Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-10 / 217. szám
4 Képújság 1988. szeptember 10. Kínai mezőgazdaság Siker és megtorpanás Vietnam Szigetvita és agrárreform A csökkenő gabona-terméshozamok és a növekvő élelmiszerárak Kínában sokakat elbizonytalanítottak a mezőgazdasági reformok jövőjét illetően. Az 1984-es rekordtermést követően 20 millió tonnás visszaesés következett be, és a későbbi esztendőkben sem sikerült teljesíteni az előirányzatokat. Érthetőek az aggályok, hiszen földünk legnépesebb országában több mint egymilliárd ember ellátásáról van szó. A kínai vezetés tisztában van a kedvezőtlen jelenségekkel - a reformpolitikára kétségtelenül az infláció veti a legnagyobb árnyékot -, de Pekingben úgy vélik: átmeneti visszaesésről van csupán szó. Ennek kapcsán emlékeztetnek arra is, hogy az agrárreform kilenc esztendeje alatt sikerült megoldani a hatalmas népesség ellátását és ruháztatását. Számottevően növekedtek a többséget alkotó falusi lakosság jövedelmei is. A sikerek forrását három tényezőben látják. 1. Létrehozták a termelők és az állam saját felelősségét szabályozó szerződéses rendszert. Ennek hatására 1979-84 között a gabonatermesztés mértéke meghaladta az azt megelőző 22 év mennyiségét. A megművelt területek aránya is jelentősen növekedett. 2. Állami támogatással ugrásszerűen megnőtt a helyi ipar szerepe, amely munkát biztosított a falusi lakosság újabb rétegeinek. 3. Eltörölték a mezőgazdasági termékek felvásárlásának és értékesítésének állami monopóliumát. így a szerződésben előirt mennyiségen felüli gabonát a parasztok piaci áron értékesíthetik. Mindezek ismeretében némi ellentmondásnak tűnhet a bevezetőben már említett stagnálás, visszaesés. Ennek okait helyi szakértők abban látják, hogy a gabonák felvásárlási árai bizony eléggé alacsonyak manapság, s nem követik az általános árszínvonal alakulását. Ez, valamint az a körülmény, hogy más agrártermékek és ipari áruk árai viszont felCsehszlovákiában a mezőgazda- sági felvásárlási és nagykereskedelmi árakat 1989. január 1 -jétől átlagosan 20 százalékkal emelik. A mező- gazdaságban bevezetik az 50 százalékos béradót. A többi népgazdasági ágazat termékeinek jelenlegi nagykereskedelmi árába be van kalkulálva 20 százalék társadalombiztosítási hozzájárulás, ez 1989-től 50 százalékra emelkedik, és a bruttó bérekből fogják levonni. Ez a levonás a mező- gazdaságban a termelési költségeket a kifizetett bérek és munkadíjak 50 százalékának megfelelő összeggel emeli. A szakértők azt várják, hogy a béradó bevezetése elő fogja segíteni a munkaerő ésszerű kihasználását. A béradót az egyes termékek fel- vásárlási árába a termék előállítása során átlagosan kifizetett bérösszegek alapján átlagolva fogják beszámítani. Ezért azok a vállalatok, ahol a munkatermelékenység és a munkaintenzitás alacsony színvonalú, a felvásárlási árakban nem kapják vissza teljes egészében ezt a kifizetett béradót. Az egységes mértékű béradó bevezetését a mezőgazdaságban az indokolja, hogy a mezőgazdasági vállalatok melléküzemágai hasonló .termékeket bocsátanak ki, mint a többi népgazdasági ágazat. Az egységes adózás biztosítja az azonos közgazdasági feltételeket. A lakossági szolgáltatások és a közétkezteszöktek, arra kényszeritett számos termelőt, hogy kivonuljon a gabonapiacról - mutat rá a China Reconstruction című folyóirat. (Igencsak megdrágultak például a műtrágyák, az üzemanyagok és más, a termesztésben nélkülözhetetlen kellékek, szolgáltatások.) Csökkenti az eredményeket e mellett az is, hogy az 1985- ben 4,67 millió hektárt vontak ki a művelés alól: több helyütt szántóföldekre építettek üzemeket, új településeket. Kína esetében, ahol a lakosság számához viszonyítva elenyészően kevés a megművelhető földterület, ez igen komoly problémát jelent. Szaporítja a sürgősen megoldandó gondokat, hogy hosszú évekig kevés pénzt fektettek be az ágazat fejlesztésébe, így azután például az öntözőrendszerek számos helyen használhatatlanná váltak. Gondot jelent a szakemberhiány is. A falvakban ugyanis nem szívesen dolgoznak diplomás szakemberek, mert hiányolják a kutatások, a továbbfejlődés lehetőségeit. Mindezek ellenére - mint a már idézett folyóirat aláhúzza - az ország tés területén nem alkalmazzák az új béradót, így ilyen tevékenység után a mezőgazdasági vállalatok sem fognak 50 százalékos béradót fizetni. Az új felvásárlási árakat az 1986. évi tényleges ráfordítások alapján állapítják meg, de nem veszik figyelembe a be nem tervezett hiányokat, károkat, kötbéreket, sőt a társadalmi fogyasztási költségek egy részét sem. Ezeket a jövőben a nyereségből fogják fedezni. A költségeket 1989-re tervezett költségcsökkentésnek megfelelően módosítják, és figyelembe veszik a felhasznált anyagok árcsökkenésének hatását. A költségekbe nem számítják be a kamatokat, amelyeket ezentúl a nyereségből kell fizetni. A kamatok ösz- szességükben kétszeresére emelkednek. A ráfordításokban érvényesülni fog egyebek közt a takarmány- keverékek nagykereskedelmi árának részleges emelése, ami lényegében a béradó bevezetéséből adódik. A mezőgazdasági vállalatok ösz- szes költségei mindezek hatására mintegy 11,2 százalékkal emelkednek. Az árintézkedéseket más gazdasági ösztönzők módosításával is kiegészítik. Például tervezik a földadó emelését. Az élelmiszer-ipari termékek nagykereskedelmi árának átalakítását a felvásárlási árak átalakításában alkalmazott elvek alapján fogják végrehajtani. illetékesei bizakodóak a jövőt illetően. Egy év eleji tanácskozáson például a mezőgazdasági miniszter a 2000. év perspektíváit vázolta fel a hallgatóság előtt. E szerint a mezőgazdasági dolgozók éves jövedelme eléri akkorra az évi 800 jüant (a jelenlegi 463-mal szemben), a gabona terméshozama pedig a mostani 411 millió tonnáról 500 millióra nő. E nagy szabású elképzelések teljesítéséhez nem utolsósorban tökéletesíteni kell a szerződések rendszerét. A vállalt mennyiséget leszállító gazdaságok részére biztosítani kell, hogy ennek fejében bizonyos árukat kedvezményesen kapjanak meg, s ugyanakkor számításba kell venni a felvásárlási árak emelését is. A kínai agrárreformok sikere a felsoroltakon túl függ attól is, hogy meg tudják-e állítani a szántóföldek nem mezőgazdasági célú hasznosításának tendenciáját és attól is, hogy milyen sikeresen tevékenykednek a családi gazdaságok. Egy biztos, összehangolt erőfeszítések szükségesek, hogy az átemenetinek tekintett megtorpanás gátjait elsodorják a reformok hullámai. Szuperszegfű Bulgáriából A világ már eddig is ismert szupermarketet, szupermant, szuperkomputereket stb..., de szuperszegfűt még nem. Ezért fogadták a szakemberek nagy érdeklődéssel a hírt, hogy Bulgáriában kikísérleteztek egy szuperszegfűt. Különlegessége, hogy virágjának átmérője eléri a 12 centimétert, s ez mintegy háromszorosa a szegfűk átlagos virágméretének. Természetesen a szárak is hosszabbak, egyeseknél még a két métert is meghaladja. Meglepődésre adott okot az a tény is, hogy a szuperszegfű szülőhazája nem a virágkertészetéről híres Hollandia, hanem Bulgária, amely eddig csak rózsáival büszkélkedhetett. A fajtát szelekciós módszer segítségével fejlesztették ki. Kigondolója Alekszandar Bojkov volt, a szófiai SZELKA vállalat kutatási vezetője. Ez a vállalat karolta fel az újfajta szegfűk kitermesztését és terjesztését. Természetesen a vállalat ez irányú tudományos és kereskedelmi tevékenységének részleteit üzleti okokból hallgatás övezi. Annyit azért megtudhattunk, hogy tizenöt országból érdeklődtek már az új szegfűk iránt. A szuperszegfűk nemcsak szebbek hagyományos társaiknál, de gazdasági szempontból is több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. „Választani kell: Vietnam vagy megvalósítja a reformot, vagy elpusztul.” Meglehet, első olvasásra kissé túlzónak, netán hatásvadászó- nak tűnik a fenti kijelentés, ám aki kicsit is közelebbről ismeri a távolkeleti baráti ország helyzetét, gazdasági és társadalmi teendőit, valószínűleg átérzi Nguyen Van Linh szavainak igazságát. Ugyanis éppen a Vietnami Kommunista Párt főtitkára volt az, aki ennyire végletes, sarkított megfogalmazással igyekezett kifejezni a hazája előtt meredező, korszakos feladatot, azt a parancsoló szükségszerűséget, ami az indokínai állam vezetését a korábbi módszerekkel való szakításra kényszerítette - és kényszeríti mindinkább napjainkban is. Rendelkezéssorozat Legutóbb az a rendelkezéssorozat irányította a figyelmet a vietnami megújulási, korszerűsítési törekvésekre, amely - immár logikus rendszert alkotva - a népgazdaság gyakorlatilag minden ágáben új feltételeket hozott létre. A változtatások, a túlzottan merev, központosított tervutasításos eszközök leépítését szolgáló kezdeményezések jobbára a VKP 1986. decemberi kongresszusa óta szaporodtak meg, de tény, hogy a módosítások sokszor helyi érvényűek és kísérleti jellegűek maradtak. Voltaképp ez év elején vált teljesebbé a gazdaságirányítási mechanizmus politikai-jogi átformálása, amikor Hanoiban közzétették a szocialista piacgazdaság kialakítására vonatkozó új rendeleteket. A törvénycsomag lényege: szakítás a korábbi, főleg a hadigazdálkodásra épülő elosztási és beszolgáltatási rendszerrel, s helyettük az áru- és pénzviszonyok fejlesztésének, a közgazdasági szabályozóknak, a vállalati önállóságnak és önelszámolásnak a megvalósítása. Megszűnt az állami támogatás automatizmusa, kiterjedtebbé vált a külkereskedelmi jogosultság, jelentősen könnyítették a külföldi tőke beáramlását, vegyesvállalatok alakítását. A rendelkezés-komplexumot néhány hét múlva újabb, ezúttal a magánszféra mozgásterét bővítő szabályozások követték. A minisztertanácsi intézkedés hosszú távra ismerte el, mi több, tette egyenrangúvá a magántermelés és -kereskedelem ágazatát, segítette számos kérdésben a vállalkozók dolgát. Önkritikus elemzések Végül az április közepén közzétett politikai bizottsági határozat kimondta: a népgazdaság legalapvetőbb szférájában, a mezőgazdaságban kell elkezdeni az irányítási rendszer megújítását. Dióhéjban összefoglalva: a lényeg itt is az árutermelő agrárgazdaság létrejöttének elősegítése, a közvetlen felső utasítások leépítése, az érdekeltség és az önelszámolás érvényesítése a beszolgáltatás erőltetése helyett. Kiemelt fejezet foglalkozik a kényszer-szö- vetkezetesités módszerének elvetésével. S hogy mindez miért kiemelkedően jelentős? A válaszhoz elég talán emlékeztetni arra, hogy az elmaradottság megannyi terhével küzdő délkelet-ázsiai államban a lakosság mintegy 85 százaléka még ma is a mezőgazdaságban dolgozik. Létfontosságú, sikerül-e irányváltásra, hatékonyságnövelésre, többlettermelésre késztetni e sokmillió embert, hiszen (az önkritikus elemzések ezt már rég nem hallgatják el) az országnak még ma is az élelmiszerellátás alapvető gondjaival kell megbirkóznia. S ha még csak ez lenne az egyetlen probléma! Ám a súlyos gondok sora hosszúra nyúlik: ezer százalék körül járó infláció, gyötrő munkanélküliség, nyomasztó demográfiai hullám, ami szorosan összefügg a foglalkoztatási nehézségekkel, elmaradott termelési viszonyok, nyersanyag- és energiahiány, irányítási hibák, korrupció, áruhiány és félresikerült pénzügyi reform - mindennek tükrében látszik igazán, mennyire megalapozott volt Nguyen Van Linh kijelentése. Igaz, a jogi formák megteremtése önmagában nem jelent még biztosítékot a megoldásra, a rendeletek kihirdetésétől hosszú út vezet az érezhető életszínvonal-javulásig. Mégis - mutatnak rá Hanoiban - a következetes reformintézkedések jelentik továbbra is az egyetlen igazi lehetőséget az előrelépésre. Újabb konfliktusforrás Sajnos, a belső gondokhoz jó néhány külső probléma is hozzájárul, ami korántsem könnyíti meg a vezetés dolgát. Közismert, milyen diplomáciai és pénzügyi terheket jelent Vietnam számára a kambodzsai jelenlét, így az is érthető, hogy Hanoi mindig is támogatta a Phnom Penh-i kormányzat törekvését a nemzeti megbékélésre. Ez év tavaszán, sajnos egy újabb konfliktusforrás került előtérbe: a Spratly-szigetek hovatartozása fölött Kínával folyó vita, ami áldozatokat követelő összecsapásokba is torkollott. Biztató jelenség viszont, hogy Vietnam - bár továbbra is elutasítja a pekingi területi igényeket - változatlanul a békés, tárgyalásos rendezésre törekszik. Hanoi számára a külső nyugalom éppoly fontos lenne, mint az időjárás ke- 9Ve SZEGŐ GÁBOR Árreform a csehszlovák mezőgazdaságban Aratás közben Santung tartományban Selyemhernyó-tenyészet Dien Quang falu termelőszövetkezetében
