Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

1988. szeptember 7. ^PÜJSÄG 5 Egy „régimódi” háziasszony Megjelent a Statisztikai Évkönyv Az idei termés a polcokon A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozá­sában megjelent a Statisztikai Évkönyv, amely a KSH adatai alapján több évtized­re visszatekintve mutatja be a hazánk tár­sadalmi és gazdasági szerkezetében, valamint a lakosság életkörülményeiben bekövetkezett változásokat. Az országnak - az évkönyv szerint ­1987. január elsején 10 621 100 lakosa volt, az előző évinél 18 900-zal kevesebb, a lélekszám 1981 óta csökken, akkor 10172800-n laktak hazánkban. Tavaly 125840 gyermek született, 2364-gyel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. így immár két éve folyamatosan csökken a születések száma az átmeneti emelkedés után. 1987-ben 1379 eset­ben kettős, 24 alkalommal hármas és egy ízben ötös ikrek születtek. Az új kis­mamák közül a legtöbben 20-24 éves korukban szültek. 1987-ben az előző évi 2346-ról 2192-re csökkent a 17 éven aluli anyák száma, viszont változatlanul csaknem ezren vállalkoztak a szülésre 40 és 50 éves koruk között. Ezer férfira 1073 nő jut, eggyel több, mint a megelőző évben, szemben a 18 évvel ezelőtti 1063-mal. Tovább emelke­dett a 60 évesnél idősebbek létszáma, 1986-hoz viszonyítva tavaly 11100-zal voltak többen. Ismét csökkent a községekben és nö­vekedett a városokban élők száma. 1988. január elsején a lakosság 19,8 százaléka a fővárosban, 39,4 százaléka a többi városban és 40,8 százaléka a köz­ségekben élt. Évről évre csökken a házasságköté­sek száma: tavaly 66082-en járultak az anyakönyvvezetők elé, 6532-vel keve­sebben, mint 1986-ban. A korábbi évek­ben lényegesen kisebb mértékben, évről évre átlagosan 1000-1500-zal csökkent a házasságkötések száma. S bár a válá­sok száma is csökkent hosszú idő után először az elmúlt esztendőben, a mérleg még mindig igen kedvezőtlen, 28783- mal több a megszűnt, mint a megkötött házasságok száma. Hazánkban 1987-ben 57 200 lakás épült, 12228-cal kevesebb, mint 1986- ban. 14187 lakás megszűnt, 231-gyei több, mint a megelőző esztendőben. Az 1987-ben épült új otthonok 55,8 százaléka három, vagy többszobás, az egyszobások aránya 7,3 százalék. Az el­térések az előző évi aránytól: kevesebb volt az egyszobás, több a nagyméretű la­kás. Ugyanakkor tavaly a kétszobás la­kásokból lényegesen több épült, mint egy évvel korábban. Az idén január else­jén még mindig 170 514 lakásigénylést tartottak nyilván. Tavaly 95000 lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 35 ezret pedig a közcsatorna-hálózatba. A gázt 102 ezer, a távfűtést pedig több mint 17 000 lakás­ba vezették be. Az elmúlt esztendőben 19169 vállalati gazdasági munkaközösség létezett az országban, számuk valamelyest csök­kent a megelőző évhez képest. A foglal­koztatottak száma szintén kevesebb lett; összesen 252100-an tagjai a munkakö­zösségeknek. A magánszemélyek közül eddig összesen 11 164-en alapítottak gazdasági munkaközösséget, s ezekben a gmk-ban 74 522-en dolgoznak. Szem­ben a vállalati munkaközösségek szá­mának és az ott tevékenykedőklétszá- mának csökkenésével, a magánalapítá­sú közösségek, és az ott dolgozók száma emelkedett az elmúlt esztendőben. A kórházi ágyak száma 104 581,1200- zal több, mint az előző évben. Az ország 148 kórházában 12724 orvos dolgozik, számuk egy év alatt 270-nel csökkent. Ugyanakkor az ápolószemélyzet létszá­ma valamelyest gyarapodott. Némileg csökkent tavaly a táppénzes betegek száma. A keresők közül naponta átlagosan 256000-en voltak betegállo­mányban, az 1986-os 270 000-rel szem­ben. Az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma 16,2 volt, míg az előző év­ben 17. Ismét több az alkoholista: szá­mukat 1986-ban 448 000-re, tavaly már 489 000-re becsülték. Az utóbbiak közül az elmúlt évben 71 143 beteget tartottak nyilván a gondozóintézetekben. A kiadók tavaly 7804-féle könyvet ad­tak ki, kevesebbet, mint egy évvel koráb­ban. A mozik 204 játékfilmet mutattak be, 11 -gyei többet, mint az előző évben. A fil­meket viszont a megelőző évinél 12 mil­lióval kevesebben, összesen 56 millióan tekintették meg. Az ország 41 színházában 13082 előadást tartottak, többet, mint 1987- ben. Az előadásokra 5 868 000-en voltak kiváncsiak, az egy évvel korábbinál ke­vesebben. A hanglemezforgalom vala­melyest csökkent, 6,7 millió lemez talált vevőre, míg a műsoros kazetták forgalma tovább növekedett, ezekből 4 milliót meghaladó mennyiséget adtak el. (MTI) Ha találós kér­désként kellene megfogalmazni, hogy miről is akarok írni - gondoltam a szekszárdi Remete utcán felfelé bandu­kolva -, akkor a kö­vetkezőket mond­hatnám. Mi az, amit nagyanyáink is csi­náltak, mi az, amiről anyáink munkába állásuk miatt jósze­rivel leszoktak, és mi az, amiremi, a lá­nyaik, menyeik nemcsak hobbiból, hanem gazdasági kényszerűségből is lassan-lassan visz- szaszokunk? Nos, nem tudom, kitalálták-e, de a befőzésről van szó... Igaz, hogy egy kicsit másként, egy kicsit korszerűbben, gyorsabban, de éppúgy a téli napokra gondolva, mint ré­gen. * A meredek dombra kúszó társasház utolsó lakásának ajtaja előtt petúniák pompáznak. A nagy szoba erkélyét cse­resznyefák árnyékolják. A ház mögötti hatalmas kertben nyílegyenes sorokban piroslik a fűszerpaprika, sárgul a szőlő. Hátul, lomboktól takarva fehér tollú tyú­kok kapirgálnak. A ház földszintjén tágas, szobának is beillő kamra, két mélyhűtővel. Szemben az ajtóval szemet gyönyörködtető a pol­cokon katonás rendben sorakozó befőt­tek, lekvárok, ivólék, savanyúságok lát­ványa.- Négyszáztíz üveggel raktam el az idén, vasárnap számoltam össze, amikor befejeztem a befőzést -, mondja a há­ziasszony, Ihos Ferencné. - Eleinte, ami­kor beköltöztünk, gondoltuk, hogy mi­csoda hülyeség ez a nagy spájz, most meg lassan kinőjük. Azt főzzük be, amit megtermelünk. Amikor ez a négyszáz négyszögöl kert a gyümölcsössel termő­re fordult, akkor mondta az uram, hogy el kellene rakni belőle télire. Nem nagyon lelkesedtem eleinte az ötletért, mert nem szeretem azokat a cukros, szaliciles ha­gyományos befőtteket. De aztán kezem­be akadt ez a könyv - mutatja a szlovák szerző, Jaroslav Balastik 1971-ben ki­adott „A gyümölcs, zöldség hús és tojás házi tartósítása” című könyvét. - Ebben aztán olvastam, hogy kevés cukorral, vegyszer nélkül is lehet tartósítani a gyü­mölcsöket, ha csirátlanítjuk megfelelő hőfokon. Kinn jártunk közben az NDK- ban. Ott már akkor kapható volt az üveg tetejű befőzőüveg és a gyümölcsléle­párló edény, amivel tartósítószertől men­tes, természetes ivóiét lehet készíteni a túlérett gyümölcsökből, amiket egyéb­ként kidobnánk. Kipróbáltam mindent, a könyv leírása szerint. Bevált, azóta is csinálort). Persze, de mikor? Hogy van ideje a napi munka, a ház rendben tartása, a család - férj, egy felnőtt és egy ser­dülő fiú ellátása -, a kert mintaszerű megművelése mel­lett minderre?-me­rül fel óhatatlanul a kérdés. A válasz, hazánkban egyelő­re még nem jellem­ző, de kézenfekvő.- Kezdetben két­személyes vállalko­zás volt a kert meg­művelése - folytatja az ápolt, csinos asz- szony a férjem­mel együtt csinál­tuk. De aztán egyre jobban fájt a dere­ka, csigolyakopást állapított meg az orvos, nem szabad sokat hajolgatnia. Azóta ő csak per­metez - nem visszük túlzásba, csak akkor csinálja, ha nagyon muszáj, mert félünk a vegyszerektől -, minden egyéb munkát én csinálok a gyerekek segítsé­gével. Ezt persze nem győzném a nyolc­órai munka mellett, így négyórás állást vállaltam, ezzel a család és a munkahely teljes egyensúlyban van. Az egész csalá­dot, egész évre ellátja a kert zöldséggel, gyümölccsel. Pénzt nem kell adni érte, csak a mun­kát. A kétszintes ház konyhájának ablakán besüt a nap. A táncoló sugarak elcsúsznak a ra­gyogó tiszta kövön. Az asztalon letakarva aranygaluska, kókuszszelet, gyümölcs. Fáncsi, a cir­mos cica bundáját nyalogatva mosak- szik az ajtó előtt. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Vagonok vándorúton Nemzetközi tejgazdasági konferencia lesz Magyarországon- Szeptember T2. és 16. között tartják Budapesten a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség (IDF) 72. ülésszakát. A Duna Intercontinental Szállóban sorra kerülő rendezvényen 45 ország csaknem 600 tejipari szakembere, tudósa, kutatója vesz részt. Az 1903-ban létrejött, brüsszeli szék­helyű szövetségnek 32 ország a tagja, köztük hazánk is, amely az alapításban is részt vett. Az IDF tevékenységének célja: a tejgazdaságban világszerte jelentkező különféle műszaki és gazdasági kérdé­sek tudományos feldolgozása, megoldá­sa nemzetközi összefogással. Kiadvá­nyaiban rendszeresen közzéteszi a szakterület legújabb kutatási eredmé­nyeit, elősegítve a tejfeldolgozás és a tej­termékgyártás technológiáinak kialakí­tását az egyes oszágokban. A szövetség hat szakbizottságának és mintegy 100 szakértő csoportjának tagjai az évenként rendezett nemzetközi ülésszakok között folyamatosan, levelezés útján szereznek információt a tagországoktól a legidő­szerűbb szakmai kérdésekről. Az idei ülésszak szekcióülésein ki­emelt témaként tárgyalják a tej- és a tej­termékek szerepét az egészséges táp­lálkozásban. Részletesen elemzik a mi­nőségjavítás, a minőségmegőrzés új módszereinek széles körű bevezetését, az új energiatakarékos gyártási eljáráso­kat, valamint a tejipari melléktermékek jobb hasznosítását. A magyar tejipar munkájának nemzetközi elismerését je­lenti, hogy a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség legrangosabb rendezvényé­nek az idén hazánk a házigazdája. A szakértők figyelmét felkeltette, hogy tej­termelésünk 10 év alatt 26 százalékkal nőtt, a tejtermékfogyasztás pedig 39 szá­zalékkal emelkedett. Az európai rangsorban tisztes helyet jelent, hogy nálunk az egy lakosra jutó évi tejfogyasztás megközelítette a 200 litert. Ezt a rekordot tavaly értük el. Az őszi csúcsforgalom hagyományos a vasút életében. Nem személyszállítási, hanem nyersanyag- és árutovábbítási feladatok sokszorozzák meg ilyenkor a vasutasok gondjait. De hogyan is jut el egy-egy vagon az ország egyik pontjáról a másikra? Tegyük fel, hogy Miskolc felől befut egy szerelvény a budapesti Rákosrende­ző pályaudvarra. A sok tucat vagonon akár sok tucat cím is lehet. Szét kell kapcsolni tehát a vagonokat, az ország más részéből érkezőkkel csoportosítván, hogy az azonos irányba tartók egy-egy szerelvénybe kerüljenek. Ráadásul az sem mindegy, hogy a végcél felé irányí­tott szerelvények elejére vagy végére kerül-e a vagon, mert figyelembe kell venni, hogy mikor kapcsolják le a kocsi­kat a szerelvényről. Ennek érdekében a legtávolabbi célra irányított vagont a mozdony mögé kell kötni. A rendező-pályaudvarokra beérkező vonatokról előbb a mozdonyt kapcsolják le. A béna szerelvényeket különleges mozdonyok alacsony emelkedőre - guri- tódombra - tolják. Itt szétkapcsolják a kocsikat, és külön- külön meglökik őket. A vagon vagy vagoncsoport megindul, legurul a dombról, s besorol arra a sín­párra, amelyen a megfelelő célba tartó új szerelvény készült. Ha nem megfelelő erővel lökik meg a vonatot, a vagon nem éri el a szerelvényt, ha túlságosan, akár a kisiklás veszélye is fenyegetne, ha nem állna készenlétben a vagonok lefékezé­sének veszélyes munkáját végző sze­mély, a sarus. A legkorszerűbb rendező-pályaudva­rok munkáját ma már számítógépek ve­zérlik. Számítógépek egész csoportjá­nak kell összehangoltan dolgoznia. A gé­pek adatokat szolgáltatnak az érkező szerelvények hosszáról, a kocsik számá­ról, tartalmáról, súlyáról, méreteiről, úti­céljukról. Ezekre az adatokra azért van szükség, hogy mire innen is, onnan is megér­keznek a vonatok, már biztosított helyük legyen a rendező-pályaudvaron, majd a sínek mellé épített számláló szerkezetek gondoskodnak arról, hogy a megfelelő vagon a megfelelő sínpárra jusson. Pénteken nem történt semmi Kozma Pista bátyám szeme könnybe lábad.- Az idén is úgy járnak a napok mint ötven évvel ezelőtt. Szeptember hetedikén akkor is szerda volt. Akkor volt az esküvőnk. Akkor még szerdán tartották a decsiek a lakodalmat. Dél­előtt tíz órakor volt az esküvő, délután meg az ebéd. Mi volt az ebéd? Húsleves, marhapörkölt, sült hú­sok meg süteményük.- Pörgessük visszafelé az időt. Amit elmondtál az volt szerdán, mi volt kedden?- Keddön? A készítő. Gyüttek az asszonyok. Keszkenyőbe hozták a lisztöt, üveg bort. Kiflivel mög zsöm­lével kínálták a vendégöket. Keddön má’ möggyüttek a zenészük is. A há­tai purgelok voltak nálunk, meg a de­csiek. A Benéék.- Nézzük a hétfőt.- Hétfün?- Azt majd én mondom, mert én a te lakodalmadban fönnforgó voltam - veszi át a szót Bogár Sándor. - Ak­kor csináltuk meg a sátrat. A Tomori- tól hoztuk el a nagy cirádét. Hány vendég volt azt nem tudom, de ki lő­het számítani, mert százhatvan ház volt hivatalos. Hétfőn márt mönt a hí- vogatás. Vágták a tyúkokat.- És vasárnap?- Már akkor is hívogattak. Tizönöt vőfély volt.- Szombaton?- Szombaton? Nem volt akkor semmi se.- Na és pénteken?- Péntökön? Akkor végképp nem volt semmi.- Tényleg, végképp nem volt sem­mi. Hacsak annyi nem, hogy azorfa napon születtem én. czakó RU1 Az egyik nyugatnémet számítógépes irányítású rendező-pályaudvar automati­kus vonatfékező berendezése, amely a nagy lendülettel érkező vagonokat „megszelídíti”.

Next

/
Thumbnails
Contents