Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
4 Képújság 1988. augusztus 29. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 „Ezért fizetjük az SZTK-t?’ Beda Jánosné szekszárdi olvasónkkal történt meg az eset. Még kora tavasszal az SZTK szemészeti szakrendelésén járt. Itt a betegeket sorszám szerint hívták be. Több órai várakozás után - miután az a beteg is előbb sorra került, aki ő utána következett az orvosnál szóvá tette ezt. Dr. Szügyi Gyula, a Tolna Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának helyettes vezetője válaszolt:- A megyei rendelőintézetben a központi kartonozó megvalósítása óta lehetőség van arra, hogy a betegek előjegyzés alapján keressék fel az egyes szakrendeléseket. Az előjegyzést részben a szakrendelések végzik, de a betegeknek is lehetőségük van arra, hogy akár személyesen, akár telefonon a kartonozótól meghatározott időpontra történő előjegyzésüket kérjék. Az előbbiekben elmondottak természetesen a szemészeti szakrendelésre is vonatkoznak. Ennek megfelelően a várakozó betegek egy része sorszámot kap a kartonozóból, ők a sorszám alapján kerülnek behívásra. Az előjegyzett betegek esetében a kartonozó a betegkartonokat a megbeszélt időpontra már felküldi a szemészeti szakrendelésre. Az előjegyzett betegek nem kapnak sorszámot, hanem a sokszor már hetekkel korábban rögzített időpontban, behívják őket. Az olvasó esetében is valószínűleg előjegyzett betegeket hívtak be és ezért érezhette azt, hogy nem tartják be a sorrendiséget. Meg kell jegyeznünk, hogy a szemészeti szakrendeléseken rendkívül nagy a forgalom, ennek megfelelően az ott dolgozó orvosok és asszisztensek nagyon leterheltek. A bejelentésből világossá vált, hogy az egyes szakrendelések előtt várakozó betegek a jelenlegi rendszerben nem tudják eldönteni a behívási sorrendet, hiszen ők nem tudnak arról, hogy közülük kit jegyeztek elő és milyen időpontra. Ennek kapcsán a megyei kórház főigazgató főorvosa utasította a rendelőintézet igazgatóját, hogy - hasonló esetek elkerülése céljából - a kartonozóba jelentkezett betegek kapjanak tájékoztatást arról, hogy konkrét időpontra előjegyzett betegek behívásával is számolniuk kell. Visszakapja-e a pénzét? Varnyu Elemérné paksi olvasónk, mint levelében irta, 1986 októberében nyug- díj-előtakarékossági szerződést kötött a pécsi biztosítóval. Közben anyagi és családi körülményei megváltoztak, kérte levélben a biztosítót, hogy fizesse vissza az addig befizetett összeget, ami körülbelül négyezer forint volt A biztosító válasza: a kérését két év eltelte után tudják teljesíteni, de a pénzt csak akkor kapja meg, ha már nyugdíjas lesz, úgy 17 év múlva. „Ekkor ért a csalódás. A szerződés megkötésekor ugyanis megkérdeztük, hogy ha fel akarjuk mondani, lehet-e és visszakapjuk-e a pénzt, ök igennel feleltek.” Dr. Deák Konrádnak továbbítottuk a levelet, aki a következőket válaszolta:- Ha valamelyik biztosító intézet (Állami Biztosító, Hugária Biztosító) pécsi városi szervével kötött szerződést, ennek intézkedése ellen az illető biztosító megyei igazgatóságához fordulhat panaszával. Ha a megyei igazgatóság nem orvosolja panaszát - biztosítóról lévén szó -, a Pécsi Városi Bírósághoz fordulhat keresettel. Mielőtt azonban ezt megtenné, tanulmányozza át alaposan a kezében lévő biztosítási szerződés hátoldalán feltüntetett „Biztosítási feltételek”-et, melyeket a szerződés megkötésekor minden bizonynyal megismert, s e feltételek ismeretében kötötte meg a szerződést Ügyeletesünktől kérdezték Szokatlan kérésnek teszünk eleget az alábbiakban. A szekszárdi Skála Áruház igazgatója, Fritz József azzal a kéréssel fordult lapunkhoz, hogy Cs. Z-né szekszárdi vásárlójuk panaszbejelentését valamint az arra adott válaszukat lapunkban hozzuk nyilvánosságra. Cs. Z-né és kislánya ez év augusztus 16-án a Skála Áruház ABC-részlegén vásároltak be. A 2-es pénztárnál a fizetés után a bevásárlókocsiba rakták az árut, amikor odalépett hozzájuk egy férfi, és számlaellenőrzés felszólítás után hosz- szan nézegette a számlát majd azt kérdezte, hogy hol van beütve a borkősav. Ők értetlenül néztek rá, hogy miről is van szó. Ő gúnyosan kérdezte, hogy nem vásároltak ilyen árut, pedig ő látta, hogy eltették a borkősavat. Az eset pontosan 12 óra 48 perckor történt A kislányt miután lejárt az ebédideje és távozni akart, a férfi nem engedte el, csak ha kikutatja a kézitáskáját. Álltakelébe, pedig bizonygatták, hogy nem is jártak ott, ahol a borkűsav található. Átvizsgálta a férfi a kéziszatyrot, a retikült, a vásárlók közölték vele, hogy ehhez nincs joga és panasszal fordulnak az igazgatóhoz. Miután nem talált náluk borkősavat azt mondta, nem kell az igazgatóhoz menni, elnézést kért, összetévesztette valakivel. Ö közölte, hogy ebbe nem nyugszik bele, majd igazolást kért hogy kislánya ő miatta késettel munkahelyéről, de ezt megtagadta. „Az eset ebédidőben történt. Az ABC tele volt vásárlókkal, a pénztáraknál hosszú sorok álltak. Bennünket nagyon sokan ismernek a munkakörünknél fogva. Ez az ember engem is és kislányomat is nyilvánosan lopással vádolt és megszégyenített...” Fritz József a Skála Áruház igazgatója Cs. Z-né panaszát jogosnak találta. - Sajnos, kellemetlen kötelességünk, hogy időközönként ellenőrzéseket végezzünk, mivel az idei évben a vásáriói eltulajdonítások megduplázódtak. Nem mindegy azonban, hogy milyen módon történik mindez. Az áruház rendészének tudnia kellett volna, hogy az eladótérben a vásárlók között nem intézkedhet. Ezen felül az áruház dolgozóinál, de különösképpen a rendészeknél elengedhetetlen követelmény az udvariasság, kulturáltság. A rendész ezen normák ellen is vétett. Mindezekre tekintettel - figyelembe véve, hogy eddig a rendész munkája ellen kifogás nem merült fel - a továbbiakban éjjeliőrként alkalmazzuk. A kedves vásárlótól elnézést kérek bízom benne, hogy az áruházban többé ilyen eset nem fordul elő. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK §fog^aMt#krót ~ röviden A szerzett immunhiányos K tünetcsoport (AIDS) terjedési ^ j sének meggátlása érdekében » szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrendeléséről szól a szociális és egészségügyi miniszter 5/1988. (V. 31.) SZEM számú rendelete, amely szerint szűrővizsgálatnak kötelesek -magukat alávetni: a) a nemi betegek, illetőleg a nemi betegségre gyanús állapotban lévők; b) az ADIS vírusával fertőzött személyek szexuális partnerei; c) a fertőzöttek környezetének azok a tagjai, akiknél a fertőzés gyanúja felmerül; d) az üzletszerű kéjelgés miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás alatt állók; e) a büntetésvégrehajtási intézetekben szabadságvesztés büntetést vagy szigorított őrizetet töltő személyek; f) a javító-, valamint a nevelőintézetben elhelyezett fiatalok; g) a kábítószert intravénásán alkalmazók. Rendelkezést tartalmaz a jogszabály arra az esetre is, ha a fertőzött személy a gondozó orvos által előírt rendszeres vizsgálaton nem jelenik meg, együttműködésre nem hajlandó vagy egyébként nem tartja be annak utasításait. Részletezi a rendelet az egészségügyi szervek idevonatkozó feladatait, melyek közül kiemeljük, hogy a gondozó orvosa köteles az AIDS vírusával fertőzött személy veszélyeztetett környezetének felkutatására, azok klinikai kivizsgálására vagy kivizsgáltatására és az AIDS vírusával való fertőzöttség kiderítésére irányuló vizsgálatok elvégeztetésére. A titokvédelmet biztosítja a jogszabály, amely ez év június 15-én lépett hatályba. A pénzügyminiszternek a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló korábbi jogszabályt módosító 19/1988. (V. 31.) PM számú rendelete szerint: „Az értékesített szesz után - ideértve a termelőszövetkezet és más szervezet bérfőzésű pálinkáját, valamint a főzető magán- személytől felvásárolt pálinkát, továbbá a szeszfőzde által átvett jogerősen elkobzott szeszt is - az általános forgalmi adóról szóló jogszabályban és a fogyasztási adóról szóló jogszabályban foglaltak szerint kell adózni”. Kihangsúlyozandó a jogszabálynak az a rendelkezése is, amely szerint a vámhivatal az üzemeltetést köteles megtiltani, ha az üzemben tartó a szeszadó befizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A Minisztertanács 41/1988. (V. 31.) MT számú rendelete egyes lakásberuházások állami támogatásáról, a 42/1988. (V. 31.) MT számú rendelet pedig a lakossági pénzeszközök bevonásával megvalósuló vízközmű beruházások támogatásáról szól. Az előbbi szerint az ott megjelölt lakásépítő vagy építtető jogi személy a lakásépítést terhelő általános forgalmi adónak megfelelő összegű állami támogatásra tarthat igényt, az utóbbi pedig azt mondja ki, hogy a vízközmű társulat, valamint a víziközmű társulattal azonos tevékenységet folytató építőközösség lakossági pénzeszközök bevonásával megvalósuló beruházásait terhelő általános forgalmi adónak megfelelő összegű állami támogatásra jogosult. Mindkét jogszabály melléklete részletezi az állami támogatás igénylésének módját. Az említett rendeletek kivétel nélkül a Magyar Közlöny idei 23. számában jelentek meg. Dr. Deák Konrád Négy érem és egy különdíj megyénk mérlegén Befejeződtek az országos igazságügyi sportnapok Mint arról már szombati lapunkban beszámoltunk, pénteken megkezdődtek Szekszárdon a Vili. országos igazságügyi sportnapok rendezvényei. A háromnapos program során közel ötszázan mérték össze tudásukat a sportpályákon. Sem lelkesedésben, sem lelkesítésben, sem pedig eredményekben nem volt hiány. A rendezvény keretében megyénk, valamint a főváros képviseletében az Igazságügyi Minisztérium, a bíróságok, az ügyvédi munkaközösségek és a büntetésvégrehajtási intézetek dolgozói álltak rajthoz nyolc sportágban. Az időjárás is a kegyeibe fogadta a sportnapokat, így az atlétikai háromtusában már pénteken győztest hirdettek Tóth Jolán (Bács-Kiskun megye), illetve Huszár Norbert (Nógrád megye) személyében. A lövészet szintén lebonyolódott ezen a napon, itt a következő helyezések születtek: a férfiaknál Márton János (Budapest), a nőknél Kántor Gáspárné (Budapest) nem talált legyőzőre. Ez utóbbi kategóriában a Tolna megyei Szabó Lászlóné a hatodik helyen végzett. Az úszást a szekszárdi strandon rendezték meg, nagy érdeklődés mellett. Ebben a sportágban a nőknél dr. Bodóczky Judit (Bács-Kiskun megye), a férfiaknál pedig Vértesi Tamás (Pest megye) végzett az első helyen. A vegyesváltók versenyében dr. Bodóczky Judit—Új- szászi Zoltán alkotta Bács-Kiskun megyei páros nyert. Az asztalinteniszezők a sportszékházban adtak randevút egymásnak, ahol a vegyespárosok közül a Tolna megyei dr. Iván Erika-dr. Iván Gyula alkotta duónak sikerült a legjobban megszelídíteni a kaucsuklabdát, immár harmadik éve nem találnak legyőzőre, ök egyéniben mindketten a második helyen végeztek, dr. Kolos Anna (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), illetve Béres Sándor (Békés megye) mögött. A teniszezők kategóriájában dr. Pálka Ágnes Békés megye, illetve dr. Szentkirályi László Bács-Kiskun megye színeiben győzedelmeskedett. A vegyespárosban újra a férfiszám győztese állhatott fel a dobogó legfelső fokára, dr. Benczurné- val az oldalán. A tollaslabdás erőpróbán minden aranyérmet két budapesti sportoló, Mudry Yvette és dr. Édes András nyert el. A vegyespárosok mezőnyében jól szerepelt Tolna megye képviseletében dr. Schalli Gábor és Gyuris Margit, akik a negyedik helyen végeztek. A legnagyobb érdeklődés természetesen az igazságügyi sportnapokon is a labdajátékokat követte, amelyek keretében a női kézilabda-mérkőzések során a következő végeredmény alakult ki: 1. Komárom, 2. Fejér, 3. Tolna megye. A férfi kispályás labdarúgásban pedig: 1. Pest, 2. Vas, 3. Csongrád megye. Igaz ugyan, hogy focistáink csupán tizedik helyezést tudták megszerezni, de a torna legjobb kapusának járó díjat Lizák János nyerte Tolna megye színeiben. A háromnapos rendezvény ünnepélyes záróakkordján jelen volt dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyetes, valamint dr. Borics Gyula igazságügyminiszteri államtitkár is, akik elismeréssel nyilatkoztak a verseny megrendezéséről és színvonaláról. Az összesített pontszámok alapján Budapest bizonyult a legeredményesebbnek, Békés és Bács- Kiskun megyét előzve meg. Tolna megye a megyék rangsorában a középmezőnyben végzett, de a házigazdák kivívták a résztvevők elismerését a nagyszerű rendezésért. mr.-czs. Az atlétikai háromtusa távolugrószámában nagyszerűen szerepelt a szolnoki Fekete Ildikó Színvonalas, jó iramú mérkőzést hozott a Komárom-Fe- jér megye női kézilabdadöntő A kispályás labdarúgás ezúttal is nagy népszerűségnek örvendett. A vasárnapi döntőben Pest és Vas megye játszott az aranyéremért. A rendező Tolna megyei csapatnak négy érem jutott
