Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. szeptember 12. 4 liÉPÜJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Helyesen jártak-e el a munkahelyen? Márton Andrásné szálkái olvasónk munkahelyén állandó délelőttös mű­szakban dolgozik, ami fél hatkor kez­dődik és délután két óra húsz percig tart Egyik éjszaka megbetegedett, másnap reggel elment az üzemorvos­hoz. Táppénzre ugyan nem vette az or­vos, de igazolást kapott, ami tíz óráig szóit Ezután munkahelyén megkér­dezte, bemenjen-e dolgozni, ott azt a választ kapta, hogy majd másnap reg­gel. „Sajnos mástól tudtam meg, hogy arra a napra igazolatlant kaptam. Sze­retném tudni, hogy helyesen jártak-e el velem szemben a munkahelyemen?” A levélre dr. Deák Konrád küldte meg a választ:- Munkaügyi jogszabályaink szerint a dolgozó részére átlagkereset jár - többek között - kötelező orvosi és rendőrorvosi vizsgálat esetén a teljes mulasztott munkaidőre. A tanácskérő levél szerint az olvasó nem kőtelező orvosi vizsgálaton vett részt. Az orvos igazolta a vizsgálaton történt részvételét, tehát ezt az időt iga­zolatlan mulasztásnak tekinteni nem le­het, munkabér, átlagkereset azonban erre az időre nem illeti meg. Ha munkáltatója csak annyiban te­kintette mulasztását igazolatlannak, hogy erre az időre nem tizet munkabért, illetve átlagkeresetet, helyesen, tör­vénysértés nélkül járt el. Ellenben, ha az orvosi vizsgálatra történt távozása miatt, illetve azt követően a munkáltató­ja engedélyével történt otthonmaradá­sa miatt fegyelmi úton kívánják felelős­ségre vonni, ha mulasztását ilyen érte­lemben tekintik igazolatlannak, javasol­juk, forduljon a vállalatánál működő munkaügyi döntőbizottsághoz, ez a tá­volmaradás ugyanis igazolt, bár mun­kadíj, átlagkereset erre az időre nem jár. Jól állapították-e meg a táppénzét? Varjas Jánosné paksi olvasónk leve­lében írta, hogy az elmúlt év novembe­re óta folyamatosan táppénzen volt Ez év márciusában szívműtéten esett át, s munkahelye mindezek után a táppén­ze folyósítását meg akarja szüntetni. Érdeklődésére, hogy miért, azt a vá­laszt kapta, hogy az az idő, amit táp­pénzen töltött, meghaladja az egy évet A kérdése: jogos-e, hogy két évből ál­lapítják meg az egyéves táppénzes na­pok számát A levelet a megyei társadalombiztosí­tási igazgatósághoz továbbítottuk, ahonnét dr. Antal Pál igazgató küldte meg a választ:- A kifizető helynél lévő orvosi igazo­lásokból és egyéb okmányokból meg­állapítottuk, hogy a táppénzre való jo­gosultságot helyesen állapították meg. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 19. paragrafus (1) bekez­dése értelmében: „Táppénz a kereső- képtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a) egy, gümőkóros megbete­gedés esetén két éven át” Ugyanezen szakasznak (3) bekezdése szerint pe­dig: „ha a biztosított a keresőképtelen­ség első napját közvetlenül megelőző egy, gümőkóros megbetegedés esetén pedig két éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táp­pénz folyósításának időtartamába be keli számítani.” Emberséget, megértést az utasoknak Dorogi Ferenc szekszárdi olvasónk feleségével utókezelésre utazott Har­kányba, majd innét július 31-én a 16.20-kor induló autóbusszal vissza Szekszárdra, lakóhelyükre. „Már egy órával a busz indulása előtt megjelen­tünk a pályaudvaron, hogy legalább a feleségem részére legyen ülőhely. A parkolóban megkértem a buszvezető­jét, hogy feleségemmel felszállhas­sunk ott a járatra. Ezt a kérelmet eluta­sította azzal, hogy a járatra csak a kije­lölt számú indulási helyen van lehető­ség. Az autóbusz beállása után már legalább 13-15-en tartózkodtak a bu­szon. A buszt elözönlötték a pécsiek, mi a többi várakozóval csak ezután jöt­tünk. így feleségem Harkánytól Pécsig az operált lábával sajnos állva tette meg az utat, innen már azonban jutott ülőhely a számára. Nem értem a busz­vezető helytelen eljárását, hogy a fenn­álló szabályokat figyelmen kívül hagy­va, önkényesen járt el.” A Gemenc Volán igazgatója, Pech József válaszolt:- Dolgozónk a levélben foglaltakat elismerte. Elmondta, hogy valóban kér­ték őt, hogy az indulás előtt, az autó­busz megállón kívül a feleségével be­szállhasson az autóbuszba, de ő ezt elutasítotte. Elismerte azt is, hogy ami­kor a megállóba beállt, az autóbuszban már heten tartózkodtak, akik volán vál­lalati dolgozók voltak, s személyzeti jeggyel utaztak. Elmondása szerint a beszállítás megkezdésekor közölte az utasokkal a beszállás sorrendjét, de mivel sok volt az utas, így a sorrendet maradéktalanul betartani nem tudta. A gépkocsivezető hosszú ideje teljesít ezen a járaton szolgálatot. Munkája, magatartása ellen eddig kifogás nem merült fel. Figyelmeztettem őt a szabá­lyok pontos betartására, és a körülte­kintőbb munkavégzésre. A történtekért az utastól szíves elnézést kérek, és bí­zom abban, hogy a jövőben ilyen és ha­sonló eset nem fordul elő. IST™* Ml VÁLASZOLUNK A helyi árhatóságok hatás­köréről szól az Országos Ár­hivatal elnökének 3/1988. (VII. 20.) ÁH számú rendelke­zése, amelyből itt csupán azt emeljük ki, hogy a községi, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsá­gának az árhatósági feladatok ellátására kijelölt szerve végzi az árellenőrzést a magánszemélyek tekintetében, vizsgálja az árakra, díjakra és azok alkalmazási feltételeire vonatkozó lakossági pana­szokat és bejelentéseket, kezdeményezi az árellenőrzés eredményeként szüksé­ges, de hatáskörét meghaladó intézke­déseket, intézkedést tesz vagy kezdemé­nyez akkor is, ha árellenőrzési hatáskö­rébe tartozó magánszemélynél más, arra illetékes szerv ellenőrzést tartott és annak eredményeként árhatósági in­tézkedés szükséges. Idevonatkozó panaszaikkal, bejelentéseikkel a dolgo­zók tehát a helyi árhatósághoz fordulhat­nak. Az Országos Árhivatal elnökének 4/1988. (VII. 20) ÁH számú rendelkezése az árellenőrzésről szóló korábbi rendel­kezést módosítja, kimondja - többi között - hogy a helyi árhatóságnak árellenőrzé­si tervet kell készítenie, azt is, hogy ennek a tervnek mit kell tartalmaznia, s hogy az árellenőr köteles a helyszíni vizsgálat megkezdését a vizsgálandó gazdálkodó szervezetnél működő önkormányzati ve­zető testület elnökével, valamint az ér­dekképviseleti szerv és a felügyelő (el­lenőrző) bizottság vezetőjével is közölni „- szükség esetén - segítségüket is kér­ve a vizsgálathoz”. Mindkét említett rendelkezés a Magyar Közlöny idei 33. számában jelent meg és augusztus 10-én lépett hatályba. A kereskedelmi és piacfelügyelősé­gekről szól a Minisztertanács 61/1988. (VII. 22.) MT számú rendelete, amely az Országos Kereskedelmi Főfelügyelősé­get 1988. augusztus 1. napjával meg­szünteti, egyidejűleg jogutódjaként az Országos Kereskedelmi és Piaci Fő­felügyelőséget hozza létre. A rendelet megszabja a főfelügyelőség és a fel­ügyelőségek feladatát, melyek közül ki­emelendőnek tartjuk, hogy: „A főfelügye­lőség, felügyelőség - a megelőzés érde­kében - értesíti a vizsgálat, ellenőrzés ál­tal feltárt szabálytalanságot, hiányossá­got előidéző okokról, körülményekről az intézkedésre jogosult jogi, illetve magán- személyt, aki a tett intézkedésről harminc napon belül köteles a Főfelügyelőséget (felügyelőséget) tájékoztatni." Szükségesnek tartjuk felhívni a figyel­met arra, hogy a Minisztertanács 621988. (VII. 22.) MT számú redelete a fo­gyasztási adóról szóló korábbi jogsza­bály mellékletét módosítja, a mellék­letben szereplő táblázatokat ide átmá­solni azonban szükségetelennek tartjuk. A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rend­szeréről szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja az Állami Bér-és Munkaügyi Hiva­tal elnökének 13/1988. (VII. 22.) ÁBMH számú rendelkezése, amely meghatá­rozza, hogy a magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét meghaladóan mi­lyen díjazásban részesülhet, azt is, hogy a kitűzhető és kifizethető prémium az éves alapbér 110 százalékát nem halad­hatja meg, és kimondja, hogy e rendelke­zés előírásait az 1988. év eredményei alapján járó díjazások elszámolása te­kintetében még alkalmazni kell a más jogszabályok értelmében 1988. július 1 - jétől magasabb vezetőnek nem minősülő dolgozók esetében. Ez utóbbi jogszabályok a Magyar Köz­löny f. évi 34. számában olvashatók. DR. DEÁK KONRÁD Völgységi jelentés (Tudósítónktól) A javuló kereskedelemi, vendéglátói ellátás javítása érdekében több esemény tör­tént a területen az utóbbi időben. A nagy forgalmú bonyhád-bátaszéki közút mellett úgyszólván alig volt található kereskedelmi egység. Ez év tavaszán a Bonyhád és Vidé­ke Áfész új bolti és vendéglátói egységet alakított ki Kismórágyon. A közelmúltban Mőcsény-Palatincán létesült kereskedelmi, vendéglátói egység, amit magánkereske­dő üzemeltet A kismórágyi és a palatincai egységek nagy szolgálatot tesznek a lakos­ságnak és az idegenforgalomnak. * Bátaapátiban nagy gondot jelentett az óvodai napközi épületének az állapota. Ezért is indokolt volt az óvoda, illetve napközi áthelyezése más épületbe. A tanács úgy segít a bátaapátiaknak, hogy más vásárolt épületben alakítják ki a napközit, melynek meg­valósítását a Mőcsényi Községi Közös Tanács, és a mórágyi általános iskola gondnok­sága segítette a bátaapáti szülők és gyermekek örömére. LOVÁK ANDRÁS Pedig, mi is fizetünk tehót... Drescher J. Attila szekszárdi (Bródy S. u. 94.) olvasónk az ügyeletes kollégánknak már jelezte észrevételeit de most tollat ra­gadott és le is írta, annak reményében, hogy így hátha történik előbb, vagy utóbb valami. „Talán személyes közreműködésem nyomán is javult valamicskét a helyzet a megyeszékhely közlekedésbiztonságá­ban, bár az aszfaltmaszatolás óta ismét sül­lyedtek az ominózus gödrök, s meggyőző­désem, hogy a Munkácsi utca teljes hosz- szúságában - ekkora igénybevétel ellené­re, amit buszsofőrök, taxisok, magánautó­sok egyformán tanúsíthatnak - a város egyik legrosszabb minőségű közútja. De meddig? S ráadásul egy ideje valamilyen vízfolyás a felső szakakszon még veszé­lyesebbé teszi itt a közlekedést. A legutóbb pedig több ízben nem égtek este, éjszaka a közút megvilágítását szolgáló lámpák, ami végképp veszélyessé teszi e területet hi­szen végig kivilágftatlan autók parkolnak, szinte a Bartina ABC-től a kórházi fűtőműig, s annyira azért nem széles az út. Szóval kaotikusak az állapotok a Munkácsy utcá­ban, s ez jellemzi a Bródy Sándor utcát is, ahol lakom, mely utcát - érthetetlen okból - valamilyen sajátos, misztikus köd lepi be másutt lakók szemében, jól lehet infra­strukturális szempontból a város legelma­radottabb területe. Egyetlen kereskedelmi egység, telefonvonal, (Az ikresített utca eleji fülkét kivéve, ami hol jó, hol nem), buszjárat, stb. nem található itt, csupán a lakók által épített házak. Mintha nem is a városhoz tartozna. Régtől esedékes és megoldandó egy buszvonal behozatala, ami a városi műszaki osztály szerint (meg a Volán szempontjából) mindig megoldhatatlan, pedig csupán az utcavégi buszfordulót ké­ne szerény költséggel kialakítani, ha máraz összekötés az 5-ös, 6-os járatok vonalával nem reális. Bevásárolni és iskolába több kilométerre járnak a családok, ami azért kissé anakronisztikus 1988-ban, s megye- székhelyen. Csak halkan jegyzem meg: mi is fizetünk tehót... A dombóvári MÁV vontatási főnökség életéből A szebb munkahelyi környezetért... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egy ideje két érdekes színfolt vonja magára az utasok figyelmét akár a pécs-budapesti, akár a pécs-kaposvári vonalon utaznak. Bük- kösdi Károly vezető mérnök ötletének a vonta­tási telep javító csarnokainak hatalmas falfe­lületei adtak helyet. A stilizált mozdonyok ki­szerkesztésében Máté László és Takács Béla festők, a vontatási telep dolgozói segédkeztek és ők öltöztették színes ruhába a mozdonyo­kat. A képek a két vontatási nem meghatározó tipusát ábrázolják. Az amúgy is szép kör­nyezetű vontatási telep két - elismerést kiváltó - alkotással gyarapodott. A vonathoz nemcsak mozdony kell! Természetesen a mozdony is fontos része a vonatnak, hisz az szolgáltatja a vonóerőt. Azonban amig egy vonat megkapja az indu­lásra jogosító zöld jelzőt és a forgalmista en­gedélyét, sok mindennek kell történnie. A cso­mópontra nap mint nap több irányból érkez­nek tehervonatok áruval megrakva, melye­ket különböző célállomásokra kell eljuttatnál. A rendezőpályaudvarok - és ilyen a dombó­vári is - feladata, hogy az érkezett vonatok te­herkocsijait úgy rendezzék össze, hogy min­den kocsi a megfelelő irányba közlekedő vo­nalra kerüljön. Beérkezés után a tehervona- tokat felhúzzák a futódombra és onnan gurít­ják le a teherkocsikat, melyek rendeltetésük szerinti felosztásban más-más vágányra gu­rulnak. Az ily módon összegyűlt teherkocsik­ból állnak össze az új meghatározott irányú szerelvények. A vonatösszeállitás munkáját az állomás- irányító, a kocsimester, a tolatásvezetők, a ko­csirendezők, és a saruzók végzik mesteri összhangban. A saruzók munkája nem éppen veszélytelen, hisz mozgó kocsik, kocsisorok elé időben és megfelelő távolságban kell le­rakni a sarukat, melyek segítségével a kocsi­kat időben lefékezik és megállítják, megelőzve a már álló kocsisorra történő rázuhanást. Mi­vel nem „fedettpályás” a foglalkozásuk, eső­ben, hóban egyaránt végezni kell munkájukat. Emiatt ez a terület állandó létszámhiánnyal küzd és emellett ez a gurftási, illetve kocsiren­dezési mód nem tartozik éppen a legkorsze­rűbbek közé. Ez a munka csapatmunka. A teljesítménye­ket nagyban befolyásolja az összeszokottság, a szakma kitűnő ismerete és a jó összhangban történő cselekvés. Amint a vonat összeállt, jönnek a kocsivizsgáló lakatosok és elvégzik a szerelvény műszaki vizsgálatát. Ha mindent rendben találtak, csak ezután jelezheti a moz­donyvezető hangjelzéssel az irányítótorony felé - a vonat útra kész. Ezek után már a mozdony és vezetőjének munkája következik. BELES LAJOS Fotó: RAJCZI KÁLMÁN Változó utcakép (Tudósítóinktól) Az Ozoráról Pincehelyre vezető föútvonak egyik kis szakaszán, a Vas Gereben utcán jelentős változás történt az utóbbi hetekben. Az ozorai tanács által hirdetett „járdaépítő akció” keretében először itt történt megmozdulás. Tóth Gyuláné gondos szervezőmunkája eredményeként az utca lakói társadalmi munkában két szombaton újjáépítették a tönkrement gidres- gödrös járdát. Az anyagot a tanács szolgáltatta. Az építésben jelentős részt vállalt példaadóként az elnök Farkas István, valamint Biczi József, az önkiszolgáló bolt vezetője is. Nem sokkal ezután a legifjabb KISZ-esek - talán az „ozorai helyzet” javítása ér­dekében - az utcafrontra nyíló, évtizedek óta elhanyagolt tanácsi épület udvarát tették rendbe. Több kocsi szemét eltávolítása után parkszerűvé alakították át. Bizonyára ösztönzést kaptak attól az idős nénitől is, aki szükségmegoldásként a tavasz óta lakik ebben az épületben a Pinceklub fölött. Fischer néni a kora reggeli órákat használta ki arra - tán, hogy más meg ne lássa szorgoskodását -, hogy a szeme­tet összekotorja, s egy kis virágot ültessen. Most már jóleső érzés benézni ebbe az udvarba. Jó látni a fiatalok fegyelmezett együttlétét pl. az esti szabadtéri tévé­nézés alatt. Mariska néni - látva törekvéseiket - azóta is eltünti az ottfelejtett csik­keket, tisztábbá teszi a lépcsőházat, a ház eleji járda környékét. Mit vár cserébe? Illedelmes köszönést. Öt elavult épület helyett épült új családi ház néhány év alatt. Lebontás alatt áll az útkanyar képét igencsak rontó L alakú épület is, melynek egyik szárnyában élel­miszerbolt működik még kiszámíthatatlan ideig. Abban reménykedünk, hogy he­lyette jobban szolgálja majd a lakosság szükségleteit a tsz által felépített új épület. Most fejezték be az utca fa villanyoszlopainak kicserélését is. Jelenleg egy szolgálati lakás korszerűbbé alakításán munkálkodnak a tanács dolgozói. Godena Gáborné Az M62-es a régi körcsarnokot díszíti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents