Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

1988. október 21. 4 ÍnÉPÜJSÁG Egészségvédelem - betegségmegelőzés ♦ család ♦ on> Jó tudni az autóról XX. A kormányberendezés Koraszülés okai A koraszülés kiváltó okai nagyon sok­rétűek, általában két csoportra osztha­tók: anyai és magzati-lepényi okokra. Az anyai okok között szerepelnek a nemi szervek fejlődési rendellenességei, a túl fiatal -18 év alatti - és idős - 35 év feletti életkor, terhességmegszakítások, ked­vezőtlen szociális helyzet, megterhelő munka, dohányzás, alkoholfogyasztás, fehérje- és vitaminhiányos táplálkozás, akut és krónikus fertőző betegségek, anyagcsere-betegségek (cukorbeteg­ség) stb. A magzati-lepényi okok között szerepelnek az ikerterhességek, a meg­termékenyített pete beágyazódási rend­ellenességei, a lepény tapadási rendel­lenességei, elégtelen lepényi működés, a méhen belüli magzat fejlődési rendel­lenességei, különböző hüvelyi fertőzé­sek stb. A felsoroltakból látható, hogy a koraszülés megelőzése - miután okai sokrétűek - nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi, szociális teendőket jelent. Célszerű az első gyermek születését az anya 20-30 éves kora közé tervezni. Feltétlenül kerülendők a terhességmeg­szakítások. Azokban az országokban, ahol a terhességmegszakítást csak egészségügyi okból engedélyezik és ezért kevés az ilyen beavatkozás, a ko- raszülés-gyakoriság lényegesen alatta van a magyarországi arányszámnak. A terhességmegszakítás során a méhszáj záróapparátusa sérül és a későbbi ter­hességek gyakran végződnek spontán abortusszal, illetve koraszüléssel. Sta­tisztikailag igazolható, hogy a dohányos terhesek magzatai alacsonyabb sú­lyúak. Ha a dohányzás jelentős alkohol- fogyasztással, kedvezőtlen táplálkozás­sal jár együtt, a koraszülés bekövetke­és megelőzése zése nagyon valószínű. A családterve­zés szempontjából rendkívül jelentős, hogy lehetőleg a teherbeesés előtt a krónikus betegségben szenvedő, vagy cukorbeteg vagy rendszeres gyógy­szert szedő asszonyok keressék fel a Család-Nővédelmi Tanácsadókat, ahol orvoslást, illetőleg tanácsokat kapnak panaszaikra. Megyénkben is működik 1988. szeptember 1 -je óta az Optimális Családtervezési Szolgáltatás, ahova bárki fordulhat, aki a programban részt kíván venni. Ajelentkezőket magzatvédő vitaminokkal is el tudjuk látni. Nagyon fontos, hogy a felismert iker­terhesek legalább a 20. terhességi hét­től szülészeti intézetbe kerüljenek, mivel az ikerterhesség önmagában koraszü­lésre hajlamosít. Rendkívül fontos az is, hogy a terhesség alatt jelentkező vérez- getés, görcsök esetén a terhes azonnal forduljon szakorvoshoz. Számos kora­szülést ki lehetne védeni, ha a terhesek időben jelentkeznének, mihelyt alhasi fájdalmakat észlelnek. A terhesség alatti rendszeres szakorvosi ellenőrzés, amely a terhestanácsadásokon történik nagy jelentőséggel bír. A szakorvosi el­lenőrzéseken túl a védőnői hálózat is a terhes anyák rendelkezésére áll, hisz otthonukban is felkeresik a várandós asszonyokat és javaslataikkal, jó taná­csaikkal igyekeznek a terhes életmód­ját, problémáit, nemegyszer munkahelyi gondjait megoldani. A családoknak és ezeken keresztül a társadalomnak nagy szüksége van a kiviselt terhességből származó életerős, egészséges újszü­löttekre. DR. PANKA JÓZSEF megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos Működése A gépkocsik kormányzása az első tengely két végén csuklósán ágyazott tengelycsonk elforditásával történik. A kormánykerék elforditását a kormány­mű rudazatok segítségével továbbítja a tengelycsonkhoz. A két tengelycsonk a kormányösszekötő rudak speciális csuklókkal, úgynevezett gömbcsuklók­kal kapcsolódnak. Ellenőrzése A kormányberendezés holtjátékát na­ponta, elindulás előtt ellenőrizni kell. A hibátlan kormányberendezés holtjátéka 5-100 között változik. Ez a kormányke­rék kerületén mérve 1-2 centiméteres holtjátékának felel meg. A használat során az alkatrészek kop­nak, a holtjáték növekszik. A kormány­mű és a gömbcsuklók kopása, illetve la­zulása okozhatja a holtjáték megnöve­kedését. Ha a holtjáték a 29° -ot megha­ladja, a gépkocsi nem vehet részt a for­galomban, mert ez már veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Ha a holtjáték hirtelen változik meg, ez valamely alkat­rész törésére, vagy lazulására utal. BAKÓ GYÖRGY Előkészületben az új Ford Escort! A kompakt osztályokban az új Ford Escort új teljesítményadatokat fog fel­mutatni, mely 1991-ben kerül széria- gyártásra. A Bunte Magazin mutatta be elsőként a még titokban tartott prototí­pust, melyet 1,4 lés2,01 közötti henger- űrtartalommal rendelkező motorokkal próbáltak ki. Hála a gőmbölyded aerodi- namikus vonalainak, a kocsi legkisebb, 60 LE-es variációjában éppen eléri a 170 km/h sebességet. A 2 literes, 16 szelepes, 160 LE-es változat 4 kerék­meghajtással és ABS-fékkel építve - 220 km/h sebességre lesz képes. Feltűnőek az új Escortnál a keskeny fényszórók és a könnyen javítható első rész, valamint az állítható üléssel ellátott nagy utastér. A CTX fokozatnélküli se­bességváltó automatika az eddigiek szerint kizárólag a Fiesta típushoz szál­lítható. Ez egyszerűbben működik, mint minden eddigi automatika; sebesség­váltókar előre-előremenet, sebesség­váltókar hátra-hátramenet. Azáltal, hogy a keréktávolságot 2,4 m-ről 2,5 m- re meghosszabbították, az új Escort ké­nyelmesebbé és iránytartóbbá vált. A Ford Fiesta sorozatgyártása más 1989 márciusában megkezdődik. Utána félévre az XR-2 Sport verziója jelenik majd meg. Spoilerrel és ütközési sérülé­sek ellen védő műanyagcsíkkal ellátott karosszériája és 1,6 literes 100 LE-es motorjának csúcssebessége 190 km/h. A Ford Escort Bravo főbb műszaki ada­tai: A motort jelenleg kilencféle variáció­ban készítik és keresztbe helyezik a mo- tortérbe, (1,3 litertől 1,6 literig); a motor teljesítménye 60-tól 132 LE-ig változik. A karosszériát tizenkétféle változatban (2-3-5 ajtós kivitelben) acéllemezből készítik. A sebességváltó 4 vagy 5 és automata kivitelben kapható. A gyújtás a hagyományos Kennfeld vagy tranziszto­ros megoldású. Az egyszerűbb típusok­nál Weber karburátort, vagy a drágább típusoknál injektoros megoldást alkal­maznak. A kocsi vízhűtésű és termosta- tikus ventillátorral szerelt - amíg nem melegszik fel a motor, a ventillátor nem működik. A fékrendszer kétkörös, hid­raulikus rendszerű, a kézifék mechani­kus és a hátsó kerekekre hat. A kocsi végsebessége 143 és 206 km/h között változhat, fogyasztása vá­rosban 5-8 liter 90 km/h-nál, 5,7-7,6 li­ter, 120 km/h-nál 5,9-7,9 I 100 km-re. GARA PÉTER A pszichológiai kultúra hete: 1988. november 8-12. A pszichológiai kultúra hete országos rendezvénysorozat­ként most jelentkezik negyedszer. Azért jött létre, hogy az új utakat és feltáratlan lehetőségeket kereső emberek fóruma és kalauzolója legyen. Fő gondolata: hogyan élünk és hogyan él­hetnénk a kis közösségekben? A pszichológia számos eszközzel rendelkezik, amelyekkel segíthető feltárni az emberekben és az emberek közötti kap­csolatokban rejlő alkotó energiákat és ezzel gazdagabb és szabadabb élethez teremtsen jobb esélyeket. Kár lenne eze­ket az ismereteket és készségeket titokban tartani, különösen ma, amikor az embereknek egyre nagyobb szükségük van ezekre, ez a megfontolás vezette azt a maroknyi szakembert, akik - első ízben 1983-ban - széles nyilvánosságnak szánt programokat hirdettek. A lélektani ismeretek és készségek szerves részét képezik mindennapjaink kultúrájának és egyre inkább szükségsze­rűen erősödik az az igény, hogy gazdagodjon ez a sokáig elha­nyagolt terület. A lelki egészség, a harmóna megőrzése és erősítése nem ott kezdődik, ahol már a tünetek kopogtat­nak; a csoportokban szerezhető közösségi élmények jelentő­ségét sem csupán az adja, hogy valamiféle bajt, unalmat elke­rülünk általuk, hanem a kapcsolatok hálójának megtartó és formáló ereje, közösségszervező és rejtett segítő potenciált felszabadító hatása. A pszichológiai kultúra hete országos rendezvénysorozathoz Szekszárd ez évben csatlakozik elő­ször. Egyelőre nem törekszik többre, minthogy ablakot nyis­son egy sokunk számára még ismeretlen világra, s ez az „ab­laknyitás” minél több emberben hozzon létre önmagával kap­csolatos felfedezéseket. Előadásokat, bemutatókat, csoporttréning-demonstráció- kat, ankétokat, vitákat, konzultációkat, tanácsadásokat terve­zünk elsősorban meglévő kis csoportokban (klubokban, egyesületekben, stb.), amelyek kívülálló érdeklődők által is lá­togathatók lesznek. Segítségükkel ki-ki betekintést nyerhet, vagy élményt szerezhet arról, hogy mit tud nyújtani a pszicho­lógia a tudományos kutatáson innen és az elmeegészség­ügyön túl számunkra, a mindennapok emberei számára. A pszichológiai kultúra hete programját, amelyet a megyei mű­velődési központ mentálhigiénés műhelye készíti el, a késő­iekben tájékoztatást adunk. DÉR MIKLÓSNÉ Horgászat A csalik III. „Ablaknyitás” Szekszárdon Gyümölcsösökben a szüret utáni időszakban sem maradhat el a ké­miai védekezés. A kutatási eredmé­nyek, és a korábbi évek tapasztala­tai egyértelműen indokolják ennek szükségességét. Almástermésű gyümölcsfákon el­sősorban a varasodást okozó gom­ba életmódja indokolja az őszi vegy­szeres kezelések elvégzését. A ta­vaszi fertőzési veszély a minimálisra csökkenthető azzal, ha megakadá­lyozzuk a kórokozó áttelelő képle­teinek kifejlődését. Az első kezelést közvetlen a lombhullást megelőző időszakban szükséges elvégezni. A szisztemikus gombaölő szerek kö­zül kellő hatékonyságú ilyenkor a Chinoin Fundazol 50 WP 0,1%-os töménységben. A második kezelést közvetlenül a lombhullást követő időszakban végezzük el, lehetőség szerint a Novenda (sárgaméreg) 2%-os dózisával. A permetezések Kertbarátok során törekedjünk arra, hogy még a fán levő, és a már lehullott levelek is egyenletes bevonásra kerüljenek. A kezeléseket csapadékmentes na­pon végezzük el és száraz levelekre permetezzünk. Kajszi- és őszibarackosokban a „gutaütés” kiváltásában, valamint a gyakori gally- és ágelhalások elő­idézésében a Cytospora cinéta ne­vű gomba kórokozó mellett jelentős szerepe van a baktériumos megbe­tegedésnek is. A kórokozók a lomb­hullást követ időszakban aktivizá­lódnak és a fertőzés enyhébb tele­ken is bekövetkezhet. Tipikus seb­paraziták, ezért az őszi és a téli idő­szakban kerülni kell sebek és sérü­lések ejtését. A metszést, ha lehetséges halasz­szuk el a rügyfakadáshoz közeli időszakra. A vegyszeres kezelést vi­szont még ebben az évben a lomb­hullást követően végezzük el réztar­talmú készitménnnyel. A cseresznye- és meggyfák őszi kezelését elsősorban a blumeriellás levélfoltosság elleni védekezés teszi szükségessé. Fontos szempont en­nél a kórokozónál is az áttelelő kép­letek kifejlődésének a megakadá­lyozása, mert a fertőzés intenzív szakasza a vegetációban általában egybeesik a gyümölcs érésével. A védekezések elvégzésének ideje, kivitelezésének módja megegyezik az almáéval. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A rablóhalak horgászatánál is többfé­le módszert és természetesen többféle csalit is használunk. A két fő csoport itt is a természetes és a mesterséges csalik­ra tagozódik. A természetes csalik kö­zött első helyen állnak az élő csalik. Ilyen a kishal, a pióca, a lótetű, a giliszta, a kü­lönböző bogarak és legyek, ezek között is a leguniverzálisabb a kishal. A csuka például a nagyobb testű vörösszárnyú keszeget, budorkát, kárászt és a kisebb „kölök” dévéreket kedveli. A süllő első­sorban a kisebb méretű halakat, így a gyöngyös razbórót, a szivárványos ök­lét, a küszt kedveli jobban. A harcsa a compót, a lótetüt, a piócát és a giliszta­csokrot részesíti előnyben. A kis „baba” halra gyakran rákap a domolykó, a tör­peharcsa, az angolna, a jász, a márna. A giliszta is univerzális csali, hisz a békés halakon kívül a ragadozók is kedvelik (süllő, kősüllő, harcsa). A különböző le­gyek, bogarak finom csemegét nyújta­nak a domolykónak, pisztrángnak, a ra­gadozó önnek. A nem élő természetes csalik közé tartozik a halszelet, elsősorban a süllő, de az angolna, a sügér, a pisztráng és a márna fogására is. ínséges időkben, fő­leg télen megfelel a szalonnaszelet csu­kára és süllőre egyaránt, bár a téli hor­gászatot kedvelők nagy többsége kőke­ményre fagyott küszt vagy kárászt hasz­nál inkább. A mesterséges csalik alkalmazását elsősorban a természetes csalik hiánya tette szükségessé mintegy pótanyag­ként, mely a fejlődés során eredmé­nyesség tekintetében felülmúlja a ter­mészetes csalik fogásságát is. A mes­terséges csaliknak számtalan fajtája van, felsorolásuk szinte lehetetlen. Anyagukat tekintve fém, fa, gumi, mű­anyag, illetve ezek kombinációja, eset­leg természetes anyaggal kiegészítve (toll). A villantók: igen jó hatásfokúak a kör­forgó villantók változatai, ezek általában kis és közepes nagyságban készülnek. Hátrányuk, hogy nagyon érzékenyek, könnyen meghibásodnak elég ha egy kőhöz ütődnek, vagy ha a hármashorgot a hal szájából forgóval nagyobb erővel kell eltávolítani. Ilyenkor rendszerint a forgó rész tengelye sérül, deformálódik és működésében így zavar áll be. A ka­nál- vagy támolygó villantók szerkezetü­ket tekintve jóval egyszerűbbek, a mére­tük is szélesebb skálán mozog. Gyakori hiba a gyári villantóknál, hogy a rászerelt hármas horog vagy kicsi vagy túl nagy. Az a megfelelő, ha a kanál szélességé­nél a horog két hegye közötti távolság 1 - 2 milliméterrel nagyobb terpesztésű. Ugyancsak hátrányt jelent a gyári villan­tóknál, hogy ragyogóra nikkelezik, ami különösen napfényes időszakban in­kább riasztó mint vonzó hatású. Sem a körforgó, sem a támolygó villantóknál nem közömbös a szín helyes megvá­lasztása. Ezt mindig az adott vízterület, a napszak és az időjárás viszonyai döntik el. Wobblerek és rapalák. A wobblerek halat, békát stb. utánzó gumi-müanyag- fa kombinációjú szerkezetek, melyek nálunk nemigen terjedtek el, pedig he­lyenként, elsősorban a folyóvizeken, szürkületi fényben eredményesen alkal­mazhatók. A rapalák kimondottan fából készült (némelyik belső súlyozással) mühalak, amelyek egyre inkább ked- veltté válnak. Se szeri, se száma külön­böző változatuknak. Használatukat kü­lön tanulni kell, de igen eredményesek álló- és folyóvízben egyaránt, még ott is, ahol más műcsali (villantók, műlegyek stb.) nem alkalmazhatók. Általános el­terjedésüket azonban gátolja az igen magas ár, választékbőségét tekintve pe­dig gátolja a valutahelyzet is. Műlegyek: Sokféleségük felülmúlja az összes többi műcsaliféleségeket, ennek ellenére nem általánosan elterjedtek. El­sősorban a pisztráng, a domolykó, a ra­gadozó őn horgászatánál alkalmazzák. Legjobban beváltak a természetes (szürke, barna, barnásvörös, fehér) szí­nű legyek. Készítéskor kerülni kell a fé­mes csillogásé vagy rikítóra festett tollak felhasználását. A műlégykötéshez a hosszú szárú, vékony húsú horgokat használják. A horogméretet mindig a zsákmányolni kívánt hal szerint kell megválasztani. Pisztrángnál a 10-14-es számú, míg a ragadozó önnél az 1 -2-es számú a legmegfelelőbb. A felsoroltakon kívül természetesen még rengeteg műcsaliféleség van. Ezek valamennyien a természetes csalik utánzására szolgálnak, a halak külön­böző érzékszerveire hatnak, elsődlege­sen a táplálékszerzés, másodsorban a terület vagy fészek védelme motiválja kapásukat. SZ. L. 1 J ❖ CSALÁD ❖ OTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents