Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
1988. szeptember 13. Képújság 3 Erkölcsös beruházások?- Üzleti elöntéseket ritkán hoznak etikai szempontok alapján. Mégis növekszik azoknak a száma - bár egyenlőre kevesen vannak akik nemcsak jövedelmezőségi, hanem bizonyos erkölcsi meggondolásoknak is alávetik befektetéseiket. Nem akarják például, hogy pénzükből az emberi környezetre, az egészségre ártalmas beruházásokat finanszírozzanak, vagy parancsuralmi rendszereket támogassanak. Az etikus beruházási lehetőségek feltárásával foglalkozó, jótékonysági szervezetek és egyházak által 1983-ban létesített londoni intézet, az EIRIS azt állítja, hogy az Egyesült Államokban, ahol már 10-15 éve téma a befektetések etikai vonatkozása, talán már s 10 százalékot is elérheti az „erkölcsös” tőkebefektetések aránya. Nagy-Britanniában az arány kevesebb mint 1 százalék, s hasonlóan alacsony az ázsiai pénzközpontokban is. A Friends Provident brit pénzügyi intézet, amely Nagy-Britanniában elsőként hozott létre „erkölcsös” vagyonkezelő alapítványt, azt állítja, hogy a szigetországban ma már 10 olyan intézet működik, amely a tőkebefektetők pénzének elhelyezésekor etikai szempontból is vizsgálja, hogy mire fordítják a pénzt. A Stewardship, a Friends Provident elsőként létesített ilyen vagyonkezelő társasága eddig összesen 140 millió dollárt mozgatott. A Friends Provident 10 vagyonkezelő társaság közül 3 ügyel arra, hogy a rájuk bízott pénzből ne finanszírozzák alkohol, dohány, fegyverek gyártását vagy „elnyomó” rendszerek fenntartását, sem olyan vállalatok működését, amelyeknek közük van állatok kínzásához. Érdeklődést tanúsított az erkölcsi szempontok iránt a bankszakma is. Az észak-angliai Ecology Building Society 1981 óta környezetvédelmi szempontból hasznos beruházásokat támogat hiteleivel. A takarékpénztár igazgatója szerint az emberek szívesen teszik be pénzüket bankjába, mert egyetértenek erkölcsi elveivel. Az NSZK-ban, Frankfurtban májusban nyitották meg az „ökobank”-ot, amely olyan környezetvédelmi és más alternatív beruházások finanszírozását tekinti fő feladatának, amelyeket a hagyományos pénzintézetek figyelemre sem méltatnának. A bank biztosította ügyfeleit, hogy pénzüket nem fektetik be Dél-Afrikában, a hadiiparban és semmiféle más olyan szektorban, amelyet a környezetvédők, illetve a baloldal ellenez. A magasztos elvek nem feltétlenül jelentenek sekélyes hasznot: mind a brit Ecology Building Society, mind a frankfurti Ökobank a szokásos kamatot fizeti a náluk elhelyezett betétek után. Bárdos József a lapszabászgépet kezeli Új gépsor Makón, a Medicor Maros Bútoripari Részvénytársaság üzemében 60 millió forintos költséggel új olasz faanyag-megmunkáló gépeket helyeztek üzembe. A bútorlapok megmunkálására alkalmas, automatizált gépek lehetővé tették az önálló, komplex bútorgyártás bevezetését. MTI FOTÓ: Stekovics János Balázs Imre a sorozatfúró, tiplizőgépén dolgozik Száznyolcmillió forint sorsa II. A helyi lakástámogatások felhasználása A Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, és valamennyi városi NEB illetékességi területén, megvizsgálta, hogyan osztják el a megyében az úgynevezett helyi lakástámogatásokat. Ennek kizárólagos elve a rászorultság, részleteit tanácsrendeletben szabályozzák. A megyei NEB vizsgálati anyagában a legkisebb részt teszik meg a visszaélések és a protekciós ügyek. Sokkal izgalmasabbak mindazok a jelenségek, amelyek nem csupán a tanácsi támogatásban lelhetők fel. Az ügyintézési és döntési mechanizmus, amelyekben nem lehet megítélni, hogy ki a rászorult és ki nem. Ha a vizsgálat tanulságai társadalmi körképet nem is, de kórképet mindenképpen felvázolnak a politikai intézményrendszer egy szeletének működéséről. Természetesen nemcsak Szekszár- don vannak esetek. Dombóvár város tanácselnöke, Vidóczy László 1986. november 17-én Putnoki Zoltán és felesége kaposvári lakosok kérelmére - akiknek három gyerekük van - biztosít kamatmentes kölcsönként százezer forintot egyénileg kezelt csekkszámlára átutalva. A férj Kaposváron irodavezető, a feleség kisiparos. November harmadikén kérelmükben azt adták elő, hogy nagyon megtetszett nekik Dombóvár, és ott majd az OTP-től lakást kívánnak venni. Valós anyagi helyzetük nem állapítható meg. Mit mondjon erre az ember? Tényleg szép város lehet az a Dombóvár! A NEB- ülésen Vidóczy László azt mondta el, hogy ebben - és még három másik esetben - a döntést a kétségkívül sok más munka és túlterhelés mellett - egyszerűen elfelejtette utólagos jóváhagyásra a végrehajtó bizottság elé terjeszteni. A vizsgált ügyiratok alapján összesen eny- nyiszer döntött saját hatáskörében, míg Kovács János szekszárdi tanácselnök nyolcvanszor - 3 esetben utólagos jóváhagyást sem kérve. Az is igaz viszont, hogy Szekszárdon jóval nagyobb az ügyiratok száma. Kósa Csaba feleségével és egy gyermekkel 70 négyzetméteres lakásban lakott Nakon, de kapott a dombóvári tanácstól hatvanezer, fele részben vissza nem térítendő támogatást. Igaz, a felesége Dombóvárott dolgozott. Simontornyán majdnem minden tanácsi dolgozó kapott támogatást, Bencéné Soós Julianna és Körtés Istvánná például fűtéskorszerűsítésre, amire kifejezetten nem adható, lévén az OTP-köl- csön felvételének lehetősége. Ugyanez Szekszárdon is előfordult, nem is egy esetben. Szinte véletlenszerű a simotor- nyai példa, ifj. Beidek László százezer forint támogatásban részesült lakásvásárláshoz, de nemcsak ebben az esetben, hanem szinte mindegyikben Simontornyán, vagy megállapítható, hogy nem rászoruló kapta, vagy nem megfelelő az indok, vagy nem volt megállapítható, hogy rászorult-e a támogatásra. Bonyhádon inkább rendben vannak az iratok, éppen ezért derülhetett ki, nem egy esetben, hogy több támogatást kaptak az állampolgárok, nemcsak annál, mint amennyit kértek, hanem annál is, mint amennyire szükségük volt az adott lakás megvásárlásához, vagy elcserélé- séhez. Itt is adtak luxusnagyságú lakás építéséhez kamatmentes kölcsönt. Ezer Mihály tanácselnök a tényeket nem vitatta a NEB-ülésen, de elmondta, hogy előfordult, miszerint a kölcsön nyújtásának időpontjában valóban úgy tűnt, mintha a család nem lett volna rászorult, de aztán a gyerekek megszületésével a helyzet módosult, és a rászorultság „előállt”. Pakson visszaélésre nem bukkantak a népi ellenőrök, és a tanácsi dolgozók sem kaptak feltűnő számban lakástámogatást. Ott azt kifogásolta a népi ellenőrzés - mert ezt a jogszabály sem teszi lehetővé - hogy névjegyzékbe foglalták a támogatottakat, mintegy előre, amikor még nem látszott, hogy ki milyen lakást épí, vesz vagy cserél. A listát viszont kifüggesztették. A vb-titkár a tanácsülésen elmondta, hogy a tanácsrendeletet már a vizsgálat ideje alatt átdolgozták, a nyilvánosság egyértelműbbé tétele és a demokratizmus növelése érdekében a jövőben valamennyi kérelmezőt összehívnak és ott ismertetik a társadalmi bizottság álláspontját arról, hogy javasolja- e a végrehjató bizottságnak a támogatás megadását, vagy nem. * 61/1985. (XII. 27.) MT számú rendelet a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről. Helyi támogatás 7. § (1) A helyi tanácsok kamatmentes kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére a lakótelep, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, felújításához, fenntartásához az állami, vagy bankkölcsön törlesztő részleteinek megfizetéséhez, vagy más, a lakással kapcsolatos költség viseléséhez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célokra nyújtható támogatás odaítélésének feltételeit - az építés, a szervezés és a megszerzés módjától függetlenül, kizárólag a rászorultságra tekintettel - a fővárosi, illetőleg a helyi tanács rendeletben állapítja meg. (3) Ha a támogatni kívánt célra pénzintézet is nyújt kölcsönt, úgy a támogatás összegét e pénzintézet útján kell folyósítani. * Kovács János szekszárdi tanácselnök •kérése az volt, hogy a sorozat a vele készült interjúval kezdődjön, ezt nem volt módunkban teljesíteni, hiszen így az olvasó nem tudhatta volna, hogy miért is éppen őt kérdeztük, miért éppen azokat a kérdéseket tettük fel, amelyekre válaszolt. Többórás beszélgetésünk lényege az volt, hogy a tanácsi támogatást a lakás- gazdálkodás részének kell tekinteni. Ezen az alapon ítélhető meg az az általános tendencia is, ami szerint a városban először azok kaptak, akik „közel ültek a tűzhöz”, vagyis a városi tanács dolgozói és családtagjaik? A népi ellenőrzés több esetben kimutatta, hogy egy-egy dolgozó mindkét gyereke is kapott ilyen támogatást. Olyan családok is részesültek a támogatásban, amelyek közben garázst, műhelyt, ólat építettek, következésképpen nem lehettek rászorultak. A szekszárdi koncepció szerint azoknak is kell adni a támogatást, akik meglévő lakásukat visszaadják a tanácsnak, így a lakások ismét bekerülnek a forgalomba és szerényebb igényeket, vagy éppen első lakás célját szolgálhatják. A tanácselnök elmondása szerint adtak annak is, aki másutt épített, hiszen a lakása így visszakerült a városi forgalomba, újraértékesítésre. Csak 1987-ben mintegy 40 állami és körülbelül kettőszáz OTP-öröklakás szabadult fel a lakásgazdálkodás számára, annak is köszönhetően, hogy a támogatással is gazdálkodott a tanács, hiszen az újonnan épülő lakások árát egyre kevesebben tudják megfizetni. Állami lakás pedig ma már szinte egyáltalán nem épül -, érvelt a szekszárdi városi tanács elnöke második beszélgetésünk során, mert sem a NEB- ülésen, sem pedig azt követően nem rendelkezett olyan adattal, amelyik bizonyítaná azt, hogy a helyi támogatás mennyire járult hozzá a lakásmobilitáshoz. Szekszárdon 1987-ben 236-an kaptak a helyi támogatásból. Ez többé-kevésbé azonos a tanácselnök által említett adattal, amiből vagy az következik, hogy abban az évben minden támogatott rendelkezett már valamilyen lakással, vagy pedig a szám nem a támogatásokra, hanem a teljes lakáscsere-forgalomra vonatkozhat. Nem vitatható, hogy egy megyeszékhely tanácsának sokféle igényt kell figyelembe vennie. A város érdeke az is, hogy legyen elegendő szakember, például orvos is. A tanácselnök szerint ennek a „figyelmességnek” is köszönhető, hogy jelenleg nincs betöltetlen orvosi állás a városban. Az első részben ismertetett ügy is ebbe a körbe utalható, hiszen más orvosok és főorvosok is részesültek hasonló kedvezményben. A másik esetben pedig félrevezették a szakigazgatási szervet, így fordulhatott elő, hogy jogtalanul fizettek ki pénzt, és itt ügyészi óvást kértek. Az ügyintézés hiányosságaival kapcsolatban azt mondta, hogy annak megvannak az általános szabályai, a tanács nem folytathat vizsgálatot, az állampolgár nyilatkozata pedig náluk olyan dokumentum, amelyet figyelembe vesznek, más bizonyítékot nem követelnek, és nem is követelhetnek. Kétségtelen tény viszont, hogy a kifogásolt esetek többsége 1985-86-ban történt, ezt követően az igazgatási osztályon és annak vezetésében javult a végrehajtó bizottság döntéseit előkészítő munka színvonala. A NEB-ülésen is utaltak arra tanácselnökök, hogy a „kívülről” jött kifogások tulajdonképpen sértik a tanácsi önállóságot, hiszen a végrehajtó bizottság jogosult ebben az ügyben dönteni. Mások tehát a testsületi döntésbe ugyan minek szólnak bele? Érvként hangzott el az is, hogy itt nem az „állam bácsi” pénzéről van szó. Csakhogy az állam pénze az állampolgáré, nem pedig az apparátusé, vagy annak vezetőié. A tanácsi apparátust is az állampolgárok tartják fent és el. A testületet választják, de arra a célra, hogy működésével a település érdekeit szolgálja, éppen ezért a választópolgároknak van ellenőrzési joguk. Nem hangzott el ez az érv sem az ülésen, sem pedig később, amit viszont valóban figyelembe kellene venni: az állami támogatás tulajdonképpen csak a bankkölcsön kamatának tekinthető, hiszen a támogatások legnagyobb része visszatérítendő. IHÁROSI IBOLYA (Következik: Megyei helyzetkép, a népi ellenőrzés javaslatai.) Sorra alakulnak az egészségvédelmi tanácsok- Mind többen vállalnak részt az egészségmegőrzés társadalmi programjából adódó feladatok megvalósításából. A területi és a helyi programok kialakítására, illetve összehangolására sorra alakulnak és az év végéig az országban mindenütt megkezdik működésüket az egészségvédelmi tanácsok. Szaporodnak az egészségmegőrzéssel kapcsolatos alapítványok és közérdekű felajánlások is. Az Országos Egészségvédelmi Tanács az év elején adott ki ajánlásokat a területi tanácsok számára, hogy szervezetükön belül hozzanak létre olyan testületet, amely figyelemmel kíséri és összehangolja az egészség megőrzését, illetve fejlesztését szolgáló programokat és kezdeményezéseket. Ennek eredményeként szeptember 7-ig 17 helyen az egészségvédelemben leginkább érdekelt állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek tagjaiból, valamint a tömegtájékoztatás és az egyházak képviselőiből már megalakultak a megyei egészségvédelmi tanácsok. E szervezetek feladata egyebek mellett az, hogy felkarolják és támogasság a káros szenvedélyek elleni küzdelemmel, az aktív életmódot serkentő, valamint az egészséges táplálkozással összefüggő helyi kezdeményezéseket. A tanácsok közül eddig 11 egészségvédelmi alapot hozott létre, ösz- szesen több mint 36 millió forinttal: kiemelkedik közülük a Hajdú-Bihar Megyei Tanács 5 millió, valamint a Fővárosi Tanács 10 millió forintos alapja. Tervezik, hogy jövőre minden megyében létrehoznak egészségvédelmi alapot. Számos város és község tanácsa pedig helyi összehangoló testület felállításáról is döntött. A társadalmi aktivitás növekedését jelzi az is, hogy napjainkig mintegy 50 millió forinttal hívtak életre alapítványokat és tettek közérdekű felajánlásokat. Ezek közül a „Rák ellen az emberért, a holnapért” alapítvány - amelyet az Országos Egészségvédelmi Tanács Titkársága kezel - 23 millió forintos tőkével rendelkezik, s ebből főként a betegség megelőzésével kapcsolatos tevékenységet finanszírozza. A helyi alapítványok közül legnagyobb a 11 millió forintos alaptőkéjű dunaújvárosi „Az egészséges emberért” alapítvány, s jelentős a Baranya megyei „Rákellenes”, valamint a VI. kerületi tanács által létrehozott egészségmegőrzési alapítvány is.
