Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
4 KÉPÚJSÁG 1988. augusztus 8. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e házadómentesség? Egy másik olvasónk - ugyancsak kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - az új házadórendelet gyakorlati végrehajtása iránt érdeklődött Levelében írta, még 1982-ben építettek egy tetőtér-be- építéses ötszobás családi házat, melybe az év őszén költöztek be. A lakás alapterülete 140 négyzetméter, amelyhez utólag egy melléképületet is kialakítottak. Az új házadórendeletet tanulmányozva nem világos előtte, hogy a reá kiszabott házadó mértékét milyen jogszabály figyelembevételével állapították meg, továbbá mik a házadómentesség megadásának feltételei. Kérdésére Antus András, a Fadd Nagyközségi Tanács elnöke adott választ. A 7/1982. (III. 12.) MT sz. rendelettel módosított 19/1974. (V. 18.) MT sz. rendelet 4. paragrafus (3) b) pontja értelmében nem illeti meg a házadómentesség az épületet, ha a lakóépület, illetőleg a lakás ötszobás, vagy annál nagyobb. (A lakás négyzetméterben meghatározott alapterületétöl függetlenül). Ez a jogszabályi rendelkezés 1982. január 1 -jétöl lépett hatályba. Nevezett lakóházára a használatbavételi engedélyt 1982. évben kapta és házadómentességben nem részesült, tekintettel arra, hogy az épületben lévő lakás ötszobás. Házadó-fizetési kötelezettsége 1986. december 31-ig 550 forint volt a fent hivatkozott jogszabály 8. paragrafus (1) bekezdés a) pontja alapján, amely szerint a 3-5000 lakosú községben a négyszobás lakás után fizetendő házadó 250 forint, s minden további szoba után még 300 forint. Ennek alapján 550 forint házadót vetettünk ki évente a Béke u. 78. sz. alatti házasingatlanra. Téves tehát a panaszos azon állítása, hogy korábban csak az ötödik szoba után fizetett házadót és négy szobára mentességet kapott. Az 1987. január 1 - jét megelőzően kiadott használatbavételi engedély alapján használatba vett lakásra házadómentességet a korábbi jogszabályok alapján kell megállapítani a 35/1986. (X. 2.) PM sz. rendelet 20. paragrafusa értelmében. A korábbi jogszabály szerint az épületet - mivel a lakás ötszobás - mentesség nem illeti meg. A jogszabályi rendelkezés folytatásában szereplő azon kitétel, hogy a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű épület után mentesség nem adható, mindössze annyit jelent, hogy ha az épületben csak 4 lakószoba van, de az egyéb helyiségek(adóköteles helyiség)-kel együtt az alapterület a 200 négyzetmétert meghaladja, adómentesség attól függetlenül nem adható meg, hogy a lakásban csak 4 szoba található, mivel e kérdésbeli jogszabály mentességet biztosított. Az ingatlan adókötelezettségét 1987. január 1. után az 1986. évi 25. sz. tvr. alapozza meg. A tvr. 5. paragrafus (1) értelmében az adó alapja a lakás alapterülete. A levélíró bevallása szerint az adó alapját képező alapterület 140 négyzet- méter, így 40 négyzetméter után a tvr. 6. paragrafus (1) bekezdése alapján az alapadó 1600 forint és a kedvező övezeti elhelyezkedés miatti 15 százalék emelést is figyelembe véve a fizetendő házadó összesen 1840 forint. A melléképület adókötelezettsége a hasznosítás módjától függ. Amennyiben az a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabály hatálya alá esik, (pl. gépjárműtárolók, műhelyek stb.) akkor a melléképület után építményadót kell fizetni. Ha a lakáshoz tartozó épületrészről van szó, s nem minősül a 35/1986. (X. 2.) PM sz. rendelet 7. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott olyan kiegészítő helyiségnek, amely a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (Pl. tüzelötároló, szerszámkamra stb.), akkor a melléképület házadó alá nem esik. Visszaigényelhető-e a kártérítésből levont ÁFA? Szuper Károlyné szakcsi olvasónk lakásában 1988. február elején felrobbant a gáztűzhely. A kárt az Állami Biztosító 30 000 forintban állapította meg. Levélírónknak ez ellen nincs is kifogása. Kérdését így fogalmazta meg: ...a probléma az, hogy ebből az összegből 4000,- forintot levontak ÁFA-ra. Az adó- felügyelöségtől érdeklődtem, hogy a Biztosító helyesen járt-e el. ök azt válaszolták, hogy ezt az összeget valakinek vissza kell téríteni. Arra viszont, hogy honnan kapom vissza, sem ők, sem a Biztosító nem tudott válaszolni.” Panaszosunknak Papp Júlia, az Állami Biztosító Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatója válaszolt: Az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott 37/1987. (X. 12.) MT sz. rendelet alapján, az olyan termékekre felszámított forgalmi adót, amelyet lakásfelújításhoz vettek igénybe, az építkező visszaigényelheti az adó összegét az illetékes adóhatóságtól. Jelen esetben felújításról van szó, és ezért visz- szatérítési lehetőség van. Az általunk kiszámított kártérítési ösz- szeg az általános forgalmi adó átlagos mértékét is tartalmazza. Ennek megfelelően a munkadíj 23 915,- forint ebből levonandó 5000 forint mivel eddig az összegig ÁFA nem igényelhető vissza. Adóvisszatérítést 18915,- forint után kaphat. Az adó a fenti összeg 20 százaléka, azaz 3783,- forint, amelyet a térítés összegéből levontunk, mivel ennek a visszaigénylésére lehetőség van, ha az alábbi feltételek megvannak. Az általános forgalmi adóról szóló törvény úgy intézkedik, hogy az adót az az építkező igényelheti vissza, akinél a szolgáltatás igénybevételekor a számlában érvényesítették. Ebből következik, ha a munkát házilag vagy olyan kivitelezővel végeztették, aki általános forgalmi adó felszámítására nem jogosult, akkor adó nem merült fel, így ennek a visszatérítése sem lehetséges. Ez kettős térítést eredményezne. A kártérítési összeget csak akkor vagyunk kötelesek kiegészíteni, ha önöknél az általános forgalmi adót a kivitelezők jogosan érvényesítették, és annak a tényleges összegénél kevesebbet, vagy egyáltalán nem térített vissza az adóhatóság. Amennyiben ilyen számlával rendelkezik, az adóhatóság állásfoglalásával együtt szíveskedjék igazgatóságunkhoz eljuttatni, ezt az összeget megtérítjük. Jár-e szociálpolitikai kedvezmény tetőtérbeépítésnél? Olvasónk - aki kérte, hogy nevét ne közöljük - családjával 1975-ben épített családi házat OTP-segítséggel. Szociálpolitikai támogatásban nem részesültek. Most már négy gyermekük van. Kérdése, ha most beépítenék a tetőteret, milyen feltételek mellett, milyen támogatásban részesülnének? A kérdésre Jákli Péter, Paks tanácselnöke válaszolt: Saját tulajdonú lakóházán a tetőtér tulajdonos által történő beépítése bővítésnek minősül. Szociálpolitikai kedvezmény ez esetben nem jár, mivel az csak a kővetkező lakásépítési (vásárlási) formákra terjed ki: magánlakás-építés, értékesítés céljára épített és építtetett lakások vásárlása, a nem állami tulajdonban álló használt lakásoknak az értékesítésre jogosult, valamint az értékesítés céljára építő, építtető gazdálkodó szervezettől történő vásárlására, a műszaki állapotuk miatt kiürített, de helyreállítással fenntartható állami tulajdonban volt épületekben levő lakásoknak az értékesítést követő újjáépítésére és gazdálkodó szervezet által újjáépített ilyen lakás értékesítésére, (a módosított 61 /1985. (XII. 27.) MT sz. rend. és a végrehajtására kiadott 44/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM sz. együttes rendelet. A lakások bővítésére nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsön (3 százalékos) felső határa 150 00,- forint. Ezenkívül bankkölcsön igénybevételére van lehetőség 15 százalékos kamattal, 5 éves lejáratra. irr-* Ml VÁLASZOLUNK Lengyelbe nem kell útlevél Herendi porcelán Szombathelyen a HÉLIOS Világítás- technikai és Kerámia Vállalat 54 tehetséges, rajzkészséggel rendelkező fiatalnak adott munkalehetőséget. A Herendi Porcelángyár vasi üzemében évente több ezer formát festenek, égetnek, ezeket belföldön és külföldön értékesítik. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nevének említése kapcsán a Tolna megyei Lengyel nevű falu igen sok esetben adott félreértésre alkalmat. Velem is több érdekes eset megtörtént. Néhány évvel ezelőtt Debrecenben voltunk a családdal, az ott élő rokonainknál. Az egyik sétánk során a rokonom összetalálkozott az ismerőseivel és bemutatott nekik: „az unokabátyám Lengyelből”. Erre a szóra körbefogtak és élénk érdeklődést tanúsítottak Lengyel iránt. Kérdezték, „hogy élünk ott, milyen a helyzet, valamint azt, hogy mi az oka, hogy ilyen jól beszélünk magyarul”. Elmondtam nekik, hogy az a „Lengyel”, ahonnan mi jöttünk, nem azonos Lengyelországgal. Az a Lengyel ahonnan mi jöttünk, Tolna megyében van. Egy falunak a neve. A következő érdekes eset már Tolna megye határán belül, Szekszárdon történt meg velem. A kórház egyik osztályán feküdtem. Egy nap új beteg jött a mellettem lévő ágyra. Amikor az idős bácsi és a kísérő felesége megérkezett, a viseletűk és a beszédjük alapján megállapítottam, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Amikor elhelyezkedett a bácsi, megkérdezte tőlem: „maga hunnan gyütt”. Mondtam neki, Lengyelből. Erre az öreg szétnézett a kórteremben figyelik-e, majd hozzámhajolt és a fülembe súgta, hogy én sem vagyok magyar.” Majd kis idő múlva elkezdte sorolni a sérelmeit. Elmondta, hogy őneki x városban vendéglője volt, „tudja ezek a piszkos m...ok államosították”. Egy ideig hallgattam, majd mondtam a bácsinak, hogy én nem tehetek az őt ért sérelmekről, és ne szitkozódjon. Különben én is magyar vagyok. Erre a bácsi meglepődve rámnézett és kérdezte „Hát nem Lengyelből gyütt?” De, mondtam neki, csak az a Lengyel ahonnan én jöttem itt van Tolna megyében, egy Bonyhád környéki falu. Erre a bácsi nagyon elrestellte magát, csak másnap szólalt meg. A Magyar Posta is ha Lengyel nevét olvasta a borítékon, már több esetben Lengyelországra gondolt és oda irányította a leveleket. Három évvel ezelőtt egy fiatal pályakezdő gépészmérnök pályázatot küldött a Lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskolához, még az irányító számot is pontosan ráírta. A levél mégis két hónap múlva érkezett meg. A boríték hátulján lévő bélyegző igazolta, hogy megjárta Varsót is. Ebben az évben március végén a berettyóújfalui „Zalka Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola küldött az ott április elején megrendezett versennyel kapcsolatos levelet. A levél a lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskolához azonban csak június 27-én érkezett meg, amikor a verseny már régen lezajlott. Vizsgáltuk a késés okát, s azt ismét a boríték hátoldalán fejtettük meg. A levél bejárta Lengyelországot. 1988. április 22-én például Katowicében is megfordult. A közelmúltban Pécsről egy természetbarátcsoport 2 napos túrán vett részt Lengyelben. A csoport vezetője, amikor szervezte a túrát, felhívta a figyelmet, hogy 2 napra készüljenek, melyet Lengyelben töltenek. Volt köztük olyan, aki útlevelet váltott. Amikor a jegyváltásra került sor, akkor derült ki, hogy ez a Lengyel nincs is olyan messze Pécshez és ide nem kell útlevél. BAI JÓZSEF A szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyek után járó osztalékról és célrészjegyek utáni részesedésekről szól a Minisztertanács 56/1988. (VII. 12.) MT számú rendelete, amely szerint a befizetett részjegy után legfeljebb a vagyonvárományos nyereséggel azonos mértékű osztalék fizethető. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a célrészjegy - közgyűlés által meghatározott - lekötési idejét és az utána fizetendő részesedés mértékét a szövetkezet a célrészjegy kibocsátásakor (jegyzéskor) a taggal kötött megállapodásban rögzíti. A rendelet előírásai 1988. január 1 -jétöl alkalmazhatók. A termelői árcsökkentés esetén járó borfogyasztási adókedvezményt szabályozna a pénzügyminiszter 27/1988. (VII. 12.) PM számú rendelete, amelynek hatálya a fogyasztási adóról szóló jogszabályban meghatározott adóalanyok közül arra terjed ki, aki 1988. június 15. és 1988. december 31. között az általa belföldi fogyasztói forgalomban értékesített szőlőbor fogyasztási adó nélkül számított termelői árát legalább 10%-kal csökkenti. Az árcsökkentés viszonyítási alapja az 1988. május 31- i, illetve az ezt megelőző legutolsó értékesítés számlával igazolt tényleges termelői ára. Nos ezek az adóalanyk a jogszabályban pontosan körülírt fogyasztási adó visszatartására jogosultak. A munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvbe történő bejegyzésekről szóló korábbi jogszabályt módosítja az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 11/1988. (VII. 12.) ÁBMH számú rendelkezése, amelyből - figyelemfelhívásként - idézzük: „A munkaviszony alatt megszerzett iskolai, szaktanfolyami végzettséget vagy egyéb szakképzettséget, valamint a munkával összefüggésben kapott kitüntetést, elismerő címet, oklevelet és jubileumi jutalmat, továbbá a tudomány doktorainak illetménykiegészítését a munkáltatónál a munkakönyv megfelelő rovataiba be kell jegyezni.” A nyugdíjasok, járadékosok esetében a munkakönyv első oldalán a „Munkakönyv” szó alatt a „Nyugdíjas”, illetőleg az ellátás típusát is magában foglaló „Járadékos” megjelölést, továbbá a megállapító határozat számát és az ellátás folyósításának kezdő időpontját 8 napon belül be kell jegyezni, rendelkezik a jogszabály természetesen arról is, hogy melyik esetben, melyik szerv jogosult a bejegyzésre, s hogy a munkakönyveket miként kell kezelni és őrizni, valamint arról, hogy az állampolgárok részére kiadott munkakönyvekről milyen nyilvántartást kell vezetni. A rendelkezés f. évi augusztus 1. napján lépett hatályba, az említett valameny- nyi jogszabály pedig a Magyar Közlöny idei 31. számában jelent meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 10. számában tájékoztató jelent meg a vadászati idényekről és egyes vadászati korlátozásokról, ugyanennek az Értesítőnek f. évi 11. számában pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezgazdasági termelőszövetkezetek tagjai részére fizetett betegségi és szülési segély számításáról szóló tájékoztatója olvasható. Ez utóbbi konkrét példán mutatja be, miként kell kiszámítani az átlagrészesedés és bérkiegészítés alapulvételével a termelőszövetkezeti tag egy napi munkadiját, s ennek megfelelően a betegségi és szülési segélyt. Dfí. DEÁK KONRÁD Vár a Vár...? „Él magyar, áll Buda még!” Ezek a szavak is érzékeltetnek valamit abból, hogy a budai várnegyed az ország szíve. Egyben a világranglistán is előkelő helyen lévő műemlékegyüttes, idegenforgalmi látványosság. Erről mindenki meggyőződhet, aki csak rövid sétát is tesz a történelmi falak között, a gyönyörűen helyreállított házakban, palotákban és a Mátyás-templomban gyönyörködik. Szerencsére sokan megteszik, ezt fényképünk is bizonyítja. Az, hogy egy idegenforgalmilag ennyire fontos negyedben az árak nem a legolcsóbbak, természetes. A világ minden hasonló helyén így van. Az a levantei színvonalú pénzhajhá- szás azonban, mellyel itt találkozik a nem feltétlenül dollárokkal tömött pénztárcájú látogató, egész egyszerűen undorító. Az egykori koronázó főtemplom tövében ízléstelen pavilonokban giccsárusítás minden meny- nyiségben. A Halászbástya lépcsőjének sarkán gyönyörű, ősz hajú álcsikós citerán nótákat penget az idegenek gyűrűjében. Cigány nótákat. A valamikor szolid Fekete Holló étteremben egy tányér leves 25-45, az előétel 70-390, a szárnyas 85-390, a sertéshús ételek 85-150, a marhahúsból készültek 105-325, a vadételek 130-300 forint között. A viszony- * lag szerény és nagyon ízléses Pest- Budában egy üveg sör 85 forint. A szerényebb pénztárcájú, mondjuk úgy hogy hátizsákos turistákra senki nem gondolt. Aki esetleg köröm közül, egy pádon akarna ebédelni, az választhat a képtelenül zsúfolt nagy, vagy a Fortuna utcai kis Közért-bolt között. Utóbbinak árukészlete láttán Dúzs, vagy Nak község polgárai már régóta panaszos levelekkel bombáznák szerkesztőségünket. Az idei évben várhatólag 20 milliónál több külföldi fordul meg hazánkban. Ami jó. De talán az se baj, hogy mi magyarok is itt vagyunk, akiket vendégváró várunkban a jelek szerint senki se vár... ORDAS Fotó:CZAKÓ Forog az idegen
