Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-25 / 203. szám
1988. augusztus 25. / TOLM* ' "r>TÉPÜJSÁG 3 Világbanki hitel műszaki fejlesztésre A Világbank 50 millió dolláros hitelt adott műszaki fejlesztési programok megvalósítására a Magyar Nemzeti Banknak. A program megvalósításának figyelemmel kísérésére az OMFB Technológia Fejlesztési Program Irodát alakított, amely közvetítő szerepet tölt be a Világbank valamint a magyar bankok és vállalatok között. A kölcsönmegállapodás aláírását megelőző egyéves előkészítő munka során a Világbank megvizsgálta a műszaki fejlesztési javaslatokat. Az elbírálás meghatározó szempontja az volt, hogy valamennyi program nyereséges üzleti vállalkozás legyen, s konvertibilis exportot eredményezzen. Kikötés továbbá, hogy valamennyi fejlesztési programnak 1993-ig be kell fejeződnie. A Világbank nyolc műszaki fejlesztési javaslatot már elfogadott, s ezek együttesen harminc- millió dollár hitelt kapnak. A hitelből részvénytársasági formában Budapesten új nyomtatottáramkör-gyár- tó üzem épül. Az üzemben elsősorban a kutató és fejlesztő intézetek számára gyártanak áramköröket. A szakemberek a kis- és közepes sorozatban gyártott áramkörök tervezésével is foglalkoznak, s így az üzem termékei várhatóan nyugaton is versenyképesek lesznek. Kap a hitelből a Budapesti Műszaki Egyetemen létesülő innovációs park. A BME kutatóinak szellemi tőkéjére alapozva, az ott létrejövő kisvállalkozások az új műszaki fejlesztési megoldásokat átadják az iparnak. Világbanki hitelből bővítik az Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálatának műszerparkját. A Szolgálat ritkán használt nagy értékű műszereket kölcsönöz kutatóintézeteknek és vállalatoknak, s így azok megtakarítják a berendezések megvásárlásának költségét. Jelenleg azonban kevés a műszer és a felhasználóknak a kölcsönzésnél sorba kell állni. Világbanki hitelből fejlesztik az automatikus mérő-, illetve szabályozórendszerek gyártását. Ilyenek jelenleg készülnek hazánkban, de a fejlesztés generációváltást jelent. Az MMG olyan automatikus rendszert gyárt, amelyeket például atomerőművekbe építenek be, a Vilati gyártmányait pedig szerszámgépekbe. Az új generációjú automatikus mérő- és szabályozórendszerek ugyancsak számíthatnak külföldi keresletre. A fejlett ipari országokban már megho- nosult számítógéppel segített tervező (CAD), illetve gyártórendszek (CAM) hazai elterjesztésére ugyancsak a Világbank ad hitelt. Az erre a célra kapott összegből olyan szolgáltató intézetet hoznak létre, amely vállalatok számára CAD-CAM rendszereket tervez, illetve épít. Az utóbbi években dinamikusan fejlődött a magyar számítástechnikai programok exportja, de ezek nagy része bérmunka jellegű volt. A SZTAKI, illetve az SZKI azért kap a világbanki hitelből, hogy képessé váljon magasabb színvonalú, saját fejlesztésű programok készítésére és exportjára. A két softwer-ház a megítélt pénzből korszerű számítástechnikai eszközöket vásárol. Már eldőlt az is, hogy három és fél millió dolláros hitelt az állam vesz fel, s ezt egyebek között a minőség- ellenőrző intézetek fejlesztésére fordítja. Az összesen 50 millió dolláros világbanki hitelből fennmaradó 16,5 millió dollár felhasználására - a továbbköl- csönző magyar kereskedelmi és innovációs bankok - pályázatot írtak ki. A jelentkező vállalatok műszaki fejlesztési programjait az OMFB szakmai szempontból megvizsgálta, s hetet megfelelőnek tartott. A bankok most a vállalatok pénzügyi helyzetét ellenőrzik azért, hogy vállalják- e a hét vállalatnak nyújtandó 8 millió dolláros hitel kockázatát. A bankok a még fennmaradó összegre hamarosan újabb pályázati felhívást tesznek közzé, amelyre további vállalatok és intézetek jelentkezhetnek műszaki fejlesztési programokkal. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének meghívására a MAE Tolna megyei szervezete ügyvezető elnöksége, és szakosztályvezetősége a hét elején látogatást tett Békés megyében. A programban több téesz meglátogatása, és tapasztalatcsere szerepelt a két megyei szervezet tevékenységéről. Szójadara Zombáról A KSZE Növénytermesztési Rendszer és a zombai Egyesült Erővel Tsz közös beruházásában egy szójaextrudáló gépet helyeztek üzembe a szövetkezet lucernaszárító üzemében. Az amerikai gyártmányú berendezés magasnyomással, 140-150 fokon höntartással préseli szét a fontos takarmányt. A szójadarát állati fogyasztásra a környező gazdaságokba szállítják. Az egyhónapos próbaüzem alatt tíz vagon terméket készítettek el. A kisüzem a hét eleje óta két műszakban dolgozik és évente 250 vagon darát készít majd. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Mizler Ádám gépkezelő az extru- dernél Marázi Zoltán az állati fogyasztásra alkalmassá tett takarmányt húzza el a szállítószalag alól Országos szőlőtermesztési tanácskozás Szekszárdon Összesítik az elképzeléseket A szőlő átvételi ára néhol túlságosan magas „Az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg tavaly, a szőlő és a bor évében ünnepeltük magunkat, most viszont rengeteg a gond, a baj ezzel az ágazattal. Különösen a júniusi kiskőrösi tüntetést követően került felszínre mindaz a probléma, amely ma a szőlő- termeléssel és a borkészítéssel kapcsolatos. Meggyőződésem, hogy gondjaink abból adódnak, hogy a magyar bor drága, és rossz minőségű” mondta dr. Csepregi Pál egyetemi tanár, a MAE Kertészeti Társaság Szőlőtermelési Szakosztályának az elnöke, aki tegnap a Szekszárdon megtartott országos szőlőtermesztési tanácskozáson elnökölt. Az ország legtávolabbi részéről is érkeztek szőlész és borász szakemberek, egyéni termelők erre a fontos tanácskozásra, ahol Zsitvay Attilától, miniszteri biztostól, a MÉM főkertészétől várták, hogy nagyon pontosan megtudják: most szüret előtt mire számíthat az ágazat, milyen jövőt szánnak a hazai szőlő- és bortermelésnek, mindenekelőtt pedig szerették volna eloszlatni kétségeiket. Ez nem minden esetben sikerült, hisz a jelenlegi hibák, hiányosságok felsorolásán, és áttekintésén túl nem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésre: érdemes lesz-e az elkövetkezendő időkben szőlőt termelni, borkezeléssel foglalkozni. „Ott kell szőlőt termelni, ahol megéri” A miniszteri biztos előadásának rögtön az elején tisztázta: nem igaz az a hír, hogy hazánkban 24-25 ezer hektár szőlőt ki kell vágni - ezt a tömegkommunikációs eszközök félreértették, rosszul tájékoztatták a közvéleményt. Jelenleg még nem készült el a szőlő- és borvertikum szerkezetátalakítási programja, azért nem, mert az országos program alapja csak az egyes térségek önálló szerkezetátalakítási elképzelése lehet. Ezek elkészítése az elkövetkező hetekben történik meg. Jelenleg 141 ezer hektár szőlőültetvényt számol a statisztika, amelyből 100 ezer hektár a termő ültetvény. Ennek a területnek az 50 százalékán a megengedettnél több a tőkehiány. Az mindenesetre tény, hogy 70 ezer hektár az a szőlőterület, amely mennyiségben, minőségben, termelési értékben megfelel a kor követelményeinek. Mindebből adódik, hogy a szerkezet- átalakítási program keretében a területi átrendezésre van szükség. Csak azokat a szőlőültetvényeket lehet hosszabb távon számba venni, ahol a minőség, a mennyiség, a hatékonyság megfelelő, ahol az egységre jutó ráfordítás megtérül. Elsőbbséget kell biztosítani a borvidékeknek, a jó bortermő helyeknek, s meg kell szüntetni a szőlőtermesztést ott, ahol nem terem jó bor... Ahhoz azonban, hogy a tőkéken jó bor is teremjék, meg kell változtatni az ültetvények szerkezetét, a sorszélességet, a művelésmódot és figyelembe kell venni a lehetőségeket és a helyi adottságokat. A termékszerkezet is változtatásra szorul a jövőben: a csemegeszőlő legyen valóban csemegeszőlő és.ekkor importra nincs szükségünk. A borszőlők termesztésénél mindeAz előadó: Zsitvay Attila miniszteri biztos, a MÉM főkertésze nekelőtt a borászat szempontjait kell figyelembe venni. Akadnak persze olyan fajták is, amelyek üdítőitalok, illetve mustsűrítmény előállítására alkalmasak. „Át kell tekinteni a bortörvényt” Az országos tanácskozás résztvevői megtudhatták: kormányzati döntés van arra, hogy a jövő évben 2000 hektár telepítés részesül támogatásban - természetesen előnyben vannak a borvidékek, és a jó bortermő helyek. A támogatás rendje is a jobb minőséget hivatott szolgálni. Emellett természetesen ismét át kell tekinteni a bortörvényt, s ha szükséges, korszerűsíteni. Pontosításra szorul a borvidékek, a boripari termékek köre, s ezt szabályozott formában állandóan ellenőrizni kell. A miniszteri biztos előadásában hangsúlyozta azt is, hogy az értékek, az érték- viszonyok elszakadtak a valóságtól, bizonyos helyeken, bizonyos szőlőfajtákért indokolatlanul sok pénzt fizetnek, a szőlő átvételi ára néhol túlságosan magas. Az árnak jobban kellene differenciálni az egyes fajták és fajtacsoportok között - érjen kevesebbet a Zalagyön- gye, mint a minőségi borszőlő. A szerződéseknél érvényesüljön a kétoldalú kapcsolat, alakuljon ki valódi érdekeltségi viszony. A jobb minőség elérése érdekében a magyar állam pénzt, és eszközt ad, támogatja a telepítést, a meliorációt és fogyasztási adókedvezményt is ad. Az mindenesetre biztos: jó szőlőtermelés nélkül nincs jó borászat sem. „Le kellene szívni a készleteket” A borászat feldolgozási kapacitása nem mindenütt alkalmas a szelektív feldolgozásra. A tárolótér elrendezése sem felel meg a kivánalmaknak, gyakran ott található, ahol nincs szőlő, de hasonló a helyzet a palackozásnál is. Változtatni kell a bor áruszerkezetén, vagyis el kell érni mielőbb, hogy a minőségi borokat kínáló palackokban valóban minőségi bor legyen. Igény lenne a kis tételekben palackozott termelői borokra is, ennek azonban a módja, a technikai háttere még nem megoldott. A felhasználás és a termelés között is mielőbb meg kell teremteni az egyensúlyt. Lezárult az a szép korszak, amikor a bort minden mennyiségben el lehetett adni, az export korlátozott, a más években 2 millió hektolitert kitevő szovjet exportpiac a minimálisra csappant. A mostani őszi szüreti gondokat megoldaná ha egymillió hektoliter bort el lehetne adni, azaz le lehetne szívni a készleteket. Ebben az esetben a piac valóban beindulna. Az egyik fontos feladat, olyan áron eladni a bort, hogy azt a dolgozók meg is tudják venni, vagyis figyelembe kell venni a fizetőképes keresletet. Amennyiben a kereskedelem nem áll rá a normális árkonstrukcióra, a bort nem tudja eladni. Visszatérve a szerkezetátalakításra hallhattuk az előadótól azt is, hogy bár ezt néhány szakember egy-két nap alatt írásban lefektethetné, mégsem teszi. Mindenekelőtt azért, mert nem tudni: a szigorítást meddig tűrik a termelői és a feldolgozói körben. Végezetül hangsúlyozta: ha a szőlőtermelés, a borászat, a kereskedelem, valamint a magyar állam ad és kap - akkor a szőlő- és borvertikum ismét a régi rangján lesz. * A tegnapi tanácskozáson a résztvevők a termelést megalapozó tudományos értékű, de gyakorlati elemeket, termesztéstechnikai ismereteket és tanácsokat sem nélkülöző előadást hallhattak. Dr. Diófási Lajos a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese a dél-dunántúli szőlőtermelés sajátosságairól beszélt, s mondanivalóját diafilmeken illusztrálta. A tanácskozás hozzászólóinak száma igen gyér volt, mindössze két kérdés hangzott el, s egyik sem a szőlő- és borágazat jelenlegi alapvető problémáival, hanem kisebb termesztéstechnikai kérdéssel volt kapcsolatos. A tegnapi országos értekezletet bemutatóval is egybekötötték: a résztvevők a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát görögszói kerületében növényvédelmi kísérletet, szőlőtelepítést megelőző komplex meliorációt, továbbá szölőmű- velő eszközöket tekinthettek meg. D. VARGA M. Gépbemutató Görögszóban Tapasztala, tcsere
