Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

4 NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 10. FIATALOK FIATALOK FIATALOK V _______________________________________ F IATALOK ________________________________________j Kedvezményes turisztikai kölcsönzési A természetjárás, a vándortáborozás a kirándulás, a túrázás mind szélesebb körben történő elterjesztése mindenek­előtt a turisztikai felszerelések kölcsön­zésének a fiatalok részére történő ked­vezményezését indokolja. Az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal, a KISZ Központi Bi­zottsága az alapvető turisztikai felszere­lések (sátor, hálózsák, hátizsák, kerék­pár, csónak) kedvezményes kölcsönzé­sét utalványrendszer bevezetésével va­lósítja meg. 1988. december 31-ig egy-egy jogo­sult fiatal kölcsönzési naponként sátor, hálózsák, hátizsák, kerékpár kölcsönzé­sénél 1-1 db, csónak kölcsönzésénél 3 db egyenként 20 Ft értékű utalványt használhat fel, ami 50%-os kedvezmé­nyezést jelent. (Sátornál, csónaknál ter­mészetesen annyi fiatal használhat fel kölcsönzési naponként 1, ill. 3 utalványt, utalványok ahányan használják a sátrat vagy csóna­kot.) Az utalványokat a Tolna Megyei Ta­nács V. B. Sportszövetségi és Rendez­vény Irodáján, a KISZ Tolna Megyei Bi­zottságán, valamint a KISZ Városi Bizott­ságain igényelhetik elsősorban diák­sport-, természetjáró, KISZ-, vagy úttörő­szervezetek és egyéb ifjúsági közössé­gek és egyének. A kedvezményes ifjúsági kölcsönzési utalványok Tolna megyei beváltóhelye Szekszárdon az Ezermester Ifjúsági Köl­csönző Leányvállalat üzlete a Mészáros L. u. 3. sz. alatt (tel.: 74-14-375). Az or­szág többi kölcsönzőhelyéről az utalvá­nyokat kiadó szervek adnak felvilágosí­tást. Fiatalok! Amennyiben a nyári ill. az év hátralévő részében valamilyen turisz­tikai sporteszközt szándékoztok kölcsö­nözni, érdemes igénybe venni a kedvez­ményes kölcsönzési lehetőségeket. Két tűz között KISZ-értekezlet előtt Országos értekezletet hívott össze őszre a KISZ, ahol az ifjúsági mozgalom tartalmi és szervezeti megújításának érlelődő elképzeléseit vitatják meg. A KISZ-vezetés ter­veiről kérdeztük Gönci Jánost, a KISZ KB titkárát.- Miért van szükség az átalakításra?- Nem elég hatékony a szervezet működése. Meglehetősen feszült időszakabn va­gyunk, mindenkiben nagy a bizonytalanság. Tapasztalataim szerint a határozott politi­zálásnak ilyenkor is van tekintélye, miközben természetes, hogy kevésbé aktívak az emberek. Minden hasonló helyzetben bizalmatlanság ébred a hatalommal és intézmé­nyeivel szemben. Ezzel párhuzamosan pedig mindenki azt keresi, hogyan javíthatna az életén - és ebben még mi sem segíthettünk eleget a tajgainknak.- Hogyan oldhatja fel ezeket a feszültségeket a KISZ?- Könnyebb lenne olyan választ adni, hogy ha mindez így van, akkor a KISZ marad­jon a kellemes programok szervezésénél, és akkor jól érzik magukat, akik kapcsolatba kerülnek a mozgalommal. De egyre inkább számolnunk kell azzal is, hogy a fiatalság, ahogy az öltözködésben vagy a zenében, a politikában is alternatívákat keres. Tehát egyszerre kell szórakoztató szabadidős és politikai szervezetnek lennünk.- A politikai kötődés a KISZ esetében adott. Vagy ez is vita tárgya?- A KISZ az MSZMP ifjúsági szervezete, a párt politikáját képviseli: ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha tagjai magukénak érzik a mozgalmat. A KISZ hosszú időn ke­resztül két tűz közé került, állandó konfliktusba keveredett a párt - direkt utasításokkal élő - vezetőivel, és a fiatalokkal, akik elfordultak ettől a politikától. Ezért most sokan arra törekednének, hogy a KISZ szakadjon le a párttól. Szerintem lazítani kell a túl szo­ros kötődést, s garanciákat kell adni arra, hogy a párt nem él a közvetlen utasítás esz­közével. Elvileg eddig is, most is az adott párttestület irányítja a hozzá tartozó KISZ-testületet, gyakorlatilag azonban a párttitkár gyakran személyes beosztottjának tekinti a KISZ- titkárt. Ha ezt a módszert sikerül politikai kapcsolattartással felváltani, akkor a KISZ jobban meg tud felelni mindkét feladatának.- Milyen formában valósulhatna meg ez az új típusú kapcsolat?- Nagyon sok elképzelés és lehetőség van, mindnek van előnye és hátránya. Pél­dául megoldás lehet, hogy a párt Központi Bizottságának irányítása alatt dolgozik a KISZ KB, az alacsonyabb szintű testületek munkáját pedig a párttag fiatalokon keresz­tül befolyásolhatja a párt. Talán így. De ennek a variációnak is vannak veszélyei: elő­fordulhat, hogy így a pártszervezetek nem érzik magukénak az ifjúsági mozgalmat, és akkor lehet, hogy nem adnak utasítást, de segítséget sem. Egy-egy KlSZ-szervezet- nek pedig az lehet az érdeke, hogy ne válasszon a testeületeibe párttagokat, mert így kibújhat a pártirányftás alól. Igaz, a felsőbb KISZ-szervek irányítása akkor is érvénye­sül... Folyik a konzultáció a párttal ezekről a kérdésekről, a döntést ott kell meghozni.-Ha a KISZ-en kívüli okai is vannak a fiatalok elfordulásának, akkor milyen eredmény várható a szervezeti felépítés változásától?- Nem biztos, hogy egyetlen szervezet minden igényt ki tud elégíteni tizennégytől harmincegynéhány éves korig. Egységes irányítást sem tudok elképzelni - nincs is. Például ma is küszködünk azzal, hogy mit jelent a középiskolákban a KISZ politikai jel­lege: ott elsősorban önkormányzatokra, diákszerveződésekre van szükség. A dolgozó fiatalokat viszont az foglalkoztatja, hogy személyes boldogulásukban segíti-e őket a KISZ. A szervezeti változtatásokkal azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ se kezelhesse szür­ke tömegként az ifjúságot, hogy másképp kelljen dolgozni egyik városban, mint a má­sikban, Budapesten és egy faluban.- Szóba került az a lehetőség, hogy a KISZ több rétegszervezet szövetségéből épül­jön fel. Ennek milyen visszhangja van a mozgalomban?- Úgy látom, hogy az alapszervezeteket nem érdekli különösebben milyen a KISZ egészének szervezeti felépítése. Segítséget szeretnének a saját munkájukhoz, s nekik mindegy, hogy a nagyüzemi KISZ-bizottságot a szakmai vagy a megyei KISZ-bizottság irányítja-e. Ezek a változások valójában csak annyiban érintik az alapszervezeteket, hogy ha sikerül megtalálni a legjobb, vagy legalább a mostaninál jobb szervezeti formát, akkor ők is kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Ma úgy tűnik, hogy a szervezeti felépítés gátja a szívnonalasabb, hitelesebb műkö­désnek. Még mindig egyformán kezeli a mozgalom a különböző életkorú, szakmájú, lakóhelyű fiatalok közösségeit. Központi határozatok születnek, amelyek egyik me­gyében hasznosak, a másikban végrehajthatatlanok. Az egyik lehetséges megoldás a rétegek szervezeteinek a szövetsége. Ugyanilyen jogos azonban a települések szerinti csoportosítás is. Egy kisebb, jobban körülhatárolt szervezetben erősebb a közösség­tudat, ez persze nemcsak összeköt, hanem el is választ. Például a szakma szerinti fel­osztás a pedagógust az orvostól. A településtípusok szerint felépített mozgalomban vi­szont másik szervezetbe kerülne mondjuk a falusi meg a városi pék. Úgy gondolom, hogy egy nagyon rugalmasan felépülő, a különböző sejtek változatos kapcsolódási formáit biztosító szervezetre van szükség. Hogy ezt pontosan hogyan kellene létrehoz­ni, ma még nem tudom megmondani. Szerencsére nem is egyedül nekem kell a választ megtalálnom, s ha lesznek javaslatok, akkor a KISZ-értekezlet dönti el, melyeket tartja elfogadhatónak.- Minden kérdésben dönthet az értekezlet?- Ha csak kisebb módosításokat fogadnak el a küldöttek, akkor a döntés az értekez­let hatáskörében marad, de ha a szervezeti szabályzat gyökeres átalakítása, az ifjúsá­gi szövetség felbontása is szóba kerül, akkor a KlSZ-értekezletnek össze kell hívnia a kongresszust. r. a. A repülőgép szeptember 1-én indul Berlinben dolgoznak egy évig Kurkó Attila Sós József Pálfy Norbert Rendhagyó szülői értekezletet tartot­tak a múlt héten a Pátria Nyomda dombó­vári gyáregységében. Rendhagyó volt, mert nem iskolás gyermekek szüleit hív­ták össze, hanem már majdnem felnőtt, 17-20 éves fiatalemberekét és nem is a tanulmányi előmenetel és a magaviselet volt a téma, hanem valami egészen más. A Pátria Nyomdának három éve tartó testvérvállalati kapcsolata van a Vor- druck-Leitverlag Berlin nevű, a Pátriához hasonlóan ügyviteli nyomtatványokat előállító, ám méreteiben nagyobb nyom­dával. E kapcsolat keretében csereüdül­tetéseket és tapasztalatcseréket szer­veztek eddig s most kibővítették az együttműködést. Dombóváron viszony­lag sok nyomdász szakmunkás végzett az idén, akiket - tekintettel a szigorú bér­tömeg-szabályozásra - csak nagyon ko­moly gondok árán tudnának helyben foglalkoztatni. Jól jött tehát a berlini test­vérvállalat készsége a frissen végzett szakmunkások fogadására. A két vállalat vezetői szerződést kötöttek, melynek ér­telmében 14 dombóvári fiatal szeptem­bertől Berlinben végez munkát, első ne­kifutásra a következő év augusztusának végéig, ám sikerre számítva mindkét fél reméli a folytatást is. S utána? Nyolc könyvkötő - ők lányok - egy vá­gó és öt gépmester szakmunkás utazik Berlinbe, legalábbis első hallásra megle­hetősen vonzó körülmények közé. Az ezer márkát valamivel meghaladó átla­Keresztes Zsolt gos bruttó bér átszámítva is magasabb az itthoni fizetésüknél, tekintetbe véve, az ottani lényegesen alacsonyabb megél­hetési költségeket pedig még inkább kedvező a kép. A munkásszáló munkásszállodának mondható - állítják a vezetők, akik voltak kint „terepszemlén" - egységesen 23 nap a szabadság, megfejelve nemcsak az NDK-ban szokásos ünnepekkel ha­nem a magyar nemzeti ünnepekkel is, na és a negyedévente ingyenes repülője­gyet és kiegészíti minden alkalommal két-két szabadnap. Bizonyára sejthető, hogy ezekről - munkáról, szállásról, bé­rezésről, orvosi ellátásról, utazásról és még nagyon sok minden egyébről - volt szó azon a bizonyos szülői értekezleten. A két gyár vezetői minden fontos tudniva­lóról tájékoztatást adtak, majd a szülők és a fiatalok kérdezhettek - ám ezzel a le­hetőséggel inkább csak az aggódó anyukák éltek. Természetes, hogy ők olyasmire is gondoltak, mint hogy nincs-e túl messze a szállás a munka­helytől és hogy kellő gyakorisággal cse- rélik-e az ágyneműt. Úgy tűnik, a fiatalok kevésbé aggód­nak. Pálfy Norbertét, Kurkó Attilát, Sós Józsefet és Keresztes Zsoltot kértem rö­vid beszélgetésre. Bár még egyikük sem járt az NDK-ban, s a nyelvet is csak alap­fokon ismerik, úgy tűnik, hogy nem gon­dolnak nehézségekre, sokkal inkább ar­ra, ami szép és jó lesz ebben az egy év­ben. Megtanulnak németül, de szakmai előrehaladásra is számítanak, hiszen úgy tudják, hogy az az itteninél korsze­rűbb nyomda. Itt kezdőként bizonyára nem jutnának olyan gépek közelébe, amilyenekkel ott módjuk lesz ismerkedni, s ez hasznos még akkor is - s erre számí­tanak - ha esetenként segédmunkát is kell végezniük. Ha letelik az egy év? Ki tudja? Talán még egy ideig kint marad­nak. Addig is: jó utat! -ri-di­Vendégünk: Zoltán Erika Fiatalok könyvespolcára Három sportoló, mint testó'r Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó gondo­zásában jelent meg dr. Kárpáti György és Pe- terdi Pál sikergyanús kötete, a Három testőr Ausztráliában. A szerzők neve nem ismeret­len, hiszen előbbi vízilabdás sportmúltjával, utóbbi pedig kabarétörténeteivel iratkozott fel a halhatatlanok névsorába. Most megjelent könyvük a második, amit közösen Írtak, hiszen nem feledkezhetünk meg az 1985-ben kiadott Cini és a többiek című kötetről sem. (Cini ter­mészetesen nem más, mint Karinthy Ferenc, aki maga is rajong a vízilabdáért.) A Három testőr Ausztráliában című kötet Papp Laci, Grosics Gyula és dr. Kárpáti György úti élményeit tartalmazza, a szerzők neve pedig garancia arra, hogy az olvasó ne tudjon elszunnyadni. Sőt, Papp Laci szavaival élve - a harsány röhögéstől le sem tudja rakni a könyvet, amíg a végére nem ért. A kezdő mondatot követően - „Na, megint egy repülőtér!” - olvashatunk Ausztráliában élő magyarokkal való találkozásokról, élmény- beszámolókról, a kenguruk alvásszeretetéről, egy öregfiúk labdarúgó-mérkőzésről, és még nagyon sok érdekes dologról. A rengeteg poénból csupán a könyvben utolsóként talál­hatót szeretném elsütni, egy kis ízelítő gya­nánt: „Aztán hazajöttünk... és akkor különös hírek kezdtek szállingózni Ausztráliából. Leér­tékelték a dollárt. Súlyosbodott a gazdasági helyzet. Csök­kent az életszínvonal. Aha. Szóval nemcsak álom volt. Tényleg ott jártunk." Dr. Kárpáti György és Peterdi Pál könyvét mindenkinek ajánlom, aki szereti az élmény- beszámolókat, és nem utolsósorban a humo­ros írásokat. mr. A napokban került a boltokba a két év­vel ezelőtti Interpop-fesztivál egyik befu­tójának, Zoltán Erikának második nagy­lemeze, „Túl szexy?” címmel. Az énekes­nő első, sok-sok slágerrel megtűzdelt nagylemeze dupla aranylemez lett.- Mit vársz újabb nagylemezedtől?- Remélem, hogy újabb nagylemezem is tetszeni fog a közönségnek, hiszen ezen is van néhány olyan slágergyanús dal, amit sokan megkedvelhetnek.- Miben próbáltatok változtatni az elő­ző lemezhez képest?- A zenei alapokon változtattunk. Ke­ményebb hangzású dalokat próbáltunk csinálni, emellett igyekeztünk megőrizni a „slágerszerű irányvonalat”.- Úgy volt, hogy szerepelsz az idei In- terpop-feszitválon.- Ugyanabban az időben Svédország­ban voltam, egy fesztiválon. Ezért nem le­hettem Siófokon.- Milyen külföldi vonatkozású hírről tudsz beszámolni?- Most jelent meg Ausztriában a Sze­relemre születtem című nagylemezem angol változata. * Rockfontos - rockfontos Európa tíz országában került a sláger­listák élére Michael Jackson Dirty Diana című felvétele. Angliában, miután a királyi családhoz tar­tozó Lady Diana kijelentette, hogy nem kifo­gásolja Jack- son dalának cí­mét - a dirty magyarul „mocskost” je­lent -, azóta a felvétel teljes népszerűség­nek örvend. Érdekes stílusú felvételek kerülnek a nyár folyamán a slágerlisták élére. Tarol az afrikai Mory Kanté és a Tel Aviv-i énekesnő, Ofra Haza. * Újabb lemez elkészítésére vállalkozott Révész Sándor. Az album karácsonyra kerül a boltokba. A dalok szerzője: Pres­ser Gábor. A Rockpont slágerlistája 1. Jermaine Stewart: Get Lucky 2. Mory Kanté: Yake, Yake 3. Bros: I owe you nothing 4. Michael Jackson: Dirty Diana 5. Kylie Minogue: Locomotion KINDL GÁBOR rQckpomt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents