Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

1988. szeptember 10.

2 NÉPÚJSÁG

Ezt hozta a hét a külpolitikában

A hét eseménykrónikája

Szombat: Véget érnek az utolsó sztrájkok Lengyelországban - Jan Eliason, az ENSZ főtitkárának megbízottja külön-külön újabb tárgyalást folytat Térik Aziz iraki és Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel - Pakisztán elutasítja azt az afgán javaslatot, hogy tartsanak négyhatalmú tárgyalásokat a Genfben kötött megállapodás végrehajtására;

Vasárnap: Lipcsében a hagyományos őszi vásár megnyitóján Erich Honecker a két német állam kapcsolatait méltatja - szovjet Baltikum több tengermelléki településén tízezrek tüntetnek a környezet védelméért - Budapesten és Bős-Nagymaros vízi erőmű építésének leállítását sürgető határozattal véget ér a duzzasztógátról rendezett nemzetközi konferencia - Miklós Imre államtitkár, a Magyar Egyházügyi Hivatal elnöke küldöttség élén Izraelbe utazik;

Hétfő: Teng Hsziao-ping Pekingben fogadja Gustáv Husák csehszlovák államfőt - Bécsben felújítják a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak konzultációját az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről - Moszkvában megkezdődik Jurij Csurbanov volt belügyminiszter-helyettes és nyolc társának pere;

Kedd: Ali Hamenei iráni államfő nem fogadja el Husszein Muszavi miniszterelnök egy nappal korában benyújtott lemondását - Irak általános amnesztiát hirdet a kurdok számára;

Szerda: Teng Hsziao-ping fogadja Frank Carlucci amerikai védelmi minisztert - Műszaki hiba miatt egy nap késéssel szerencsésen földet ér a Szojuz TM-5 űrhajó szovjet-afgán legénységgel - Milánóban nemzetközi konferencia kezdődik az emberi jogokról.

Csütörtök: Kétnapos hivatalos látogatásra Berlinbe érkezik Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Az első nap programjában szerepel megbeszélése Erich Honeckerrel, valamint a díszvacsora, amelyen mindkét vezető pohárköszöntőt mond - Reagan amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés idejére New Yorkba hívja az izraeli és az egyiptomi külügyminisztert - Párizsba érkezik Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár - Brazzaville-ben megállapodás születik arról, hogy a kubai csapatokat 30 hónap alatt vonják ki Angolából;

Péntek: Befejeződik Grósz Károly NDK-beli látogatása - Washingtonban bejelentik, hogy Shultz amerikai és Sevardnadze szovjet külügyminiszter szeptember 23-24-én találkozik az amerikai fővárosban.

A hét két kérdése

1. Mit hozott az aradi találkozó utáni második hét?

A román-magyar főtitkári találkozó méltán váltott ki nagy érdeklődést, és nemcsak a két szomszédos ország kapcsolatait megkülönböztetett figyelemmel kísérő Közép-Európában. A bőséges visszhangból annyi általánosítás kiemelhető, hogy világszerte méltányolták: legalábbis erőfeszítések történnek a feszültségek oldása érdekében. Mindamellett általánosnak mondható az a nézet is, hogy Arad inkább csak a kezdet, igaz, olyan kezdet, amelynek lehet biztató folytatása.

Nehezen volt illeszthető az óvatos bizakodásnak ebbe a hangulatába a Scintea vasárnapi cikke, amely támadást intézett a magyar sajtó ellen. A szerkesztőségi kommentár éles fordulat az aradi találkozó utáni román értékelésekhez képest - ezek ugyanis mindeddig nemigen mentek tovább a párbeszéd újrafelvételének méltatásánál. Most a Román KP lapja azzal vádolja az aradi találkozóról és általában véve a romániai helyzetről a magyar sajtóban megjelent tudósításokat, kommentárokat, hogy azok támadják Romániát, a román nép eredményeit s mindez nem szolgálja a két ország közötti együttműködést és jószomszédi viszonyt.

Hogy mennyire éles fordulatot jelent ez a cikk, azt tanúsítja: alig egy nappal korábban a Lumea című külpolitikai hetilap még nagyon is kedvezően értékelte az aradi találkozót. A Scintea vádjai szerint viszont a magyar sajtó tendenciózus cikkei mesterséges feszültséget idéznek elő. Mindezen túl a román lap azt „tanácsolja” a magyar újságíróknak, foglalkozzanak inkább országuk belső helyzetével. Ezzel kapcsolatban nem rejti véka alá, hogy román részről nem értenek egyet a magyar gazdasági reformmal.

A Scintea cikke nem maradt válasz nélkül: a hét közepén a Magyar Hírlap hasonló formában, szerkesztőségi cikkben elhárította a vádpontokat, s sajnálkozását kifejezve a cikk miatt, azt is leszögezte: annak hangneme ellenére még mindig reméli, hogy az aradi találkozó után kialakult bizakodó hangulat nem változik.

Kitért a sajtópolémiára az MSZMP szóvivője is, a Politikai Bizottság kedden megtartott ülése utáni tájékoztatóján. Kifejezte azt a reményét, hogy a két ország újságíró-küldöttségeinek cseréje nyomán sikerül majd a tényeket szembesíteni a tényekkel, s ennek helyét nem veszik át a két ország sajtója közötti publicisztikai csörték.

2. Változóban a chilei diktatúra jellege?

Politikai száműzöttek visszatérését engedélyezte a héten a chilei diktatúra vezetője, s az emigránsok egy része azonnal élt is a lehetőséggel. Isabel Allende, az 1973-as katonai puccs során meggyilkolt elnök leánya, Rolando Calderon, a Népi Egység kormányának minisztere, Eduardo Rojas, a chilei dolgozók szakszervezetének elnökhelyettese - akik a 15 évvel ezelőtti jobboldali fordulat idején kényszerültek elhagyni hazájukat - most hazatértek. Valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy aktívan részt kívánnak venni a Pinochet elleni politikai harcban.

Ugyancsak az elmúlt napok híre, hogy feloldották a szükségállapotot, s azt a rendeletét is, amely bírósági döntés nélkül lehetővé tette bárki kiutasítását, elhurcolását.

Fenti hírek magyarázatához hozzá tartozik, hogy Augusto Pinochet, a latinamerikai kontinens leghlrhedtebb diktátora eközben lázasan készül az október 5- re kihirdetett népszavazásra. Igennel vagy nemmel válaszolnak a voksolók arra a kérdésre, ő maradjon-e az ország élén. Ha a „nem” válaszok lesznek többségben, akkor 1989-ben igazi elnökválasztást tartanak, több jelölttel. Ez utóbbi lehetőséget az ellenzék már most szívesen látta volna, ám Pinochet mereven elzárkózott, s ebből nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy a legszívesebben, a következő, 1997-ig terjedő periódusbn is megtartaná posztját. Feltehető ugyanis, hogy ez a leegyszerűsített szavazás, ahol a választási lehetőség Pinochet megbízatásának méghosszabbításához képest a döntés elodázása, még mindig több esélyt biztosít a diktátor számára.

Politikai megfigyelők szerint mindamellett, ha a népszavazást korrekt feltételek mellett rendezik, a voksolókat nem félemlitik meg, az eredményt nem hamisítják meg, akkor aligha győzhet Pinochet. Tarthat ettől a tábornok is, és ezért igyekszik most kedvezőbb színben feltűnni, megcsillantani a demokrácia távlatát - nem beszélve arról, hogy nemzetközi vonatkozásban is előnyös lenne számára, ha az oly sokat követelt szabadságjogokat legalább részben vagy látszólag helyreállítaná.

Hogy mennyi az igazi remény a diktatúra változására, arra van némi utalás. A hét elején Santiagóban megtartott 300 ezres tömegtüntetést a rendőrség brutálisan szétverte; a kormányzó pedig haladéktalanul betiltott minden további megmozdulást a városközpontban.

Az október 5-i népszavazás nem lesz sétagalopp; a szövetségbe tömörült 16 ellenzéki pártot a látszatkedvezmények aligha tévesztik meg és nem valószínű, hogy lemondnak a szeptember végére, majd október 2-re meghirdetett tüntetésekről.

Grósz Károly befejezte berlini látogatását

(Folytatás az 1. oldalról.)- A tanácskozás azt tükrözte - állapította meg Németh Miklós -, hogy NDK- részről továbbra is a hagyományos együttműködési kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt. Készek bővíteni a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, a kooperációt, de nem szándékoznak vegyesvállalatokat létesíteni. Mint néhány felszólalásból kitetszett, az NDK-ban is láthatóan kezd előtérbe kerülni a piaci szempontok figyelembevétele. A korábbi évekhez képest nagymértékű légkörjavulásnak tekinthető, hogy egymás gazdaságirányítási rendszerét nem minősít- getjük, elismerjük egymás alapelveit, tiszteletben tartjuk egymás gyakorlatát. A két ország irányítási rendszere között immár két évtizede jelentős eltérések vannak, e különbségek azonban eddig sem hátráltatták az együttműködést, sőt, példás eredményeket értünk el. A tárgyalások és ez a találkozó minden bizonnyal elősegíti együttműködésünk további fejlődését - nyilatkozta az MSZMP KB titkára. A tanácskozás után Grósz Károly és kísérete a berlini városházát kereste fel, találkozott Erhard Krack főpolgármesterrel, majd városnézésen vett részt, megtekintette az újonnan helyreállított nikolai negyedet. Pénteken délután befejeződtek azok a hivatalos tárgyalások, amelyeket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára vendéglátójával, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével folytatott. Az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke magyarországi látogatásra hívta meg az NSZEP KB főtitkárát, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökét. A meghívást Erich Honecker köszönettel elfogadta.

A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának székházában megtartott megbeszélést követően közös

közleményt adtak ki. A tárgyalások után Grósz Károly nemzetközi sajtóértekezletet tartott a niederschönhauseni kastély konferenciatermében.

„Megelégedéssel mondhatom, hogy látogatásom megfelelt a várakozásnak" - mondotta a magyar pártvezetö az egybe- gyült újságíróknak. „Eredményes, hasznos eszmecserét folytattunk, jobban megismertük az NDK-beli tapasztalatokat, az itteni elképzeléseket a jövőről. Nagyra becsüljük a Német Demokratikus Köztársaságban elért eredményeket és tiszteletben tartjuk azt a gyakorlatot, amely megfelel a nemzeti adottságoknak. Annak is örülünk - ezt tárgyalásaink bizonyították -, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban megfelelő nyitottsággal, tárgyilagossággal figyelik a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját. Úgy éreztük, hogy útkeresésünket ro- konszenv kíséri. Őszinte megelégedéssel állapítottuk meg, hogy kétoldalú kapcsolataink fejlesztése előtt nincsenek sem politikai, sem gazdasági akadályok. Úgy ítéljük meg, hogy a két országban rendelkezésünkre álló szellemi műszaki kapacitás kihasználása az egyik legsürgősebb teendő...

Grósz Károly kiemelte Magyarország és az NDK külpolitikai törekvéseinek teljes összhangját, méltatta az NDK békekezdeményezéseit, és hangsúlyozta, hogy Magyarország is mindent megtesz az enyhülési folyamat erősítéséért.

A jelen lévő újságírók közül igen sokan választ vártak arra, hogy miként alakul Magyarország és Románia viszonya az aradi Grósz-Ceausescu találkozó után és sok kérdés hangzott el az erdélyi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban.

Grósz Károly elmondotta, hogy még Ceausescuval történt találkozója előtt levélben fordult az ENSZ-hez és ebben a

levélben állást foglalt a nemzeti kisebbségek jogainak világméretű érvényesítése mellett.

Az aradi találkozóról a következőket mondotta: „Ceausescu főtitkárral való találkozásunk eredményeit az élet fogja minősíteni, nem a szavak. Az ENSZ-nek küldött levelünk a találkozó előtt mentei”.

„Természetesen tájékoztattam Erich Honeckert romániai tapasztalataimról, amit ö köszönettel tudomásul vett.” Hozzáfűzte, nem ismeretes számára, hogy az NDK vezetőinek mi az álláspontja a Romániában élő 300 ezer fős német ajkú kisebbség helyzetéről.

A berlini főtitkári találkozón sort kerítettek a magyar gazdasági és politikai reform kérdéseinek mély elemzésére, hiszen az MSZMP mindig is kötelességének tartotta, hogy tájékoztassa elképzeléseiről és szándékairól a testvérpártokat. „Erich Honeckerrel egyetértésben azt a véleményt valljuk, hogy minden párt a hazai adottságoknak és körülményeknek megfelelően keresi a választ a felvetődött kérdésekre; a politika bírája csak az a társadalom lehet, amelyben a párt dolgozik. így tehát az eszmecsere és a beszélgetés kölcsönös tájékoztatás jellegét ölti - mondotta a főtitkár.

Kétnapos hivatalos, baráti látogatásának befejeztével Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hazautazott a Német Demokratikus Köztársaságból. A magyar pártvezető Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének meghívására tartózkodott két napig az NDK fővárosában.

A berlin-schönefeldi repülőtéren a magyar vezetőt katonai tiszteletadással búcsúztatták. Jelen volt Grósz Károly vendéglátója, Erich Honecker, valamint az NDK párt- és állami vezetésnek számos kiemelkedő személyisége.

Szakértői sajtótájékoztató a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről

A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium lehetővé tette, hogy megtekintse a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építését és tanulmányozza a terveket dr. Karádi Gábor egyetemi tanár, az Amerikai Egyesült Államok Wis- consini Állami Egyeteme Építőmérnöki Intézetének vezetője, a vízerőhasznosí- tás és a kis esésű folyami vízerőművek nemzetközi hírű szakértője. A látogatás első két napja után, pénteken dr. Karádi Gábor a minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján számolt be tapasztalatairól, és összegezte véleményét.

Elöljáróban elmondta, hogy 1951-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd a Vízügyi Tervező Vállalatnál dolgozott és innen hívták meg - a hatvanas években - a khartomi egyetem, onnan pedig a wisconsini egyetem tanszékvezető tanárának. Szakértőként a Szövetségi Energiaügyi Minisztérium tanácsadója, több nemzetközi vízgazdálkodási szervezet vezetőségének tagja, s vízügyi témákban számos kongresszus vitavezetője.

Dr. Karádi Gábor rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban is működnek környezetvédő társaságok, csoportok, s ezeknek fontos szerepük van abban, hogy felhívják a szakemberek figyelmét az építés miatt várható tényleges és vélt környezeti hatások problémáira. Az 1970-ben életbe lépett környezeti törvény pedig kimondja, hogy a létesítmények építési engedélyezési kérelméhez környezeti jelentést kell csatolni. Ám ezt megelőzőleg a környezetvédők véleményezik, s ennek alapján alakítják ki a szakértők a végleges jelentést, a egyúttal válaszolnak a bírálók felvetéseire, kételyeire is.

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer műszaki adatairól már korábban is értesült Karádi Gábor. A most kapott további információk szerint az a véleménye: meg kellene fontolni, hogy a vízlépcsőrendszert csak a villamosenergia-fogyasztási csúcsok rövidebb - néhány tízperces - szakaszaiban üzemeltessék, s ne egyfolytában hat órán át. Ezzel a megoldással ugyanis néhány centiméterre lehetne csökkenteni az erőművek működése miatt csaknem egy méterig kiterjedő vízingadozást a Dunán. így jobban megközelítik a folyó természetes vízszintválto- zásait.

Alapvető követelmény - ami a tervekben is szerepel - a vízlépcsőrendszer hatásterületén olyan környezetvédelmi és üzemeltetési észlelőhálózat, úgynevezett monitoring-rendszer kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy a megfigyelések alapján azonnali beavatkozással előzzék meg a káros hatásokat. Kijelentette, hogy a vízlépcsőrendszer műszaki tervei olyan rugalmas megoldásokat tesznek lehetővé, amelyekkel el lehet végezni menet közben a szükséges változtatásokat, és az esetleg előforduló káros hatások minimálisra csökkenhetők, vagy teljesen kiküszöbölhetők.

Dr. Karádi Gábor az újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy a bős-nagymarosi duzzasztóművek nem sorolhatók a nagy gátak kategóriájába, s a tározókban összegyűlt víz mennyisége is viszonylag kicsi. A nagy gátak mintegy tízszer akkorák, és ötvenszer-százszor annyi vizet tartanak fel, mint a nagymarosi vízlépcső. Ám a nagy gátak átszakadását sehol sem földrengések, hanem műszaki hibák okozták. Ezért nagyobb esélye van annak, hogy egy esetleges földrengés miatt a Gellérthegy a Dunába csússzon, mint a nagymarosi vízlépcső átszakadásának. A biztonság minimálisan tízszeresnek, de inkább százszorosnak mondható. Vitathatatlan azonban, hogy a Duna érintett szakaszán változik a vízminőség, s ennek mértékét, ökológiai hatását nem lehet pontosan előre kiszámítani. De az is kétségtelen, hogy a vízlépcsőrendszer nélkül is fokozódik a Duna és a talajvíz szennyeződése. Mindenképpen nagyon fontos, hogy a vízlépcső- rendszer energiatermelését a vízminőségi követelményeknek rendeljék alá. így szükség esetén átmenetileg le kell állítani az energiatermelést is, hogy a tározókból és a folyó medréből kellő erejű átöblítés- sel távolítsák el a káros lerakódásokat.

Ha romlanak az ,

nem kell félni a vezetőváltástól

Az MSZMP Bonyhád Városi Végrehajtó Bizottságának tegnap délelőtti ülésén a KB 1987. júliusi határozata alapján készült cselekvési program helyi végrehajtásáról, valamint a városi pártbizottságnak az országos pártértekezlet állásfoglalásából fakadó tennivalóiról tárgyaltak a testület tagjai. A több, mint négyórás vitákkal átszőtt eszmecserén részt vett Vá- radi László, a megyei pártbizottság tatkára is.

Elhangzott, hogy a gazdasági egységek vezetői közül annak idején többen is feleslegesnek ítélték, hogy saját kibontakoztatási programot készítsenek, s a szerkezetváltás szükségességével is egyetértettek ugyan, de úgy, hogy azt csak másoknak kell végrehajtaniuk, nekik nem. A párttagok körében sok kritika érte a vezetőket, s a vb-tagok egyetértettek abban, hogy ahol több éven keresztül eredménytelen a gazdálkodás, ott bátran le kell váltani a felelősöket.

Arról is vita alakult ki, hogy hívjanak-e össze városi pártértekezletet. A javaslat ellenzői szerint felesleges, mert a kongresszust megelőzően jövőre úgyis helyi pártértekezleteket kell tartani. A támogatók úgy vélik, hogy a fórumra szükség lenne, mert szélesítené a demokráciát és válaszolhatna olyan kérdésekre, amelyeket ha éveken keresztül halogatunk, megoldásuk nehezebb lesz. Egy megfogalmazás szerint: a fórumok összehívását feladatokhoz kell kötni, nem kitűzött határidőkhöz.

A testület végül úgy döntött, hogy nem tartja indokoltnak városi pártértekezlet összehívását, de ezt az alapszervezeti vélemények módosíthatják. A vb egyébként a tegnap tárgyalt vitaanyagot közreadja a párttagságnak.