Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

I? iTD .(A Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, TOLNA MEGYEI Szá m ítógépen a telefonigényelők... A szekszárdi központ még egy 3000-es bővítést bír el A tudakozóban mikrofilmről hívják le az adatot a gyor­sabb, pontosabb információ­szolgáltatásért A távközlés hiányosságai miatt évente 11 milliárd forint kárértéket regisztrálnak az or­szágban. A világ élvonalától va­ló több évtizedes lemaradá­sunk így egyre nagyobb erőket követel az ágazatba, hiszen nincs a gazdaságnak egyetlen területe sem, amit ne érintene. A Pécsi Postaigazgatóság Tol­na Megyei Távközlési Üzemé­ben ebben az ötéves tervben lényegesebb fejlesztésekre nem volt lehetőség. Igaz, idén Madocsán és Zombán is 90-ről 200 számka­pacitásra fejlesztették a köz­pontokat, a kisebb egységeket pedig Németkérre és Szálkára telepítik át, ahol a helyi taná­csokkal közösen helyezik el külön épületben. Nagyobb fejlesztésre csak a szekszárdi központ további 3000-es bővítésével nyílik mód a jövőben, a tervek szerint ezt 1992 márciusáig valósítja meg a megyei üzem. Ezzel egy időben kerül sor a paksi, ehhez kapcsolódóan pedig a dunaföldvári távhívó rendszer kialakítására. A nagy­községben ezer hívószámos központot helyeznek majd üzembe. Ha az eredményt nézzük, fej­lődő tendenciáról számolha­tunk be, hiszen tíz év alatt sokat javult az atuomatizáltság, dup­lájára nőtt, ma 14 440 az üze­melő telefon postai főállomá­sok száma. A lakosság jó ré­szét azonban nem deríti mind­ez jókedvre, hiszen ma is több, mint kilencezren várnak tele­fonra, közülük van olyan, aki 1963-ban igényelte Dombóvá­ron a készüléket. _tzs-ka­Ünnepi állománygyűlés a fegyveres erők napja alkalmából A Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnoksá­gon 76 tartalékos tiszt és tiszthe­lyettes részesült a fegyveres erők napja alkalmából előléptetésben. A honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz fokozatát adományozta Nyitrai Menyhértnek, Bonyhád városi út­törőelnökének, a honvédelmi ne­velőmunka, a katonai elő-és utó­képzés terén több éven át végzett eredményes munkájáért. Délután ünnepi állománygyűlés keretében Jták át a honvédelmi miniszter ki­ütéseit anyai és állampolgári Kötelezettségeik példamutató tel­jesítéséért, gyermekeik gondos, szocialista szellemben történő ne­veléséért, fiúgyermekeik hivatásos és sorkatonai szolgálatra való fel­készítése érdekében végzett mun­kájuk elismeréséért két édesanyá­nak. A Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Laszk Fri- gyesné gyönki lakos, aki öt fiú­gyermeket, és Deli Istvánné kistor- mási lakos, aki szintén öt katonát adott a Magyar Néphadseregnek. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatát vehette át Borda Károly főhadnagy, Lugosi Barnabás százados, Sóderbech Mihály törzsőrmester, bronz foko­zatot pedig Pataki László főhad­nagy és Vékony Jánosné kineve­zett polgári alkalmazott kapott. Kiváló Munkáért kitüntető jel­vényt Gróf József kinevezett polgá­ri alkalmazott kapott. A Magyar Néphadseregben el­töltött szolgálati éveik alapján ha­tan részesültek kitüntetésben, töb­bek között 25 éves szolgálati ér­demérmet kapott Bauer Ferenc alezredes, parancsnokhelyettes. A hátországi és polgári védelmi parancsnok soron kívül előléptette Ferenczi László századost őr­naggyá. A kitüntetéseket Erdős László ezredes, helyőrségparancsnok adta át. A belső ünnepségen a Magyar Népköztársaság honvédelmi mi­niszterének, belügyminiszterének és a Munkásőrség országos pa­rancsnokának parancsát Bujdos István alezredes olvasta fel. Az ünnepség a Szózat hangjai­val zárult. * A fegyveres erők napja alkalmá­ból 29-én délután a megyei pártbi­zottság székházában Péter Szigf­rid az MSZMP Tolna Megyei Bizott­ságának első titkára a megyei párt- és tanácsi vezetés nevében köszöntötte a fegyveres szervek parancsnokait, vezetőit. Megkö­szönte eddigi eredményes munká­jukat és a további felelősségteljes tevékenységükhöz pedig a teljes személyi állománynak jó erőt és ege' szséget kívánt. MA Hétről hétre ­1988. október 1. SZOMBAT hírről hírre XXXVIII. évfolyam, (2-3. oldal) I 235. szám ÁRA: 2,20 Ft l_—---------------------» U bol j Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete- A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendele­tet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkö­vetett bűncselekmény miatt elítél­tek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a bünte­tett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselek­mények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélt, vagy akinek halál- büntetését kegyelemből szabad­ságvesztésre változtatták át, és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, il­letve, aki az áHamellenes bűncselek­ménnyel bűnhalmazatban ember­ölést rablást vagy közveszélyoko- zást követett el. Azoknak a szemé­lyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy-minisz­ter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. no­vember 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi kö­zös tanácsok szervezéséről és kö­zös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról - amely­nek időpontja 1989. január 1. - az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács bírák felmentéséről és meg­választásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Az SZKP Az SZKP KB pénteki ülésén átte­kintették a pártapparátus átszer­vezésével kapcsolatos kérdése­ket. Határozatot hoztak arról, hogy a Központi Bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdé­sekért felelős bizottságokat hoz­nak létre. Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszóla­lásában hangsúlyozta: a Politikai Bizottság azért tartotta szükséges­nek a Központi Bizottság összehí­vását, hogy áttekintse a XIX. orszá­gos pártértekezlet állásfoglalásai­ból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerkezetének tö­kéletesítésével kapcsolatos javas­latokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megválto­zása, s politikai élcsapatként be­töltött szerepének megnövekedé­se kapcsán szükség van a Köz­ponti Bizottság, a Politikai Bizott­ság, a KB-titkárok és a KB-appará- tus tevékenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a Köz­ponti Bizottság hatáskörébe tartó­KB ülése zik, s ez tette szükségessé a mai ülés megtartását - mondotta Gor­bacsov. Befejezte ülését az SZKP Köz­ponti Bizottsága. A pénteken meg­tartott tanácskozáson eleget tettek több vezető párttisztségviselő fel­mentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. Ennek értelmében felmentették Politikai Bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Miahil Szolo- mencevet, PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB-titkári tisztségé­ből Vlagyimir Dolgihót és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották Vagyim Med- vegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárává választot­ták. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandr Birjukovát és Anatolij Lukjanovót a Politikai Bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovót egy­idejűleg felmentették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmen­tették a pártellenörzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Gyű lay Zsolté a tizedik magyar arany Napok óta mondogatták a ma­gyar táborban, hogy a tizedik ma­gyar aranyérem megszerzése a kajak-kenu válogatott valamelyik tagjára vár. Ezt ugyan nem szívesen hallgat­ták az érintettek, mert kicsit nyo­masztotta őket a felelősség, ám pénteken, a sportág döntőinek el­ső napján már a kajak egyesben vízre szálló Gyulay Zsolt „hozta” a jubileumi, tizedik magyar aranyat. Nagy tömeg volt kiváncsi a Miza- ri pályán a versenyekre, s az időjá­rás is kedvezett a nagy esemény­nek - vakítóan sütött a nap. Már jó­val a reggel 9 órakor esedékes el­ső döntő előtt gyülekeztek a nézők, közöttük több tucatnyi magyar. Ott volt Darnyi Tamás, a kézilabda-vá­logatott, élén Mocsai Lajos edző­vel, s szinte valamennyi olyan sportoló, aki már teljesítette fel­adatát, vagy még csak ezután lép porondra. Zúgott a „Hajrá, Zsolt!” Gyulay Zsolt biztatás, amikor Gyulay Zsolt, a Bp. Honvéd 24 éves, kétszeres világ­bajnok kajakosa nekivágott az 500 méteres távnak. Kiválóan sikerült a rajtja, s azonnal az élre állt. Féltáv­nál már jócskán vezetett az új-zé- landi MacDonalddel, a szám világ- bajnoki címvédőjével szemben. Az utolsó 250 méteren sem csökkent a váci születésű versenyző lendü­lete, s amikor elsőként haladt át a célvonalon, ezen a „sprinttávon” szinte példátlan nagy, másfél hajó­hossz volt az előnye! Leírhatatlan volt az öröm a ma­gyarok között a meglehetősen vá­ratlan siker láttán. Füleky András, a szövetség főtitkára, s Parti János vezető edző ölelte-csókolta Gyu- layt, aki a Himnusz elhangzása után a következőket mondta:- Lehet, hogy sokakat meglepett a győzelmem, én azonban számí­tottam rá, mert egész évben, s kü­lönösen itt, Szöulban, az olimpia előtt nagyszerű időket mentem. Tavaly ugyan csak hetedik voltam ezen a távon a vb-n, de akkor télen sérülés gyötört, most viszont za­vartalan volt a felkészülésem. Két­szeresen is örülök a győzelemnek, mert Kati húgomért is versenyez­tem, aki sajnos nem tudott beke­rülni a csapatba. Kirakatunk: a BNV Az idei őszi BNV hasznának az összegzése még hátravan, csak a zárás után tudhatjuk meg pontosan, hogy hány hazai és külföldi cég kötött egymással hasznos üzleti megállapodást. Az őszi BNV mindig lá­togatottadé, mint a tavaszi, hisz az érdeklődők nem­csak a gépeket, műszaki megoldásokat láthatják, ha­nem a fogyasztási cikkeket, az autó- és bútorcsodá­kat, és a ruha- és cipőkölteményeket is megnézhetik. A termelők és a kereskedők a főszereplők, akik a látványosság mellett piacot kutathatnak, és üzleteket köthetnek, megismerkedhetnek azzal a termékkel, amit a konkurrencia kínál, módjuk nyílik az összeha­sonlításra, megtudhatják, hol tart a világ, mit tudnak mások, miből és mit lehet tanulni, s azt is, mire va­gyunk képesek mi magunk. A gazdasági kapcsolatok bővítésének fontos fóruma a vásár, annak ellenére, hogy évek óta stagnál a kiállítók száma. Kitehetjük a kérdést: Mi ennek az oka? Meglepet éppen az, hogy kiállítani ma nem olcsó dolog. Talán ez lehet az oka annak is, hogy a szabadtéri terület, ahol máskor moz­dulni is alig lehetett, idén jóformán kong az ürességtől, - ezen a területen a kisebb cégek telepedtek meg ko­rábban. Pedig háta BNV, az áruk seregszemléje, a fo­gyasztási cikkek kirakata módot ad arra, hogy jó üzle­tet kössenek a kiállítók, hogy megismertessék önma­gukat a világgal. A megismerésnek ezt a „ kézközeiben ’’ lévő lehető­ségét elszalasztani: nagy hiba. Persze, nem könnyű szembenézni azzal a ténnyel, hogy valamely vállalat elmaradt technológiáját, idejét és divatját múlt termé­keit vigye a kiállítóplaccra. De még ez is lehet hasznos, hisz ha valamely vállalat nem képes profitálni a BNV- bőt, arra kényszerül, hogy alaposan átgondolja: mi az oka az eredménytelenségnek, s hol, miben kell változ­tatni termelési struktúrájukon. A BNV-n való bemutatkozásra senki sem kénysze­ríthető. Ellenben az is tény: gazdasági gondjaink meg­oldása, fizetőképességünk javítása nagyon is igényli az oly sokat emlegetett piaci munkát Eladni ugyanis csak a lehetőségek feltárásával lehet, s erre jó alkalom a vásár. Vásárt persze a világ számtalan pontján ren­deznek, a vállalatvezetők közül sokan mennek ezekre - külföldre. Ez nem kevés pénzbe kerül, s pénzből mind kevesebb van a termelőüzemekben. Budapest közelebb van Dombóvárhoz, Szekszárdhoz, Tamási­hoz, mint Hannover, s 29 ország termékeivel ismer­kedhetnek itthon is. A BNV nem szakkiállítás, s talán ez az oka, hogy sok az ismétlődő jelenség, formájában, funkciójában évek óta szinte semmit sem változott kiállított termékből meglehetősen sokkal találkozni. Bosszantó, hogy őszről őszre ugyanaz a kiállítási tárgy ejt ámulatba Pesten, ám vidéken ezeket nem lehet sem látni, sem kapni. Porpáczi mester, ez a derék kisiparos a vásár ugyanazon a sarkán vagy tíz éve változatlanul kapálja, ássa a földet rugós eszközeivel. „Porpáczi úr megint ás” - kiabálja a vásár zűrzavarában egy honpolgár, egyik kezében nejlontasak, a másikban pedig félig telt sörösüveg. A változatlanság jelképei. Sok a tennivaló a kulturált lebonyolításban is: abban, hogy a hazai, és a külföldi kiállítóknak megfelelő környezetet teremtse­nek nemcsak a kiállításhoz, hanem a tárgyalásokhoz, és a látogatók fogadásához is. Mert nem mindegy, mi­lyen körülmények között bonyolódik az a kiállítás, amely az export- és importkínálatot van hivatva bemu­tatni, s amely a gazdasági együttműködések kialakítá­sának az alapja lehet D. VARGA MÁRTA A megyében 278 távhívó állomás működik, további 22-t le­het a központba kapcsolni. A képen Heronyányi László távíró.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents