Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
4 "NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 26. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért nem égett a villany? Süttő Istvánná szekszárdi olvasónk arra kért választ szerkesztőségünktől, hogy miért nem csinálják meg a villanyt a Rózsa utca és a Batthyány utca sarkán? A Rózsa utca 19-21. számú ház előtt már több mint két hónapja nem ég a villany. Az illetékeseknek már többször jelentették telefonon és írásban is, de eredménytelenül. A levelet a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságához továbbítottuk, ahonnét Kovács László kirendeltségvezető-helyettes a következőket válaszolta:- A Szekszárdot megkerülő út építése kapcsán a Palánki út, a Rákóczi út keleti oldalának egy szakaszát időlegesen a munkálatok időtartamára ki kellett kapcsolni. Erre a szakaszra csatlakozik a Rózsa utca is. így ezen időtartam alatt a Rózsa utcában ezért nem volt közvilágítás. Magjavrtották-e a televíziót? Balogh Ferencné gyulaji olvasónk augusztus 4-én bejelentette a dombóvári Gél kának, hogy a televíziója meghibásodott és kérte a műszerészt, menjen ki és javítsa meg. Több alkalommal is Ígéretet tettek arra, hogy a szerelő kimegy a címre, de hiába váriák. A dombóvári Elektromos Karbantartó Vállalat igazgatóhelyettese, Gyenei Györgyné válaszolt a levélre:- Balogh Ferencné gyulaji ügyfelünk valóban ez év augusztus 4-én jelentette a tévékészülékének meghibásodását. A műszerész elmondása szerint amikor Gyulajon járt, a panaszos nem tartózkodott otthon, s ezt a munkalapon is rögzítette. Ügyfelünk további érdeklődésére az ügyfélfogadónk valószínű csak ígéretet tett, hogy ismét megkeressük őt. írásban azonban nem rögzítette, hogy továbbra is igényt tartanak a munkánkra, igy az augusztus 4-i munkaláp törlésre került. Átvizsgálva a nyilvántartásainkat megállapítottam, hogy újabb bejelentés szeptember 1 -jén érkezett, szeptember 2-án a tévékészüléket megjavítottuk. A mulasztással kapcsolatban a szükséges intézkedést megtettük, hogy ilyen hasonló eset ne fordulhasson elő. A homokozókba csak fertőtlenített homok kerülhet Csőglei István szekszárdi olvasónk szerkesztőségünkhöz írt levelét idézzük: „Szekszárd város területén lévő gyermekjátszóterek homokozóiban több mint öt éve nem frissítették fel a homokot Mintegy három éve szorgalmazom ezt a kérdést. Először a Gamesz-nál olyan választ kaptam, hogy a Köjál csak fertőtlenített homokot enged elhelyezni. Ezért egy fertőtlenítő gépkocsit szereztek be. Azt azonban még le kell vizsgáztatni. Egy év múlva közölték, hogy a kocsi a vizsgán nem felelt meg a követelményeknek. Folyamatba tették az átalakítását és azt követően újabb vizsgakísérlet és ha sikerül, akkora homokhordás következik. Ebben az évben közölték, hogy hamarosan kész lesz a gépkocsi és kérésünket teljesítik. lödközben egy-két dolgon elgondolkoztunk. Eddig soha nem fertőtlenítették a homokot mégsem történt baj. A szal- monellás megbetegedéseket nem a homokozókban, hanem a cukrászdákban és éttermekben szerezték a gyerekek. Végül akármennyire fertőtlenítik a homokot két-három nappal később már ennek semmilyen hatása nem lesz. Madarak, kutyák, macskák és a levegő újra szeny- nyezheti. A házban lakik egy köjálos dolgozó, ő hozta a jó hírt nem kell fertőtleníteni a homokot Csupán olyan igény van, hogy homokbányából hozzák azt Tehát nem szén-, kő-, vagy olajbányából, nem is az erdő széléből, hanem kifejezetten homokbányából. Na, de ez is valami. Irány a Gamesz. Ott már tudtak erről és közölték, hogy két héten belül itt az anyag. Ennek már két hónapja. Utolsó érdeklődésem június 20-án történt amikor Rib- ling József közölte, hogy még egy kicsit várni kell. Ugyanis a homokbányát az Ép- fu üzemelteti és csak úgy hajlandó homokot adni, ha az ő gépkocsijai viszik a helyszínre, vagyis árukapcsolással. Bennünket és gyerekeinket nem nagyon érdekli, hogy telik meg a homokozó, csak lehessen benne játszani. Ez azonban még várat magára, mert a Gamesznak a VGV-vel van szerződése az ilyen munkák elvégzésére. (Sajnos konkurencia kizárva!) Következésképpen a sorrend, vagyis a szolgálati út így alakul: a Gamesz kiírja a homokot a VGV megrendeli, az Épfu leszállítja. A számlázás és annak kiegyenlítése a fordított sorrendben történik. Hát ezért késik a homok.” Kovács János, Szekszárd Város Tanácsának elnöke válaszolt:- Szekszárd városban a Tolna Megyei Köjál 1986. évben megvizsgálta a város közterületén lévő kórokozók bakteriológiai állapotát és megállapította, hogy a kórokozók szalmonella baktériummal fertőzöttek. Vizsgálatuk kiterjedt a város határában lévő homokbányára is, mely szintén szalmonellával fertőzött volt. A fentiek miatt a Köjál felhívta a Városfenntartási Gamesz figyelmét arra, hogy a város homokozóit csak fertőtlenített homokkal lehet feltölteni, és a homokozókban lévő homokot minimum tíznaponta átégetve fertőtleníteni kell. A Gamesz megrendelte a speciális homokfertőtleni- tő berendezést, mely egyben egyéni szabadalom is, legyártása nagy szakmai hozzáértést igényel és használatának engedélyeztetése komplikáltabb, mint egy egyszerű gépé. Ez év június 6-án a Városfenntartási Gamesz megrendelte a város területén lévő homokozók feltöltését, illetve homokcsréjét az Épfu szekszárdi kirendeltségénél. A homokotajúnius 13-i héten kezdték kiszállítani lakótelepenként így a Tartsay lakótelepen is, ahol úgyszólván a szállítás első napjaiban fel- töltötték a homokozót. A levélben írt, úgynevezett szolgálati út nem felel meg a valóságnak, mert a Ga- mesz-től a megrendelő közvetlenül az Épfu-nak címzödött, konkrét helyek és mennyiségek feltüntetésével. Megjegyezzük, hogy a Tartsay lakótelepről a homokozók feltöltése kapcsán több helyről köszönetét kaptunk. Azokon a helyeken, ahol teho terhére homokozót építettek és valamilyen ok miatt nyilvántartásunkból kimaradt, oda a lakosság telefonon, személyesen, vagy egyéb úton érkezett jelzésére azonnal intézkedtünk. Dr. Frank Mária, a Köjál főorvosa augusztus 15. után jelezte a Gamesz-nál, hogy a homokozókba kihelyezett homok - bár nem fertőzötten került a homokozókba - ismét szalmonellafertőzött. Úgy érezzük, hogy a „Köjálos dolgozó” nyilatkozata felelőtlen volt, s közegészségügyi okból - továbbra is a Köjál előírása szerint kell fertőtlenítenünk a homokot IST"* Ml VÁLASZOLUNK A gyógyászati segédeszköz-ellátásról szól a szocális- és egészségügyi miniszter 8/1988. (Vili. 1.) SZEM számú rendelete. A jogszabály kimondja - mellékletei pedig tételesen felsorolják hogy az állami egészségügyi ellátás keretében állam- polgári jog alapján mely gyógyászati segédeszközért milyen összegű térítési díjat kell fizetni, illetve mely esetekben nem köteles az állampolgár térítési díjat fizetni. Meghatározza azt is, hogy állampolgári jog alapján történő gyógyászati segédeszköz-rendelésre kik jogosultak. E körben kimondja, hogy az orvos a magánorvosi tevékenysége keretében gyógyászati segédeszközt állampolgári jogon nem rendelhet, s hogy a magánorvos által rendelt gyógyászati segédeszközt teljes fogyasztói áron kell értékesíteni. Jó tudni, hogy az állampolgár a műszakilag meghibásodott gyógyászati segédeszköz javítását - orvosi javaslat nélkül - közvetlenül kérheti a gyártótól, illetőleg a segédeszköz forgalmazójától, az orvosi szempontból rendeltetésszerűen nem használható gyógyászati segédeszköz javítását pedig a rendelésre jogosult orvos kezdeményezi. A rendelet a Magyar Közlöny idei 35. számában jelent meg és augusztus 15-én hatályba lépett. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a 6/1988. (Vili. 5.) ÉVM számú rendeletével egyes építésügyi jogszabályokat módosít. Az épületgépészeti és épületvillamossági tervezési tevékenység körében - a módosító jogszabályban írt feltételek mellett - lehetőséget ad az - ugyancsak a jogszabályban előírt - szakképesítés előírásai alóli felmentésre, a magántervezés keretében a korábbiaktól eltérően szabályozza, hogy mely építési munkákhoz készített műszaki terv esetében kell szakvéleményt beszerezni. A rendelet kihirdetése napján - 1988. augusztus 5-én - hatályba lépett. Az igazságügy-miniszternek a tanúk díjazásáról szóló korábbi jogszabályt módosító 11/1988. (Vili. 5.) IM számú rendeletéből csupán arra utalunk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját, az ipari szövetkezet bedolgozó tagját, a kisiparost, a magánkereskedőt stb. a munkából elmulasztott teljes időre díjazásban kell részesíteni, ha erre a tanú a hatóság figyelmeztetése után igényt tart. A jogszabály rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. A környezetvédelem és a vízgazdálkodás területi államigazgatási szerveiről szól a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 4/1988. (Vili. 5.) KVM számú rendelete, amely kimondja, hogy a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás területi szak- igazgatási szervei, megszabja ezek hatáskörét, feladatait, szervezetét, szabályozza más szervekkel való együttműködésüket. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 15/1988. (Vili. 5.) ÁBMH számú rendelkezése a külföldi gazdasági vállalkozásnál tartós külföldi szolgálatot teljesítő anyagi ösztönzéséről szól, lehetővé teszi, hogy a tagvállalat a külföldi gazdasági vállalkozáshoz kirendelt, a jogszabályban előírtak szerint besorolt dolgozó részére prémiumfeladatot tűzzön ki, s előírja, hogy a feladat teljesítése esetén a dolgozó részére valutában fizetendő prémium jár, amelynek összege a dolgozó éves valutailletményének harminc százalékáig terjedhet. A rendelkezés melléklete tartalmazza a prémiumkitűzés feltételeit. Ez a rendelkezés f. év szeptember 1 -jén lépett hatályba, az utóbb említett jogszabályok pedig a Magyar Közlöny idei 36. számában olvashatók. dr. deák konrád Munka a tornacsarnokért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Olyan a föld, mint a holdbéli táj. Széles kombájnkerekek taposta nyomok, égnek meredő vastag napraforgószárak. A gép itt már megtette a magáét, de a vihar által eldöntött napraforgótányérokat felszedni nem tudta. Megbecsülték ezt a szedrest Hunyadi Tsz szakemberei, s hogy a kár jelentősen mérséklődjék - így az iskolához fordultak. Két napra tervezték a munkát, kérték a segítséget, de a jelentős eredmények láttán négy nap lett belőle. Az első napon még csak egy pótkocsi, a későbbiekben már három hordta a serény gyermekkezek által felszedett tányérokat a cséplőkombájnhoz. Az értékes mag jelentős részét mentették meg a pusztulástól, s keresetüket - 2400 Ftot - pedig a tornacsarnok építésére ajánlották fel a szedresi iskola 7-8. osztályos tanulói. KONRÁD LÁSZLÓ Modern technikával (Tudósítónktól) A Faddi Nagyközségi Könyvtár saját fejlesztésű programjával időt és munkaerőt is megtakarított, mert a nagyleltár munkájának zömét számítógéppel végezte el. A 26 ezres leltári sorszámig bővített állomány feltérképezéséhez a szomszédos nevelőotthon háttértárolóját adta kölcsön a folyamatosan bővülő jó kapcsolatok egyik jeleként. ODRY KÁROLY Fülöpné Zenkó Mária könyvtáros A felsőnyéki szőlőművelés múltja, jelene és jövője (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Háromnapos viszontlátogatáson látta vendégül a Dombóvári MÁV Csomóponti KISZ-bizottság a Békéscsabai MÁV Csomóponti KISZ-bizottság tíztagú küldöttségét. A programban szerepelt a vasúti csomópont megtekintése, dombóvári városnézés, majd abaligeti, pécsi és orfüi kirándulás. A gazdag programban tapasztalatcserére, valamint politikai és szakmai megbeszélésekre is sor került. A vendégeket Krommer Dénes, a MÁV csomóponti KISZ-bizottságának titkára, valamint Béres Károly a vontatási műhely KISZ-titkára kalauzolta a programok soVasutashírek rán. A dombóvári KISZ-fiatalok a jövő évben viszonozzák a békéscsabaiak látogatását. * Nyugdíjastalálkozó volt a Dombóvári MÁV Vonatatási Főnökségén a javítóműhelyből nyugalomba vonult dolgozóknak. A vendégeket fogadta és az egész napos programokon kalauzolta Bertók Lajos műhelyes főbizalmi és Béres Károly KISZ-titkár. Harangozó László vontatási főnök köszöntője után közösen megtekintették a ÚjKRESZ- és pihenőpark épül Tamásiban a régi KRESZ-park - a József Attila lakótelep és a lovaspálya szomszédságában - már kicsinek és korszerűtlennek bizonyult, használatát nehezítette, hogy távol esett óvodáktól, iskoláktól egyaránt. A városi közlekedésbiztonsági tanács kezdeményezésére, a városi és város- környéki gazdasági egységek (üzemek, állami gazdasági, tsz) anyagi támogatásával készül az új KRESZ-park, ami egyben pihenöpark is lesz. Az új létesítmény a Koppány-patak és a vasút közötti területen épül. Közel mindkét általános iskolához, az egyik óvodához és a szakmunkásképzőhöz. A pihenőpark elkészültével esztétikussá válik a vasút és Kop- pány-parti területrész. Ez azért is fontos, mert a strand és üdülőtelep szomszédságában fekszik. A munkálatokat az ősz folyamán kívánják elkezdeni és a tavaszra tervezik az átadást. A terv elkészült, igy hamarosan elkezdődhetnek a kialakítás munkálatai. GÁSPÁR JÁNOSNÉ vontatási telepet, a már megnyílt emlékszobát, amely nagy tetszést váltott ki. Többen ajánlottak fel féltve őrzött emlékeket a méltó környezet és a múlt megbecsülése láttán. A közös ebédet kővetően a gunarasi vasutas pihenőházban folytatódott a program, melynek kétségkívül legnagyobb slágere a tavalyi találkozón készült videófelvétel megtekitése volt. A jó hangulatot mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az est sötétje még nagy beszélgetésben, emlékek felidézésében elmerülve találta a résztvevőket. BELES LAJOS (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Felsőnyék Tolna megye északkeleti csücskében, a Kelet-Külső-Somogy dombság lankái között, a Tita vezérről - aki Árpád törzséből való volt - elnevezett patak mentén helyezkedik el. Régészeti leletekből kétségen kívül megállapítható, hogy az időszámítás előtt az első évezred elején már lakott település volt. Az őskori telepeseket követően Felsőnyék területén a kelták telepedtek meg, az időszámítás előtti V. század elejétől. A keltáknak több törzse volt, melyből a megye területén - így Felsőnyéken is - az araviskok éltek a hercu- nátokkal együtt. Míg az őskori lakosokra jellemző foglalkozás a vadászás, halászat volt, a kelták állattenyésztéssel, kereskedelemmel és földműveléssel, továbbá ezen belül szőlőműveléssel is foglalkoztak. A rómaiak nevezték el az itt élő keltákat pannonoknak, s innen ered a Pannónia elnevezése az általuk benépesített területnek. Pannóniát a rómaiak tartományokra osztották, Felsőnyék Pannóniának Valeria tartományához tartozott. A rómaiak a kelták primitív szőlőművelését - a jó termőhely adottságait kihasználva - intenziven továbbfejlesztették. A rómaiak szőlőtelepítése Felsőnyéken a korabeli adatok szerint egy időben történt Szekszárd, Decs, és környéke szőlőtelepítésével. A kiterjedt szőlőtelepítés a Garáb-hegy platóján és lankáin történt, amit átszelt a Pécs -Ó-Szőny között kiépített hadiút. A római uralmat követően a szőlőművelés fennmaradt, melyet a korabeli adatok is bizonyítanak. Evlia Cselebi török utazó 1660 -1666 között a török sereggel jött keresztül a Dunántúlon - mint ahogy leírta - a nem kevés községben mindenütt gazdag gyümölcsösöket és szőlőket talált, igy volt ez Felsőnyéken is. A török uralom megszűnése után a rendelkezésre álló források Felsőnyéket is a nagy részben elpusztult, elnéptelenedett helységek között említik. Batthyány Ádám földesúr 1710-ben az Adonyi Zichy-uradalomból a megnövelt jobbágyi szolgáltatások miatt megszökött jobbágyokat telepítette le Nyéken. Több évre mentesítette őket a jobbágyi szolgáltatások teljesítése alól. A község virágzásnak indult és 1760 szeptember végén a tamási főszolgabíró már azt jelenti az alispánnak, hogy Nyéken megkezdték a szüretet. A szőlővel kapcsolatos feljegyzések közül nem hiányoznak a kiemelkedő bortermések sem. így például feljegyezte a krónika, hogy „1834-ben oly sok bor termett, hogy helyét sem találta sok ember”. Győrke József bíró a pincéje elé egy kádat helyezett tele borral és mellé egy poharat azzal a felirattal, hogy „igyál, amennyit akarsz, de a poharat tedd az ablakba”. Az 1848-as szabadságharc eseményei nem kerülték el a felsőnyéki szőlőhegyet sem, így a feljegyzések tanúsága szerint: „Szent Mihály hetében már ideért a horváthországi sereg, kik között sok szerványok is voltak. A mi szőlőhegyeinket is ellepték, a pincéket feltörték. Akkor volt a fele szüret, a mustot majd mind elengedték”. A filoxeravész hatalmas károkat okozott, azonban az 1900-as évek elején ismét virágzóvá vált a felsőnyéki hegy. Ebben az időben jelentek meg a soproni borkereskedők, akik az egész szőlőhegy eladó borát megvették. Ebben az időben a felsőnyéki bor eljutott Angliába is. Az 1960-as évektől különböző okok miatt tragikus pusztulásnak indult a szőlőhegy, de a felsőnyéki ember szölőszeretete lehetővé tette a szőlőművelés tradíciójának az átöröklő- dését az Egyetértés Mgtsz munkájába, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságokba is. A termelőszövetkezet 1964-ben 30 ha, 1974 -75-ben 70 ha, majd 1982-től folyamatosan 100 ha szőlőt telepített, ezzel lényegében a hagyományos szőlőterületek nagy részét re- kultiválta. Megélénkült a kistermelők szölőte- lepltési kedve is. A felsőnyéki bor újra méltó jó híréhez, amit a különböző borversenyeken elért eredmények igazolnak, de nem utolsósorban a baráti koccintás utáni kóstolás is. A felsönyéki szőlőtermelők bizakodóan tekintenek a jövőbe - a jelenlegi borválság ellenére is -, mivel az itt termelt szőlőből készült bor kiváló minőségéből eredően mindig eladható volt és a jövőben is az lesz. Egyre inkább felvetődik annak szükségessége, hogy a Felsőnyéken megtermelt szőlő helyben kerüljön feldolgozásra. A szőlőhegy - mint ahogy már sok évszázada - a szüret kezdetének az izgalmában él, a korai fajtákat leszedték, a nagyüzemi táblán szőlőkombájn zümmög, jelezve a jövő útját. E sorok írója közben azon töpreng, hogy a nem is távoli jövőben talán elismerik e vidék történelmiségét is. KESERŰ JÓZSEF
