Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
1988. szeptember 19. NÉPÚJSÁG 3 Navreczki János a zsákrázógépnél A Fekete-malom Márkajel 1913-ból A szekszárdi Fekete István malma 1899-ben épült. Államosításakor, 1949-ben villany meghajtású, vegyes őrlésű üzem volt, mely naponta 150 mázsa gabonából készített lisztet, Öcsényben, Sióagárdon és Szálkán cseretelepei voltak. A vasútállomással szemben álló épület, bár falai évekkel ezelőtt megrogytak és alá kellett dúcolni őket, ma is malomként működik, s nyolcóránként 106 mázsa búzát dolgoz fel. A súlyos zsákok alatt, sajnos, a födémszerkezet is tönkrement, hup- pogó, recsegő padlódeszkákon telepszik meg a kiszökő lisztpor. A telepen kiszerelőrészleg is van, ahol szorgos asszonykezek csomagolják a finomlisztet, kenyérlisztet, takarmánylisztet, asztali darát és réteslisztet. Ha négy év múlva a tizenhárom vagon teljesítményű új malom elkészül, ezt minden valószínűség szerint leállítják. Ha megmaradna mint múzeum, akár idegenforgalmi látványosság is lehetne. CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Nyolc malom működik összesen megyénkben, ma, 1988-ban. Régi malomépületet azonban falvainkat járva szép számmal láthatunk még. Néhányat közülük felújítottak és új funkcióval láttak el, a többiek elhanyagoltan, siralmas állapotban várják a pusztulást. Sorozatunkkal ezen jeles ipartörténeti emlékeket mutatjuk be. Felhívjuk rájuk a figyelmet. Hátha még megmenthetők. Kérdőívek a kombinátban Mi a fontosabb a , a jó közösség, avagy mennyit ér a húzóember? Munkája okoz-e fizikai vagy idegi túlterhelést, megerőltetést, és ha igen, ez milyen következményekkel jár? Szereti-e a munkahelyét? Mi a véleménye: közvetlen munkahelyi vezetője alkalmas-e munkaköre ellátására? Nem tudom, kérdezték-e ezeket mostanában bárhol, bármelyikünktől is. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban megtették. Egyelőre 65-en töltötték ki a 43 kérdésből álló kérdőívet, de szeretné a kombinát vezetősége, ha mind a 750 dolgozó véleményét megismerné ily módon. A kérdőív bevezető szövege a következő: „A kombinát vezetése, társadalmi szervei, szeretnék megismerni a dolgozók véleményét munkahelyi közérzetéről, a munkahelyi légkörről, a munka szervezéséről, vezetési módszerekről. Az eredményesebb munkához szeretné hasznosítani véleményüket, javaslataikat...” Nos hát, mi a véleménye erről a módszerről annak a fizikai dolgozónak, akik életében először találkozott ilyen kérdőívvel, karikázta, ikszelte a helyes válaszokat. Morvái Jánosné, a görögszói kerületben szőlőmunkás:- Gondolom, a gazdaság új vezetése kiváncsi arra, hogy mi a dolgozók véleménye a munkáról meg a főnökökről. Nekem az a kérdés tetszett legjobban, hogy kihez fordul az ember, ha baja, gondja van, ki tud segíteni. Hát persze hogy az, akivel együtt dolgozunk, a közvetlen főnökünk. Aki egyáltalán nem mindegy, hogy milyen. Persze, akadt kérdés, amire nem válaszoltam. Például arra, hogy kit tartok a három legjobb vezetőnek, hiszen hiába tudjuk, hogy ki kicsoda, nem ismerjük őket közelebbről, nem tudjuk milyen emberek. Az biztos, hogy mivel ilyen kérdőívet bocsátottak ki, változtatni szeretnének a vállalat sorsán. A kombinát központjában Asztalos Antal vezérigazgatóval, Esküdt Lajosnéval, a személyzeti osztály vezetőjével és munkatársaival beszélgetünk a szociológiai felmérés céljáról, és hasznáról.- Honnan az ötlet? Kérdőíveket többnyire a szociológiai intézetek, egyes kutatók szoktak összeállítani, s értékelés után tudományos munkáink alapjául felhasználni. Volt-e valamilyen minta az önök által készített kérdőív szerkesztéséhez?- Nem volt mintánk - mondja Asztalos Antal -, magunk találtuk ki a kérdéseket. Az ötlet egyébként régóta motoszkál bennem. Onnan ered, hogy én magam középiskolás koromban pszichológus szerettem volna lenni. Erről azonban egy kedves tanárom lebeszélt: gyorsan beszélek, olykor dadogok, esetenként nehezen fejezem ki magam, és éppen ezért sok keresű pirulát nyelnék le a munkám során. Igaznak véltem a szavait, és azért választottam aztán az agrárpályát. A téma egyébként változatlanul érdekel, legfőképp fontosnak tartom, hogy a vezetők és a beosztottak ismerjék jól egymást, s saját magukat is. Mert jól dolgozni csak Morvái Jánosné: „Változtatni szeretnének a vállalat sorsán” akkor lehet, ha értelmes célt tűzünk ki az emberek elé, s nagyon fontos, hogy mindenben együtt legyen a brigád. Egészen egyszerűen így dolgozni jó, és egyáltalán nem fárasztó.- Ehhez a rendkívül fontos, és a munka történelmének sok évszázados tapasztalatában beigazolódott tényhez kapcsolható az önök egyik rendkívül érdekes kérdése: Mit szeretne elérni a munkahelyén? Mit mutat a 65 kérdőív alapján készített statisztika?- Az emberek a legfontosabbnak a pénzt tartják. Ezt követi a jó munkahelyi közösség, majd a megbecsülés fontossága következik, ezután pedig az a kívánság, hogy minél több szakmai tapasztalatot, gyakorlatot szerezzenek a dolgozóink. A pénz teljesen világos, hogy első helyre került, hisz ebből élünk. Kiderült az is, milyen nagyba közösségek szerepe, akár kisebb, akár nagyobb közösségről van szó. Nálunk a brigád az alapegység, és igen fontos, hogy a brigádvezető és a tagok jól ismerjék egymást.- Ez azonban még kevés a jóízű és hatékony munkához, több kell ennél: szug- gesztív, értelmes, határozott és korrekt vezető, olyan, aki az emberi problémák jránt is fogékony.- Mondok erre egy példát... A traktoros brigádvezetőt Kis Jánosnak hívták, eredeti szakmája szerint vájár volt. Nagy traktoron ült, megbízható, minőségi munkát végzett. Ez a brigád például a saját pénzéből segített rendbe tenni a várdombi iskolát, és a sárpilisi szociális otthont. Kis János két hónappal ezelőtt elment vissza a bányába. Távozásával azonnal megszűnt a brigádban a kohézió, az emberek nem vesztettek talajt ugyan, de kevesebb lett a teljesítményük, nem vállalnak többletmunkát, gyakran betegeskednek. Kis János úgynevezett húzóember volt, szerették, mentek utána a többiek, aztán pedig egy darabig nem volt ki után menni... Persze, mostanra a brigád ismét megtalálta önmagát.- A kombinát gazdálkodásába hogyan épül majd be a szociológiai felmérés alapján kapott eredmény? Magyarán: Mi ennek a tényleges haszna?- Amíg a földön betakaritott szemtermés a disznó elé kerül, húsban, tejben és zsírban realizálódik, igen sok ember kezén megy keresztül. A növénytermesztésben 10 kombájnos 150 millió forint értékű terményt takarít be, egy emberre tehát 15 millió jut A szem a pótkocsiba esik, a traktoros elszállítja, nem mindegy hogyan. A fogadógaratnál, a szárítónál a raktárnál újabb 10 ember gyötri a magot Ha ennél a 3 teamnél összesen csak 1-1 százalékos a veszteség, akkor az már 4,5 milliót jelent. Hát ezért fontos nekünk, hogy ismerjük és méghozzá jól ismerjük azokat akikkel együtt dolgozunk. Tudatosítani szeretnénk mindenkivel: mekkora érték van a kezében, milyen hatással van ő maga személy szerint a gazdaság eredményére. Azt szeretnénk, ha nem bérmunkásoknak, hanem valóban tulajdonosoknak éreznék magukat az emberek, és hogy jól érezzük magunkat egymás társaságában.- Ez az akarat hogyan érezhető majd a vállalat eredményében? Hisz tavaly 36 millió forint volt a mérleg szerinti eredmény, idén pedig 57 milliót terveznek.- A több száz ember véleményét szeretnénk beépíteni a vállalat stratégiájába. Korábban általában találkozhattunk azzal a gyakorlattal, hogy a vállalatvezető valakivel vagy valakikkel elmondatta a saját véleményét, aztán kiadta a parancsot. Mi ezt messze szeretnénk elkerülni. Szükségünk van valóban minden egyes ember munkájára és segítségére abban, hogy év végére ezt az 57 millió forintot realizáljuk. Mi a közvéleménykutatástól nem egy, hanem tízmillió forint többleteredményt várunk. Ez persze az itt dolgozók munkájának minőségétől függ, akiknek tisztességes fizetést s a gazdaság eltartóképességének függvényében munkaalkalmat tudunk biztosítani. A kérdőíves „játék” sok mindenre jó, arra például, hogy megtudjuk: egy-egy vezető alkalmas-e a posztjára, avagy sem. Megmérettetik a vezetés, s az is, hogy melyik vezető képes alkotni, s melyik végzi kínnal, keservvel, sikerélmény nélkül a munkáját.- Milyen módon tudják meg a kérdőívet kitöltő dolgozók, hogy mi lett ennek a felmérésnek az eredménye, a haszna?- Az év végén ismertetjük a vállalati tanáccsal a felmérés eredményét. A jövő évi terv készítésénél figyelembe vesszük a dolgozók véleményét. Ezt követően különböző munkahelyi fórumokon beszélgetünk a dolgozókkal, ismertetjük, hogy a sok-sok vélemény összegzése a gazdálkodásban, személyi és szociális kérdésekben milyen változtatásokat tesz szükségessé a kombinátban. * Szokatlan módszert választott a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát ahhoz, hogy megújítsa, felépítse vállalati stratégiáját. Ez azonban csak erre mifelénk tűnik furcsának, sok helyütt, főleg a nálunk fejlettebb országokban természetes, és igen nagyra becsült módja a közvéleménykutatás a megismerésnek. Mert végül is: a gazdálkodó szervezet eredményessége elsősorban azon az emberen múlik, aki kétkezi munkásként közvetlenül a termelésben dolgozik. D. VARGA MÁRTA Rekonstrukció a baromfitelepeken Az integrált állattenyésztési-feldolgozási beruházási program első szakasza - amelyet világbanki forrásokból finanszíroznak - jövőre befejeződik. A MÉM tájékoztatása szerint a munkálatok jó ütemben haladnak. Az eddigi tapasztalatok alapján az érintett állatfajok körét most tovább bővítik - ezúttal a baromfitenyésztő nagyüzemeknek is lehetőséget teremtenek arra, hogy a rendelkezésre álló pénzalapokból átalakítsák az alapanyag-termelő egységeket, a nagyüzemi állattelepeket. Korábban erre nem volt lehetőség, amit a termelők kifogásoltak. A mezőgazdasági nagyüzemek a program keretében pályázatokat nyújthatnak be; azt kell bizonyítaniuk, hogy jó esélyeik vannak a minőségi alapanyagtermelés bevezetésére a baromfiágazatban is. Általában nem a teljes telep rekonstrukcióját valósítják meg, hanem várhatóan csak egy-egy részleget modernizálnak, éppen azt, amelyik a legtöbb gondot okozza a tartásnál, illetve a takarmányozásnál. Korszerű gépcsoportokat vásárolhatnak, új keltetöberen- dezéseket szerezhetnek be, és a hitelekből felfrissíthetik akár a tenyészállo- mányt is, amely adott esetben alapvető feltétele a jövedelmezőségnek. A helyi igényektől függően állategészségügyi fejlesztéseket hajthatnak végre, és magasabb szinten foglalkozhatnak a minőség-ellenőrzéssel, bizonyságául annak, hogy a telepről valóban értékes alapanyag kerül ki. A MÉM szakembereihez már beérkeztek az első pályázatok, ezek szerint a gazdaságok főleg a víziszárnyas, a liba és a kacsa, valamint a külföldön nem kevésbé keresett pulykatelepeinek átala- kítsára akarják költeni a hiteleket. Ez örvendetes fejlemény, hiszen a jelek szerint jól exportálható, a külpiacon viszonylag megfelelő áron eladható baromfifajok tenyésztésének, tartásának korszerűsítésére szánták el magukat. Természetesen a vágóbaromfit és a tojást előállító létesítmények felújítására szintén juthat az alapból - arról, hogy hova és mennyi, a pályázati bizottság dönt majd.
