Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFU TOLNA MEGYEI MA Gondolatok egy 1988. augusztus 29. HÉTFŐ pártvizsgálat XXXVIII. évfolyam, 206. szám ürügyén ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Magyar-román pártfőtitkári találkozó volt Aradon Oltványi Ottó és Kun Erzsébet, az MTI tudósítói jelentik: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke - aki szombaton Szegeden töltötte az éjszakát - kíséreté­vel együtt vasárnap korán reggel gépko­csival indult a romániai Aradra, a ma­gyar-román legmagasabb szintű pártta­lálkozó színhelyére. Mint ismeretes, Grósz Károlyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Ál­lamtanácsának elnöke hívta meg. A ro­mán fél ajánlatában Nagyvárad és Arad szerepelt a találkozó színhelyéül, de nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg Bukarest adjon helyet a munka- találkozónak. A magyar fél Aradot, a kö­zel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal rendelkező várost választotta, amely ma is megőrizte szép, régi arcula­tát. Arad új fejezetet nyit a magyar-román találkozók sorában. Legutóbb 1977. jú­nius 15-én és 16-án tartottak legmaga­sabb szinten tárgyalást Debrecenben, il­letve Nagyváradon, ahol Kádár János és Nicolae Ceausescu folytatott megbeszé­léseket. A mostani munkatalálkozót gyorsan hozták tető alá. Jóformán 24 óra alatt született meg a közös megállapodás. Ni­colae Ceausescu csütörtökön tett javas­lata után vasárnap már sor került a leg­magasabb szintű tanácskozásra. Arad vasárnapi hangulattal fogadta a vendégeket. Sokan sétáltak a napsütötte hatalmas főtéren, amelyet házsorok öveznek. A forgalmat már korán leállítot­ták azon az útszakaszon, ahol a vendé­gek érkeztek, de az út mindkét oldalán igen sok érdeklődő sorakozott fel. A talál­kozó színhelyének környékén nem lehe­tett embereket látni, mert ezt a teret lezár­ták és csak hivatalos személyek tartóz­kodhattak az épület környékén. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltötte, munkalátogatást vég­zett. Vendégét a nagy múltú, teljesen rendbehozott, új köntösbe öltöztetett régi tanácsháza épülete előtt fogadta, amely most a megyei pártbizottság székháza. Az épület márványlépcsőjéig vezető 70 méteres utat vörös szőnyeggel terítet­ték le, az épület homlokzatán pedig elhe­lyezték a magyar és a román nemzeti lo­bogót, magyarul és románul „éljen a ro­mán-magyar barátság” feliratot, vala­mint kék mezőban Grósz Károly és Nico­lae Ceausescu képét. A fogadtatás szívé­lyes volt. Katonai díszalakulat sorakozott fel, majd eljátszották a magyar és a ro­mán Himnuszt. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu az épület első emeletén a fogadóteremben húszperces négyszemközti megbeszé­lést tartott, amelyen csak a tolmácsok voltak jelen. A megbeszélés előtt lehető­ség nyílt a fotózásra és filmezésre. Ezt követően Grósz Károly és Nicolae Ceausescu a tanácsterembe ment, ahol az asztalnál helyet foglaltak a kíséretek tagjai. A helyi idő szerint 10 óra előtt né­hány perccel kezdődött meg. Magyar részről Grósz Károly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB Irodájának vezető­je, Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Szüts Pál bukaresti nagykövet ült a tárgya­lóasztalnál. Román részről Nicolae Ceausescu, loan Stoian, az RKP KB titkára, Silviu Curticeanu, az RKP KB titkára, Constan­tin Mitea az RKP KB sajtó- és propagan­da-osztályának első helyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, és T raian Pop, külügymi­niszter-helyettes foglalt helyet a tanács­kozóasztalnál. Három és fél órás megbeszélést foly­tatott első találkozóján Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A hivatalos tárgyalás után a két párt vezetője újabb négyszemközti megbe­szélést tartott. Ezt követően Nicolae Ceausescu díszebédet adott Grósz Károly és kísére­te tiszteletére, amelyen mindketten rövid pohárköszöntőt mondtak. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu a kíséretek be­vonásával délután folytatta a munkata­lálkozót, újabb hivatalos megbeszélés volt. Összesen négyszázötven percet tár­gyalt vasárnap Aradon Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A délelőtti 210 per­ces munkaülést délutén újabb 190 per­ces tanácskozás követte, miközben a nap folyamán 20, majd 40 perces négy- szemközti eszmecserét is folytatott a két párt vezetője. Helyi idő szerint este 7 órakor fejeződ­tek be a tanácskozások. Ezt kővetően Grósz Károly és Nicolae Ceausescu nemzetközi sajtóértekezleten vett részt a megyei pártbizottság erre a célra beren­dezett dísztermében. Elsőként Nicolae Ceausescu foglalta össze a tárgyalások tapasztalatait, hasz­nosnak, szükségesnek ítélte a találkozót, amely jó eredményekre vezetett. A továb­biakban elmondta: a nyílt, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken érintették a két ország és a két párt kapcsolatait, véleményt cseréltek az együttműködés fejlődéséről. Szó volt a találkozón a két ország életének alakulásáról, valamint nemzetközi kérdésekről is. Rámutatott: „A kérdések széles körét megvitatva, azokból az elvekből indul­tunk ki, amelyek államaink kapcsolatai­nak alapjait képezik, és amelyek benne vannak a két ország együttműködési és barátsági szerződésében - hangsúlyoz­ta. Megállapítottuk: mindkét nép érdekei azt kívánják, hogy fejlesszük együttmű­ködésünket, megfelelően alakuljon a jó­szomszédi viszony mindkét fél gazdasági és társadalmi haladása, a szocializmus építése, a magyar és a román nép anyagi és szellemi színvonalának emelése érde- (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet-amerikai tárgyalás Szombaton megérkezett Genfbe az atom kísérletek korlátozásáról, illetve be­szüntetéséről szóló tárgyalások harma­dik, hétfőn kezdődő fordulójára a szovjet és az amerikai delegáció. Mindkét delegáció vezetője reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi fordulón kidol­gozzák a már aláirt két szerződés jegyző­könyveit. E szerződések a kísérletek ha­tóerejét 150 kilotonában szabták meg. Az egyik ilyen szerződést, az úgynevezett küszöbérték-megállapodást 1974-ben, a másikat, a békés célú kísérletekről szóló egyezményt 1976-ban írták alá, de eddig nem ratifikálták egyiket sem, jólle­het mindkét fél tartja magát az előírások­hoz. Ezzel kapcsolatban 1986-ban szak­értői szintű megbeszéléseket tartottak, a hivatalos tárgyalások pedig 1987 no­vemberében kezdődtek meg. Otto Lambsdorff Budapesten Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, kereskedelmi miniszter meghívá­sára vasárnap este Budapestre érkezett Otto Lambsdorff, az NSZK-beli Szabad Demokrata Párt gazdaságpolitikai szó­vivője, volt szövetségi gazdasági minisz­ter. A vendéget, aki az NSZK közéletének egyik legtekintélyesebb gazdasági szak­értője, hagyományosan jó személyes kapcsolatok fűzik hazánk politikai és gazdasági vezetőihez. Legutóbb - már jelenlegi tisztségében - 1986 januárjá­ban járt Magyarországon. Hétfőn kezdődő megbeszélésein vár­hatóan reformtörekvéseinkről, a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok alakulásáról és a világgazdaság aktuális kérdéseiről esik majd szó. Egyre többen költöznek át Paksról Hogy Dunaszentgyörgy megtartó- és vonzerejét növeljék... A múlt hét közpén Dunaszentgyörgyre zúdult felhőszakadás még napokkal ké­sőbb is elég gondot okozott a helyieknek. A legtöbb háznál ugyanis megtelt a derí­tő, és az egyetlen szippantókocsi alig győzte a munkát. Ezért is fontolgatják egyre komolyab­ban a község vezetői, hogy a termelőszö­vetkezet után a tanács is vásároljon egy ilyen járművet, ennek azonban egyelőre pénzügyi akadályai vannak. Az egymillió forintos költséget a gerjeni tanáccsal kö­zösen, társulás formájában tudnák csak fedezni Szentgyörgyön. Amit már kifizettek és a megyei tanács 400 ezer forintos támogatásával szintén egymillió forint értékben felépítettek: a pedagógus szolgálati lakás. A 100 négyzetméteres épület immár a negyedik pedagógus szolgálati lakás a községben, jelezve egyben azt a törek­vést, hogy minél több fiatal értelmiségi, pedagógus-családot tartsanak meg a községben. A kedvező építési kölcsönt is figyelembe véve, érthető, hogy egyetlen képesítés nélküli nevelő sem tanít a du- naszentgyörgyi iskolában. A szolgálati lakással egy időben, a múlt év elején kezdte el a községi Gamesz a napközis konyha és étterem építését. A 7,5 millió forintos beruházást a termelő- szövetkezettel közösen valósítják meg, hiszen a 300 adagos, 150 férőhelyes ét­kezdében kívánják megoldani a jövőben a szövetkezeti dolgozók közétkeztetését is. A külön épületben lévő alsótagozato­sok ellátását egy melegítőkonyha létesí­tésével javítják ezzel egy időben. Jelen­leg a falazást végzik, és még a tél beállta előtt szeretnék tető alá hozni az épületet. A korszerű és tágas konyhára szükség van nemcsak a jelen követelményei, ha­nem a település rohamosan gyarapodó lélekszáma miatt is. A tendencia ma is tart, sőt erősödik, az 1975-ben még csak 2500 lakost szám­láló faluban ma háromezren élnek, főleg a közeli Paksról települnek át sokan a jó lehetőséget kínáló Dunaszentgyörgyre. A megnövekedett keresletre reagálva a tanács az elmúlt három évben 75 telket parcellázott a község délnyugati részén, közülük már csak nyolc gazdátlan. A vonzerőt jelentősen fokozza az a tény, hogy egy 200 négyszögöles, közművesí­tett telket 100 ezer forintért vásárolhat­nak a letelepülni vágyók. A távlati tervekben további négy utca megnyitása, 700 telek kialakítása szere­pel, természetesen az előbbiekhez ha­sonlóan közművesítve. A két pártfőtitkár a megbeszélések előtt (Telefotó) Gyorsan nő a lakosság száma - szaporodnak az új házak - terebélyesedik a falu _ ______I Az idén szeretnék tető alá hozni a napközis konyhát és ét­kezdét Ma reggel lesz az új szolgálati lakás műszaki át­adása

Next

/
Thumbnails
Contents