjáról hazaérkezve. Miként követhető Igy folyamatosan a napszakonként többször változó elektromos energiaigény? - kérdezte V. Nagy Imrétől Dunai János, az MTI munkatársa. A professzor elmondta: az 1984-es bostoni nemzetközi konferencián is meggyőződött arról, hogy a dinamikus energiaigény-követés - amely a bős-nagymarosi erőműrendszer működtetésénél is lényeges feladat lenne - megoldható. Amerikában és több nyugat-európai országban, ahol szükség van a csúcsrajáratásra, már régóta csak ilyen, az apró csúcsokat folyamatosan kővető és az ökológiai szempontokat jobban érvényesítő üzemmódot használnak. A folyó természetes vízjárását igy a duzzasztás idején sem akadályozzák meg lényegesen. Az 1984-es konferencián még vita volt az energiatermelésért felelős és az ökológiai szempontokat érvényesítő szakemberek között a dinamikus követési mód gazdaságosságáról. Akkor ott megbíztak egy nemzetközi bizottságot, hogy elemezzék ezeket a szempontokat is. A vizsgálat azóta bizonyította, hogy a dinamikus igénykövetés nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyős, hanem gazdaságos is. A Budapesti Műszaki Egyetem három éve rendszeresen oktatókat, kutatókat cserél az amerikai Wisconsin állami egyetemmel. A mostani tanulmányúton a magyar szakemberek ezzel a dinamikus igénykövetéssel is foglalkoztak. A bős-nagymarosi erőműrendszernél az eddig kidolgozott üzemeltetési elképzelés szerint éjjel, amikor nincs nagy energiaigény, teljesen lezárva avlz folyását, feltöltik a dunakiliti víztározót. Ezután napközben egyszer-kétszer - a nagy energiafogyasztási csúcsok idején másodpercenként 4000 köbméter vizet engednek a turbinákhoz ebből a jelentős vízkészletből. A duzzasztáskor majdnem leáll a vízfolyás, a szennyező, lebegő anyagok leülepednek. A lezúduló nagy meny- nyiségü viz ugyanakkor számottevő vlzszintingadozást idéz elő. A bősi erőműhöz vezető alvíz- csatornánál ez az ingadozás plusz-mlnisz 2,4, a Mosoni-Duna torkolatánál plusz-mínusz 1,5 méter. A professzor emlékezte« arra, hogy a Mosoni-Duna-ágban a csúcs idején visszafele folyna a víz, s ennek is számos kedvezőtlen hatása lehetne. Az egyszerre nagyobb vízigény miatt a régi Dunába is viszonylag kevesebb víz jut. A dinamikus módszerrel mindezek a hátrányok kiküszöbölhetők: az egy-kétszeri helyett - a számítástechnika lehetőségeit is hasznosítva - 8-10 kisebb csúcstermeléssel követhetik az energiaigény-változást. A mérsékeltebb duzzasztásokat folyamatosan, a csúcsok utáni rövid időszakokban végezhetik el. Ez a számítógépes szisztéma ugyanakkor a duzzasztások, csúcsrajáratások idejének kijelölésén kívül figyelembe veheti a környezetvédelmi észlelöhálózat (monitoring-rendszer) pillanatnyi mérési adatait is, megteremtve az energiatermelési és az ökológiai szempontok közötti egyensúlyt. A sok előny mellett a módszer egyetlen hátránya - mondta a professzor -, hogy az igen nagy fogyasztási csúcsoknál a vízi erőmű teljesítménye kevés, s ezért a hálózat segítséget igényel szénhidrogén bázisú erőművektől. Erre viszont fel lehet készülni. V. Nagy Imre elmondotta: tudomása szerint a tanulmányút tapasztalatai alapján megfogalmazott szempontokat a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban figyelembe veszik, s már foglalkoznak azzal, hogy miként alkalmazható majd ez a módszer a bös-nagymarosi erőmű- rendszer üzemviteli szabályzatának véglegesítésénél. Faddon a közrendet és a közbiztonságot 12 önkéntes rendőr vigyázza. Van is munkájuk bőven, ha azt akarják, hogy a településen ne maradjon egyetlen bűnügy sem felderítetlenül. S ez a kis csapat nagyon összetart, ha éjjel kell menni, ha a nyomozás több napig is tart, nincs egyetlen zokszó sem. Ezt vállalták, tudják, mi a dolguk, kötelességük, de ami a legfontosabb, szeretik ezt a munkát. Szíjártó István körzeti megbízott elmondja, hogy minden hónap első hétfőjén van az eligazítás, ilyenkor értékelik tevékenységüket. Legtöbbször éjjel vannak szolgálatban, megnézik a faddi szórakozóhelyeket, lemennek a Duna-part- ra, majd a falut járják végig.- Három csoportra osztottuk a csapatot - mondja Szíjártó István. Az egyik a dunai ellenőrző csoport, nekik természetesen halőri igazolványuk és horgászengedélyük is van, a második a közlekedési, a harmadik pedig a közbiztonsági csoport. Utóbbi feladata a szórakozóhelyek biztosítása. Hogyan áll valaki az önkéntes rendőrök sorába? Valamennyien elmondják, hogy egymást hívták, látták, milyen feladataik vannak társaiknak és úgy gondolták, szívesen segítenének a közrend és a közbiztonság megóvásában Faddon. De ami igaz, igaz, elmondják, hogy korábban egyáltalán nem volt népszerű feladat önkéntes rendőrnek lenni. Szinte megvetően néztek az emberek rájuk: „Na, ez is elment önkéntesnek.” Harcolni kellett, hogy elfogadja őket a lakosság. S hogy Faddon elfogadták őket, bizonyítja, már négy éve nem volt semmilyen komolyabb ügyük. Természetesen kisebb lopások, így bicikli-, terménylopás bőven akad, de még egy sem maradt felderítetlenül.- Mit szólnak a feleségek? - kérdezem őket.- Négy éve vagyok önkéntes rendőr - mondja Vigh Zoltán általános iskolai tanár, a csoport legifjabb tagja. Mikor elkezdtem, a feleségem örült is, meg nem Képújság 5 népművelő nem szünteti meg a fenntartói felelősséget...- Hosszan lehetne még sorolni a feltárt tényeket településenként. Nézzük most Szálka esetét! Milyen alternatív javaslattal éltek a népművelők ebben a faluban?- Szekszárd közelsége, a szép természeti környezet, a tudatos felkészülés az üdülőfaluvá fejlesztésre, mind-mind előnye ennek a kistelepülésnek, amely ráadásul önálló maradhatott. Az eredetileg német ajkú községben a nemzetiségi arány 30 százalékra csökkent. Hagyományai és nyelve lassan feledésbe merülnek, ha nem gondozzák, pedig a tervbe vett idegenforgalom mellett még hasznosulhatna is. A közművelődési állapotok szomorúak. A tűzoltóság 1986 júniusában, elektromos hálózat állapota miatt bezáratta a házat. A felújítás, amely a tetőszerkezetre is kiterjed, a mai napig tart. A „klubkönyvtár” - amelyben nincs könyvtár - vezetője elképesztően alacsony tiszteletdíj mellett 30 évig tisztességesen ellátta feladatát. Az utóbbi évek nehézségei azonban elárasztották és visszavonulásra késztették a köztiszteletben álló, nyugalmazott pedagógust. Utódlása, ugyancsak máig, megoldatlan. Így válhatott Szálka ellátási szempontból „fehér folttá”, korábbi tisztes hagyományai ellenére. Atovábblépési lehetőségei mindaddig kilátástalanok, amíg a felújítás tart. Utána a közösségi ház társadal- masitott formája látszana indokoltnak úgy, hogy nyaranként a vele egybeépült vendéglátóegységgel együtt az ott üdülők, pihenők igénye szerint szervezné tevékenységét. A megyében az látszik az egyetlen helynek, ahol a vendéglátás, illetve az idegenforgalom valamelyik hivatala akár működtetője is lehetne. * A már említett összegező jelentés befejező gondolatait idézzük: „Az MSZMP 1988. májusi pártértekezletének hatására készült közép-és hosszú távú fejlesztési irányelvek, melyek a művelődési otthonokra és művelődési mozgalmakra vonatkoznak, az általunk vizsgált települések 50-60 százalékára igazán nehezen értelmezhetőek, utópisztikusán hatnak... Nagyon félő, hogy a társadalmasítás (szabadidő-társaságok, egyesületek, stb.) feltételrendszertől független „túlértékelése” könnyen két szék közül a pad alá ejtheti magát az ügyet Tudatosan vállaltuk tehát a településeknek tett javaslataink „föld- szagúságát”. Közvetítettük ugyan, de nem képviseltük azokat az elképzeléseket, amelyek a szakmai anyagokban, szakirodalomban itt-ott, mint jövőképek megjelennek, bár a közvélemény még nem hangolódott rájuk.” DECSI KISS JÁNOS is, hiszen addig sem voltam sokat otthon, így most még kevesebbet. De azt hiszem, megértik és elfogadják feleségeink, ha későn megyünk haza, vagy több napot is eltart, mire elfogunk egy bűnözőt, hisz az ő nyugalmukat is szolgáljuk.- Mi elköteleztük magunkat, de természetesen azért nem szólnak, hogy mikor mész már szolgálatba - mondja Borda János. - Nemrégen is volt egy nagy hajtásunk. öt éjjel is kint voltunk a faluban, próbáltunk elkapni egy tolvajt. Ekkor a feleségem már nem nagyon örült, mondta is, hogy a jóból is megárt a sok. Hogy mi a céljuk? Minél kevesebb gondjuk legyén a községben, minél jobb legyen. Fadd közrendje és közbiztonsága, mondta Szíjártó István. hERBECK ERZSÉBET Fotó: MŰNK JÓZSEF Az igazoltatás során szabálytalanságot nem találtak Az önkéntes rendőrök
