Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

1988. augusztus 19. NÉPÚJSÁG 5 )N ♦ SZABADIDŐ ♦ A zene az ember életében A hét vége sportműsora Platón írta: „Semmi sem hatol be olyan mélyen a lélekbe, mint a ritmus és a dallam: megragadja, felékesíti és megnemesíti a lelket”. Réges-régi törté­netek, legendák és mesék tanúskodnak arról, hogy a zene milyen jelentős szere­pet töltött be az emberek életében, s mi­lyen mélyen érintette őket. Odüsszeusz találkozása a zene varázsával kalandjai során, Homérosz örökbecsű eposzából közismert: a hős erős kötelekkel kötözte magát hajója árbocához, nehogy a szi­rének csábító éneke pusztulását okoz­za. Vagy ki ne hallott volna Orfeuszról, aki lantjának szavával megszelídítette a vadállatokat, sőt legyőzte az alvilági ha­talmakat. A zene hatalma mindennapjainkat is át meg átszövi, a rádióban, a lemezekről és a magnetofon-kazettákról felhangzó muzsika lelkesítő vagy éppen elandalító hatása alól aligha vonhatjuk ki magun­kat. Jó aláfestője a csendes családi be­szélgetéseknek. Számos zenerajongó próbált véleményt mondani e muzsika kiváltotta érzéseiről. Elmondásuk szerint a zene hallgatása közben olykor meg- borzonganak, gyomruk tájékán furcsa biszergést éreznek, szívdobogásuk rit­musa is megváltozik, sajátos jókedv vagy melankolikus hangulat vesz rajtuk erőt. Vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az emberi test működésének a zene - a rit­mus és melódia - kiváltotta változásai mérőműszerekkel is kimutathatók: a kí­sérleti személyeknek valóban más lett a vérnyomása, a szív- és légzésritmusa; bővebbé vált a verejték kiválasztása, s változások következtek be izmaik tó­nusában. A zene a felfokozott érzelmek fizikai kísérőjelenségeire jellemző válto­zásokat idéz elő a vegetatív idegrend­szerben. Az elmondottak alapján joggal hihet­nénk, hogy a muzsika hangjai elsősor­ban örömet, kellemes hangulatot, vi­dámságot, egyszóval pozitív érzelmeket váltanak ki az emberekből. Ennek azon­ban több tapasztalat is ellentmondani látszik. Egy ősi kínai mese például arról regél, hogy létezik egy dallam, amely pusztulást és veszedelmet támaszt, ^mi­kor felhangzik. Egy kétkedő fejedelem ráparancsolt zenészeire, szólaltassák meg a vészes dallamot. Amint ez fel­hangzott, mennydörgés közepette összeomlottak az épületek, vad vihar söpört évgig a tájon, és néhány nap múl­tán keserves kínok között meghalt maga a fejedelem is. Visszatérve a valósághoz: tény, hogy bizonyos emberek bizonyos dallamok hallatán verejtékezni, reszketni kezde­nek, némelyeknél a zene hallgatása gör­csös rohamot vált ki. Ezt a jelenséget ne­vezzük muziko-epilepsziának. Elektro­mos agyvizsgálattal (EEG) azt is sikerült megállapítani, hogy a zene milyen mó­don hat a muziko-epilepsziások agymű­ködésére. Bizonyos hangszerek hang­jára, vagy egy adott melódiára a halán- téki lebenyről úgynevezett tüske-hullá­mot tudtak elvezetni, amely megfelel az epilepsziásoknál gyakran fellépő, sajá­tos agyi elektromos tevékenységnek. A roham a halántéki lebeny izgalmával kezdődik, majd ez az izgalom kiterjed az egész agyvelőre. Miután eléri a kéreg alatti, mélyebb részeket, mégpedig ép­pen azokat a területeket, amelyek érzel­meink színezetét adják, a zene kiváltotta muziko-epilepsziás rohamot heves ér­zelmi élmények kísérik. Aszklepiadész ókori görög orvos is­merte fel először a zene gyógyító hatá­sát. Elsősorban a lelki élet zavaraiban szenvedő emberek számára javasolt ze­neterápiát, felismerve a zene és az ér­zelmi élet közötti összefüggéseket. A ké­sőbbiekben több ideggyógyász kisérelt meg nyomott kedélyállapotú, depresz- sziós betegén frissítő, vidám muzsikával segíteni, míg a túlságosan feszült ideg­állapotban levő betegeik számára kelle­mes, lágy zenét szolgáltattak. Ám nem csupán a pszichoterápia segédeszkö­zeként, a hangulati életben bekövetke­zett zavarok gyógyítására alkalmazzák napjainkban a zenét, hanem fájdalom- csillapításra, vagy műtéti beavatkozá­sok előtt a beteg megnyugtatására is. Több orvos megfigyelése szerint ma már bizonyos, hogy ha sikerült megta­lálni a beteg számára legmegfelelőbb dallamokat, fájdalomérzékenységük mintegy a felére csökken, s számotte­vően enyhülnek ideges panaszaik. A zene fájdalomcsillapító hatását töb­ben is azzal magyarázzák, hogy a zene hallgatása, a dallam figyelemmel kiséré­se annyira igénybe veszi az agykérget, hogy az kevéssé hozzáférhetővé válik más ingerek számára. Több nyugati or­szágban, elsősorban az Egyesült Álla­mokban a zene gyógyító, megnyugtató, oldó hatását nemcsak klinikákon, kór­házakban, pszichoterápiás intézmé­nyekben élvezhetik a betegek. A min­denben üzletet sejtő híradástechnikai társaságok már évekkel ezelőtt piacra dobtak olyan magnetofonkazettákat és lemezeket, amelyekről altató vagy ideg­nyugtató hatású zeneszámok, zsongltó hangeffektusok játszhatók le. A kopogó esőcseppek zaját, a hul­lámverés hangját, a természet neszeit rögzítő hangszalagok éppen úgy meg­találhatók közöttük, akár az andalító, di­vatos slágerek, vagy az altatószereket pótló, álomba ringató kazetták, leme­zek. F. Zs. Péntek Kézilabda: Az NB l/B-ben: Dunaföld- vár-Komló 17 óra. Az NB ll-ben: Hő- gyész-MÁV Előre 18 óra. Kosárlabda: Bonyhádon a városi tor­nacsarnokban 8.30 órától XI. Botond Kupa. Dombóvárott 17 órakor DVMSE- Wisla-Krakov barátságos nemzetközi mérkőzés 17 órakor. Lovassport: Tamásiban 9 órától a XXV. nemzetközi meghívásos verseny és országos ifjúsági ugróbajnokság. Szombat Kosárlabda: Bonyhádon 8 órától foly­tatódik a XI. Botond Kupa női torna. Lovassport: Tamásiban 9 órakor foly­tatódik a XXV. nemzetközi meghívásos verseny és országos ifjúsági ugróbaj­nokság. Vasárnap Kosárlabda: Bonyhádon 8.30 órától folytatódik a XI. Botond Kupa női torna. Lovassport: Tamásiban 9 órától foly­Kertbarátok A hosszabb ideje tartó igen meleg és csapadékban szegény időjárás negatív hatásait a szőlőültetvényekben is ta­pasztalhatjuk. Vízhiány következtében a tápanyagfelvétel lelassult, amely első­sorban a bogyók nem kielégítő fejlődé­sében nyilvánul meg. A meteorológiai előrejelzések szerint a közeljövőben némileg hűvösebb és csapadékosabb időjárás várható. A hosszan tartó szárazság után érkező csapadék hatására megindul a bogyók intenzív fejlődése, amelyet a bogyóhéj több érzékeny fajtánál nem tud követni és felreped. Az így keletkezett nyílt se­bek utat nyitnak két fürtrothadást okozó sebparazita gombának (Botrytis cinerea és Coniella diplodiella), amelyek rövid időn belül tetemes károkat okozhatnak a zsendülés szakaszában levő ültetvé­nyekben. Fel kell készülnünk tehát a nagy való­színűséggel várható veszélyhelyzetre, illetve egy soron kívüli és gyors kémiai beavatkozásra. A kémiai szerek válasz­téka a zsendülési-érési stádiumra elég­gé szűkös, ezek közül elsősorban a 7 napos várakozási idejű Rovral felhasz­tatódik a XXV. nemzetközi meghívásos verseny és az országos ifjúsági ugróbaj­nokság. Labdarúgás NB II.: Építők SC-Szekszárdi Dózsa 17 óra. NB III.: Bóly-DVMSE, Bonyhád-Mar- cali, Dombóvári Vasas-Dunaföldvár, Atomerőmű SE-Paksi SE 16.30 óra. Megyei bajnokság: Bátaszék-Döbrö- köz (Fritschi), Gerjen-Nagymányok (Dravecz I.), TÁÉV-Aparhant (Sóthy), Iregszemcse-Fadd (Szinger), Pálfa-Si- montornya (Lehel), Kakasd-Tevel (Fe­hérvári), Kisdorog-Hőgyész (Pauer) 16.30 óra. Körzeti bajnokság: Harc-Kéty (Töl­gyesi), Sióagárd-Báta (Antlfinger), Gyö- re-Cikó (Monostori), Ócsény-Közép- hidvég (Kereskes),Zomba-Tegelic (Ba­lázs), Tolna-Alsónána (Anzló), Kö- lesd-lzmény (Tóth), Bonyhádvarasd- Bogyiszló (Dárdai) 16.30 óra. nálását javasoljuk 0,2 százalékos tö­ménységben. Mérlegelés alapján szá­mításba jöhet még a 14 napos várako­zási idejű Topsin-M 70 WP is. Elkezdődött és helyenként tömeges­sé vált az amerikai fehér szövőlepke má­sodik nemzedékű lárváinak kelése. Az előzetes vizsgálatok szerint megyénk egész területén erős fertőzöttséggel kell számolni. Az 5/1988. (IV. 26.) MÉM számú ren­delet az amerikai fehér szövőlepkét nagy kárral fenyegető veszélyes kárte­vőnek nyilvánította és az ellenne való vé­dekezést minden termelő és földhasz­náló számára kötelezővé tette. A fertő­zés felszámolására elsősorban a me­chanikai védekezést javasoljuk, ami a hernyófészkek rendszeres leszedését és elégetését jelenti. Vegyszeres véde­kezésre a DeCis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC és a Fendona 2 EC rovalölő szereket javasoljuk. A permetezéseket 8-10 na­ponként szükséges megismételni. A kártevő elleni védelemben felhasznál­ható még a hosszabb hatástartalmú Bancol 50 WP és a Zolone 35 EC is. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A márna és homászata Hamar Hümér ideges A Duna közelsége lehetővé és szük­ségessé teszi, hogy a márnáról, annak horgászatáról is szót ejtsünk. A Dunán kívül a Tiszán és csaknem minden folyó­vizünkben megtalálható ez a hal. Horgá­szati kultúránkban alaptalanul mellőzött ennek a halnak a horgászata, pedig ki­váló sporthal, melynek zsákmányul ejté­se maradandó élményt nyújt. A márnát mindig ott keressük, ahol a viz a legmélyebb, a folyás a legsebe­sebb, ahol a kövek, vagy egyéb akadá­lyok után forgós, örvényes. Horgászatát már kora tavasszal elkezdhetjük, ilyen­kor a parthoz közeli erős folyásokban kell keresni. Kora tavasztól őszig a viz erősebb lehűléséig a nap minden sza­kában, még éjszaka is számíthatunk a kapására. Fajlagos tilalmi ideje május 2- től június 15-ig tart. A márna fenéken élő hal, a táplálékát is mindig ott keresi, ebből adódóan eredményesen csak fenékólmos felsze­relést használjunk. A bot hosszúsága 3- 3,5 méteres érzékeny hegyű legyen, melyet egy közepes nagyságú jó minő­ségű peremfutós orsó egészítsen ki 200 méter 0,30-as zsinórral. Nagyon akadá- lyos helyen és ott, ahol nagyobb már­nákra számíthatunk, indokolt a 0,40-0,50-es zsinór is, de ez már a tá­volság elérésének rovására megy. Az akadályos vizen a fenékólmot véko­nyabb, könnyen szakadó zsinórra kös­sük, horgaink és a zsákmány megmen­tése érdekében. Az akadálymentes vi­zeken a csúszó ólmos megoldás a cél­szerűbb. A szerelésre egy, esetleg kettő közepes nagyságú rövidszárú horgot szerelünk, a két horog közötti távolság kb. 40 centiméter legyen. A márna cso­portokban élő, sokat mozgó hal, ezért a csalit elöbb-utóbb észreveszik. Csali­nak gilisztát, sajtot, kérészt, tüdő- és májdarabokat, esetenként kisebb „csa­lihalat” használunk. Gilisztánál a vasko­sabb, vastagabb féléket válogassuk, hogy a keszegfélék, le ne csipegessék. A sodrás és mélységviszonyok eseté­ben szoktató etetést is alkalmazhatunk, a kapását a botvég 2-3 ütemes meghú­zása jelzi. A porcos szájban általában jól ül a horog. Megakasztása után erős hú­zásokkal igyekszik a fejét a fenék aka­dályai közé ékelni, esetenként a víz fölé ugrik, hogy a másik pillanatban már is­mét a fenéken keressen menedéket. Igen harcos, kiváló sporthal. SZ. L- Hol jártatok, halászok?- Nem ott, hol a vadászok!- És a víz ma mit adott?- Csak mit mindig is szokott!- Fogtatok-e keszeget?- Nem keveset - százhetet!- Hát angolna, harcsa, ponty?- Süllyed tőlük a hajónk!- Főzitek, vagy sütitek?- Eladjuk, ha veszitek, marad úgyis még elég! Teli lesz tepsi, fazék.- Jobb az őzcomb, halászok!- Ilyet csak egy vadász mond, vagy ki hasonló oktond! Mi halat, hálót, horgot becsülünk, s ha van halunk, fütyörészünk s - hallgatunk! KISS BENEDEK- Most hagyjál békén, jó? - kérte Ha­mar Hümér tavaly-tündér.- Ne haragudj, de én eddig sem zavar­talak. Mi bajod van velem? - lepődött meg Kackiás Kázmér kirakel-mester.- Veled? Semmi. De most minden ide­gesít. Mitől lehet ez?- Gondolod, ha tudnám, nem segíte­nék rajtad?- Igazad van, de azért elhiszed, ugye, hogy nagyon rossz?- Miért ne hinném? Azt is mondhat­nám, magamról tudom...- Jó, jó, de mitől ideges egy gyerek?- Én úgy tudom, ha valaki ideges, ak­kor mindegy, mi van körülötte, minden bosszantja és ingerli.- Mindenre felkapja a vizet?- Azt azért talán mégsem.- Dehogynem! Hát nem látod, sokan rögtön a plafonon vannak.- Még ilyet sem láttam, azt pedig vég­képp nem, hogy valaki a vizet kapná fel. Kicsorogna az ujjai közül.- Tudom, hogy érted, amit mondtam, akkor miért mondjam másképp?- Érteni értem, de attól még szépen is mondhatnád.- Éppen most, amikor minden zavar?- Látom, hogy dúlsz-fúlsz, morgolódsz és berzenkedsz, de az nem segít, ha így be­szélsz, vagy éppen csúnyákat mondasz.- Honnét tudod, hogy azt is szoktam?- Nem tudom, csak gondoltam. Na­gyon elszomorít az is, amikor az utcán megyek és szinte öntik magukból a ron­da szavakat a felnőttek és a gyerekek. Azt, hogy dühösek, enélkül is látnám.- Olyan is van, amikor nem dühösek, mégis csúnyán beszélnek. Miért van ez?- Valamikor úgy tanultam, hogy a be­széd annak a tükörképe, aki beszél. Né­hány tükörben alig-alig látni az embert...- Hát némelyikre ráférne egy kis csuta­kolás. Na de ha ideges, akkor is szépen beszéljen valaki?- Ha valaki ideges, az még nem ok ar­ra, hogy szennyezze a környezetét, má­sokra erőltesse közönséges szavait.- Ez igaz, de mi, gyerekek, nem szól­hatunk rá a felnőttekre!- A felnőttekre nem, de egymásra igen. Csak nem kellene azt hinni, hogy attól felnőtt valaki, ha káromkodik.- Pedig az olyan igazi felnőttes...- Azt csak hiszed. Az igazi felnőtt attól is felnőtt, hogy tudja mit beszél és mit csi­nál.- Miért, aki káromkodik, nem tudja, mit csinál?- De nem ám! Ha egyszer megkérdez­néd, miért mondta ezt vagy azt a ronda szót, nem tudná. Zavarba jönne és meg­lepődne.- Igazad van, én sem tudtam róla, amíg nem szóltak rám. - Látod most már te is tudón, hogy az a baj, ha hagyják.- Pedig tudod milyen sokan hagyják? A múltkor is láttam egy anyukát meg a kisgyerekét, akinek nem vett meg valami­lyen csokit és erre csúnyákat mondott meg hisztlzett. Mindenki csak nézett.- De végül megkapta a csokit?- Hát persze. Pedig, szerintem, akkor legközelebb is ezt fogja csinálni, mert már egyszer bevált.- És te ezen dühöngtél?- Nem, és az az érdekes, hogy most már nem is vagyok dühös - merengett hangosan Hamar Hümér.- Szóval, már nem kell téged békén hagyni? - mosolygott Kackiás Kázmér. - Tulajdonképpen miért voltál ideges?- Miért? Nem is tudom. Biztosan nem is fontos, de azért jó lenne olyan igaziból ügyesen dühös lenni...- Ügyesen dühös? Az meg milyen?- Hát nem tudod? Az, amikor olyan ügyes és dühös valaki, hogy a plafonon van és közben még a vizet is fel tudja kapni.- Majd, ha fagy!- Akkor miért?- Mert ha a víz megfagy, akkor fel lehet kapni, mint hógolyót, ki tudja, addig még nőni is fogsz, lehet hogy a plafonig is tudsz ugrani... MESEMONDÓ KACKIÁS N : SZABADIDŐ ❖

Next

/
Thumbnails
Contents