Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

1988. augusztus 24. tíÉPŰJSÁG 5 Helyi televíziók Magyarországon A helyi televízió-stúdió iránti igény a hetvenes évek közepén jelentkezett elő­ször. Elsősorban a vidéki városok vezetői szorgalmazták, hogy legyen egy önálló hír- és műsorközlő rendszer a települé­sen, amely megkönnyíti a lakossággal való véleménycserét. Politikai állásfogla­lás hiányában 1983-ig meddőek marad­tak a próbálkozások, ám akkor zöld utat kapott a kábeltelevíziózás. A helyi stú­diók jogi helyzetét a sajtótörvény szabá­lyozza, a Magyar Televízió a technikai és személyi feltételek ismeretében, a Ma­gyar Posta pedig a nagyközösségi an­tennarendszer főállomása és a stúdió közötti kábel-összeköttetés vizsgálata után tesz javaslatot a Minisztertanács Hi­vatalának az engedély megadására. Az első olyan tanácskozás, amely a helyi tv-stúdiókkal foglalkozott, 1984 ta­vaszán volt Pécsett. Ezen az értekezleten a technikai lehetőségeket és a szerkesz­tés főbb szempontjait vitatták meg a résztvevők. Közülük akkor jó néhányan csak tájékozódni akartak, ám azóta már sikeresen működő stúdiójuk van. A helyi tv-stúdiók sikerén nincs mit csodálkozni, hiszen az állampolgárnak először nyílt lehetősége arra, hogy az adást nézve fölpattanjon és akár beko­pogjon a stúdióba, hogy az ott zajló vita­fórumon azonnal véleményt mondhas­son a hallottakról. Ezek a .papucsos” vi­ták eleinte szokatlanok voltak a helyi ve­zetőknek, de előbb-utóbb meg kellett ba­rátkozniuk a demokrácia újabb térnyeré­sével. Arról, hogy az adást mindenki, akit a nagyközösségi vevőrendszeren keresz­tül bekapcsoltak a hálózatba, jó minő­ségben élvezhesse, a posta gondosko­dik. Ugyancsak ennek a szervezetnek a feladata, hogy megakadálozza az orszá­gos főműsorok vételének zavarását. A Magyar Televízió felelőssége sem kicsi. Nekik kell ugyanis véleményt mondani arról, hogy a stúdiók felszereltsége eléri- e azt a szintet, amivel már meg lehet kez­deni az adást. A helyi stúdiók általában a külföldi utasforgalomban kapható, nem professzionális VHS-rendszereket alkal­mazzák, ám van ahol már UMATIC-be- rendezéseket használnak. Ez utóbbi ko­moly lépés a fejlett stúdiók irányában, s ennek igazolásául csak annyit, hogy ez a rendszer a „nagy televízió” kelléktárából sem hiányzik. A technikai kérdéseket tovább boncol­gatva meglehetősen vegyes kép bonta­kozott ki, a stúdiók felszerelése másfél és ötmillió forint közötti értéket képvisel. A határ persze a csllagos ég, hiszen aki professzionális stúdiót akar, az soha nem hagyhatja abba a fejlesztést. A gondok között említeni kell a felsze­relések cseréjét, a javítóhálózat hiányos­ságait, az alkatrész-utánpótlás buktatóit. A nehézségeket az okozza, hogy a sok helyről beszerzett, külföldi készülékek mű­ködtetése, szervizelése, utánpólása nem megoldott A gyors tempóban fejlődő nyu­gati ipar újabb és újabb készülékcsaládo­kat dob piacra, a kevésbé korszerűt nem gyártja tovább és így a rosszul választó stú­diók csak az ezermestereikre számíthat­nak. Akad magyar stúdiófelszerelés is, amely megfelel a helyi televíziózás követel­ményeinek, a Híradástechnikai Szövetke­zet gyártja, az ára másfél millió forint. Az ér­deklődés azonban változatlanul a külföld­ről behozott rendszerek iránt a nagyobb. Hazánkban ma huszonkilenc olyan helyi stúdió dolgozik, amely minden engedély birtokában van, és jelenleg is számos kér­vény járja a maga útját másutt pedig most tartanak az előkészítésnél. Az elsők között kezdte meg adását a pécsi, székesfehér­vári, debreceni kábeltelevízió, Baranya me­gye székhelyén tizenhatezer, Székesfehér­várott huszonötezer, Hajdú-Bihar főváro­sában pedig hétezer lakásba jut el a helyi műsor. De folytathatjuk a sort: Dunaújvá­rosban tizenkilencezer, Győrben tizenhá- romezer-ötszáz, Szegeden tízezer-ötszáz, Szolnokon húszezer, Miskolcon kilencezer otthonba vezették el a rendszeresen jelent­kező stúdiók adásait. Olyan települések is vannak, ahol csak néhány száz család él­vezheti a műsort, ezek közé tartozik például Siófok és Dunakeszi. A szakemberek kezdetben arra számí­tottak, hogy a kábeltelevíziózásnak lesz egy felfutó ága, majd mérséklődik a figye­lem. Gazdasági nehézségeink, az infláció ellenére sem így alakult az érdeklődés, egyre újabb közösségek, szervezetek je­lentkeztek engedélyért. Ebben része van annak is, hogy a mű­holdas műsorok vétele központi antenna- rendszerrel és kábelre kapcsolva a leggaz­daságosabb. S ha már ez a lehetőség megvan, már csak egy lépés, hogy az adott településen a közösséget leginkább ér­deklő helyi műsorokat, információkat is lát­ni lehessen. A gazdaságosság nagy kényszer még akkor is, ha az eredeti megállapodások úgy szóltak, hogy a helyi műsorok csak ká­belen juthatnak el a nézőkhöz. Ám van ahol ez túlságosan sokba kerül, és műszaki technikai akadályai is lehetnek. Ózdon pél­dául előzetes engedélyt adtak a helyi mű­sor sugárzással történő terjesztéséhez, amit a városi szervek költségére a posta saját adójával a magyar műsorok adásszü­netében fog sugározni. A sugárzásos ter­jesztés azonban csak ideiglenes megol­dás, és nem helyettesítheti a sok műsort szétosztani képes kábeltelevíziós rendsze­reket A sugárzásos terjesztés engedélye­zésére csak ott van lehetőség, ahol a ká­beltelevízió nem építhető ki, ám ezeken a településeken érdemes ezzel a megoldás­sal próbálkozni. B. Á. A hiszékenység ára Sima modor, üres zseb Egy csalónak nem lehet könnyű az élete, de ha arra gondolok, hogy sok hi­székeny ember mennyire „megédesíti"? Ha nem is úgy, hogy a zsebébe dugják a pénzt, üzletet kötnek vele, de csábító ajánlatokkal, egy videomagnóra, na­gyobb pénzösszegre tett ígérettel bizony nagyon sok ember marad hoppon és fut­hat pénze, autója után. Mert az ügyes csalók általában iskolázottak, igen meg­nyerő modorúak, sőt, ha létszükség ná­luk a pénz, hát rámenősek is. így volt ez és, sajnos, még van is Tóth Tibor 24 éves, Szekszárd, Székely Berta­lan u. 2. szám alatti lakos esetében is. A történet nyáron kezdődött. Mint minden fiatal, Tóth Tibor is autóra vágyott, így Bu­dapestre utazott, hogy egy Polski Fiat tí­pusú személygépkocsit vásároljon. A megvásárolt gépkocsit azonban nem íratta át - talán nem volt elég pénze, vagy a meglévőt is üzleti célra akarta felhasz­nálni - úgy gondolta, megteszi egy saját­kezűig gyártott, újabb adásvételi szer­ződés is, mert ha a rendőrség igazoltatja, akkor csak felmutatja a második változa­tot, ami természetesen későbbi dátumú, így nem fogják megbüntetni. Mikor erre a magánokirat-hamisításra fény derült, már több bejelentés is érkezett a Szek­szárdi Rendőrkapitányságra, hogy na­gyobb összegeket kért és kapott is isme­rőseitől, barátaitl. A „történet” minden esetben csábító volt, ahogy pedig előadta, megnyerő. Mert ha valaki azzal jön, hogy Ausztriá­ban dolgozik, pénze a bankban magas kamatra van lekötve, és ráadásul isme­rős is az illető, a legkevesebben gondol­nak arra, hogy csalóval van dolguk. És Tóth a legtöbb esetben így kezdte mon- dókáját. Sürgősen szüksége volt a pénz­re, hol egy grafitszürke BMW vásár­lása miatt, hol videomagnóra, hol egy jó kis üzleti befektetéshez. És természete­sen mindig volt egy kis mézesmadzag is: „Ha sikerül az üzlet, ha megtudom venni a magnót, természetesen nem jársz rosszul. Holnap utazok ugyanis Bécsbe és kedvező áron hozok neked magnót, autósrádiót, vagy amire szüksé­ged van.” - így tette vonzóvá a pénzköl­csönzést. Az egyik sértettnél a múlt hét keddjén járt. A kért összeg 60 ezer forint volt, méghozzá két részletben. Meg is kapta, és ebből sikerült úgy ahogy kifoltoznia korábbi tartozásait. De ezután rendőr­kézre került Tóth Tibor, s őrizetbe vették. Még a 72 órai fogdalevegő sem volt elég, hogy jobb útra térjen. Péntek reggel 9 órakor távozhatott és már 10-kor vissza­tért a további 30 ezer forintért. Ráadás­ként még az autót is elkérte, mondván, szorítja az idő, hétfőn Pesten kell lennie, hogy minél előbb kamatostól visszaad­hassa a pénzt. Azóta valahol a Balaton- parton gyűjti a további kölcsönző isme­rőseit. Mert ugye egy 1500-as Ladával oda is gyorsan el lehet érni... Tóth Tibor - aki ellen jelenleg büntető el­járás folyik - az eddig jelentkezett sértettek vallomásai alapján mintegy 309 ezer forin­tot csalt össze ismerőseitől, barátaitól. Félő azonban, hogy nagyon sokan még nem je­lentkeztek a felhívás ellenére, pedig az ed­dig vallomást tett személyeknek már meg­térült a kára. (herbeck) Csökkenhet az OTP helye, szerepe a gazdaságban? Megemelkedett bankkölcsönkamatok és ami mögöttük van Az ember tarthatja pénzét bankban, ta­karékpénztárban, befektetheti részvé­nyekbe, értéklevelet vásárolhat rajta. Pénzt - akár hosszú lejáratú hitel formá­jában - OTP-től, takarékszövetkezettől vehet fel. A kettő közötti összefüggés, hogy egyenlegnek kell lennie, tehát a bank azt a pénzösszeget helyezheti ki hi­tel formájában, amit a lakosságtól betét formájában korábban begyűjtött. A kölcsön kamatfeltételei 1988. július 18-tól újra emelkedtek. Ennek hátteréről, okairól és az emelkedés mértékéről kér­deztük Boros Ferencet, az OTP Tolna Megyei Igazgatósága hitelosztályának vezetőjét.- Mennyire emelkedtek a bankkölcsön kamatai?- A rövid lejáratú hiteleknél általában 2-3 százalékkal emelkedtek a kamatok. Áruvásárlási hitelnél 13 százalékról 16- ra, személyi hitelnél 12 havi törlesztésnél 15-ről 17-re, 12 hónapnál hosszabb tör­lesztés esetén pedig 17-ről 19 százalék­ra. A mezőgazdasági hitelnél a korábbi 12 százalék helyett 15, a vállalkozási hi­telnél pedig 15-ről 17 százalékra emel­kedtek a közép- és rövid lejáratú kölcsö­nök kamatai. A hosszú lejáratú hiteleknél, mint például a lakásvásárlással, lakás­építéssel összefüggő bankkölcsön, a ko­rábbi sávos hitelezés helyett egy egysé­ges kamat van, mely 15 százalék.- Mi áll ennek az intézkedésnek a hát­terében, mi tette indokolttá a kölcsönök kamatainak az emelését?- Elsősorban a takarékbetétek kama­tának folyamatos növekedése hat kény­szerítő erővel a hitelkamatok emelésére. Ha a takarékbetét növekedési üteme le­lassul - és most ez figyelhető meg -, ak­kor a hitelkihelyezés visszafogását célzó intézkedések is előtérbe kerülnek. Meg­jegyzem, hogy a takarékpénztár kényte­len volt úgynevezett refinanszírozási hi­telt is felvenni a Nemzeti Banktól. Erre ak­kor van szükség, ha a betétállomány már nem fedezi a hitelt. Ennek, sajnos, na­gyon magas a kamata. Ha ezt mi ala­csony kamatra helyezzük ki, akkor az nyilvánvalóan ráfizetés az OTP-nek. A háttérben ott vannak az adórendeletek, a. jövedelemadó, az ÁFA, az egész életszín­vonalunk csökkenése.- Az egyre nagyobb bankkölcsönka­matok mennyire csökkentették a felvett hiteleket?- Az áruvásárlási hitel csökkent a legdrasztikusabban, a tavalyi évhez ké­pest 40 százalékkal. A személyi kölcsön darabszámra ugyan csökkent, de az igénybe vett összeg növekedett. Ebből az következik, ha az emberek belevágnak valamibe, amit hitellel akarnak megvaló­sítani, akkor azt komolyan gondolják.- Az embereket a személyi kölcsön érinti a legjobban, és ez az, amit a pénz­ügyi kormányzat behatárol és szigorúan kerethez köti.- Igen, ez sajnos így van, meg van ha­tározva, hogy az év végére mennyinek kell lennie a hitelállománynak. Idén ez Tolna megyében az OTP-nél 58 millió fo­rint. A személyi hitel tisztán pénzkölcsön. Attól félnek, hogy ez egy olyan vásárló­erő-kiáramlást jelent, ami esetleg az inf­lációt gerjesztheti, mert ez a pénz megje­lenik a piacon, és többlet-vásárlóerő ke­letkezik, ami fölfelé hajtja az árakat. Az igaz, hogy amikor valaki ezt a hitelt felve­szi, akkor ő személy szerint egy nagyobb összeghez jut de utána, amíg visszafizeti, az ő vásárlóereje csökkent. Ha pedig nagy átlagban veszem ezt, akkor kiderül, hogy itt nincs is jelentős plusz vásárlóerő.- Az áruvásárlási hiteleknél is van kor­látozás, a belkereskedelmi miniszter ha­tározza meg azoknak a cikkeknek a körét, amire ezt a hitelfajtát lehet adni.- Ez a korlátozás tulajdonképpen csak elméletben van meg, hisz gyakorlatilag úgyis vesznek fel rá hitelt, mert a szemé­lyi hitel legnagyobb része áruvásárlásra megy el. A kereskedelmi vállalatok is tö­rekszenek arra, hogy teljesen önállóan, kockázati alapjuk terhére ők adják a köl­csönt. Ez van a Skálánál is és a tolnai Fé­szek áruházban, ahol lehet részletre kap­ni azokat a cikkeket, amire mi nem adha­tunk áruvásárlási hitelt. Arra is van lehe­tőség, ha a vállalatnak van egy saját alapja, amelyet arra tud használni, hogy egy hitelfedezeti alapot helyezzen el az OTP-nél, akkor ennek a terhére, tehát a vállalat saját pénzeszközeinek terhére lehet olyan árucikkre is hitelt nyújtani, amelyeket a cikklistából töröltek.- Az OTP szempontjából mennyire hát­rányos, illetve lehet hátrányos, hogy így megemelkedtek a kamatok?- Ha vészesen visszacsökkenne a hi­telforgalmunk, az egyértelműen nyere­ségünk rovására menne. Mivel mi csak a takarékbetétet helyezhetjük ki, ha ez sem nő, akkor logikus, hogy kevesebb hitelt tudunk folyósítani. Ha mindkettő vissza­csökken, akkor oda juthatunk, bár félek ezt kimondani, hogy az OTP helye, szere­pe az egész gazdaságon belül csökkeni fog. Ez valószínűleg azért is be fog követ­kezni, mert a bankok száma nagyon megnőtt. Ha pedig ezek a bankok elkez­denek betétet gyűjteni a lakosságtól is, akkor a mi szerepünk óhatatlanul kisebb lesz. Én nem a monopolhelyzetünket saj­nálom, hanem azt, hogy el kellene külde­ni egy pár embert, ami növelné a munka- nélküliséget.- Mi lehet a megoldás?- Megítélésem szerint elsősorban arra lenne szükség, hogy az egész gazdasági élet - benne a nagyon lényeges bérre­formmal - megpezsdüljön. Beleértem ebbe a takarékpénztár megújulását is, a központi irányítás alapvető feloldásával és a helyi önállóság megteremtésével. HERBECK ERZSÉBET Hogy a majom ne legyen depressziós. A bárányhimlőt nehezen viselte. Mikor orvosai injekciót adtak neki, többen is segédkeztek lefo­gásánál. Mert akiről szó van az egy kétéves csimpánz- kölyök, „aki" hasonlóan nehezen viseli stűszúrá- sokat, akár egy kisgyerek Neve Liza, és egyedül nevelkedik a pécsi állatkerben. Anyja ugyanis el­pusztult. Apja megölné, ezért csimpánzokat szü­letésük után el is választják apjuktöl és anyjuk neveli őket egészen hároméves korukig. És ez idő alatt állandóan együtt vannak, nem lehet őket elszakítani. Az anya szerepét próbálja betölteni nála „pótmamaként” gondozója, Horváth Cson­gor.- Lizával az etetetések után mindig együtt ma­radok egy jó órát - mondja gondozója, - mert kü­lönben depressziós lenne. Megfigyeltük, hogy míg anyjával együtt volt, pontosan úgy viselke­dett, mint egy kisgyerek Bolondozva ugrált, nyaggatta anyját hogy játsszon vele, állandóan vidám volt Amikor anyja elpusztult, nagyon ráér­zett erre. Teljesen megkomolyodott, naphosszat csak a belső ketrecben ült. Mintha felnőtt lenne, úgy viselkedett, ezért van szükség ama, hogy so­kat együtt legyünk vele. S Liza érzi ezt a gondoskodást, mert majom­szeretettel lóg gondozója nyakán. Incselkedik vele, még meg is harapja, hogy felhívja magára a figyelmet. S mi sem természetesebb annál, hogy Liza csiklandós, és szereti is, ha csiklandozzák. Ezért is mindent megtesz. A majmoknak társra van szükségük S mivel a gondozók nem mindig tudnak velük együtt lenni, megteszi a tévé is. S lé­vén Liza még csak kétéves érthetően a matiné­műsorok kötik le igazán. Nem néz meg mindent kritikátlanul, főként a rajzfilmek képesek figyel­mét lekötni, akár 5-10 percre is. Barátságot csak Lizával kötöttünk de vannak itt még más majmok is. Például az apja, Pongó. Ö hatéves, eléggé agresszív természetű - tudjuk meg Horváth Csongortól, - bár ottjártunkkor bé­késen, akár egy filmsztár, hagyta magát fényké­pezni. S itt vannak a kötekedő bunder majmok. Soha nem elég nekik a veszekedésből. Még sa­ját fajtársaikkal is rengeteget verekednek, amit különböző testrészeik bánják. Mindig pórul jár­nak, egyiknek az ujja hiányzik másiknak a farka rövidebb. És ennek ellenére, mintha mi sem tör­tént volna, még jobban támadják a többieket. A gibbonok örökmozgók soha nem képesek megpihenni. A csuklyás majmok Dél-Ameriká- ból származnak utálják a citromot és a hagymát. Nem tetszik nekik az illata, mégis ha ilyen eledelt kapnak minha szappannak hinnék, bekenik ma­gukat vele közben meg prüszkölnek, folyik a könnyük És minél többet tüsszögnek annál job­ban dörzsölik magukat a számukra ismeretlen anyaggal. Az állatkertben 50 majom van, a látogatok fi­gyelmét leginkább ők kötik le. És ők ezt érzik is mert rengeteg produkciót, nevettető jelenetet képesek produkálni. - h ­Lógok a szeren Egy pohár tej

Next

/
Thumbnails
Contents