Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

1988. szeptember 30. TrtÉPÜJSÁG 3 Másképp A Téka-üzletekből ismert színek és formák „Megvalósíthatatlan, hogy a párt kivonuljon a gazdaságból” Túlélni az idei esztendőt, s közben óvatosan készülni a jövőre is. Anyagot ren­delni, vevővel tárgyalni, létszámot tervezni - miközben az árak, a bérek, az adózás, a támogatás és az elvonás mind-mind bizonytalansági tényezőként jelentkezik. Mi lesz 1989-ben? Aligha van gazdasági vezető, akit ne foglalkoztatna ez a kérdés. S ami a vállalatok, szövetkezetek számára gond, az gond kell, hogy legyen a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályán is. Ezenfelül itt talán inkább jelentkezik még egy kérdés, mint másutt. Mi lehet a jövőben a párt szerepe gazda­sági téren? Pál István, a gazdaságpolitikai osztály vezetőjének helyettese mondta el erről a véleményét. „A gazdasági reform továbbvitelének szükségességével - ezen belül a vállala­tok mozgásterének a bővítésével, a szerkezetváltáshoz és műszaki fejlesztéshez elengedhetetten forrásnak a vállalatnál hagyásával, a gazdaság liberalizálásával, jól áttekinthető szabályozók kialakításával, a tulajdon hatékony működtetési for­máinak megteremtésével, a szocialista piacgazdaság létrehozásával - mindenki egyért. Csak éppen a mikéntben vannak jelentős nézetkülönbségek. Ugyanígy megoszlanak a vélemények afelől, hogy az említett feladatok megoldásában - azaz a gazdasági kibontakozásban - mi legyen a párt szerepe. Szélsőséges nézetnek és megvalósíthatatlannak tartom, hogy a párt vonuljon ki a gazdaságból. A világon mindenütt az a gyakorlat, hogy a vezető pártnak van gazdaságfejlesztési stratégiája és dolgozik annak megvalósításán. A gazdasági kérdéseknek lehet politikai vetülete is, nem mondhat le a párt arról, hogy részt ve­gyen ezek megválaszolásában. Lényegesen változnia kell azonban egy dolog­nak. Nem beleszólni, kinyilatkoztatni, közvetlenül beavatkozni kell a gazdaságba, hanem az érdekek összetettségét tudomásul véve, a gazdasági érdekeket tiszte­letben tartva kell dolgoznunk. A változó feladathoz talán kevesebb eszköz áll a rendelkezésünkre, mint eddig. Továbbra is lehetőségünk lesz viszont a szemlélet- és tudatformálásra. Transz- missziós szerepet tölthetünk be a gazdaságirányítás és a vállalatok, alapszerve­zetek között. Lehetünk egyfajta jelzőrendszer, ami az intézkedések hatásait föl­méri, a változásokra reagál. Módosulva ugyan, de megmarad az úgynevezett ká­derhatáskörünk. Politikai támogatást kell adnunk azoknak a vezetőknek, akik - például innovatív szemléletükkel - hatékonyan tesznek a gazdaság fejleszté­séért. Fontosnak tartjuk kiemelni, láttatni a pozitívumokat is, többek között a sajtó útján, mert ma esetenként a tömegkommunikációban a „minden rossz” szemlélet érezhető. Igyekszünk felnőttnek tekinteni a vállalatokat, és nem szólunk bele gazdálkodá­sukba. De ha egy gazdálkodó szervezetnél nem valósítják meg például a szüksé­ges szerkezetváltást, és ettől romlik a működésük színvonala s vele a dolgozók hangulata, életkörülményei is, akkor az már politikai kérdés, ami ránk is tartozik. Ha valóban kiépül a szocialista piacgazdaság, akkor lesznek annak olyan ter­mészetes velejárói is, minta a dekonjunktúra, a válságjelenségek, a vagyoni egyenlőtlenség. Ezek kezelésében, megyarázatában is nagy szerepet kell vállalni a politikának. Meg kell próbálnunk jobban előrelátni, a gazdasági folyamatok hatásait alaposabban elemezni, megfelelő érvekkel fölkészülve meggyőzni vitapartne­reinket. Vonatkozik ez a helyi apparátusokban, az alapszervezetekben dolgozók­ra egyaránt. Egész politikai munkánkat a nyíltság, a nyilvánosság kell, hogy jelle­mezze, ahol a döntésekben az érvek súlya játssza a főszerepet.”-ri­Őszi marketingbörze- Október 4. és 6. között rendezik a ha­gyományos őszi marketingbörzét, amely minden eddiginél szélesebb kínálattal áll az érdeklődők rendelkezésére. A tel­jesen szakosított, 18 csoportba sorolt kí­nálat - néhány országosan hiányzó cikk­től eltekintve - szinte minden igényt ki tud elégíteni. Több ezer tétel elektromos és vízszerelési anyagot, színesfémeket, kö­tőelemeket, szerszámokat és csapágya­kat kínálnak eladásra. Nagy tételek áll­nak rendelkezésre teher- és személy- gépkocsi-, autóbusz-, rakodógép- és traktor alkatrészekből, sok a tőkés orszá­gokból származó termék is. A legtöbb termékcsoport kínálatát számítógép ren­dezte. A kiszolgálást mikrofilm is segíti. A börze a Metró Klubban (Bp. VII., Do­hány utca-Síp utca sarok) naponta 9-14 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. A Platán elemes bútora a BNV-n Két éve gyártja már „Gyergyó” fantá­zianevű, a budapesti és a bajai Téka-üz­letekben megvásárolható elemes búto­rait a dombóvári Platán Faipari Kisszö­vetkezet, ebből a tevékenységből eddig évi 1,5-2 millió forint árbevételük szárma­zott. Mivel kapacitásuk lehetővé tenné a termelés számottevő megnövelését, be­mutatják a bútorcsaládot a BNV-n. A kiál­lított bútorok natúr fenyőből készültek, de ugyanezt a típust pácolt kivitelben is készítik, csakúgy, mint a külön is megvá­sárolható asztalt és a BNV-re készített új terméküket, az előszobafalat. Egy új szervezet céljai Környezetvédelem - magasabb szinten? Ez év július elseje óta újra kell tanul­nunk a Közép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság nevét, hiszen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrejöt­tének következményeként ma már így fest a pontos cégjelzés: Közép-dunántúli Környezetédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A különbség mindössze egyetlen szó, ám ez a látszólag nem túl jelentős eltérés alapvető szervezeti változtatásokat ered­ményezett. A Fejér, Tolna és Veszprém megyéket tömörítő, székesfehérvári köz­pontú KDT Vízügyi Igazgatóság környe­zetvédelmi „megosztottsága” - koráb­ban például Tolna megye az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) pécsi, Veszprém megye pedig az OKTH veszprémi felügyeletéhez tartozott- ezzel megszűnt, a felügyeletek integrá­lódtak, beépültek az új formába.- Magasabb szinten kívánunk megfe­lelni a környezetvédelmi célkitűzéseknek- hangsúlyozta Szabó Mátyás, az igaz­gatóság vezetője, aki mintegy rövid be­mutatkozó látogatásra és tervegyezte­tésre érkezett a napokban Székesfehér­várról Szekszárdra. - Hatáskörünkbe tartoznak - a vízgazdálkodáson túl - a zaj-és rezgésvédelemmel, valamint a ve­V 3 Jí Szabó Mátyás az új szervezet igaz­gatója szélyes hulladékok tárolásával össze­függő kérdések. Mindezekhez hamaro­san kapcsolódnak a jelenleg különösen aktuális radiológiai, sugárszennyezödési proplémák és a ma még nem védett, de arra érdemes tájak sorsának figyelem­mel kísérése. Azt is szeretném aláhúzni, hogy mint hatóság vagyunk jogosultak eljárni a bennünket érintő ügyekben.- Tolna megyében milyen fontosabb feladatok várnak az új igazgatóságra?- Változatlanul a középpontban szere­pel az árvíz- és belvízvédelem, a közsé­gek vízellátásának biztosítása, a víz mi­nőségének javítása. Kőrnyezetevédelmi szempontból egyébként Tolna megye valamivel előnyösebb helyzetben van a régió már említett, másik két megyéjéhez képest, hiszen azok némileg iparosodot- tabbak. Viszont itt van Pakson az atom­erőmű, bár ez nem veszélyforrás. Jelen­leg úgy ítéljük meg, hogy Tolna megyé­ben a levegő szennyezettsége - néhány kivételtől eltekintve - nem ad okot külö­nösebb aggodalomra. A veszélyes hulla­dék tekintében a Simontornyai Bőrgyár érdemel említést: valahol a környéken szükség lenne egy, az előírásoknak megfelelő tároló építésére. Szándékunk­ban áll ezenkívül feltérképezni azokat a területeket, ahol védettséget igénylő nö­vényzet vagy állatvilág található. Minder­re természetesen az eddiginél nem lesz sokkal több pénz, de úgy gondolom, hogy ez az átszervezés - a vízügy és a környezetvédelem összekapcsolása - olyan összpontosítást eredményez, ami a lehetőségek jobb kihasználását bizto­sítja. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a környezetvédelem nemcsak pénz-, hanem tudati kérdés is. Dr. Kovács József környezetvédelmi igazgatóhelyettes - több mint jelképes értelemmel bír az, hogy Szabó Mátyás után hivatalosan is ő az első számú he­lyettes - annak fontosságát emeli ki, hogy a központ az OKTH pécsi felügyelő­ségének megszűntével Székesfehérvár­ra került.- Egységesen, egymástól nem elsza­kítva lehet foglalkozni a felmerülő gon­dokkal. Számítunk a környezetet, a ter­mészetet védő, óvó emberek támogatá­sára: ezúton is kérjük őket arra, hogy észrevételeiket, bíráló vagy javaslattevő véleményeiket juttassák el hozzánk. Az átszervezés következtében a ko­rábbinál szélesebben értelmezett fel­adatkör hárul a szekszárdi szakaszmér­nökségre, legalábbis elméletileg: Vág­Dr. Kovács József környezetvédel­mi igazgatóhelyettes völgyi János szakaszmérnökség-vezető szerint ez nem okozhat még jelentéktelen fennakadást sem a működésben. A kö­zelmúltban vettek fel egy fiatal munkatár­sat, Zörényi Jánost, aki a természetvé­delmi területeket kíséri figyelemmel. Ez­zel persze nincs befejezettnek nyilvánít­va a szekszárdi szakaszmérnökségen a környezetvédelem.- Az mindenképpen előnyükre válik, hogy döntő többségükben elkötelezett emberek dolgoznak nálunk - mutat rá Vágvölgyi János. - Kicsit hasonlítunk a katonasághoz is, már ami a folytonos készenlétet és a fegyelmezettséget illeti. Bátran kijelenthetem, hogy a környezet- védelem terén sokkal többet kívánunk tenni az előírtaknál. A meglévő jószándék és tettrekészség önmagában természetesen nem elegen­dő. Ha számba vesszük a feladatokat szá­mos olyat is találunk, mely régóta zavarja a közvéleményt. Ma már egyre kevésbé fo­gadható el például az, hogy a környezet- szennyezést egyszerű bírság kifizetésével egyenlítsék ki az illetékes gazdasági egy­ségek. Mindez viszont már nem kizárlag a KDT Környezetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóságára tartozik... -szá-sm­Megszűnt a GT, éljen az rt. Megalakult az első Tolna megyei székhelyű részvénytársaság Lassan szaporodik a részvénytársa­ságok száma szerte e hazában, de túl sok tapasztalatuk azért nem lehet még a Skála-Coop szakembereinek sem ab­ban, hogy miként is kell zajlania egy ala­kuló közgyűlésnek. A törvény, ami fogód­zókat jelent, a múlt század végén kelt. En­nek ellenére csak apróbb zökkenők ne­hezítették a Kapós-Skála Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. első közgyűlését a dombóvári művelődési házban. A kaposszekcsői székhelyű Skála-Ka­pós Gazdasági Társaság föloszlott, majd alig néhány órával később a volt vagyoni betétesek - immár részvényesek - és az új tagok képviselőinek jelenlétében és aktív részvételével megalakult a rész­vénytársaság. Az rt. 55 millió forint alap­tőkével indul, ez - lévén egy részvény névértéke 100 ezer forint - 550 darab részvényt jelent. A részvényesek - szá­muk negyven fölötti, döntően áfészek és takarékszövetkezetek, de van közöttük ipari szövetkezet, tsz és bank is - több­nyire 2-3 részvényt jegyeztek, a legna­gyobb részvényes a Skála-Coop, 37,4 millió forint betéttel. A gazdasági társa­ságban is a Skála volt a legfontosabb va­gyoni betétes, de e mellett a gesztor sze­repét is betöltötte, most viszont legfel­jebb első az egyenlők között, erre is utal a társaság nevében a névváltozás: nem­csak a GT-ből lett rt. hanem a Skála-Ka­pósból is Kapós-Skála. A Skála-Coop területi raktárában gaz­dasági társasággá, most pedig rész­vénytársasággá fejlődő cég alaptevé­kenysége lényegében nem változik. Mint azt Ormosi Lajos, a közgyűlés által meg­választott igazgató elmondta, továbbra is elsősorban nagykereskedelemmel kí­vánnak foglalkozni. E munkájuk során azonban fokozottabban kell majd tekin­tettel lenni a részvényesek két alapvető érdekére. Egyrészt alapkövetelmény lesz a nyereséges gazdálkodás - azaz a rész­vények utáni megfelelő osztalék - más­részt a tagok területén élő lakosság minél jobb áruellátása. Ahhoz, hogy ezeknek a követelmé­nyeknek meg tudjon a részvénytársaság felelni, a korábbi gyakorlat szerint helyi árualapokkal is bővítik kínálatukat, de monopolcikkeket gyártó vállalatokkal is további kapcsolatokat keresnek, a ké­sőbbiekben pedig - a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése után - önálló külkereskedelmi jogot is kí­vánnak kérni. Jelenlegi kereskedelmi tevékenységü­ket bizományosi formával, valamint ügy­nöki iroda nyitásával is bővíteni szándé­koznak. S mit várnak a részvényesek? Három­millió forint értékben vásárolt részvényt a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövet­kezet, ezzel a legnagyobb részvényesek közé tartozik, harminc szavazattal ren­delkezik a döntésekben. A gazdasági társaságnak nem voltak tagjai. Pintér György ügyvezető elmondta, hogy - mint régi szövetkezetnek - fő céljuk az volt, hogy támogassák ezt a szövetkezeti kez­deményezést, s bár a kereskedelmi ellá­tás nem az ő feladatuk, ilyen módon hoz­zájárulnak tagjaik jobb ellátásához. Ter­mészetesen a 12 százalék körül remélt osztalék is vonzó volt az igazgatóság számára, azért döntöttek a részvényjegy­zés mellett. A bátaszéki Áfész az üzletpolitikai ter­vet ítélte meg kedvezően - mondta Bo- dony Lajos elnök -, ezért egészítették ki vagyoni betétjüket. Mint mondta, ter­mészetesen nem az osztalékból akarnak meggazdagodni, a kereskedelmi munka javítása az elsődleges céljuk. A folytonosságot tekintette szem előtt Versánszki János tolnai Áfész-elnök, amikor vagyoni betétjüket részvénnyé alakította, s a folytonosság fontos szere­pet játszik a kaposszekcsői Kossuth Tsz döntésében is. Papp Nándor elnök el­mondta, hogy hat éve tartó kapcsolat folytatása a mostani, hiszen ők már a részvénytársaság csiráját jelentő nagy­kereskedelmi raktár létrehozásakor bá­báskodtak, s szerződéses kapcsolat is köti a két gazdálkodó szervezetet egy­máshoz, lévén a tsz területén a társaság telephelye.- ri -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents