Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

1988. október 25. ^fcPÜJSÄG 5 A gyermekkori cukorbetegség Klub formában könnyebb a segítségnyújtás Korlátolt felelősségű társaság vámszabadterületen Mennyit ér a sertés szűzpecsenye? Kanada még érintetlen a magyar piactól Éhes sertés sok pénzzel álmodik, fordíthatjuk le magunk számára a közismert mon­dást. Alig több mint egy hete foglalkozott lapunk a Szekszárdi Húsipari Vállalattal, an­nak üzleti kapcsolatával. Egy hír nyomába eredtünk, ami alapján elterjedt, hogy egy dán cég megvásárolja a szekszárdi kombinátot. A címben feltettük a kérdést és nyo­matékosan kitettünk egy kérdőjelet is. így jelent meg a lapunkban: Eladják a húskom­binátot? Természetesen erről szó sincs. Egyszerűen a társasági törvény elfogadásával beindult valami az országban. A mieink partnereket keresnek a nagyvilágban, a nagy­világból pedig néhány üzletember azt vizsgálja, hogy érdemes-e befektetni a magyar iparba. így került Magyarországra a dán cég tulajdonosa is, aki jó üzletet lát, lehetősé­get arra, hogy befektetett tőkéje jól kamatozik. A szekszárdiak természetesen érdeklődtek az üzlet iránt, s tárgyaltak is Kolos Lász­lóval, a dán tulajdonossal. A tárgyalás természetesen olyan irányba fordult, hogy mi­képpen lehetséges közös vállalat létrehozása. Olyan közős váflalat, amely vámsza­badterületen működne és zöld utat biztosit a magyar húsnak a világban. Hartmann Lajos, a szekszárdi vállalat igazgatója arra kért bennünket, hogy október 21-e után érdeklődjünk, mert akkor tárgyalnak ismét a résztvevő vállalatok. Tegnapi értesülésünk szerint a tárgyalás eredményre vezetett. A kaposvári, a bajai és szekszárdi húsipari vállalatok, valamint a dán Kolos László elhatározták egy korlá­tolt felelősségű társaság alapítását, melyben a dán cég részesedése 51 százalék lesz. Elviekben abban is megegyeztek, hogy még egy magyar céget - várhatóan Pápát is - beveszik az üzletbe. A kaposvári vállalat máris megrendelte egy budapesti cégnél a társasági szerződés kidolgozását. A márciusi cégbejegyzés (Óh bürokrácia!) után a Kaposvártól 5 kilométerre lévő Sántoson megkezdik az építkezést, ahol hűtőházat és előrecsomagoló üzemet építenek. Várhatóan 1990 végén már üzemelni fog a Kolos- Hungex elnevezésű cég. Az előzetes tervek szerint a szekszárdiak 25 milliós tőkéje nagyobb hasznot hoz, mint a bankkamat és kettő és fél, három év alatt megtérül a beruházás összköltsége. Ezenfelül várják azt is, hogy a magyar hús eljut Tajvanra, Dél-Koreába... és természe­tesen Dániába, ahol jelenleg a sertés szűzpecsenye tonnája 500 dollárral több, mint az NSZK-ban.- Több lábon szeretnénk állni - mondta tegnap a Szekszárdi Húsipari Vállalat igaz­gatója. Éppen ezért december 15-én újabb tárgyaláson vesznek részt, ahol egy kana­dai üzletemberrel várhatóan megegyeznek abban, hogy szekszárdi székhellyel ve­gyesvállalatot hoznak létre. Ez a tény azért is fontos, mert Kanada ma még érintetlen a magyar piactól. (h - balog) Magyar-osztrák csomagolóanyag-gyártó vegyesvállalat (TUDÓSÍTÓNKTÓL,) A cukorbetegség - diabétesz - egyike a legrégebben ismert betegségeknek: 3500 évvel ezelőttről származó egyipto­mi papiruszok már említik.- Felnőtt korban gyakori megbetege­dés - kezdi a beszélgetést dr. Schultz Károly megyei gyermekgyógyász főor­vos -, ám a gyermekkori diabétesz elő­fordulása is növekvő tendenciát mutat az elmúlt tíz évben. Míg 1976-ban hazánk­ban százezer gyermekre 2,1 új megbete­gedés jutott, addig 1986-ban már 7,6-ra nőtt ez a szám. Megyénkben az 1970-es évek végéig évi 2-3 esetet diagnosztizál­tunk, a '80-as évektől azonban itt is jelen­tős emelkedés tapasztalható. Az elmúlt évben már 7 új diabéteszes beteget kel­lett gondozásba venni. Az összesen 29 beteg gyermek közül a legfiatalabb négyéves. Beszélgetésünk azonban itt megsza­kad, hiszen sorra érkeznek a kisebb gyermekek szüleik kezét fogva, a na­gyobbak már egyedül a szekszárdi Kö­jál-székházba, a cukorbeteg gyermekek klubjának e havi foglalkozására. A mű­ködtetést a Köjál vállalta, míg a szakmai felügyeletet a megyei kórház gyermek- osztálya látja el. A kicsiket Paksi Éva klubvezető, a Köjál munkatársa kedves ismerősként fogadva kíséri egy szom­szédos szobába, gyermekjátékokat ké­szíteni, míg a szülők és serdülőkorú fiatalok érdeklődéssel hallgatják dr. Sol­tész Gyula docensnek, a pécsi gyer­mekklinika endokrinológiai osztálya főorvosának az inzulinkezelés múltjáról, jelenéről, és a közeli jövő várható ered­ményeiről szóló előadását. A fiatalkori cukorbetegség egyértelműen inzulinhiá­nyos állapot, s ennek pótlására ma még szinte általános a napi egy-kétszeri, in­jekciós tűvel történő beadás. Az előadás azonban megcsillantott olyan reménye­ket, mint az inzulinpumpa és a töltőtoll formájú, patronos inzulinbelövő alkalma­zása, mely máris megnyerte sok fiatal és szülő tetszését. Arról persze nem szabad elfeledkezni, hogy minden esetben az or­vos dönti el, hogy kinek, melyik eszköz a legmegfelelőbb. Az előadás végét nem az érdeklődés, hanem a tízórai ideje határolta be, ugyanis a cukorbetegeknek meghatáro­zott időben, pontosan kell étkezniük, hogy a szervezet anyagcseréje biztosítva legyen. Az ízlésesen tálalt diétás szendvi­csek mellett folytatom a beszélgetést dr. Schultz Károllyal:- Akármilyen hihetetlennek is tűnik - éppen itt a klubban derült ki -, hogy van olyan pedagógus is, aki rosszallással fo­gadja, ha a gyermek engedélyt kér arra, hogy óra alatt fogyassza el az esedékes tízórait. Egyébként a klubtagok nem­csak készen kapják a finom falatokat, ha­nem a Köjál szakemberei megtanítják őket a diétás ételek elkészítésére is, me­lyeket aztán elfogyasztanak. Tekintettel arra, hogy a cukorbetegség károsíthatja a szemet, vesét, érrendszert, a gyomor-és bélrendszert, a szövődmé­nyek kialakulásának megelőzésében az inzulinkezelés mellett fontos szerepe van a diétának, a helyes életmód kialakításá­nak. A klubtagok életkora 4 és 17 év között van. Nem volt könnyű megoldani, hogy a havi egy szombat délelőttön az óvodás éppoly jól érezze magát, mint a már szak­mát tanuló. Ez úgy sikerült, hogy minden­ki az életkorának megfelelő csoport fog­lalkozásain vesz részt: a kisebbek játékot készítenek, mesét hallgatnak, énekelnek, a nagyobbak a számitógéppel ismerked­nek (melyet a Köjál bocsátott a rendel­kezésükre), vagy éppen a kisebbek fog­lalkozásának szervezésébe segítenek be. Az ötéves decsi Hodoba Tímea szerint azért jó itt lenni, mert sokat lehet játszani. Igaz, többet nem is hajlandó mondani, mivel figyelmét a 101 kiskutya című rajz­film köti le. A nagyobbakkal sem köny- nyebb a dolgom, hiszen ők a számítógép bűvöletében vannak. A 15 éves ireg- szemcsei Horváth Krisztián és kortársa, a zombai Pesti Gábor már boldogan vágják ki a számítógéppel készített üdvözlőkár­tyákat.- Itt mindenki olyan kedves... - néz rám Gábor, majd így folytatja: - Jó dolog az, hogy a programokat mindig együtt alakít­juk ki. Az lenne igazán jó, ha nemcsak havonta egyszer lenne ez a klub.- Krisztián, te sok utazást vállalsz, hogy itt lehess...- Igen, de megéri a bejárás. Mindig na­gyon szívesen jövök, hiszen a rendsze­res kórházi gondozásnál ez jóval többet nyújt: egymást is megismerjük, együtt ta­nulunk, szórakozunk.- Én is azért jövök szívesen, mert itt mindig tanulok valami újat - mondja Va­dász Istvánná, aki Tolnáról hozta be 12 éves lányát. - Az ételek elkészítése igen jó ötlet, hiszen a változatos, diétás étrend elkészítésénél mindig lehet tanulni. Ugyanakkor szívesen hallanánk a pálya- választási lehetőségekről is. Ez utóbbi kívánsága is hamarosan tel­jesül, hiszen az aktuális problémák meg­beszélése éppúgy szerepel a klub célki­tűzései között, mint a betegségből adódó pszichés problémák megoldása, a he­lyes életmódra, táplálkozásra nevelés, gyakorlati tanácsok az injekciózásra, önellenőrzésre. _ Maga a klub nem rendelkezik még ko­moly tradíciókkal, hiszen ez év májusá­ban alakult. Ahhoz azonban, hogy céljait meg tudja valósítani, a már meglevő jó­szándékon és némi anyagi forráson túl még komoly támogatásra van szüksége. Ehhez járult hozzá az Országos Egész­ségvédelmi Tanács is, mely pályázati úton százezer forintot juttatott a szek­szárdi klubnak. A támogatást elsősorban az induláshoz szükséges beruházásokra kívánják felhasználni: minikonyha felsze­relésére, diétás társasjátékok, diétás számítógépes játékprogramok, szak­könyvek, segédanyagok beszerezése, de a tervek között szerepel egy kirándu­lás megszervezése is. A cukorbeteg gyermekek klubjának még nincs orszá­gos hálózata, Pécs és Győr után hazánk­ban a szekszárdi mindössze a harma­dik... GERGELICS ERZSÉBET A kőbányai vásárvárosban megtartott BUDATRANSPACK ’88 nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállí­tás résztvevői közül hat magyar és egy osztrák cég képviselői megállapodtak abban, hogy hazánkban PKL Hungária néven csomagolóanyag-gyártó vegyes­vállalatot alapítanak. A PKL Ausztria Cso­magolóanyag- és Csomagológépgyártó Vállalat, valamint öt magyar mezőgazda- sági kombinát és egy konzervgyár 26 millió forint induló tőkével alapítja meg a tej- és gyümölcslevek tartósítószer-men­tes palackozására alkalmas csomago­lóanyag-gyártó üzemet. Az induló tőke 52 százalékát a PKL Ausztria, a fennma­radó összeget pedig a magyar partner­nak adják össze egyenlő arányban. Az osztrák cégtől az utóbbi öt évben egy-egy gyümölcslétöltő gépsort vásá­roltak a vegyesvállalat létrehozásában résztvevő hazai vállalatok. A gyümölcslé­hez szükséges csomagolóanyagot - ré­tegelt papírdobozokat - is Ausztriából importálják a termelők. A magyar-osztrák vegyesvállalat 1989. január elsején kezdi meg működé­sét. Addigra készül el Boglárlellén az a szervizüzem, amely a hazánkban műkö­dő hat PKL gyümölcslétöltő gépsorhoz gyárt majd alkatrészeket. Ezt követően Budapest környékén - a tervek szerint másfél év alatt - felépítik a csomagoló­anyag-gyártó üzemet. Helyszínéről még nem döntöttek, de egyebek között szóba jött Agárd, Dabas, Tatabánya és Vecsés. Az üzemben a ter­vek szerint 60-70 munkást foglalkoztat­nak, s évente 80-100 millió, különlege­sen rétegelt papírdobozt gyártanak gyü­mölcslevek, tej és egyéb élelmiszerek palackozásához. Kísérleti növényház Bábolnán Az adóhatóság tájékoztatója Közép-Európában egyedülálló nö­vényházat építtetett Bábolnán az Ipar­szerű Kukoricatermelő Közös Vállalat. A 200 négyzetméter alapterületű üveghá­zat a fő rendszernövény, a kukorica és más szántóföldi kultúrák számára alakít­tatott ki az IKR az osztrák Voith céggel. A nevelőtérből, klímafülkékből és energia- takarékos technológiai egységekből álló növényházban a növekedési, fejlődési folyamatok valamennyi optimális feltéte­le megteremthető. A mesterséges feltéte­lek között a szántóföldi kísérleteknél biz­tonságosabban és gyorsabban jutnak eredményhez. A növényházat előre meg­írt program alapján számítógép segítsé­gével működtetik. Az azonos mérési és értékelési normákkal lehetőség nyílik a közös vállalat, valamint a hazai és a nem­zetközi eredmények összehasonlítására is. A klímaszobákban a növények hőtűrő képességét mínusz 5 és plusz 40 fok, pá­raigényüket pedig 50 és 90 százalék kö­zött tudják változtatni. A növények megvi­lágításának értéke 2000 luxig terjed ki. A legoptimálisabb termelési feltételek megteremtése révén az évenkénti vege­tációs ciklusqk száma megtöbbszöröz.- hető. (MTI) A közelmúltban Került sor a vállalkozói adóról szóló törvényerejű rendelet végrehajtására ki­adott 49/1987. (X. 15.) PM sz. rendelet módosítá­sára. (Megjelent Magyar közlöny 35. számában.) Az év végének közeledtével lassan aktuálissá válik az adóköteles nyereség meghatározása. Ennek megkönnyítése érdekében szeretnénk összefoglalni a jogszabály-módosítás leglénye­gesebb - egyéni vállalkozókat érintő - pontjait. Az új rendelkezéseket az egész évben kelet­kezett jövedelmekkel szemben kell alkalmazni, tehát visszamenőleges hatállyal. A módosítás az adóalanyokra nézve nem jelent hátrányt, mivel korlátozó intézkedéseket nem tartalmaz. Pótlé­kok fizetése nélkül helyesbithetők a naplófő­könyv-módosítással érintett eddigi bejegyzései. Rugalmas megoldást jelent, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetni a szervezeti for­maváltoztatás, átalakulás kapcsán a vállalkozóra, a vállalkozás tagjára jutó vállalkozói adózott va­gyonrész után annak más vállalkozásba történő változatlan átvitele esetén. A vállalkozói adókedvezményeket érintő leg­lényegesebb változás, hogy a kisvállalkozókra is kiterjed a műszaki fejlesztési kedvezmény, ha a tevékenységüket a 7/1978. (II. 1.) MT. sz. rende­letben foglalt feltételek vállalásával szerződés alapján folytatják. A korábban csak állásfoglalásban szereplő „vételi jegyet” immár jogszabály imeri el bizony­latként azokban az esetekben, amikor számla­adásra nem kötelezett személytől történt a vá­sárlás. Tartalmi követelmény azonban, hogy a vevő által kiállított vételi jegy tartalmazza a vásár­lás időpontját, a vásárolt áru megnevezését, mennyiségét, árát, az eladó nevét, állandó beje­lentett lakcímét, személyi számát és aláírását. Tovább bővült az elszámolható költségek kö­re. Azok a vállalkozók, akik 1988. január 1-jét megelőzően hitelből vásároltak állóesztközt és ennek értéke után a TASZ számla kezelési költ­séget befizették, 1988. január 1 -jétől kezdődően vagy az állóeszközök beszerzésére eső hiteltör­lesztések összegét, vagy az értékcsökkenési le­írást számolhatják el költségként. Haavállalkozó a hiteltörlesztések költségkénti elszámolását vá- Jaszotta, akkor amortizációt az állóeszköz be- " szerzési árának a saját erőből vásárolt része után számolhat el a törlesztő részek visszafizetését követő évtől kezdődően. Fogalompontosítást jelent, hogy a járművek közül csak a kizárólag üzemi célt szolgáló minő­sül állóeszköznek. Különleges tehergépjárművek után raksúly- tonna-kapacitás alapján meghatározott kilomé­ter díjtételeknek az adott gépjárműre meghatá­rozott tehergépjármű-díjszabás szerinti pótlé­kokkal növelt összege számolható el. Bevételeket érintő kiegészítések: Ha a vállal­kozás a vagyonbiztosítás diját költségként elszá­molta, a kártérítésként kapott összeget, akkor kell adóköteles bevételként figyelembe venni, amikor ezt a vállalkozó bármilyen célra felhasz­nálja. Ha a kártéritést a vállalkozó 3 éven belül nem használja fel, akkor ezt adóköteles bevételként át kell vezetni a kártérítés folyósítását követő 4. év­ben, illetőleg ha előtte megszűnik, a megszűnés évében. Bevételként kell figyelembe venni a vállalko­zás által kapott kamatot, a vállalkozás tulajdoná­ban levő értékpapírok után kapott osztalékot, az értékpapír értékesítésén elért árfolyamnyeresé­get. Ugyanakkor a korlátolt felelősségű társaság­tól, a vállalkozás befektetéséből származó ré­szesedés összege nem minősül adóköteles be­vételnek, hanem az adózott nyereséget növeli. Szintén növeli az adózott nyereséget a felvett hi­tel, az elszámolt amortizáció, a vállalkozásba be­vitt készpénz, a vagyoni érték olyan terjedelem­ben, ahogyan azt a vállalkozó költségei között el- • számolta. Az adózott nyereség javára kell figye­lembe venni mindazokat a bevételeket, amelyek nem minősülnek adóköteles bevételnek, de az adott évben az adóköteles tevékenységgel kap­csolatban a vállalkozó rendelkezésére állnak. Az adózott nyereséget csökkenti pl. a vállalko­zó által felvett hitel törlesztő részlete. Szintén csökkenő tétel a bevitt vagyon vállalkozásból történő kivonása, továbbá minden olyan - az adóköteles tevékenységgel összefüggő - ki­adás, amely költségként nem számolható el. Vállalkozási célú beruházásra fordított kifize­tésként azt a kiadást kell figyelembevenni, amely az értékcsökkenési leírás alapjául szolgál, illető­leg az adóköteles tevékenységhez szükséges személygépkocsi-vásárlást. Ha a beruházási cé­lú kifizetést a vállalkozói adóalap megállapításá­nál már költségként figyelembe vették, akkor az adózott nyereség terhére nem számolható el. A jogszabálymódosltás a mezőgazdasági kis­termelés fogalmát, valamint az árbevétel megha­tározását pontosította a vállalkozói adó szem­pontjából, összhangot teremtve a személyi jöve­delemadózásban használatos értelmezéssel. Röviden: bevételnek a termék v. állat eladási árát kell tekinteni abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg. Ha a ré- szesmüvelés csak a termék betakarítására irá­nyul, a részesművelő által kapott pénzt jövede­lemnek kell tekinteni és az 1987. évi VI. tv. 7. § (1) bek. szerinti jövedelemtartalommal a részesmű­velésre szerződést kötő gazdálkodó szervezet­nek kell kiszámtani az árbevételt, s közölni a kis­termelővel. Az így megállapított árbevétel kerül összevonásra kistermelésből származó egyéb árbevételekkel. A gazdálkodó szervezet által kihelyezett állat értékesítéséért kapott bevételből az állat kihelye­zéskori értékét le kell vonni. APEH Tolna Megyei Igazgatósága w Tolna Megyei Adófelügyelősége Ösztöndíjas pályázat a szocialista országok egyetemeire Nyilvános ösztöndíjas pályázatot hirdet a Művelődési Minisztérium az 1989/90-es és az 1990/ 91-es tanévre külföldi egyetemi tanulmányok folytatására a szocialista országokba. Külföldi egyetemre csak 25 évesnél fiatalabb, nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárok pályázhatnak, akik az 1988/89-es tanévben valamely hazai gimnázium vagy szakközépiskola.ne- gyedik osztályos tanulói, illetve a folyó tanévben a választott szaknak megfelelő egyetem vagy főiskola elsőéves hallgatói. Jelentkezhetnek továbbá azok, akik valamely üzemben, vállalatnál dolgoznak, s érettségi bizo­nyítványuk van. Egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők külföldi ösztöndíjra nem nyújt­hatnak be pályázatot. A kiadványt, valamint a jelentkezési lapokat valamennyi hazai középiskola, felsőoktatási intéz­mény, a megyei pedagógiai intézetek, a budapesti kerületi tanácsok, továbbá az érdekelt szakmi­nisztériumok és főhatóságok megkapták. Az érdeklődők közvetlenül a felsőoktatási intézmé­nyekhez fordulhatnak tájékoztatásért, illetve jelentkezési lapért. A külföldi ösztöndíjra való jelentkezéseket 1988. december 2-ig kell benyújtani a Pályázati Fel­hívásban közzétett feltételek szerint. A felvételi vizsgák 1989. január végén lesznek. Azok, akik külföldre pályáznak, jelentkezhetnek magyar egyetemre is. Dr. Soltész Gyula sok hasznos tanáccsal látta el a kis betegeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents