Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
1988. október 22. Képújság 11 Október 30-ig a simontornyai vármúzeumban: Kincsleletek az ozorai várból Az egyiket valószínűleg egy török katona ásta el... A legkorábbi erődöt, a kálvárián emelték még az Árpád-korban a község névadójaként tisztelt egykori Ozorai család védelmére. Az igazi felemelkedést, a történelemben az utókor visszavonhatatlan elismerése, sőt a kortársak számára is sorsdöntő cselekedetek azonban egy idegen nevéhez fűződnek. Csakúgy, mint az emlékét ma is őrző, igaz nem eredeti formájában megmaradt várkastély... Fillipo Scolari, az itáliai származású, korában művelt embernek számitó - írni, olvasni, számolni tudó - kereskedősegéd nagy utat járt be addig, amíg a török első visszaverőjét, Hunyadi János nevelőjét tisztelhették benne, Ozorai Pipóként emlegették. A várépítésre 1416-ban kapott engedélyt és a királyi várak mintájára emeltette négyszögű, egyemeletes, gótikus várkastélyát. Ezt özvegye, BorbáA míves ezüstpohár la, a Héderváry családnak adta el, akik reneszánsz stílusban alakítottak rajta, míg az 1545-öt követő török hódoltság elmúltával, 1730 körül az Eszterházyak kezébe került az építmény. Természetesen az akkori szokás szerint átépíttették és az immár kétemeletes barokk kastély szerepe 1799 után megszűnt. Napjainkig, meglehetősen tipikus sorsként magtárnak használták fel. A hét évvel ezelőtt kezdődött kutatások során derült fény a várkastély és a település múltjára. A szakemberek számára egyébként értékes tárgyi emlékek között igazi szenzációt a tavaly előkerült kincsleletek hoztak. Az elmúlt év januárjában a középkori pincében szintsüllyesztés következtében hódoltság kori gödrökre és egy kelet-nyugati irányú kis csatornára bukkantak. Innen került felszínre az I. számú leletegyüttes, amely mintegy 15 ezer ezüstpénzt, közöttük Körmöcbányán vert magyar és külföldi, zömében osztrák tartományokból idekerült érméket, valamint 16. századi kerámiacserepeket, bronzgyűrűt tartalmazott. Felsőbb rétegben találtak rá a másik kincsleletre, amit feltehetően utólag áshattak el a vár pincéjében. Feltételezik, hogy egy török katona rejthette el jobb időkre várva kis vagyonát, a Magyarországon zsákmányolt javakkal és saját zsoldjával együtt. így érthető a török pénzek, értékes nemesfém tárgyak együttes jelenléte. Laikus számára igazi kuriózumnak számít a még restaurálás előtt álló pohárból kiemelt pénzes zacskó, amely a tároló edény formáját megőrizte. Szemet gyönyörködtetőek a korall- és borostyánszemekből fűzött gyöngysorok, szépen megmunkált ezüstgyűrűk, vagy a mesterien kidolgozott, évszázadokat megért ezüstkanál. De mind között a legszebb talán a gránátalma alakú láAz egykori használati tárgyak, cserepek bazaton álló ezüstpohár, amit a mai fogalmak szerint inkább illethetünk kehely- ként. Az élményt adó, értékes kincslelet október végéig a simontornyai vármúzeumban látható, a tervek szerint a teljes rekonstrukció után az ozorai várban helyezik el a kiállítást. Akkor talán nem feledkeznek meg a feltárásban részt vevő szakemberek megnevezéséről sem, akiknek nagyrészt köszönhető a mai leletegyüttes. Ők pedig Feld István, Gere László és Vizy Márta régészek.- takács - kapfinger Dali grafikái dóm, hogy meddig marad a legkedvencebb lassú számunk...- Egészen drámai a lassúsága - veti közbe Hulin István, mire Lőrinczy Gyula egyetértőén bólint, Kelemen Endre pedig láthatóan „kikapcsolta” magát a beszélgetés e részéről. Változatlanul érthető és tiszteletre méltó módon... És ezután a lemez születésének útjáról, nem akarom mondani, hogy a Hűség útjáról beszéltünk. Persze, leszögezve azt, hogy ha egy együttes több évtizeden keresztül együtt van, s elér egy „bizonyos" színvonalat, akkor sem tekinthető kis dolognak, ha lemezen rögzítik műveiket. S ez „titkos vágyálmuk volt” mindannyiuknák. S azért itt jegyezzük meg, hogy az ember úgy tudta eddig (igaziból most is úgy gyanítja), hogy nem az az elsődleges, hogy egy csapat mennyire tehetséges, hanem az, hogy milyen közel van a tűzhöz - értem ez alatt a lemez kiadásának bonyodalmait, illetve egyszerűségét. Ám a kvartett tagjai rájöttek, hogy azért ez nem így van (egészen).- A Hanglemezgyártó Vállalat jelenleg csak úgy nem fizet rá, ha negyvenezer példánnyal indul.- És most ennyiről van szó?- Á - hangzik a „kórus”. - Ez ma már elképzelhetetlen. Sem a klasszikus zene kiadásában, mi több, a beategyüttesek- nél sem. A dzsessznél, mint rétegműfajnál egyszerűen elérhetetlen, mert eladhatatlan. De! Van egy gazdasági társaság, amelyik már 15 ezernél rentábilis, de ez szűkíthető. A lemez tulajdoképpen megyei kiadásnak tekinthető, megyei és városi szponzorokkal, és tegyük hozzá, hogy igen sok benne a saját munka.- Ezer lemez így már behozza az árát. A miénk 2600-zal indul - mondja Hulin István, majd a szakmai dolgokról szól, a minisztériumnak való előzetes bemutatásról, a jogvédő hivatalról (az együttes lemondott a szerzői jogdíjról). S a lemezt nem egy szokásos nagy stáb készítette, mindössze egy hangmérnök működött közre. Schubert Péter társadalmi munkában tervezte a borítót, rajta keresztül a Pátria Nyomda szintén.- Tulajdonképpen három szponzor van - összegez Hulin István - a szekszárdi városi tanács, az Aliscavin és a már említett nyomda.- És azért ne felejtsük el, hogy a lemez kizárólagos menedzsere Fertöszögi Bé- láné, a megyei tanács művészeti főelőadója volt - teszi hozzá Kelemen Endre, majd Lőrinczy Gyula folytatja, miközben felesége a pogácsát és a jégbe hűtött madártejet kínálja:- A kiadó pedig a Babits Mihály művelődési központ, hiszen munkatársai rengeteget segítettek, s a terjesztést is vállalták a szponzorok mellett. És akkor elérkeztünk a már-már szokásos „lemezhez”, azaz ahhoz a ponthoz, hogy mennyivel nehezebb lemezt kiadnia egy vidéki együttesnek egy fővárosival szemben, azonos színvonal esetén. Ennek mérlegelésébe és eldöntésébe az együttes tagjai nemigen mentek bele, helyette elmondták, hogy rettenetesen fontos dolog a pénz. S e mostani lemez bevétele valószínű megteremti a következő kiadásának lehetőségét. Bár a Hanglemezgyártó Vállalat marketing osztálya elismerően szólt a produkcióról, s hozzátették azt is, hogy ilyenfajta zene annyira nincs a magyar piacon, hogy ebből ők több tízezret eltudnának adni. Az osztály kért is a kész lemezből, s lehetséges, hogy vállalják a terjesztést, esetleg utánnyomást. Tehát a művekre, a stílusra fölfigyeltek, de a kiadás az ő szisztémájukba „nem fér bele”.- Az én fejembe pedig az nem, hogy miért csak 2600 az első példányszám? Talán félnek az együttes tagjai? Szinte megint egyszerre mondják az igent, s azt, hogy inkább legyen a lemez „hiánycikk”, mint úgy dobják az emberek után az utcán. Mert utánnyomni bármikor lehet.- Nem vagyok egyedül, aki kevesli a koncertjeik számát.- Menedzser nélkül nem mennek a dolgok. Sem a lemez, sem pedig a koncertek - válaszol Lőrinczy Gyula. Kelemen Endre pedig igy szól:- Ne felejtsük el, hogy a koncertjeink száma csak a kívülállóknak kevés. Nekünk nagyjából elég annyi föllépés, amennyi van. Mert nem ez a foglalkozásunk.- Mi még koncertet nem utasítottunk vissza - mondja Hulin István. - Legfeljebb objektív akadályok miatt. Legfeljebb nem keressük a fellépési lehetőségeket. (S míg ők ezen polemizálnak, kicsit kajánul az jár a fejemben, hogy a lemez megjelenését követően lesz gondjuk éppen elég. Merthogy megnő irántuk az igény, az biztos. S remélem, mielőbb megírhatom a lemez utáni „fejezetet”, ami nem lesz (visszautasitási) gondoktól mentes!) V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: K. A. Ennek a kiállításnak már a története is fantasztikus. Hát még az anyaga! Egy nagyméretű fotó igazíthat útba, amelyen együtt látható Salvador Dali, a művész, Perrot Moore, a gyűjtemény tulajdonosa és Alexander Korda, a filmrendező. Barátság, alkotó kapcsolat fűzte össze a három kiváló férfiút. Perrot Moore, aki gyűjteményéből a spanyolországi Cadaquesben Dali grafikáiból múzeumot alapított, Magyarországra hozta a kiállítást. Előzőleg az NSZK-ban és Bécsben láthatta a közönség a „szürrealizmus fenegyerekének” hatszázötven rajzát és öt szobrát. És hogy Budapesten a Magyar Nemzeti Galériának igen jutányosán sikerült megszereznie, másfél hónapra (október 31-ig) a kollekciót, az Korda Sándornak is köszönhető, aki a mestere volt Perrot Moore-nak. Ezért Korda szülőhazája is különösen kedves a spanyol úrnak. (A filmmel Dali is próbálkozott, az Un chien Andalou és az Aranykor cimű hires szürrealista filmek fűződnek nevéhez). A hatszázötven grafikában szinte az egész Dali-életmű jelen van, minden motívumával összetéveszthetetlen egyediségével. Annál is meglepőbb ez, mert Dali elsősorban festő, grafikáiban mégis teljes fegyverzetben, minden festői erényével, stílusbravúrjával, technikai sokoldalúságával jelenik meg. Dali volt az, aki az offszetnyomást, a fotografika újfajta lehetőségét feltárta, miközben tökélyre vitte a klasszikus grafikai technikát is. Dalit tartja a műtörténetirás a szürrealizmus legszélsőségesebb képviselőjének. Rajzain, illusztrációin is jelen vannak e stilus kellékei - sajátos, Dali-féle megfogalmazásban. A nagyon valóságos, naturalisztikus elemek abszolút nem reális környezetben lépnek elénk. Egyik lapon a szem él önálló életet, a másikon a végtelent és a nemiséget jelképező spirál motívum. Fiókkal ellátott emberalakok, belek, csontok, csigák, hosszú árnyékok, emberi tulajdonságokat (és testrészeket) viselő virágok, állatok - se szeri se száma Dali „jelképeinek”. És közben a futurizmus, a dada, a fasizmus Én is ismertem a császárt (Picasso arcképe) vagy a reneszánsz és a klasszicizmus kelléktára is felvonul a rajzain. Illusztrációi a világirodalom remekműveihez kötődnek. A szürrealizmus irodalmi vezérének, a francia Lautréamont-nak versei ugyanúgy megihlették Dalit, mint Dante Isteni színjátékénak sorai. Most itt van kiállítva mind a száz Dante-illusztráció - a Paradicsomhoz, a Purgatóriumhoz, és a Pokolhoz. (E rajzok közül harminc már szerepelt tavaly egy francia kiadó jóvoltából budapesti kiállításon, amikor a Helikon Kiadó megjelentette a Dali illusztrálta Dante-müvet.) A Biblia ótestamentumi jelenetei, Madonnavariációk, a Grál legenda, a Faust, Trisztán és Izolda története, az Énekek éneke, Ovidius-, Boccaccio-, Calderón-, Shakespeare-, Cer- vantes-illusztrációk jelzik, hogy Dalit éppúgy érdeklik a klasszikus mesterek, mint ahogy a meghökkent Mao-Ce-tung, Sacher Mazoch megjelenítésével (akinek nevéből származik a mazochizmus szó) vagy Casanova pornósorozatával, erotikus rajzaival. Háborúval terhes korunkban különösen aktuálisnak tartja a nagy festöelöd, Goya megidézését. Felhasználja kellékeit - a mankót, az emberi csontokat, szörnyalakokat, amikor száz rézkarc lapon megrajzolja Goya Caprichos sorozatát. Illusztrációi, amelyeket az írott (rajzolt) mű mélységes alázata jellemez, öntörvényű remekművek, csakúgy mint sokjelentésű virágsorozata, hippi rajzai, portréi vagy városképei. KÁDÁR MÁRTA (FOTÓ: MTI-PRESS) Tizenötezer pénzérme került felszínre Akt felemelt karral
