Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

1988. szeptember 7. KÉPÚJSÁG 3 Több munkát okoz a papírhiány Egytől hat példányos telextekercseket tudnak előállítani az idén januárban üzembe helyezett olasz gépen. A gépnél Mikolics Tibor gépmester. Az országos papírhiány a Pát­ria Nyomda Dombóvári Gyár­egységét is sújtja.- A folyamatos termelés a leg­jobb munkaszervezés mellett is akadozik - tájékoztatott a gyár­egység igazgatója, Somogyi Kálmán. - Egyes papírfajták hiá­nya miatt többször kell egy mun­kát kézbe venni, a gépből ki­emelni, félretenni. Ez olykor fél- egy műszakos kiesést is okoz­hat egy-egy gépnél, nem beszél­ve az áru sérülésének veszélyé­ről. Azzal, hogy nem tudunk üte­mesen termelni, még hosszabbá vált a tőkés import megtérülésé­nek ideje. A papír hiánya arra is ösztönzi a vállalatot, hogyha van, akkor a pillanatnyi anyagigényénél töb­bet vegyen, ami aztán növeli a raktárkészletet... fké A papírhegyként tornyosuló, félkész nyomtatványokat is papír hiánya miatt nem tudták befejezni Új magyar-svájci vegyesvállalat Új magyar-svájci vegyesvállalat alapí­tó okmányát irták alá a svájci Christ cég, a Vízgépészeti Vállalat, a Nikex, valamint a Huniversal Külkereskedelmi Vállalatok képviselői. A Ministil Hungary Kft-t 11,5 millió forintos alaptőkével hozzák létre, amelyből a Vízgépészeti Vállalat 34,5 százalékkal, a svájci Christ cég 33 száza­lékkal, a Huniversal 19,5 százalkékkal, és a Nikex 13 százalékkal részesedik. Az új cég ioncserélő patronokat fog gyártani nagy tisztaságú víz előállítására. Ezeket a patronokat kórházak, gyógy­szertárak, kozmetikai üzemek, laborató­riumok, valamint a mikroelektronikai ipar használja. A vegyesvállalat Budaörsön a Vízgépészeti Vállalatnál rendezi be üzemét. Az új termelőegységeken, ame­lyeket részben a Vízgépészeti Vállalat, részben a Christ cég szállít, a svájci válla­lat által biztosított Ministil-technológia alapján kezdődik meg a gyártás. A rész­leges termelés várhatóan még az idén, a teljes üzem pedig 1989 első negyedévé­ben indul meg. A tervek szerint jövőre 15 millió forint értékben állítanak elő ioncserélő patro­nokat. Ebből a belföldi piacra mintegy másfél millió forint értékű jut, a többit ex­portálják. Az értékesítésről a Nikex, illetve a sváj­ci cég gondoskodik. Visszhang Válasz és viszontválasz vízlépcsóugyben A. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Budapest, Kossuth Lajos tér 1/3. H-1055 Hungary Tisztelt Einöki Tanács! Mi alulírottak a következő kérelemmel fordulunk az Elnöki Tanácshoz: __ ^vfivela BŐs-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (BÍ 3 milliárd forintos (egy billió dolláros) alapberuházása ayéb égetően szükséges beruházásoktól vonná el a tőkén, lemzcti adósságállomány további növelésével lehetne biz­N YILATKO ZAT a gyakorla — Mivel parti szűré; részét szol] — Mivei lométernyi — Mivel révén meg matosan pi kunk, melj — Mivel mélyülés Részlet az Elnöki Tanácshoz eljuttatott nyilatkozatból A Népújság 1988. augusztus 4-i szá­mában Szepesi László tollából, „Viziblöf- fök” cím alatt valótlanságokat tartalmazó, s személyemet sértő írás jelent meg. Erre kívánok az alábbiakban válaszolni: Mivel. Szepesi László úgy tájékoztatta lapjuk Őlvasóit, hogy a bős-nagymarosi vízgátrendszer veszélyeit ismertető elő­adásom „hemzsegett a melléfogásoktól, hangzatos blöfföktől, rossz adatok hamis kombinációitól”, s igy az olvasó kétség­be vonhatta felkészültségemet, elször ta­lán szakmai hátteremet szeretném is­mertetni: Tizennégy angol nyelvű műszaki köny­vem jelent meg eddig. Ezek közül meg­említem a Környezetvédelmi mérnökök kézikönyvének (Environmental Engi­neers’ Handbook) három kötetét, me­lyeknek címei és lapszámai a követke­zően A vizek szennyeződése (Water Pol­lution) 2.018. lapon, A levegő szennyező­désé (Air Pollution) 1.340. lapon és A szárazföld szennyeződése (Land Pollu­tion) 1.130. lapon. A Yale Egyetemen „folyamat-szabályozást” tanítok. Ez vi­szonylag új szakma, melynek fő feladata, hogy összhangba hozza a tradicionális szakterületek egymással ellenkező szempontjait, s alárendelje azokat az ille­tő folyamat „optimalizálásának”. A dunai vízgát 17 szakterületet érint. Ezek közül a vízügyisek csoportja csak egyet képvi­sel. Ideje lenne a szakbarbárok ideoló­giailag szentesített uralmát felcserélni egy harmonikusabb és optimalizáltabb tervezési módszerrel. Szepesi Lászlónak négy oka volt arra, hogy előadásomat hamis adatokra ala- pozottnak nevezze. Ezekre a konkrét érevkre itt kivétel nélkül válaszolni kívá­nok: 1. Összekevertem a milliárdot a billió­val. - állítja Szepesi. Ugyanazokat a vetí­tett képeket használom magyar és angol nyelvű előadásokra. Az angol nyelvű in­formáció a lap bal, a magyar nyelvű a lap jobb oldalán szerepel. Mellékelem elő­adásom 6-ik lapját, melyre riporterük rosszindulatú megjegyezése vonatkozik. Mint látható, az angol nyelvű szövegben „billió” a magyar nyelvűben „milliárd” szerepel. Tehát Szepesi állítása nem felel meg a valóságnak. 2. Másodszor, Szppesi azt állítja, hogy a paksi erőmű hűtővízproblémáját ok és megalapozottság nélkül hoztam fel. Ez sem igaz! A Magyar Nemzet 1988. au-, gusztus elsejei számában Simon Péter, a paksi erőmű üzemviteli igazgatója szerint a Duna vízhozama 6-700 köbméter má­sodpercenként és ebből 220-230 köb­méterre lesz szükség az atomerőmű hű­tésénél. Ezek után Simon szó szerint a következőket válaszolja: ...de a napi in­g adozásokról - melyek várhatóak - nin­csenek adataink." Most talán már érthe­tő, hogy miért tartom Szepesi „nem egy professzornak, de mindenkinek kell tud­ni” mondatát, enyhén szólva... elhamar­kodottnak. 3. Szepesi azt állítja, hogy hangzatos blöff, hogy Bősnél a Duna vize 10-12 emelet magasból zuhan alá. A számok hál’lstennek makacsok, igy könnyű a dolgom: a vizet 18 méterre duzzasztják, az alcsatornát 5 méterre mélyítik, így a víz esése 23 méter. így ez vagy 10 darab 230 centiméter magas emeletnek, vagy 12 darab 192 centisnek felel meg. Állítá­somat fenntartom: Nem növeli a bizton­ságosságot, ha többszáz millió köbméter vizet ilyen magasra feltornyosítunk. 4. Szepesi negyedik konkrét érve az, hogy a megszűnő „öreg” Duna és az üzemcsatorna közé kerülő három falu jö­vőjét veszélyeztetve látom. Ez végre szentigaz! Amit itt Szepesi elhallgat olva­sói elől, az az, hogy e falvakon kívül a 6 méteres talajvízcsökkenés miatt veszé­lyeztetve látom Csallóköz épületeit, ivóvi­zét, erdőit, egész mezőgazdasági életfor­máját, s azt sem tartom elképzelhetetlen­nek, hogy idővel a bősi áramforrásra ipart, s az iparhoz munkaerőt telepítse­nek. Végül figyelmeztetni szeretném ri­porterüket, hogy hiába támadja a Perczel Károlyokat, Tóth Jánosokat, Vargha Já­nosokat, Sólyom Lászlókat, Hábel Györ­gyöket (nevezve őket „megsértett, fél­reállt vagy félreállított szakembereknek), attól a vízgát még nem lesz jó! Magyaror­szágon minden egyes előadásomat az­zal kezdtem és azzal zártam, hogy tudni szeretném: „Miért jó ez nekünk?” Erre a kérdésre az önök riporterének is csak fülsüketítő hallgatás a válasza. Márpedig a Népújság olvasóit elsősorban nem az érdekli, hogy milyen ember ez a Lipták Béla, hanem az, hogy veszélyben van-e a Duna, s a maradék kis haza. LIPTÁK BÉLA * Lipták professzor úgy érezte, szemé­lyét sértettem, szakismeretét vontam két­ségbe írásommal. Ez egyáltalán nem állt szándékomban, miként az sem, hogy ál­lást foglaljak Bős-Nagymaros ügyében. Mert - írásomban is kifejtettem - annak ellenére, hogy az építkezésnek mind a magyarországi, mind a csehszlovákiai oldalát végigjártam, és áttanulmányoz­tam rengeteg ezzel kapcsolatos szakvé­leményt és nem szak-véleményt, meggyőződésem, ismereteim messze nem elegendőek ahhoz, hoy állást foglal­hassak, hogy felelősen mérlegeljem, a vízlépcsőrendszer eredményezte hasz­nok illetve okozta károk serpenyőbe he­lyezésekor melyik esetben lenne kedve­zőbb a kép: ha az építkezést folytatják, avagy, ha azonnal leállítják. Nekem csupán Lipták professzor har­cos kiállása nem tetszett, mert meggyő­ződésem, ez nem alapozódik elegendő tárgyi ismeretre. Ő is, miként még oly so­kan, eldöntötték, ez nekik nem tetszik, s „most álláspontjuk megerősítéséhez gyűjtik és terjesztik a csupán e célt szol­gáló - így eleve nem objektiv - adatokat. Ez zavart engem, az Újságíró Szövetség székházában megtartott előadását hall­gatva, mikor is mondandóját sűrűn tarkí­tották pontatlan, téves adatok. A Yale egyetem professzora most kifo­gásait pontokba gyűjtötte. Én is így cso­portosítom megjegyezéseimet. 1. Összekeverte a milliárdot a billióval. Sajnos, ez tény. Viszont nem a hatodik ol­dal vetítésekor, miként írja, hanem előbb, mint azt ott a helyszínen neki is elmond­tam. Mégpedig abban a „Nyilatkozat”- ban, amit a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsához juttattak el, s aminek egy-egy másolatát az előadás előtt mi is megkaptuk. Ebből egy részt itt is láthat az olvasó, melyből egyértelmű, ők az 54 milliárd forintot egybillió dollárnak szá­mítják, valójában viszont - sajnos - ez csak egymilliárd, vagyis annak ezredré­sze. De előadásának magnófelvételét hallgatva találtam még számos hasonló hibát. Például, azt mondta, a víztározóba napi 5,6 milliárd köbméter lebegő horda­lék kerül. Ezt pontosította a professzor úr által meghívott, s az előadásához felkért egyik hozzászóló, Perczel Károly, aki 5,6 milliót mondott, már nem milliárdot - és, hogy ez a mennyiség nem egy nap alatt, hanem egy teljes év alatt kerül oda. 2. A Paksi Atomerőmű hűtővize. Pro­fesszor úr ezzel kapcsolatos felvetésem igazát cáfoló okfejtését azért furcsállom, mert soraiból azt veszem ki: a Magyar Nemzet augusztus 1-jén megjelent cik­kére alapozta kijelentését. Csakhogy ő az előadását július közepén tartotta meg, bő két héttel a cikk megjelenése előtt. És a cikkben sem az szerepel, hogy nem lesz az erőműnek hűtővize, hanem, hogy a vízhozam ingadozásáról a PAV igazga­tójának nincsenek adatai. 3. Az emelet magassága. Professzor úr szó szerint a következőket mondta: „Itt a víz magassága tizennyolc méter, ez kö­rülbelül tíz-tizenkét emelet. A bősi turbi­nákból a víz ugye lezuhan összesen hu­szonhárom métert, hát ez még több...” Az elhangzottak szerint tehát mégsem 23-at, hanem 18-at kell osztani 12-vel, ami másfél méter, s egy emeletnek, ha a födém magasságát nem is vonjuk le be­lőle, ez akkor is kevés. 4. Itt most azt írja Lipták professzor úr, hogy három falu jövőjét veszélyeztetve látja. Akkor, ott azt mondta „Szó van arról, hogy kitelepítenek három falut, négyezer lakossal...” Amit pedig „elhallgattam”, a talajvíz szintjének csökkenése, számomra olyan adat, amit nem tudok elfogadni. Ugyanis közismert, hogy terveznek megoldásokat a talajvizszint csökkenésének kompen­zálására, s hogy mi lesz végül, azt csu­pán a gyakorlat mutathatja meg. Professzor úr levelében igy fogalmaz: Ideje lenne a szakbarbárok ideológiailag szentesített uralmát felcserélni...” amit úgy értelmezek, hogy helyteleníti a „víz­ügyesek csoportjának” a vízműrendszer melletti kiállását. Akkor pedig miért rója fel nekem hibaként, hogy hasonló mó­don nem tartom helyesnek, ha profesz- szor úr perdöntő érvnek tekinti a vízlép­cső ellenzőinek kijelentéseit? Az tény, hogy ebből a vitából az elmúlt években a nyilvánosságot kizárták. Ez azóta szerencsére megváltozott. De helytelenítem, ha egy polémia nem tisz­tességes keretek között folyik. Ha van­nak, akik pontatlan adatok igazként fel­tüntetésével befolyásolják a speciális tu­dományokban járatlan átlagembert. Azt pedig méginkább helytelenítem, ha nem az értelemre, hanem az érzelemre hatva manipulálják a gyanútlan olvasót. Pél­dául vizierőmű építésével kapcsolatos vi­táról szóló levelet azzal a kérdéssel fejez­nek be, hogy „veszélyben van-e a Duna, s a maradék kis haza?” És még annyit: professzor úr az óceánon túlról küldte ezt a levelet. Ő ott él, onnan né­zi, sőt, mi több, úgy tűnik igyekszik vezé­nyelni, hogy mi itt hogyan éljünk. Nem titok, szükségünk van az onnan jövő segítségre is. De kétlem, hogy segítség, ha turistaboj­kottot szervez ellenünk. Tizennégy angol nyelvű műszaki könyvét sokkal szíveseb­ben olvasnák itt, s az azokban szereplő sok-sok tudás, tapasztalat biztosan többet segíthet a Bős- Nagymarost tervezőknek, építőknek. SZEPESI LÁSZLÓ HUNGARY'S COSTS AND INVESTMENTS Magyarország Költségéi (For it's share of 1800 GWH in 2016) (Amiért 1800 GWH-t kap 2015 után) r NAGYMAROS 1 SCHILLINGS ALONE COSTS 9 BILLION (Ref#1) = $ 0.81 BILLION Nagymaros költségeire kért állami V garancia 9 milliárd schilling (//1)= 1 NAGYMAROS IS 28% OF HUNGARY'S TOTAL COSTS FOR THE GNV (Ref//2) Nagymaros a magyar 'összköltség 28%-át jelenti (#2). így a teljes magyar Lipták professzor előadásának egyik adata a 6. oldalról Számítógépes nyomtatványt készít angol exportra ofszet technikával Kubik Gábor gépmester

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents