Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
1988. augusztus 27. r r NÉPÚJSÁG 11 Megoldódik Ópusztaszer gondja? A Feszty-körkép sorsa A millennium évében Budapest országos farsangnak lett színhelye és központja. A városligeti kiállítás több száz pavilonja, sátrai, bódéi között zsibongott az élet. Az Ósbudavár, a mutatványos bódék, mulatók, varieték kínálták a szórakozást. 1896. pünkösd vasárnapján nyitották meg a mai Szépművészeti Múzeum helyén azt a körcsarnokot, amelyben az ezredévi ünnepségek szenzációs látnivalói közül is az egyik legérdekesebb, a Magyarok bejövetele körkép pompázott. Feszty Árpád, aki nagyméretű történeti és bibliai tárgyú festményeivel, s az Operaház kilenc faliképével már korábban feltűnést keltett, 1890-ben elhatározta, hogy a szokásos művészeti arányokat túlszárnyaló művet alkot: egy körképet. Előbb a vízözönt akarta megfesteni, de apósa, Jókai Mór azt ajánlotta, a közeledő millenniumra inkább a magyar történelemből válasszon témát, fesse meg a honfoglalást. Hatszáz tanulmány, vázlat került ki Feszty ecsetje alól. Amikor az első egy a tízhez arányú vázlatokat felvetítették a Brüsszelből rendelt 120 méter körméretű, 15 méter széles vászonra, Fesztyné, Laborfalvi Róza gyermeke, Jókai nevelt lánya elájult. S rosszat sejtve jegyezte meg: ez a kép muszáj, hogy pusztulását okozza annak, akinek kezében lesz a kolosszális munka gyeplője. Ekkor kért segítséget Feszty művészbarátaitól, Mednyánszky Lászlótól, Spányi Bélától, Újváry Ignáctól - akik a tájképek festését vállalták. Pállya Celesztin a sátorjeleneteket, Vágó Pál Fesztyvel a lovakat festette meg, a felhős égboltot Olgyai Ferenc; s Ziegler Károly, Barsy Adolf, Mihalik Dániel is közreműködött a nagyméretű mű elkészítéséhez. Feszty maga vállalkozott a körkép számtalan alakjának megformálására. Modelljeit szülőföldjének magyar parasztjai közül válogatta, de megörökített képviselőket, közéleti férfiakat is az ősmagyarok képében. A középpontban Árpád és kísérete, körötte foglyok, odébb asszonyok és férfiak bivalyszekérrel, az alapítók. Egy pogány áldozat képe, az égtől reményt váró közösség... Eredetileg két évre tervezték a panorámafestést. Az időközben megalakult részvénytársaság is eddig finanszírozta a vállalkozást. A munka elhúzódott, s a harmadik év költségeit Feszty saját zsebből fizette. A feleség jóslata beteljesedett: Feszty teljes vagyona ráment. Tízezer forint adósságot emésztett fel a mű, s a festő egészsége is megromlott. A Magyarok bejövetelének sikere más művészeket is hasonló erőpróbára biztatott. Vágó Pál a lengyel Jan Stykával festette meg Petőfi a szebe- ni ütközetben című körképét. Eisen- hut Ferenc néhány társával a Hódoló diszfelvonulást. S volt még egy gyengén sikerült vállalkozása a millenniumi időknek: a Pokol című körkép. Ennek irodalmi érdekessége, hogy titkárul az akkor szegény sorban élő újságírót, Gárdonyi Gézát bízták meg, aki magyarázó füzetet írt a díszletfestő Molnár Áprád-féle körképhez. Pesten, majd a millenniumi év után Londonban óriási sikert aratott a Magyarok bejövetele. Amikor 1912-ben hazahozták, a Városligetben, az akkori vurstliban jelölte ki helyéta főváros egy üvegtetős körcsarnokban. Budapest ostromakor hat bombatalálat érte a körképet, csak részleteiben, erősen megrongálódva maradt ránk. Évekig összecsavarva, különböző helyeken őrizték. (A csarnok épületének faanyagát az első, Pestet és Budát összekötő Kossuth-híd építéséhez használták fel.) A családi részvénytársaság 1964- ben a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozta a körkép maradványait. Majd amikor megszületett az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark ötlete, elhatározták, itt állítják fel a Magyarok bejövetelét. Ez az 1970- es években történt. Akkor élénk sajtóvita kísérte az elképzelést. Akkor - mint utólag kiderült köny- nyű ígéret volt - hat évre tervezték a kép restaurálását, felállítását. Csakhogy a restaurálás is, a bemutatás is gondokkal jár. 1975-ben a szegedi múzeumban Kisterenyei Ervin vezetésével megkezdődött a munka. Igen ám, de nem volta hatalmas méreteknek megfelelő terem. Csak három év múlva sikerült hozzájutniuk Kiskundorozsmán az olajipar elhagyott barakktáborának épületeihez. Itt a kép megmaradt részleteit új vászonra ragasztották, az állagóvást elvégezték. A végső restaurálást csak a körkép felállítása után lehet elvégezni. De a felállításnak is akadályai voltak. Először is kellett egy épület, egy körcsarnok. Az épület megtervezésére előbb pályázatot írtak ki, de költséges, túlméretezett volta miatt a 79 terv közül egyet sem fogadtak el. Majd 1979-ben megbízták Novák Istvánt, a Csongrád Megyei Tanács Tervező Irodájának mérnökét a körcsarnok megtervezésével. Novák kúp alakú épületet tervezett. A 36 méter magas épület kivitelezését 100 millió forintos anyagi fedezet hiánya hátráltatja. Ezért most a Csongrád Megyei Tanács úgy döntött, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark továbbfejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtéséhez kötvényt bocsát ki, 40 millió forintos értékben. Fejtörést okoz a kép felfüggesztése is. Az a mód, ahogy eredetileg a Városligetben felakasztották a körképet, nem alkalmazható, mert köny- nyen deformálódhat, behasadozhat a vászon. Ezért a Műanyagipari Kutatóintézet egyik mérnökével a restaurálást végző Kisterenyei egy különös sejtrendszerű tartólapot tervezett. Amikor a mellékkörülmények rendeződnek, amikor már az új körcsarnokban a végleges helyén felfüggesztve áll a Magyarok bejövetele, akkor kezdődhet a restaurálás, de ez már a közönség előtt. Most azt jósolják, az ezredforduló körül... KÁDÁR MÁRTA Szokolay Zoltán versei ítéletidő (egy szekszárdi szobor előtt) Ez az eső már nem kegyelmez se élőnek, se holtnak. Tócsába zuhant anyanyelved papírmoszattá olvad. Hömbölygő dombok: temetőid. Deszkák a zöld latyakban. S a part, amelyre kivetődik két évszám, lakhatatlan. Ez az eső már gennytüszőkből szakad az emberekre, újszülött homlokán zörömböl, hogy apját feljelentse. Csuk és nyit égi csatornákat, nem ismer ellenérvet, naponta teletömi szádat, élvezd, éleszd e pépet. Ez az eső már nem jelképez időket, ideákat; ha megszülettél, meg-megtévedsz, s belőled bűzük, árad. i A betonjárdán szőke, csapzott tanítónők szaladnak. Őrhelyedet most mégse hagyd ott. Felelj, ha mersz, magadnak. Azt is Egy vidámparkban lépsz mögénk először bordáim közt érzem majd érveid ne még suttognám hagyd itt mégse vidd eljátszhatod, hogy épp csak levegőzöl s a gyorsbüféreklámok fényeit vizsgálgatod hisz kitelik idődből vagy betlehemi csillagokat lősz föl fillérekért megrendelés szerint de megteheted azt is majd hogy nem vársz és két ujjal a koponyámba nyúlsz és körmöddel egy vércsatornát elvágsz aztán gyöngéden gyermekemre fújsz hogy még gyorsabban forogjon vele a forradalmak óriáskereke Törő István: Augusztus Szemzésre való idő, adják héjuk a magoncok, a kert kiszáradt, puha szőlők, csurranó körték, fakuló lombok, Boldogasszony és István király, ünnep és kenyér, állam és szavak: halálos szenvedély — kótyagosan erre gondolunk, fürdünk még pállott vízében, melyben pipálnak a halak, egy pillanat csupán: ez lesz a nyárból, megszikkadt patakmeder, porfelhős földutak, a csönd hazajár, feltölti a szívek kútját csikóként lobogó reménnyel.- Tehál ennyi - szakította meg a csendet a tanár és fáradtan nézett az utolsó vizsgázó széles arcába.- Igen, tanár úr. A vizsgázó kopaszodó fején csillogott az augusztusi kánikula melege. Várakozással nézett a tanár felé.- Irodalmi tételből nagyon szerényen szerepelt- Sajnos.- Nézzük az Írásbeli munkáját! Talán emlékszik még, Csokonai volt a téma, Csokonai szerelmi költészete.- Igen. Nagyon szeretem ezt a témát ezeket a szép szerelmes sorokat. Bájoló, lágy trillák!- Igen, igen. írt is sok mindent de talán a kevesebb több lett volna. Gyenge fogalmazásával sokat elvesz a dolgozat értékeiből. Érti?- Igen, tanár úr.- Egészen meglepő mondatokat is találtam dolgozatában. Figyeljen csak! „Mind a kettő (A Reményhez, Tartózkodó kérelem) rokokó vers, ahol a zöld bokrokból látszanak a költő szerelmi érzései... A rokokó kert bokraival és zöld fáival akarta Lillához fűződő viszonyát elmondani, de a keserves igyekezetből csak egy metafora lett... A Tartózkodó kérelem rokokó vers, amelyben Csokonai kecses arányokat és kis méreteket ír le... A költő nagyon szerette Lillát ezért írt neki egy szép metaforát...”- A dolgozat befejezése is merészen egyéni! Olvasom: „A társadalmi igazságtalanságot is érzékelteti a költő, és arra gondol, hogyha már a társadalomban nem szerencsés, legalább a szerelemben lett volna valami.”- Ilyen a dolgozata.- Sajnos.- Adok még egy lehetőséget- Köszönöm, tanár úr!- Beszéljen a népdalról!- Kezdhetem egy őszinte vallomással?- Mondja, Molnár!- Nagyon szeretem a magyar népdalt- Jó, jó. Tessék!- A magyar népdal egyszerű formában mondja el az egyszerű nép örömét bánatát Szereplői az egyszerű falusi népek. Gondolunk itt ugyebár a falusi legényekre és leányokra. Fontosa hangsúlyos verselés. Ez adja a magyar népdal ritmusát Mondjam még tovább?- Igen.- Fontos ez a ritmus is, mert visszaadja a falusi legények és leányok szerelmi életét.- Elég, elég.- Igen.- Nyelvtan. Mit húzott?- A melléknév és fokozása.- Jó. Talál a tételén egy mondatot olvassa fel- „Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!”- Keresse ki a melléknevet!- Igen. Itt ugyebár az alföld a melléknév.- Miből gondolja?- Megérzés.- Az nem elég. Kérdezzen rá!- Alföld?- Nem, nem!- Persze, hogy a szép! Azért van kettő a sorban! Olyan izgalomba hozott a lehetőség, hogy beszélheteka melléknévről... ugyebára melléknév...- Fokozza! Hogyan fokozzuk a melléknevet?- Nagyon szeretek melléknevet fokozni.- Tessék!- Én szép, te szép, ő szép, mi szép, ti szép, ők szép.- Miért írjuk itt kis kezdőbetűvel az alföld szót?- így szebben hangzik?- Mondja, Molnár, mi hozta magát ide az iskolába?- Az olthatatlan tudásszomj. A Feszty-körképet már 1980-ban kezelésbe vették a restaurátorok
