Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
MA Törvénytervezet 1988. augusztus 27. SZOMBAT az egyesülési XXXVIII. évfolyam, 205. szám jogról ÁRA: 2,20 Ft (2. oldal) Három hónap alatt korszerű üzlet a Kishegyen Titán vas-műszaki áruházat avattak Pakson Új vas-műszaki áruházat avattak fel Pakson. A városban régóta krónikus gondot jelentő kereskedelmi ellátás javítására, a választék bővítésére hívták életre az üzletet a Kishegyen, köznyelv szerint a Ragacsnak nevezett vendéglátóipari egység helyén. Ezzel a lakótelepnek egy csúnya foltja szűnt meg és a közérdeknek megfelelően hasznosították az épületet. Az átépítés szokatlanul gyorsan történt, a kivitelező Korall Építőipari Szolgáltató Szövetkezet, a Paksi Atomerőmű Vállalat és a Titán-kirendeltség karbantartói június 6-án kezdték meg a munkát és az avatásra tegnap délután két órakor került sor. Az ünnepélyes eseményen megjelent Pónya József, a PAV vezérigazgatója, KB-tag, Tamás Istvánná, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára és Jákli Péter, a városi tanács elnöke, aki a megnyitó beszédet tartotta. Az 517 négyzetméter alapterületű szakáruház fele raktárhelyiségként, másik része eladótérként funkcionál és széles kínálattal várja Paksról és környékéről a vásárlókat Hosszú lenne a teljes profilt felsorolni, csupán néhány termékféleséget említünk a repertoárból: híradástechnikai, háztartási, vas-szerelvényárukat, járműveket kínálnak a helyieknek, és a városban ez az első és egyetlen üzlet, ahol gázkészülékeket is lehet kapni. A nyitást 31 millió forintos árukészlettel várják a Titán-áruházban. Szerepét jól jelzi az a tény, hogy évi 100 millió forintos forgalmat vár a vállalat a paksi egységtől. A hiánycikknek számító készülékek - hűtőgépek, fagyasztóládák is kaphatók korlátozott mértékben, és remélhetőleg később sem tűnnek el teljesen. A távolabbi tervek között a Nyárfa utcában egy vasudvar kialakítása szerepel, ahol majd húzott és hengerelt árukkal szolgálnak a paksiaknak. - tzs - czs Jugoszláviai pártvezetők tanácskozása Honorátio „Alisca” Urna Vini díj A kuratórium első ülése Szekszárdon a régi vármegyeháza borozójában tegnap megalakult és első alkalommal ülésezett az a kuratórium, amely megalapította a Honorátio „Alisca” Urna Vini díjat. A kuratórium elfogadta az alapító okiratot, melyben kimondták: Azok részesülhetnek ebben a díjban, akiket munkásságuk, az ember, az emberiség javára végzett tevékenységük alapján erre méltónak tartanak. A díjat azok kaphatják meg, akik az ernberi kapcsolatok fejlesztését, a humánűs.-emberibb életkörülmények kialakítását segítik elő, illetve alkotásaikkal ezt szolgálják. A kuratórium tizennégy tagú. Tegnapi ülésükön megválasztották a testület elnökének Kovács Jánost, Szekszárd város tanácselnökét, majd döntöttek arról, hogy az 1988. évi szüreti napokon kiknek adják át a Honorátio „Alisca” Urna Vini díjat. Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A robbanásveszélyessé vált jugoszláviai helyzetről tartottak tanácskozást a JKSZ Központi Bizottságában. Az értekezleten a hat tagköztársaság és a két autonóm tartomány kommunista szövetségeinek elnökségi titkárai vettek részt, akik előtt Stefan Korosec, a JKSZ KB Elnökségének titkára mondott beszédet. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia társadalmi-gazdasági helyzete nem javul és rendkívül nehéz. A dolgozók életszínvonala az év első felében drasztikusan romlott, reálkeresetük a tavalyi azonos időszakéhoz viszonyítva átlag 8,4 százalékkal csökkent. Az elégedetlenség fokozódott, s szociális robbanás veszélye fenyeget. Ezt kihasználják a szocializmusellenes erők. Ilyen körülmények között elsőrendű feladat a három számjegyű infláció elleni harc és az új gazdasági reform következetes végrehajtása. Bármiféle eltérés a reform célkitűzéseitől még tovább mélyítené a válságot. Ezért a kommunista szövetségnek minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy mielőbb megteremtse az elfogadott reformprogram gyakorlati megvalósításának feltételeit. A JKSZ Központi Bizottsága szeptemberi ülésén gondosan és higgadtan értékelni fogja a tényeket, s rá fog mutatni a kijelölt politikai vonal érvényesítésének útjában álló akadályokra, azok megszüntetésének módjára. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete kivételesen nehéz. Egyöntetűen állást foglaltak a májusban elfogadott gazdasági csomagterv intézkedéseinek megvalósítása mellett, s hangsúlyozták hogy ez a válságból való kilábalás egyedüli útja. Kifejtették, hogy a döntéshozatal folyamatának demokratikusnak kell lennie, s ennek során meggyőző érvekkel szembe kell szállni minden retrográd irányzattal, törekvéssel. Figyelmeztettek arra, hogy Jugo- szlávia-szerte erősödik a nacionalizmus. Ezúttal is hangsúlyozták, hogy a gondokat, köztük a koszovói válságot nem lehet a politikai intézményrendszeren kívül kezdeményezett tömeggyűlésekkel és önszerveződéssel megoldani. Ez a gyakorlat megengedhetetlen partnerséghez vezet és megbénítja a legális szervek munkáját. Rámutattak: egyre nehezebb ellenőrizni a történéseket, pedig a belső helyzet közeláll ahhoz, hogy általános sztrájkra kerül sor. Magyar-román pártfőtitkári találkozót tartanak vasárnap Szóvivői itff&tkoz&t Kölcsönös megállapodás alapján Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke augusztus 28-án, vasárnap Aradon munkatalálkozót tart. * Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője pénteken nyilatkozott a sajtó munkatársainak.- Mint ismeretes, a magyar-román viszonyt hosszabb ideje terhelő problémák megvitatása érdekében a magyar fél több alkalommal különböző szintű kétoldalú tárgyalásokat szorgalmazott. Ezt pártunk Központi Bizottságának a Román Kommunista Párt levelére júniusban küldött válasza is megerősítette, amelyben többek között miniszterelnöki találkozót is javasoltunk. Az MSZMP főtitkára, Grósz Károly több nyilatkozatában is hangsúlyozta tárgyalási készségünket. Az RKP főtitkára, Nicolae Ceausescu augusztus 25-én, csütörtökön diplomáciai úton indítványozta, hogy a hét végén legfelső szintű véleménycserére kerüljön sor. Az MSZMP Politikai Bizottsága ma soron kívüli ülésen megvitatta a román kezdeményezést. A magyar nemzet iránti felelőssége tudatában, a kialakult helyzetre való tekintettel úgy döntött, hogy a szokatlanul közeli időpont ellenére magyar részről elfogadjuk a javaslatot. A kétoldalú legfelső szintű megbeszélés tárgyalási készségünk megvalósulását jelenti. Párbeszédre ösztönöz bennünket az a körülmény is, hogy a magyar-román viszonyt terhelő problémák túlmutatnak a két ország kapcsolatain: zavarják a szocialista országok közösségének együttműködését és az európai enyhülés és bizalom további elmélyülését is. A főtitkári megbeszélésen mi a magyar, a román és az e tájon élő valameny- nyi nép egymásrautaltságát, történelmi sorsközösségét tartjuk szem előtt. Az előfeltételek nélküli tárgyalások hívei vagyunk, nincsenek kikötéseink a párbeszéd megkezdéséhez, a feszítő problémák rendezéséhez. A magunk részéről nyitottak vagyunk: felelősségteljesen mérlegelünk valamennyi román kezdeményezést. Elvi álláspontunk alapján arra törekszünk, hogy a két nép valóságos érdekei és a kölcsönös előnyök alapján kétoldalú kapcsolataink mestereséges akadályok nélkül fejlődjenek politikai, gazdasági, kulturális, lakossági és nemzetiségi téren egyaránt. Készséggel megtárgyalunk minden olyan kérdést, amely országaink, népeink, pártjaink közös érdeklődésére tarthat számot, amely joggal aggasztja hazánk lakosságát és mindinkább foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt is. Meggyőződésünk: az MSZMP nemzeti és internacionalista kötelessége, hogy eddigi tevékenységével összhangban, határozottan és felelősségteljesen mindent megtegyen a két nép kölcsönös érdekein alapuló együttműködés lehetőségeinek feltárásáért. Meggyőződésünk, hogy a magyar-román megbeszélések joggal tarthatnak számot széles körű érdeklődésre. Ebben is az utóbbi időben kialakított őszinte és nyitott tájékoztatási gyakorlatot kívánjuk követni - hangsúlyozta végül a szóvivő. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlést az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján október 5-én (szerda) 10 órára összehívta. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére javasolja:- a gazdasági társaságokról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot,- az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását,- a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatást, továbbá- az ügyrend-előkészítő bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés ügyrendje korszerűsítésének állásáról. Miután az Országgyűlés illetékes bizottságai is megtárgyalták, az Elnöki Tanács módosította a lakásszövetkezetekről szóló korábbi jogszabályt, továbbá törvényerejű rendeletet hozott a letéti jegy bevezetéséről. A lakásszövetkezetek a jövőben a lakóházak felépítéséről és fenntartásáról való gondoskodás mellett foglalkozhatnak lakóházaik környezetének alakításával, tagjaik életkörülményeit javító létesítmények építésével és fenntartásával. A lakásszövetkezetek a jövőben úgy is létrehozhatók lesznek, hogy a lakóházban lévő lakások a szövetkezet tulajdonában állnak, és a tagot a lakás állandó használatának joga illeti meg. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a lakást vásárolni nem tudó leendő lakásszövetkezeti tagok kisebb ellenérték fejében juthassanak a használat jogán alapuló lakhatási lehetőséghez. A nyugdíjasházi elhelyezés iránti növekvő igény folytán az új szabályozás lehetővé teszi a lakások használatának jogán alapuló nyugdíjasházi lakásszövetkezet szervezését. A törvényerejű rendelet október 1 -jén lép hatályba. A letéti jegy a középtávú lakossági, vállalati és szövetkezeti megtakarításokat szolgálja, és kibocsátására bankok, valamint szakosított pénzintézetek jogosultak. Az új kamatozó értékpapír korlátozás nélkül átruházható. A letéti jegy lejárati ideje minimálisan egy, maximálisan három év, és igazodik az ügyfelek kívánságához. E szabályozás szeptember 15-én lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, és kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp Andrást 1988. szeptember 1-jei hatállyal művelődési minisztériumi államtitkárrá Hétfőtől a nagyközönség számára is nyit az új Titán-bolt Lényegesen javul a széles választékkal a város kereskedelmi ellátása Az indulásra 31 millió forintos árukészlettel készültek fel
