Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-26 / 204. szám
1988. augusztus 26. I^épCuság 3 Megyei adatbank létrehozását tervezik Számítógépet a könyökvédő helyett! Új nyelvet kelt tanulni a közigazgatásban j Nemcsak idejétmúlt, de túl drága dolog is század eleji módszerekkel ellátni a közigazgatás szerteágazó teendőit, korunkban meggyarapodott feladatkörét. Gondoljunk csak az egymást átfedő tevékenységekre, azonos nyilvántartásokra, különböző szinteken egyazon területekre vonatkozó statisztikákra, kimutatásokra és az azonos tárgyban megírt jelentésekre... Olyan tanácsi szakembereknek adnak ezek munkát, akik más, hasznosabb teendőkkel foglalkozhatnának, vagy sajnos néhol az is kiderül majd, felesleges munkát végeznek. A modernizálás, gépesítés egyik réme, a létszám- leépítés ugyanis nem kerülheti el a tanácsi apparátust sem. Ez azonban egyelőre a jövő képe, ma még egy változó, ha úgy tetszik felkészülési időszakot élnek a közigazgatásban. Igaz, már most is beszámolhatunk jelentős eredményekről az elképzelések, tervek mellett. Már nemcsak a pénzügyben... Talán nem túlzás azt mondani, hogy a számítógép alkalmazása forradalmi változást hozott a különböző adminisztrációs, nyilvántartási tevékenységekben. Nem véletlen, hogy elsőként éppen minden gazdálkodó szervezetnél a komoly és aprólékos munkát követelő pénzügyi folyamatok regisztrálására alkalmazták, fogalmazhatunk úgy, hogy ezen a csatornán keresztül „lopakodott” be a mindennapi gyakorlatba. Érthető igényként jelentkezett ezután, hogy a tanácsoknál a rengeteg adminisztráció megkönnyítésére és igényes, pontos vezetésére is alkalmazzák a legújabb technikai eszközöket, módszereket. így került sor arra, hogy a megyei tanácson két évvel ezelőtt megalakították a szervezési és jogi osztály kebelén belül a számítástechnikai csoportot öt fővel és kiépítették a gépparkot. Ez a központ lesz a későbbiek során a megyében működő tanácsokkal az egyik legfontosabb összekötő szál, ha úgy tetszik, egy rendszer szíve. Alkotórészei egy nagyobb teljesítményű megamini SZM 14-20-as számítógép, nyolc kisebb teherbíróképességű IBM PC XT, egy NOVEL hálózat oktatórendszerként és hét Commodore 64 computer. Ezenkívül valamennyi városban és a hét megyei irányítású nagyközségben felhasználják a számítás- technikát az államigazgatásban, igaz egyelőre szűk körben. A most üzemelő programok közül csak a személyzeti és az útnyilvántartást említhetjük, a korszerű információtárolásnak pedig számtalan területe létezhet a tanácsi munkában jelenleg éppen a testületi ülések programjain dolgoznak. A lehetőség tehát adott. Központi adatbank a megyei tanácson A megyék sorában a középmezőnyben állunk a számítástechnika alkalmazását, a gépesítést figyelembe véve, ami mindenképpen egy markáns törekvést, elképzelést igazol. A megyei tanács márciusban fogadta el a közigazgatás korszerűsítésének, fejlesztésének irányait, amiben természetes helyet kapott a korszerű információáramlás és nyilvántartás kérdése is. A középtávú koncepció 1991-ig meghatározza a feladatokat, teendőket. Eszerint a jövőben a különböző rendszerek összekapcsolásával egy egységes hálózatot kell létrehozni és a közeljövőben tervezik egy megyei adatbank megteremtését. Ez nem kevesebbet jelenthet, minthogy bármelyik tanácsról lehívhatók lesznek adatok, információk, megszűnhetnek a párhuzamos nyilvántartások, ebből a központi „agyból” áttekinthetővé válik a megyei köz- igazgatás mázsányi papírhalmok nélkül. A kilátás persze nagyon vonzó és mindjárt hozzá kell tenni, hogy az első lépések meg is történtek, hiszen a megyei tanács megvásárolt a KSH-tól és a Bács- Kiskun megyei tanácstól egy szoftvert, amire később az egész információs rendszert építeni lehet. Mindez persze mit sem ér akkor, ha nem valósul meg a legkisebb községben is az egységes nyilvántartási rendszer, fehér foltok maradnak a közigazgatás térképén. Nem szorulhatnak háttérbe a jóval szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró kis tanácsok sem. De ki adja majd erre a pénzt? Néhány helyen a mai gyakorlat szerint kigazdálkodjék, saját erőből veszik meg a számítógépet, a többieknek jó lehetőséget teremt a megyei tanács által kiírt pályázat, amelynek során évente három gépet adnak ki a „nyerteseknek”. Hasonló célt szolgál a most finisében lévő „Gyorsan-egyszerűen- eredményesen” pályázat, ami a tárgyi feltételek mellett már egy kicsit a megváltozott szemléletet kéri számon... Hogy ne féljenek a géptől... Ez pedig nem kisebb feladat, mint a gépek beszerzése, az anyagi alap megteremtése. És hogy mennyire fontos, jelzi az a tény, hogy nem egy helyen láttuk, megvásárolták a drága berendezést - és nincs aki értene hozzá, használná. No, nem az államigazgatásból való a példa, de figyelmeztetésnek talán helyénvaló. Hiszen nem könnyű megváltoztatni, átformálni a korábbi és ma is élő bürokratikus szemléletet, ami részben jogosan fél a gyorsabb és pontosabb gépektől. Igaz, jórészt beállítottságuk miatt ódzkodnak az idegen eszközöktől... amivel meg kell azonban barátkozni és meg kell tanulni kezelését, használatát. Legalább az adatrögzítést és lehívást tudniuk kell nemcsak a megyei tanács osztályain dolgozóknak, adminisztrátoroknak, de a városi, községi tanácsok munkatársainak is. Hogy valóban használni tudják a meglévő adatbázist, információs tengert. Ez persze hosszabb folyamat és alapképzettséget igényel. Ezért alakítottak meg egy számítógépes oktatóbázist a tengelici oktatási központban, amit regionális központnak szánnak, és Dél-Dunántúl megyéiből várnak ide tanácsi dolgozókat. Ez egyébként gazdasági társulás formájában fog működni, az Államigazgatási Számítástechnikai Szolgálat, a Belügyminisztérium és az oktatási központ közösen szervezi majd a tanfolyamokat. * Ha nem is új nyelvet, de új szemléletet kell tehát tanulni a közigazgatásban, ami végeredményben valamennyiünk javát, bennünket, állampolgárokat szolgál. TAKÁCS ZSUZSA Jó ellátást ígérnek vetőmagból A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központja három megye ellátásáért felelős. Jelenleg a jövő évi vetőmagalap betárolása folyik. Eddig 11766 tonna érkezett be, melynek zöme borsó. A vetőmagként való elkészítést két műszakban végzik, összesen 52 féleséget kell tárolniuk, amiből egy szem sem kerülhet a másikba. Tolna, Somogy és Baranya megyékben a nemesített fémzárolt őszi búza vetőmagból a területen lévő gazdaságok 19-30 ezer tonnát vettek igénybe. Ez a tavalyi évhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Tolna megyében a tavalyi 7500 tonnával szemben jelenleg 5000 tonna az igény.- A tsz-ek ugyanis pénzhiányra hivatkoznak és nagy a veszély, hogy a saját maguk által előállított vetőmagot is el akarják vetni, ami károsan hathat a jövő évi termés minőségére - tájékoztat Szakái László igazgató. Megyénkben a KSZE-vel megoldottuk az ömlesztett kiszállítást, eddig 2800 tonnát szállítottunk így. Igen jó minősítést kaptak a GK Szőke és a GK István nevű búzafajták, mégsem viszik őket, még 400-400 tonna áll rendelkezésre. Lakossági vetőmagellátással Tolna megyében 124 bolt foglalkozik. A kiskerttulajdonosoknak nem kell tartaniuk hiánytól, mivel minden van. Áttelelő borsóból a hiányzó mennyiséget francia importból szerezték be. Velőborsók szeptembertől várhatók a boltokban. Az egységáras csomagoknak ugyan nőtt az áruk, 4 forintról 6 forintra, de nőtt a mennyiségük is, valamint 2 éves szavatossággal árulják őket. Emellett a vásárlók kívánságára a korábbi 250 grammos helyett 100 grammos lesz a legkisebb magcsomag étkezési babból Szeptemberben megkezdődik az előszállítás ami esetleg a boltosok részéről nem talál kedvező fogadtatásra, de a vetőmagellátónak a három megye területén 600 boltot kell ellátnia. így, amelyik bolt szeptember 1-jétöl december 31-ig átveszi és ki is fizeti a vetőmagot, azok 2 százalék kedvezményt kapnak a teljes vételárból, ami kompenzálja a tárolási költséget. A szakmai hozzáértésről Szakái László elmondja, hogy ez sajnos nem mindenhol van meg, így sokszor előfordul, hogy többet rendelnek, mint amire igény van. Pedig ez népgazdasági érdek is, mivel ha visszáru keletkezik, akkor azt nekik el kell égetni. Az idén 734 ezer forint érték vetőmagot kellettígy megsemmisíteni.-heA letelepedési alap két hónapja A Minisztertanács júniusban kelt rendeleté nyomán csaknem két hónapja áll a tanácsok rendelkezésére a kormány letelepedési alapja, amelyet a hosszab ideig Magyarországon tartózkodó külföldiek pénzügyi támogatására, társadalmi beilleszkedésük segítésére hoztak létre. A rendeletnek megfelelően állami forrásokból 300 millió forintot fordítanak a hazánkban letelepülni szándékozók támogatására. Ezt az összeget kiegészítik az alap javára átutalt lakossági felajánlások, magán- és jogi személyek befizetései. Az így felajánlott összeg közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, és az adóalapból levonható. A számla megnyitása óta eltelt szűk két hónap alatt mintegy 720 ezer forint gyűlt össze ily módon a lakosság, a különféle kollektívák, illetve a vállalatok felajánlásaiból. A letelepedési alapból július 30-ig mintegy 13 millió 360 ezer forintot „hívtak le” a tanácsok a letelepülni szándékozó külföldi állampolgároknak kifizetett támogatásaik finanszírozására. Többek között ebből fedezik a letelepülök egészségügyi és szociális ellátását, gyermekeik óvodai, iskolai elhelyezését, illetve átmeneti szállások létrehozását, fenntartását. A magán- és a jogi személyek hozzájárulásaikat az OTP V. kerületi fiókja 13016-9 számú, Letelepedési Alap elnevezésű csekkszámlára fizethetik be. Elkészült a kokszolóblokk A Dunai Vasmű lll-as számú kokszolóblokkja felépült, teljes kapacitással üzemel a 9,5 milliárd forintos nagyberuházás. Könyvterjesztői kedvezmény A vidéki városokban, településeken oktató pedagógusok, illetve a vidéki felsőfokú tanintézetek nappali tagozatos hallgatói szeptember elsejétől 10 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, ha tagként belépnek a vállalat által létrehozott Alma Mater Körbe. E könyvesboltokban minden könyv készpénzes vásárlásakor megkaphatják a kedvezményt. „Az érdekek kompromisszumos megoldására kell törekedni” InlÉRfű a vegyipari szaksáécvezet főtitkárával A tegnap délelőttöt Tolna megyében töltötte Főcze Lajos, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Szek- szárdon találkozott Péti Imrével, az SZMT vezető titkárával, majd a BVK-ba látogatott. Tekintettel a szakszervezetek megnövekedett felelősségére, s a szerdán végétért pécsi bányászsztrájkra, mindenekelőtt azt kérdeztük: A vegyiparban dolgozók fölvetették-e ugyanazokat a problémákat, amelyek most a pécsi bányászsztrájknál fölmerültek: nevezetesen, hogy az adózás miatt nem érdemes sokat dolgozni.- Igen, az úgynevezett elgondolások vitájában igen gyakran felvetődött, hogy az adórendszer nem jó, nem ösztönöz a teljesítmény növelésére, vagyis nem érdemes többletmunkát vállalni. Az adó teljesítményvisszafogó erejét nem tartjuk jónak, és így egyezik a véleményünk a bányász-szakszervezetével. Az adórendszer módosításánál jó lenne, ha az egyéves tapasztalatok alapján felülvizsgálnák, hogy mi az, ami a deklarált céljaink ellen hat. Mert az teljesen világos, hogy valós teljesítményhez valós összegek járuljanak. I- Érkeztek-e jelzések a vegyipari szakszervezethez, hogy munkabeszüntetésre készülnek valamelyik hazai vegyipari üzemben?- Nem, sehonnan nem érkezett ilyen jelzés hozzánk. Sok helyütt beszéltek már a sztrájkról, de nem úgy, hogy sztrájkolni is akarnak. A dolgozók miközben sürgetik a sztrájkjogot, fölvetik azt is, hogy mi az eredménye a sztrájknak és mekkora a termeléskiesésből származó veszteség. Az érdekek kompromisszumos megoldására kell törekednünk, de ezt nem hebehurgya módon, hanem meggondoltan kell tenni. I- Ha munkabeszüntetésre kerülne sor, mit tenne a szakszervezet, hogyan képviselné a dolgozók érdekeit?- Ezt előre megmondani és kiszámítani nem lehet. Mindig az adott helyzetben, esetenként kell eldönteni, hogy melyik a legcélravezetőbb út. Most itt a pécsi bányászsztrájknál a bányász-szakszervezet és a dolgozók törekvése teljesen megegyezett. Erre a kérdésre tehát nem tudok pontosan választ adni önnek. I- Mit tart ma ön a tagság legnagyobb gondjának?- Azt, hogy a vállalatok többsége viszonylag tisztességes kereseti lehetőséget tud biztosítani a dolgozóknak, ugyanakkor a dolgozók életkörülményei, élet- színvonaluk ezzel párhuzamosan rohamosan romlik. Tehát lényegében kettős énjük van: amit a vállalat megtehet meg is teszi, viszont a dolgozók reszketnek a hétfőtől, amikor is az egymásután bekövetkezett áremelkedésekről értesülnek. Az áremelkedés állandó, és igen nagy gond, holott világosan tudta mindenki, hogy a fogyasztás visszafogására sor kerül. Ezt egy határig még elviselik az emberek, de úgy érezzük, hogy elérkeztünk ehhez a határhoz. Az idegesség, a bizonytalanság a legjellemzőbb a dolgozók körében. I- Mit tehet a szakszervezet az állás nélkül maradt dolgozókért?- A vegyipari vállalatoknál nincsenek foglalkoztatási gondok, ez egy igen hatékony iparág. Kis létszámmal, korszerű berendezésekkel, magas automatizálási fokkal rendelkező gépekkel dolgozunk. A természetes létszámcsökkenés a jellemző, leépítésre csupán Kazincbarcikán és a Taurusnál került sor. Nem volt különösebb gond ezzel, a vállalati közvélemény egyetértett a döntéssel, hisz „peremembereket” küldtek el, azokat, akikkel senki sem dolgozott együtt szívesen. A munkanélküli segély bevezetésére jó néhány kezdeményezés van kibontakozóban, kísérletképpen például vállalati eszközökből próbálják megoldani a vég- kielégítés rendszerét. A munkanélküliség nehezen elfogadható élethelyzet, különösen ha a pályakezdőkről van szó, azokról, akik még azt sem tudják, hogy mi a munka. I- Hány főállású munkatárs dolgozik a vegyipari szakszervezetnél?- A politikai munkatársak létszáma velem együtt 19 és ugyanennyi az adminisztratív és a technikai dolgozók létszáma. D. VARGA MÁRTA Konténerbe rakják a beérkező zöldborsó vetőmagot
