Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

1988. augusztus 5. / TOO«'_ 4 NÉPÚJSÁG Napozzunk CSALÁD 4 OTTh egészségesen Az utóbbi időben a legkülönbözőbb szakemberek - elsősorban a bőrgyó­gyászok, de a környezetvédők is - fi­gyelmeztetnek arra, hogy a természetes ózonréteg elvékonyodása különféle környezeti ártalmakkal jár. Nálunk is egyre többen fordulnak orvoshoz rosszindulatú börpanaszokkal. Azt, hogy ebben elsőrendű szerepe a Napnak van, nem vitatja senki; abban azonban már eltérőek a vélemények, hogy ez mennyire irható a sérült ózon­pajzs és mennyire a túlzásba vitt napo­zás terhére. A Nap által kibocsátott, ibolyántúli (ultraviolett) sugarakat hullámhosszú­ságuk szerint három csoportba osztjuk. Ezek közül az „A” jelzésű sugarak a leg- lágyabbak, ezek esnek - hullámhosszú­ságban - legközelebb a látható fényhez. A látható sugarak hullámhossza 400-800 nanométer (1 mm=a millimé­ter egymilliomod része), az „A” sugaraké 315-400 nm. Ezek a sugarak okozzák a bámulást, míg a 280-315 nm hullám- hosszúságú „B” sugarak felelősek első­sorban a bőrpírért, a leégésért. A „C” sugarak a legnagyobb energiájúak, hul­lámhosszuk 100-280 nm. Ez utóbbiak károsítják leginkább a bőrt. Szerenécs- re a „C” sugarakat és a „B" sugarak egy részét elnyeli a légkör, a sokat emlege­tett ózonpajzs. A gyorsan terjedő spray-készítmé- nyek hajtógáza olyan fluortartalmú ve- gyület, amely a felhasználás után nem bomlik el, hanem - mivel a levegőnél könnyebb - felszáll. Bár nehezen ve­gyülő tulajdonságú (ezért is alkalmas a hatóanyag „kihajtására” a palackból, hi­szen nem vegyül vele), az agresszív ózonnal azonban mégis vegyületet ké­pez; eközben természetesen az ózon (mely a természetben a Nap hatására keletkezik) elfogy. Ez az oka annak, hogy sokáig csak ennek tulajdonították a gyakoribb bőrrákos panaszokat. Tör­tént is nemzetközi összefogás annak ér­dekében, hogy mielőbb másféle hajtó­gázokat vezessenek be. Az erre vonatkozó egyezmények rea­lizálásához hosszú idő kell; már az is eredménynek számít, ha nem növekszik az elkövetkezendő években a freongá­zok (így hívják e fluorgázokat gyűjtőne­vükön) felhasználása. Viszonylag köny- nyen helyettesíthetők lennének pumpa­szerű palackokkal, de az emberek nem kedvelik az ilyen készüléket, ugyanis nem képes olyan finom permet előállítá­sára, mint a gázzal működő. Ezzel az elmélettel azonban nem ma­gyarázható meg, hogy miért csak egye­seket érintenek e rosszindulatú börpa- naszok. Azt tudjuk, hogy a napsugárnak kitett bőr kiszárad, elvékonyodik, kitá­gulnak a benne futó erek, a hámréteg ir- ritálódik, a bőr felszíne érdes lesz. A baj azokat támadja meg elsősorban, akik szinte egész évben a szabadban dolgoznak. Innen már önként adódik a következtetés: aki sokat, túlhajtottan na­pozik, azt éri előbb ez a rákmegelőző ál­lapot. Ennek kialakulásához azonban hajlam is kell: a világos, száraz bűrő em­berek gyakrabban, könnyebben beteg­szenek meg, mint a sötétebb, zsíros bő­rűek. Különösen az érzékenyebb bő­rűek ne aszalják magukat sokáig a na­pon. Egészségi szempontból igencsak hasznos a mértékletes napozás, hatásá­ra megélénkülnek a sejt anyagcserre- folyamatai. Ám annál többet árt a mér­téktelen, a fokozat nélkül, a gyors lebar­nulás vágyától vezetett napozás. Ha már nem valósítható meg ez a fokozatosság, akkor legalább használjunk fényvédőt tartalmazó kenőcsöt, krémet. Ezek több­ségükben „B” sugarakat, azok ártalmait szűrik ki, és majdnem teljesen átengedik az „A” hullámhosszúságú, tehát barnító sugarakat. Ezek hatására a szervezetben egy fényvédő hatású változás következik be (ez a lebarnulás), mely aztán önmaga is védelmet nyújt a további napsugárzás­sal szemben. A napozás befejeztével mossuk le a napvédő szert, és helyette nyugató, vízpótló (hidratáló) készít­ményt alkalmazzunk. Ha mégis leégtünk (ez a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhat, pél­dául elalszunk a napon), akkor a fájda­lom és gyulladás enyhítésére a gyógy­szertárakban kapható Irix nevű permet, vagy a Phlogosan kenőcs vagy hab igen alkalmas. (Ezek vény nélkül kapha­tók.) Súlyosabb esetben, lázzal járó megbetegedés esetén tanácsos orvos­hoz fordulni. DR. KEMPLER KURT Keretes szúnyogháló Kellemetlen vendégeink a legyek és a szúnyogok, ezért az ablaktokba célszerű hálót helyezni, amely átengedi a levegőt, de kizárja a rovarokat. A hálót (5) modelle­zőlécek (6) hozzászögelésével erősítjük a kerethez. A háló céljára pici lyukú najlon- függöny is alkalmas. A keretet 20x22 milliméter keresztmetszetű fenyőlécekből ragasztjuk össze. A ke­ret méretét pontosan illesztjük az ablaktokhoz úgy, hogy azt a nyitott ablakszárny he­lyére tehessük. Ha az ablaknak két nyitható szárnya van, akkor a keretet a bal oldali nyitott szárny helyébe illesztjük úgy, hogy a jobb oldali ablakszárny becsukása és a kilincs elfordítása beszorítsa a hálós keretet. Ha a keretet a nyitott bilincses ablak­szárny helyébe tesszük, akkor a két lécbe külön be kell helyeznünk a fémlemezkét (2 a). Ez a lemez fogja helyettesíteni a kilincs reteszét. A keret lécéhez (4) csavarok segítségével két, fémlemezből kivágott tárcsát erősí­tünk. A tárcsát (7 és 8) oldalára lyukat fúrunk, ily módon excentrikus right kapunk. A tárcsát a csavar körül úgy forgathatjuk, hogy nem lóg túl a kereten, vagy pedig úgy, P yitott ablak (9) alá csúszik be. A két tárcsát, valamint a kampót (2 a) úgy kell li, hogy beszorítsák a hálókeretet az ablakkeretbe, t egyes részeinek méretét az ablaknyílás nagyságának megfelelően választjuk az ablak kicsi, akkor az egész keretet vékony, például 12x12 milliméter kereszt- fenyőlécekből készítjük. Ha a hálót állandóan fenn akarjuk hagyni az ablakon, akot csukni is kell közben, a hálót kívülről szilárdan rögzítsük. Ehhez legpraktiku- anyagból készült hálót használni, a keretléceket pedig az ablakkal azonos szí- eni, hogy az időjárásnak ellenálljanak. Rajz és szöveg: BÁNYAI K. Jó tudni az autóról (XV.) Motorféküzem Jó vágással, szép frizura Azoknak is ajánlható, akiknél nem va­lami szép a homloknál a haj kiindulása, vagy túlságosan magas a homlokuk. Ez a frizura kortól függetlenül sok archoz il­lik, lágyan keretezi az arcot, fiatalos, csi­nos és könnyű kezelni. Erős és vékony szálú hajból egyaránt jól fésülhető, de a vágásnak nagyon si­kerültnek és lépcsőzetesnek kell lennie. Hátul a nyaknál spiccben végződik, aki­nél ez nem oldható meg, annál félkör alakban vágva. A frizura aszimmetrikus. Mosás után felül vastag csavarókra tekerjük a hajat, a frufrut a homlok fölött ferdén fésüljük, és csipesszel tűzzük meg, s csipesszel rögzítjük berakáskor hátul a nyak tájékán is a hajunkat, mint a rajz mutat­ja. Folyamatos haladás közben, ha a gázpedálról elvesszük a lábunkat, a motor vonóerejét megszüntetjük. A gépkocsi nem áll meg azonnal, ha­nem lassulva halad tovább. Ilyenkor a jármű tömegének lendülete hajtja a kerekeket. A kerekek az erőátviteli szerkezeteken keresztül kényszerí­tik a motort az alapjárati fordulat­szám feletti fordulatra. Ekkor a mo­tor belső ellenállása fejt ki fékező­erőt a hajtott kerekekre, ezt nevez­zük motorféknek. A motor belső el­lenállása, fékező ereje annál na­gyobb, minél magasabb fordulat­számra kényszeríti a hajtott kerék. Ezt pedig a bekapcsolt sebesség­fokozat határozza meg. Tehát a legalacsonyabb sebes­ségfokozatban a legnagyobb a mo­tor fékezőereje. A gépkocsi lassítá­sára folyamatos forgalomban is igen jól hasznosítható a motorfék, de különösen lejtőn való haladáskor tesz jó szolgálatot. Az üzemifék kí­mélése céljából lejtőn lefelé olyan sebességfokozatot válasszunk, amelyben az autó nem gyorsul túl­zottan. Általánosan elfogadtott sza­bály, hogy lejtőn lefelé olyan sebes­ségfokozatban kell haladni, amely- lyel ugyanazon az emelkedőn fel Otthonra, kirándulásra, üdüléshez ér­demes ilyen nadrágot varrni a hozzáér­tőknek. A nadrághoz 80 centi széles anyagból kétszer a szabásminta szerinti hossza, és a felhajtáshoz + 5 centi szük­séges. A szabásmintát 10x10 centiméter négyzethálós csomagolópapírra rajzol­juk fel, a megadott méret 102-es csípő­bőségig alkalmas, a derékbőséget gu- mlrozás szabályozza. Mivel nincs külső oldalvarrás, a sza­básminta alapján két darabot szabunk ki: a nadrág jobb és bal oldalát. Mint raj­zunk is ábrázolja, többféle zsebet is te­hetünk rá. A kiszabásnál másfél centit hagyunk a varrásokra a krétavonal mel­lett. Először készítsük el a zsebeket, és gépeljük a helyére. Ezután varrjuk ösz- sze a nadrágszárakat. Vasaljuk szét a varrásokat, majd állítsuk össze a két részt. A gumiházat a nadrág derekára úgy készítsük el, hogy a szaggatott vo­nal mentén visszahajtott anyagot a bel­ső oldalon legépeljük. Rövid cipzárat csak akkor tegyünk az eleje varrásba, tudnánk menni. Minden belsőégésű motor rendelkezik motorfékkel, a négyütemű Otto-motorok erősebb, a kétütemű Otto-motorok pedig gyengébb motorfékező erővel. Ezért a kétütemű Otto-motoroknál gyak­ran szabadonfutót alkalmaznak. Szabadonfutó alkalmazása esetén a hajtott kerék nem tudja a motort „meghajtani”. Kétütemű Otto-motoroknál a sza­badonfutó alkalmazását a motor ke­verékolajozása is indokolja. Ha mo­torféküzemben közlekedünk, a mo­tor kényszerűen magas fordulat­számon üzemel. Ugyanakkor nem adunk gázt, ezáltal a motorba csak az alapjárati fordulatszámnak meg­felelő, aránylag kevéss benzin-olaj- levegő keverék jut be. Ez a kevés olaj nem képes megfelelő kenést biztosítani a motornak ezen a ma­gas fordulatszámon. A kardántengely feladata: a forga- tónyomatékot az alvázban rögzített sebességváltóműtől az út egyenet­lenségeit követő differenciálmühöz továbbítja. A differenciálmű felada­ta: menet közben a két hajtott keré­ken fellépő fordulatszám-különbsé- get egyenlíti ki. ha a csípőbőség 102 centiméternél na­gyobb. Végezetül a nadrágszárak alsó szegélyét is begumizzuk, lehetőleg - mint a derekánál - másfél centi széles gumival. Egyszínű nadrágra más, elütő színű és mintájú zsebet, mintázott nad­rágra egyszínű zsebet is varrhatunk. Rajz és szöveg: BÁNYAI KATALIN BAKÓ GYÖRGY Szabadidőnadrág Bélyeggyűjtőknek Szenved a gyűjtő? Egy külföldön élő magyar filatelista le­vele nyomán a Filatéliai Szemle májusi számában a hazai bélyegértékesítési le­hetőségeket vizsgálja. A kép az utolsó évtizedek bélyegei tekintetében nem túlzottan pozitív. A kedvezőtlen jelen­ségről és annak okairól hosszan lehetne vitatkozni. Feltűnő a probléma kiélezése a Szö­vetség lapjának hasábjain, sem célja, sem oka nem érthető. A szervezett gyűj­tő ugyanis nem szenved, az újonnan megjelenő bélyegeket névértéken és ki­zárólag a Szövetségtől veszi. Ilyeneket általában máshonnan nem vásárol és nem ad el. A szemle valószínűleg azok érdeké­ben szól, akik a szövetségi tagdíj fejében bélyeget (és reményeik szerint meggaz­dagodást) vásároltak. Részükre ki és milyen alapon adhat segítséget? Isme­retes, hogy aki kötvényt lejárat előtt elad, az viseli az éppen érvényes árfolyamból fakadó veszteséget. Nem, vagy keve­sebb kamatot kap. Filatelista érdek az lenne, ha helyi vagy országos szervezéssel felvásárol­nák a felesleges mennyiséget akár má­sodpéldányok, akár különleges bér- mentesítés céljára. A bélyeg álalános, valamennyi polgár által mérhető értéke annyi, amennyi szolgáltatást a posta nyújt érte. A többletértéket filatelista szenvedé­lyünk adja. A bélyegvagyon a gyűjtők albumában rejtőzik, ennek óvása, a meglévő érték gyarapítása kötelessége a Szövetség­nek és lapjának egyaránt. A májusi számban írottak akarva-akaratlanul nem szolgálják a gyűjtőmozgalom reális érdekeit. ❖ CSALÁD ❖ OTT

Next

/
Thumbnails
Contents