Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, MA 1988. augusztus 24. SZERDA XXXVIII. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1,80 Ft Egy nyári délelőtt Dombóváron (3. oldal) Az aszály miatt több mint 400 millió kiesésre számítanak Közlemény a Politikai Bizottság augusztus 23-i üléséről Vasárnaptól tegnap délig pontosan 16,6 milliméteres csapadékot mértek a megyeszékhelyen, természetesen akadnak olyan területek, ahol ennél több vagy kevesebb eső esett. Jókor jött az eső, annál is inkább, mivel több mint egy hónapja nem volt hasznosítható csapadék a megyében, s a szárazság ráadásul légaszállyal is párosult. Különösen kedvez a nedvesség a kukoricának és a szőlőnek. A Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk: különösen súlyos az aszálykár a kukoricánál. A kár mértéke területenként változó, a legsúlyosabb azonban ott, ahol homoktalajon gazdálkodnak az üzemek, mert a homokban lévő tartaléknedvesség jóval kisebb, mint a kötöttebb talajokban. A kukorica teljes mértékben mutatja a kényszerérés jegyeit: a levelek leszáradtak, a növény a vegetációt befejezte. Ahol lehetséges, ott silózással mentik, ami még menthető. A kalászosoknál, a búzánál és az árpánál 170 millió forint többletárbevételt értek el a megye mezőgazda- sági nagyüzemei. Ugyanakkor az aszály az előzetes becslések szerint több mint 400 millió forint árbevétel-kiesést eredményez a kukoricánál. Az aszály hogyan érintette a mezőgazdasági nagyüzemeket: erre kerestük a választ a megy három gazdaságában. Nem kell reglonozni a napraforgót A dunaföldvári Alkotmány Téeszben Sződi Imre főagronómus úgy véli: nem is annyira a csapadékhiány, mint inkább a légköri aszály okozott gondot a térségben. A szövetkezetben 273 hektáron kell betakarítani a napraforgót és 756 hektáron a csöves kukoricát. Az aszály itt, ezen a területen jobban pusztított, mint másutt, hisz az alföldi, úgynevezett kecskeméti száraz zónába tartoznak, melynek jellemzője a nagy meleg és a kevés csapadék. Ebben a hónapban egészen a hét elejéig egyáltalán nem fogtak föl csapadékot a mérőedényekben. A 756 hektár kukoricának közel fele lö- szös homokon, erodált domboldalakon található, s ezeken a területeken az alsó 6-8 levél, ahogy mondani szokták, „fölsült”. A tavaszi, nyár eleji csapadékhiány fajtánként és táblánként változóan éreztette a hatását, de általában jellemző, hogy a csőhossz és a terméskötődés nem megfelelő. A termésbecslések szerint, 15-20 mázsával aratnak idén kevesebbet kukoricából mint tavaly, az elmúlt évben 84,9 mázsa termést mértek hektáronként. A szárazság egyik „költségkímélő” következménye: nem kell idén reglonozni a napraforgót. Ez azonban már nem segít az amúgy is gyatra termésen: aprók a napraforgótányérok, s ezekben sem fejlődött ki a héjban a béltartalom. Most hétfőn már elkezdték volna a kukorica silózását, de esni kezdett az eső. Igaz, nem sok, a két milliméteres csapadék alig használt többet, mint a reggeli harmat. Tömegtakarmányból egyébként várhatóan lesz elegendő, hisz cirokkal együtt vetették a kukoricát, s tudvalévő, hogy a cirok nagy zöldtömeget ad. A nyári szántás itt is, mind mindenütt, ahol kemény talajon dolgoznak a gépek és az emberek, nagyon nehéz: porzik a talaj, kopik, törik az alkatrész. Nem telik a szőlőszem Felsőnyéken, akárcsak más szőlőtermesztő gazdaságban, korán szüretelnek idén, jóval korábban, mint más esztendőkben. Mint Germán Lászlótól, az Egyetértés Téesz főagronómusától megtudtuk: igen szép kilátásokkal indult az idei év, de a szárazság következtében nem nőtt a fürt, és nem teltek a szőlőszemek. A korai fajták, az Irsay Olivér és a Muscat-ottonel még szépen fejlődtek. Ennek a két fajtának a szüretét megkezdték volna a hét első napján, de közbejött az eső. A175 hektár nagyobb részén termesztett későbbi érésű szőlőfajtáknál még emelheti a csapadék a léhozamot, de még így sem számíthatnak közepesnél jobb termésre. A kukoricatáblákon elsősorban a korai fajtákat tizedelte az aszály, így a rövid tenyészidejű Mirnán teljesen elszáradtak az alsó levelek, s a csövek a kényszerérés tüneteit mutatják. * „A Duna vize sem segítene rajtunk” - mondja Illés János, a kapospulai Ezüstka- lászTéesz elnöke. Nem csoda, hisz Kapos- pulán idén nyáron 42 Celsius-fokot is mutatott a hőmérő higanyszála. A forró napokat itt is igencsak megsínylette a kukorica. A jó minőségű talajon gazdálkodó szövetkezetben tavaly 114 mázsa kukoricát arattak 650 hektár átlagában. Most legfeljebb 80-85 mázsa körüli átlagra számítanak, ami önmagukhoz képest nem sok, viszont még így is jóval több, mint más gazdaságokban. Hétfőn 30 milliméter csapadék esett, ami egyik-másik kultúrában már jóformán semmit sem ér. A kapospulai téesz azok közé az üzemek közé tartozik, ahol, igaz, nem nagy területen, de termesztenek kertészeti kultúrákat, elsősorban a lakosság ellátása miatt. Az uborka indái annyira elszáradtak már, hogy semmivel sem lehet Kukoricacső 1988 augusztusában: rövid a cső és a termés alig kötődött föltámasztani ezt a növényt Fonnyadnak a burgonya gumói, nem nőnek a gyökérzöldségek gyökerei, és sajnos hiába van öntözési tervük, nem lehet öntözni a Kapósból, annyira szennyezett, mérgezett a vize. Kiégett a rét, vagy kétszáz hektáron nincs sarjú, nem fogta a.kasza. Unokasarjúra sem lehet számítani, hisz olyan száraz a rét hogy az elgurult pénzt könnyen meg lehet találni a fű között. Úgy becsülik a téeszben: idén az aszály 5-6 millió forintot visz el a szövetkezettől.dvm A szekszárdi városi párt-végrehajtóbizottság üléséről Tegnap Szekszárdon Csáki Béla városi első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Szekszárd Városi Végrehajtó Bizottsága. Ez alkalommal a vb-ülést a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát tanácstermében tartották, nem véletlenül, hisz egyik napirendi pontként a kombinát munkájáról gazdálkodásának helyzetéről, a kibontakozás lehetőségeiről, s a jövőben a vállalatra váró feladatokról volt szó. Mint azt a vb-ülés hangulaga, a beszámolót követő igen sok kérdés, vélemény és javaslat is bizonyította, élénk az érdeklődés a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban végzett munka iránt. Asztalos Antal vezérigazgató beszámolójából kitűnt, hogy a 8000 hektáron gazdálkodó kombinátban keresik a vállalkozás új útjait, s igyekeznek kihasználni a racionális gazdálkodás lehetőségeit. Terveik szerint számos olyan új kezdeményezés valósul meg a közeljövőben, amely nem csupán az alaptevékenységhez kapcsolódik, hanem Szekszárd város jobb ellátását is hivatott szolgálni. A testület ezt követően tájékoztatót hallgatott meg a felnőttvédelmi, szociális gondoskodási tevékenység alakulásáról és továbbfejlesztésének fő tartalmáról Szekszárd városban és környékén. A város főorvosa, dr. Blaskovich Erzsébet elmondta többek között, hogy a szociálpolitika része a 18. életévüket betöltött fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek, az ellátatlan idős emberek, a társadalmi támogatásra szorulók szociális helyzetének javítása. A gondoskodás egyrészt pénzben, másrészt természetbeni ellátásban nyilvánul meg. Tapasztalható, hogy mind az eseti segélyben, mind a rendszeres segélyben részesülők száma jelentős emelkedést mutat. Az MSZMP Politikai Bizottsága augusztus 23-án ülést tartott. A testület megvitatta azokat az elveket, amelyek meghatározzák a kommunisták viszonyát az újonnan létrejövő szervezetekhez, egyesületekhez. A párttagságnak elő kell segítenie az MSZMP és az állampolgárok különböző egyesületei közötti partneri kapcsolatok kialakulását és fejlődését. A kommunisták feladata, hogy a közös célok elérése szocialista építőmunkánk szilárd belső és külső feltételeinek biztosítása érdekében törekedjenek az új típusú nemzeti konszenzus megteremtésére, együttműködve a megalakuló új szervezetekkel, a magyar társadalom haladást igénylő erőivel - állapította meg a testület. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy a témát megvitatásra a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság jóváhagyta azt a programot, amelynek keretében a testület tagjai és a Központi Bizottság titkárai az év hátralévő időszakában, munkájuk szerves részeként látogatásokat tesznek az oszág megyéiben, városaiban. A látogatások során - az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően - részt vesznek alapszervezetek taggyűlésein, megyei, városi, vállalati és intézményi pártszervek tanácskozásain, tájékoztatókat tartanak politikai kérdésekről, találkoznak és eszmecserét folytatnak párt-tisztségviselőkkel, állami és gazdasági vezetőkkel, párttagokkal és párton- kívüliekkel. A testület döntése szerint e találkozókra a jövőben kötetlen és közvetlen tornában kerül sor. A testület a továbbiakban hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről tárgyalt és különféle szóbeli bejelentéseket hallgatott meg. (MTI) A SZOT elnöksége a táppénz- szabályok módosításáról A szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége keddi ülésén megvitatta az egészségügyi kormányzat egyes táppénzszabályok módosítására vonatkozó tervezetét. Elismeréssel nyugtázta, hogy az előterjesztés a feszültségek feloldására olyan megoldást javasol, amely figyelembe veszi az ágazati szakszervezetek véleményét, és eláll attól a szándéktól, hogy a táppénzalapot a nyugdíjjárulékkal csökkentsék. Az elnökség mérlegelhetőnek tartja, hogy a jutalom és a nyereségrészesedés táppénzbe való beszámítását - a rövid ideig tartó betegségek esetén - más tényezőkkel és döntésekkel összefüggésben az állami szervek felülvizsgálják. A változást azonban 1988-ban nem látja lehetségesnek. Az elnökség emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi rendszer 1988. január 1 -jei bevezetésekor olyan jelentős változások történtek, mint a személyi jövedelemadó bevezetése, a keresetek bruttósítása, a 310 forint bérpótlék alapbéresítése, illetve a táppénzszámítás más szabályainak megváltoztatása. Álláspontja szerint az eltelt hét hónap tapasztalataiból a statisztikák, az összehasonlíthatóság bizonytalansága miatt megbízható következtetéseket még nem lehet levonni. Így ebben, a beteg emberek anyagi biztonságát érintő, a politikai hangulatot is befolyásoló fontos témában további tapasztalatokat kell szerezni. QL név, bővülő tartalom Ma kezdődik a IV. atomenergetikai szimpózium Pakson Az „atomváros” - ahogy Paksot előszeretettel emlegetik országszerte - mától három napon át hírnevéhez méltó eseménysorozatnak ad otthont: a negyedik atomenergetikai szimpóziumnak. A rendezvény, mely most viseli először ezt az elnevezést (az eddigi atomtechnikai szimpózium helyett), átlagban három- évenként kerül megrendezésre. A névváltozás természetesen nem öncélú, hanem azt jelzi, hogy a hazánkban egyedülálló ilyen jellegű esemény méreteiben és tartalmában is egyre jelentősebbé válik. A szimpóziumot - melynek témája az atomerőművi blokkok üzemeltetési és karbantartási tapasztalatai - az Energiagazdálkodási T udományos Egyesület, és annak helyi szervezete közösen rendezi. Több mint kétszáz szakember - köztük mintegy hetven külföldi - jelezte részvételi szándékát. Közülük az előzetes jelentkezések szerint nyolcvanegyen kapnak lehetőséget a felszólalásra. Az előadások egy plenáris és tíz szekcióülésen kerülnek a hallgatók elé. A szervezőbizottság - mint az Donkó András elnök elmondta - beküldött előadásvázlatok alapján választotta ki azt az 52 hazai és 29 külföldi anyagot, amelyek hallhatóak lesznek. Az elfogadott hazaiak között az üzemeltetési és karbantartási tapasztalatokat ismertetők mellett szép számmal vannak tervezési, gyártási, kivitelezési újdonságokat, valamint kutatási eredményeket bemutató előadások is. A külföldiek közel húsz szocialista és kilenc tőkés országból érkezett szakembert hallgathatnak meg az érdeklődők. A szocialista országok közül Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkezett a legtöbb előadásbejelentés, ezek főleg üzemeltetési és karbantartási tapasztalatokat foglalnak össze. A tőkés országok közül az NSZK-ból származik a legtöbb anyag, melyek többnyire üzemviteli, gyártási tapasztalatokkal és biztonsági kérdésekkel foglalkoznak. A résztvevők az elfogadott anyagok teljes szövegét magyar nyelvű kiadványban, a rövidített összefoglalót angol és orosz nyelven megkapják. A szekcióüléseken az előadóknak tízperces kiegészítésre lesz lehetőségük, a szervezők ezzel azt kívánják elérni, hogy minél több idő jusson a hozzászólásra, a vitára, tehát a széles körű tapasztalatcserére az elsősorban nyomott vizes (PWR) rendszerű reaktorokat üzemeltető szakemberek között. wd. A száraz talajon nehéz volt a talajmunka a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezetben
