Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

1988. augusztus 22. 4 "Képújság ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Köteles-e kicserélni a hibás árut a kereskedő? Ez év április közepén Szekszárdon, az újvárosi magán cipőkereskedésben Rottlerné Nyirati Éva vásárolt egy pár női cipőt, melynek sarka egy hónap múltán kezdett leválni. Panaszával az illetékes üzlet eladójához fordult, hogy szeretné, ha a cipőt kicserélnék, vagy annak árát visszatérítenék, hiszen alig viselte a lábbelit, s máris tönkrement. Az üzletben elmondták, hogy javíttas­sa meg a lábbelit, de ha a vásárló nem teszi, majd ő megjavíttatja. „Kérdé­sem: köteles-e ilyen esetben az illeté­kes magánkereskedő a cipőt kicserél­ni, vagy annak árát visszatéríteni, ha igen, mi a teendő, ha a kereskedő erre nem hajlandó?” Szekszárdi Városi Tanács V. B. ter­melés-, ellátásfelügyeleti osztályának megbízott osztályvezetője, Jencski Fe­renc válasza:- A vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM számú rendelet 5. paragrafusának (2) bekezdése alapján ha a vásárló a hibás áru árának leszállítását, cseréjét vagy a vételár visszatérítését igényli, a minő­ségi kifogást azonnal el kell intézni. A hibás áru kijavíttatása a magánke­reskedő feladata. Olvasójuk esetében a magánkereskedő helytelenül jártéi, ezért választása szerint kérheti a javítás költsé­gének megtérítését, vagy az áru cseréjét, vételárának visszatérítését, az áru árának mérséklését a kereskedőtől. Számíthat-e a kerékpár javítására? Katz Sándorné dunaszentgyörgyi olvasónk márciusban vásárolt a Skála Áruházban egy Balkán típusú kemping kerékpárt, ami kétheti használat után meghibásodott, a hátsó keréknél há­rom küllő elpattant, minek következté­ben a kerékpár használhatatlanná vált. A jótállási jegyen Pécs van megjelölve szerviznek javításra. Az áruházban el­mondta, ha a kerékpárt leszállítják Pécsre meg vissza az egyáltalán nem ingyenes, hanem igen is nagyon drága javítás lenne. Azt is megemlítette, ha tudnak hozzá küllőt adni, olvasónk el­viszi szerelőhöz és megjavíttatja. De azt is ígérték az üzletben, utánanéz­nek, hogy mit lehet csinálni és értesí­tik. Többszöri érdeklődése sem veze­tett eredményre. Szeretné végre meg­tudni, hogy számíthat-e arra, hogy használhatóvá válik a kerékpár, vagy küllőt küldenek hozzá és a javítást kifi­zetik, vagy a jótállási jegy csak egy fe­lesleges papírdarab. Dr. Deák Konrád válaszolt:- A jótállás a termék minőségéért vál­lalt fokozott helytállás. Azt jelenti: az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladott termék a jótállás teljes időtarta­ma alatt hibátlanul fog működni. Ha pe­dig mégsem, úgy annak javításáról, az alaktrészek, vagy ha szükséges, az egész készülék, gép stb. cseréjéről in­gyen gondoskodik, sőt megtéríti a tulaj­donosnak (vevőnek) a termék hibája folytán keletkezett kárát és költségét is. Jogos-e a tanács követelése? Agócs Pálné két kiskorú gyermeké­vel Őcsényben lakik albérletben. Mint levelében írta: a tanács követeli tőle a TEFA rá kiszabott összegét, ami éven­te 420 forint. Ö azonban ezt az össze­get már 1986 óta nem fizeti, a férje fize­téséből kellene a tanácsnak a számlát kiegyenlíteni. „Az értesítésen mint bér­lő szerepelek, de én albérlőként la­kom, s a kettő között minden szem­pontból óriási a különbség.” Az Öcsény Községi Tanács elnökének, Szalma Gábornénak továbbítottuk az ol­vasói levelet, aki a panasszal kapcsolat­ban az alábbiakat állapította meg:- A tanács szakigazgatási szerve a TEFA kivetését szabályosan végezte el, mert olvasójuk nem albérlőnek számít, hanem bérlőnek. Állításom igazolására az 1959. évi IV. törvény a Polgári Tör­vénykönyvből (XXXVII. fejezet) szerinti a 447. paragrafus (1) bekezdését idé­zem: „Az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre.” A jogszabály szerint köteles megfizetni a mindenkori TEFA összegének 70 szá­zalékát, de a szakigazgatási szervtől kell kérnie ennek az eltörlését. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Ismét befejeződött egy szezon... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az idei nyáron a nyolcadik turnust fe­jezték be a régészeti építőtábor diákjai és régészei Alsóhetényben. A római kori erőd feltárása ismét előbbre jutott. Ugyanezt elmondhatjuk a temető feltárá­sával kapcsolatban is. Mint azt dr. Tóth Endrétől, a Nemzeti Múzeum régészétől- az ásatások vezetőjétől - megtudtuk, az erődben folytatták a védelmi rendszer és a belső terület kutatását.- Milyen céllal kutattak és mi lett az eredmény?- Feltártuk a déli erődfalon a déli kapu melletti kerek oldaltornyot. A feltárás cél­ja itt az I. periódusú oldaltorony pontos alaprajzának a meghatározása volt. Az erődfalat és a kerek torony falát az újkor­ban jórészt kiszedték. A kerek torony át­mérője 14 m, belterületének átmérője 9 méter. A I. periódusú torony külső része teljes félkör alakú. A feltárással sikerült véglegesen meghatározni az erőd építé­se korszakának erődtorony típusát. Az erőd délkeleti negyedének északi része alatt megtaláltuk azt a főépületet, amely gazdasági-ipari rendeltetésű volt és alapja a római villákat követi. Az épület a már feltárt fürdőtől délre fekszik, mintegy 15 méterre. Az épület északi traktusa 3 nagy teremsor, amelyek északi vége félköríves apsisban végződik. A középső nagyterem szélessége 13,7 méter. Ez a Vili. számú épület, melyet eddig feltártunk. Típusa megfelel a ságvári és a fenékpusztai erő­dök főépületének. A többi erődben is meg­található villaszerű épület fellelése erősíti a belső erődök azonos beépítettségét, tehát egy típusba való tartozását.- Az idén is folytatták a temető és a sír­kápolna feltárását. Milyen eredménnyel?- Az erődtől délkeletre fekvő késő ró­mai temetőben befejeztük az I. számú mauzóleum feltárását és folytattuk kör­nyezetének kutatását. Feltártuk az előud- vart (atrium), ahol sok olyan márvány és mészkő építészeti töredék, oszlopdara­bok kerültek elő, amelyek alapján sikerül majd a belső díszítés rekonstruálása.- Mikor épült a mauzóleum?- A periódusvizsgálatokkal megállapí­tottuk, hogy a mauzóleum hatszögletű centrális részéhez a megépítéskor még nem építették hozzá a négyszögletes helyi­ségeket: ezek a homlokzat és az északke­leti toronyszerű bővítménnyel együtt a má­sodik építési periódusba tartoznak.- A jövő évre milyen terveik vannak a további kutatásokkal kapcsolatban?- A terepjárások és adatközlések alapján lehetséges, hogy az erődtől délre fekvő nagyobb területen lehetett Jovia ókeresztény bazilikája. A feltárásra 1989-ben kerül sor. Dr. Tóth Endre szerint a feltárt mauzó­leum arra vall, hogy oda magas rangú egyházi és világi személyeket temettek. Tehát a város és a püspökség létezése sem kizárt. Ha mindez igazolódik, ismét eltűnik egy sötét folt az ókori Pannónia kutatásával kapcsolatosan. Az ásatáso­kat az idei évben is - a korábbiakhoz és a későbbiekhez hasonlóan - a Magyar Nemzeti Múzeum és a Dombóvári Városi Tanács támogatása tette lehetővé. BODÓ IMRE A tetőtér-beépítésről és az emeletráépítésről szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és a pénzügy- miniszter 3/1988. (VII. 15.) ÉVM-PM számú együttes rendelete és a módosítás szerint: „Ha az adós a korábbi rendeletek alapján 1987. december 31- ig nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönökre még fennálló tartozását a vállalt határidő előtt saját pénzeszközei­ből teljesen visszafizeti, úgy a fennálló tartozásból - ha jogszabály másként nem rendelkezik - 45% engedményt kell adni. A teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén az előírt éves törlesztési kötelezettségen fe­lül fizetett összeg 45%-ának megfelelő engedményt kell adni." A rendelet július 18. napján hatályba lépett. A pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter 29/1988. (VII. 15.) PM-KeM számú együttes rendelete az áruvásárlási kölcsönről szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja. Tudni kell, hogy az áruvásárlási kölcsön kamata - a jogszabályban írtak kivételével - évi 16%. Ez a rendelet is f. évi július 18-án lépett hatályba, rendel­kezéseit a hatálybalépés napját köve­tően kötött áruvásárlási kölcsönszerző­désekre kell alkalmazni. Módosultak a la­kásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételei­ről és a szociálpolitikai kedvezményekről szóló rendelet végrehajtása tárgyában, valamint az egyes építési kölcsönök tárgyában korábban megjelent jog­szabályok is, ezek részletesebb ismer­tetése helyett itt csupán arra utalunk, hogy a módosítások lényege azonos a tetőtér-beépítésről és az emeletráépí­tésről szóló módosított jogszabály rendelkezéseivel, azaz ezekben az ese­tekben is 45%-os engedmények meg­adásáról van szó. Az érdekidők és érintettek valamennyi említett jogszabályt a Magyar Közlöny idei 32. számában találják meg. A kister­melők szövetkezetéről szól a Miniszterta­nácsnak a Magyar Közlöny f. évi 33. szá­mában megjelent 58/1988. (VII. 20.) MT számú rendelete, amely szerint kisterme­lők szövetkezetét legalább öt magánsze­mély alapíthatja meg, az olyan személy, aki nem kistermelő, csak a közös tevé­kenységhez szükséges mértékben lehet a kistermelők szövetkezetének a tagja. A rendelet meghatározza, hogy annak al­kalmazásában ki tekintendő kistermelő­nek, milyen mértékű vagyon szükséges a kisszövetkezet megalakulásához, mit kell meghatározni a szövetkezet alapszabá­lyában, mi tartozik a szövetkezet közgyű­lésének kizárólagos hatáskörébe, ren­delkezik arról is, hogy ki és milyen eset­ben illetve milyen időközönként köteles összehívni a közgyűlést, szabályozza a szövetkezet közös tevékenységében foglalkoztatottak jogait, kötelezettségeit is. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában olvasható az ipari miniszter­nek a vezetők és egyes speciális munka­körök képesítési előírásairól szóló 5/ 1988. (VII. 20.) IpM számú rendelete, amelyből idézendőnek tartjuk, hogy: „A munkáltatói jogkör gyakorlója gondos­kodik arról, hogy a vezetők és az egyes speciális munkakörökben dolgozók ren­delkezzenek a munkakörük ellátásához szükséges felkészültséggel, iskolai vég­zettséggel, szakmai képesítéssel, szak­mai és vezetői gyakorlattal, valamint a szükséges idegen nyelvtudással.” A ké­pesítés előírásait a rendelet melléklete táblázatban feltüntetve tartalmazza, a rendelet pedig kimondja, hogy az előírt képesítés megszerzéséhez legfeljebb 6 év türelmi idő adható. A hiányzó képesí­tés megszerzésére nem kötelezhető a munkakör betöltéséhez szükséges ké­pesítéssel nem rendelkező vezető és dolgozó, amennyiben a 45. életévét be­töltötte és a képesítés csak iskolarend­szerű képzés útján szerezhető meg. Ren­delkezik természetesen a jogszabály ab­ban a tekintetben is, ha a dolgozó a ren­deletben foglalt feltételek valamelyiké­nek nem felel meg. A hatálybalépés idő­pontja: 1988. július 20. DR. DEÁK KONRÁD Rouenból érkeztek vendégek Dombóvárra (Tudósítónktól) A dombóvári mű­velődési központ 1986 óta tart fenn egyre bővülő szak­mai és baráti kap­csolatokat fran­ciaországi kulturá­lis szervezetekkel és szakemberekkel. Az idén nyáron ti­zennégyen látogat­tak el Normandiába, majd ennek viszon­zására az elmúlt na­pokban Michel Claq egyensúlyozó mű­vész és 13 éves kis­lánya, Cristelle Rouenból vendég­szerepeitek nagy sikerrel Gunarason. A következő he­tekben Paul Bűn­nek, a normandiai közművelődési egyesület elnöké­nek vezetésével még nyolcán érkez­nek tapasztalatcse­rére és nyári va­kációra Dombóvár­ra. • DOMBAI ISTVÁN A barátság jegyében (Tudósítónktól) Szekszárdról, a Herman Ottó lakóte­lepről negyvenen látogattak Mórágyra a vadregényes faluval ismerkedni, barát­ságot kötni a mórágyiakkal. A vendégek és a helyiek jó hangulat­ban töltötték el a délutánt. A programban sportvetélkedő, lovaglás szerepelt és ki­rándulhattak a szabadidős parkba. Meg­állapodtak, hogy a mórágyiak még eb­ben az évben viszonozzák a szekszár­diak baráti látogatását. LOVÁK ANDRÁS Sírkamra, melyből az emberi csontmaradványok „eltűntek” Michel Claq és leánya

Next

/
Thumbnails
Contents