Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
1988. szeptember 2. 4 Képújság Milyen anya a dolgozó nő? ♦ CSALAD ♦ OTT! AII. világháborút követő években három amerikai pszichiáter, R. A. Spitz, W. Goldfarb és J. Bowlby olyan tapasztalatokról számolt be, amelyek szerint azok az anyák, akik dolgozni kényszerülnek és amiatt csecsemőiket az első évben bölcsődébe adják, ártanak gyermekeiknek. Ugyanis ha az első életévükben az anya testi közelségétől, szerető gondoskodásától megfosztják a csecsemőket, később kóros lelki fejlődést, rosszabb tanulmányi eredményeket mutatnak fel. Minél hosszabb ideig vannak a gyermekek az anyától távol, annál valószínűbb, hogy olyan kóros fejlődésen mennek keresztül, ami akkor sem gyógyul, ha az anya vagy jó pótanya gondozásába kerül később a gyermek. Ezt az elméletet később világszerte elfogadták, mert nagyon divatos volt, és beleillett a II. világháborút követő társadalmi viszonyokba. Igen sok anya, aki családja fenntartása érdekében dolgozni kényszerült és emiatt bölcsődébe adta gyermekét, súlyos önváddal illette önmagát. A közelmúltban végzett ellenőrző vizsgálatok azonban egyértelműen azt bizonyítják, hogy ez a divatos elmélet hamis volt, mert nem tényeken és megfigyeléseken, hanem spekuláción alapult. Elsőnek ellentmondott ennek az elméletnek az a megfigyelés, hogy az örökbefogadott csecsemők, akik intézetben, anyai gondoskodás nélkül nevelődve valóban mutattak testi és lelki I fejlődési zavart, az örökbefogadó szülők szerető körében néhány hónap múlva ugyanolyanokká váltak, mint akik anyjuk mellett nevelkedtek. Ez azt bizonyítja, hogy az élet első hónapjában elszenvedett szeretethiány valóban okozhat testi-lelki zavarokat, de ez a zavar később helyrehozható, ha a kisgyermek szerető környezetbe kerül. Később Zürichben dr. M. Meyerhofer és munkatársai a zürichi kanton 12 csecsemőotthonából összesen 354 olyan gyermeket vizsgáltak, akik életük első félévében testben és lélekben fejlődési zavart szenvedtek, például nyugtalanok voltak, körmüket rágták, minden idegen arctól féltek. A hetvenes évek elején, tíz évvel az első megfigyelés után, a 354 gyermekből 137-et sikerült ellenőrizni. Kiderült, hogy ezek a hátrányos helyzetű gyermekek testi fejlődésükben, iskolai eredményeikben és egész magatartásukban semmiben sem különböztek a Zürichben, családban nevelkedő gyermekektől. Újfajta A mindennapos orvosi gyakorlatban a vizelethajtók a használt gyógyszerek ranglistáján szinte az első helyen állanak. Mindenekelőtt a magas vérnyomásban, valamint a szívelégtelenségben szenvedők szedik. Ezeket a húgyhajtókat hívják szaknyelven duiretikumoknak is. Jótékony hatásuk mellett, tehát miközben a szervezetben pangó vizet nátriummal együtt kiürítik, káliumveszteséget is okoznak szervezetünknek. A szervezet káliumhiánya viszont súlyos következményekkel járhat. Ez a magyarázata annak, hogy az orvos e szerek mellé általában káliumtartalmú tablettákat is rendel. Nyilvánvaló, hogy előnyös lenne az olyan vizhajtó gyógyszer, amely nátrium- és káliumvesztés nélkül csak a vízkiürítést segítené elő. Úgy tűnik, hogy a közeljövőben a gyógyszerkutatók ilyet is biztosítanak a rászoruló betegeknek. Szervezetünk, pontosabban vérünk víztartalmát számos más tényező mellett az agyfüggelék hátsó lebenyében tárolt vazopresszin nevű hormon szabályozza. Vazopresz- szin hatására a vesék vizet tartanak vissza, ami elejét veszi annak, hogy vérünk túlzottan besűrűsödjön. Viszont valahányszor túlzottan felhígul a vérünk, mert például túl sok vizet iszunk, csökken a vazopresszinle- adás a vérbe, és ezért vesénk mindaddig több vizet enged ki szervezetünkből, amíg a kívánt vízegyensúly helyre nem áll. A vazopresszin életOlyan esetekben, amikor mégis mutatkoztak magatartásbeli, érzelmi és intellektuális zavarok, ezek biztosan nem a csecsemőotthoni hibás bánásmód következményei voltak, hanem döntően az okozta, hogy a családba visszakerülve állandó veszekedésnek, esetleg néha a mostoha gonoszságának, vagy a szülők pszichés zavarainak voltak tanúi, szenvedő alanyai. A csecsemőkori anyaszeretet hiánya tehát csak akkor okoz a későbbi életben maradandó testi-lelki zavart, ha a gyermekeket később is állandó és súlyos lelki megterhelések érik. A csecsemő tehát élete első pár hónapjában nem olyan sérülékeny, mint feltételezték és nem okvetlen az élet első hónapjai szabják meg későbbi személyiségfejlődését. A svájci kutatók szerint tehát téves R. A. Spitznek és társainak az az elmélete, amely szerint egészséges lelki fejlődés csak akkor biztosított, ha a csecsemő egyetlen anya vagy gondozó mellett nő fel. A csecsemők bölcsődei csoportokban is testileg-lelkileg egészségesen fejlődnek, bár egy gondozónő több csecsemőt lát el. Teljesen alaptalan az a szinte dogmaszámba vett elmélet, amely a gyermekét bölcsődébe vivő anyát azzal vádolta, hogy mérgezi, búskomorrá teszi gyermekét. A gyermekek személyiségfejlődését egyáltalán nem kizárólag az anya szabja meg, hanem olyan veleszületett ideg- rendszeri adottságok is, amelyekkel a környezeti ingerekre válaszolnak. E környezethez pedig az apa, és tágabb értelemben mindenki beletartozik. Ez a felismerés különösen napjainkban fontos, amikor a nők a férfiakkal egyenlő tanulmányokat folytatnak, és szülés után is szeretnék munkájukat folytatni. Ha évekig kiesnének ugyanis magas fokú képzettséget kívánó munkájukból csak azért, hogy otthon gyermeküket neveljék, később már nem tudnának lépést tartani szakmájukban férfitársaikkal, vagy azokkal a nőkkel, akik nem szültek gyermeket. Kétségtelen ugyan, hogy akad ma is számos nő, aki megelégszik a családi tűzhely melegével, a gyermekek nevelésével, de ez a magatartás a gyermekét szerető anyára nem kötelező. Ha gyermeke bölcsődében sok gyermek és több szerető gondozónő körében nő fel, testben és lélekben ugyanolyan egészséges lehet, mintha az anya otthon maradt volna. (Szendéi) vízhajtó tani hatásainak kutatása közben az USA Ohio Egyetemén rájöttek arra, hogy a vazopresszinmolekulához hasonló, de nem teljesen azonos fehérjékkel befolyásolni lehet a vesékben a vízkiválasztást. A szintetikus úton előállított, a természetes vazopresszintől valamelyest (néhány aminosavban) különböző másolat nem fejt ki vazopresz- szin-hatást, de elfoglalja a vesékben a vazopresszin helyét, aminek az a következménye, hogy a vesékből a normálisnál több víz ürül. Amíg a hagyományos vizelethajtók - a duireti- kumok - használata esetén a megszokottnál több nátrium és kálium ürül, addig a kakukkfióka vazopresz- szin fokozott kálium- és nátriumvesztés nélkül csak a vízürítést növeli. Állatkísérletben ez az újszerű, az eddigiektől gyökeresen eltérő vizelethajtó, amit aquaretikumnak neveztek el, máris hatékonynak bizonyult. Az M. Manning vezetése alatt működő Ohio-i (USA) kutatócsoport úgy véli, hogy hamarosan sor kerülhet az aquaretikum klinikai kipróbálására. Nyilvánvaló, hogy még évekre van szükség ahhoz, hogy az aquaretikum gyógyszerként kerülhessen forgalomba. Addig természetesen minden betegnek, aki akár magas vérnyomás, akár szívelégtelenség miatt szed vizelethajtót, gondosan ügyelnie kell arra, hogy az orvos által ezek mellé rendelt káliumtablettákat rendszeresen szedje. Mit főzzünk? Variációk egy témára Évente összejönnek a halászok az ország minden tájáról egy bizonyos napon, egy bizonyos helyen - az idén Pakson -, hogy találkozzanak, beszélgessenek, ismerkedjenek, összemérjék tudásukat, hogy „hivatalosan” is eldőljön, ki a legjobb halfőző mester köztük. Persze, - sok minden máshoz hasonlóan - ez is szubjektív, mert ami ízlik az egyiknek, azt nem szereti a másik. Csak megyén belül is különbözőképpen főzik a halat Tolnán és másképp Bony- hádon, Hogyne készülne akkor másképp a halié a Tiszán túl, mint azon innen! Újítók is mindig akadnak, lelkes kísérletezők, akik újabb és újabb halétket alkotnak környezetük örömére. A XIV. országos halfőzőversenyen is keveredett a hagyomány az újításokkal, más-más ízű halételek gőzölögtek a bográcsokban. Egy-kettőnek közreadjuk a receptjét, hátha olvasóink közül néhányan kedvet kapnak az elkészítésükhöz. Halászlé bonyhádiasan Aki főzte: Götz János, a Pannónia Tsz halászmestere. A három darab három és fél kilós pontyot csak tisztítás után, bontás előtt kell megmosni. Darabolás után, véresen tesszük fel főzni. Személyenként fél liter vizet számolva. A Lébe beletesszük az öt fej ledarált hagymát és a sót is. Forráskor beleszórjuk az őrölt paprikát és a piros aranyat, majd harminc percig főzzük. Szegedi filézett vegyes halászlé Aki főzte: Gémes János szegedi vendéglős, a tavalyi országos halfőzőverseny tiszai-körösi kategóriájának első helyezettje. A halászléhez először alapiét főzünk apróhalakból vöröshagymával, zöldpaprikával, fokhagymával és delikáttal. Ha megfőtt, szűrőn átpasszírozzuk. Ez adja a halié alapját. Ebbe tesszük a filézett kecsege-, harcsa-, ponty-, süllő- és márnaszeleteket, felöntjük vízzel, sózzuk, majd forráskor beleszórjuk a piros paprikát és fél órát főzzük. Csukapörkölt „Fehér Ferkó módra” Aki készítette: Czik László szekszárdi halboltos. Füstölt szalonnát kockára vágunk, kisütjük, majd apróra vágott vöröshagymát üvegesre dinsztelünk benne. A tűzről levéve megszórjuk 2-3 evőkanál őrölt paprikával és hozzákeverjük a beirdalt, besózott csukaszeleteket. Visz- szatesszük a tűzre és fölengedjük annyi vízzel, mintha pörköltet készítenénk. Adunk még hozzá 2-3 gerezd összezúzott fokhagymát, 2 félbevágott zöldpaprikát, 8-9 cseresznyepaprikát és forraljuk. Mikor már majdnem elkészült, akkor teszünk bele 2-3 szem kockára vágott krumplit és egy marok lebbencstésztát, amitől jó sűrű lesz. Szalonnás csukapörkölt Aki készítette: Szijhalmi Lajos, a Tolnai Htsz halásza. Két kiló csukát felszeletelünk, besózzuk és állni hagyjuk. Két közepes fej felaprított hagymát 15 deka zöldpaprikával, paradicsommal együtt. Ha megpirult, megszórjuk 2,5 evőkanál őrölt paprikával, kevés vízzel felengedjük és kis ideig főzzük. Eközben bográcsban külön feltesszük a besózott csukaszeleteket kevés nyers hagymával és annyi vízzel, hogy egy ujjnyira ellepje, majd felforraljuk és berántjuk a külön elkészített szalonnás alapmasszával. Kellő sűrűségig főzzük. Jó, tojásos csipetke illik hozzá. Lejegyezte: F. KOVÁTS ÉVA Régiből - divatosat Ha netán meguntuk 2-3 éves ingblúzunkat, ami még jó állapotban van, kevés munkával, kis ügyességgel átalakíthatjuk. Az ujját vágjuk le rövidre, és hajtsuk vissza. A derékrészbe - ha elég hosszú a blúz - varrjunk belső gumiházat, és kétsorosán fűzzünk bele gumit, amitől egészen más - blúzonszerű - jelleget nyer. A nyakát gomboljuk ki, és színben, mintában harmonikus sálat, kendőcskét kössünk nyakunkba. Rajz és szöveg: BÁNYAI KATALIN Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Öntevékeny közdeményezésből szervezett intézmény lett Finnországban a játszócsoport. A közösség hetente két alkalommal tart foglalkozást (játék és egyéb szórakozás) a gyermekeknek és biztosít szabadidőt a szülőknek. Brazília a bélyegnapra Pedro Bruno festőművész A haza című alkotását jeleníti meg blokkon. A nemzeti érzés felkeltésére a képen a brazil zászló feldíszítésén dolgozó asszonyokat láthatunk. Thaiföld csodálatosan megmunkált és drágakövekkel díszített királyi trónok képével is köszönti az uralkodó jubileumát. Sarokminta - búzavirággal Kézimunkázok körében nagyon kedveltek a könnyen leszámolható, mutató keresztszemes minták. Most egy szép, búzavirágos sarokmotívumot mutatunk be, amelyet térítők, szettek, futók díszítésére jól felhasználhatunk, de ugyanígy alkalmas blúzok, ruhák kivarrására is. A rajzon a fekete kockák búzakékek, az x-szel jelöltek sötétzöld színűek. A hímzéshez vászonkongrét vegyünk alapul, s hozzá perié hímzőfonalat. ❖ CSALÁD ❖ OTT» A bográcsnál Szijhalmi Lajos Götz János és csapata
