Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
4 KÉPÚJSÁG 1988. augusztus 15. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Még egyszer a menetrendről Horváth Kálmán dombóvári olvasónk írta, volt az elmúlt években egy jól áttekinthető helyi járatú autóbusz-menetrend, amelyből mindenki pontosan megtudta, hogy melyik megállóhoz mikor érkezik az autóbusz. Ezt a jól áttekinthető menetrendet módosították és az egész megyére vonatkozóan egy kötetben adták ki. Véleménye szerint ez a megoldás nem a legszerencsésebb. Az egyes buszmegállóhelyeken sem az erre érvényes indulás van kifüggesztve, hanem a kiindulási időpontot tüntették fel, aamely a célállomásra vonatkozik. A Gemenc Volán igazgatója, Pech József a következőket válaszolta az észrevételre:- Az egyes megyékre kiterjedő helyi járati menetrend kiadása ma már szinte valamennyi vállalatnál ebben a formában történik. Ebből adódóan a menetrend terjedelme ugyan nőtt, de nem olyan mértékben, hogy az nem helyezhető el zsebben, mivel a kiadvány vastagsága 5 milliméterrel növekedett. A dómbóvári helyi járati menetrend szerkezetét az egységes kialakítás és az oldalszám csökkentése érdekében módosítottuk. Megjegyezni kívánom, hogy Szekszárd helyi járati menetrendje hosszú évek óta ebben a formában jelenik meg és a lényegesen magasabb utasszám ellenére ilyen jellegű észrevétel még nem érkezett vállalatunkhoz. A kiadvány az utazóközönség jelentős részének megfelelő, mivel tartalmazza valamennyi város helyi és helyközi, valamint a vasút kivonatos menetrendjét. A jövő évi menetrend előkészítésekor a menetrendi értekezleteken felmérjük az utazóközönség igényét és a kiadványt a többség véleményének figyelembevételével jelentetjük meg. Hány év szükséges a nyugdíjhoz? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - írta, sajnos olyan betegségben szenved, hogy leszázalékolnák, de előbb szeretné tudni, hány év szükséges a nyugdíjhoz. Negyvenhat éves, és a ledolgozott éveinek száma nyolc. A Tolna Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója dr. Antal Pál válaszolt:- Az 1975. évi II. törvény 47. szakasza szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, a szükséges szolgálati időt megszerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A betöltött életkorban szükséges szolgálati időt, és a rokkantsági nyugdíj mértékét a 17/1975 (VI. 14.) MT számú rendelet 87. szakasza határozza meg. E szerint: a 35. életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz minimum tíz év szolgálati idő szükséges. Az olvasójuk levele szerint összesen nyolc év szolgálati idővel rendelkezik, ezért megrokkanása esetén sem lehetne rokkantsági nyugdíjra jogosult. A megváltozott munkaképeségű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983 (VI. 29.) Eü PM számú együttes rendelet 22. szakasza szerint annak a nem rehabilitálható megváltozott munkaképeségű dolgozónak, akinek munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát megszüntetik, vagy termelőszövetkezeti tag esetében, a közös munkában nem köteles részt venni, rendszeres szociális járadékot kell megállapítani. A rendszeres szociális járadékra a fentiek megléte esetén az jogosult, aki a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik és a munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri. Amennyiben olvasójuk megváltozott munkaképessége miatt munkáját elvégezni nem tudja, úgy rehabilitálása érdekében a munkáltatójánál működő rehabilitációs bizottsághoz, vagy rehabilitációs megbízotthoz fordulhat. Mikör kötik be a telefont? Wéber János szekszárdi olvasónk arról érdeklődött levelében, hogy a telefonra várók jogosultságát Szekszár- don milyen szempontok és kritériumok alapján döntik el. Ugyanis még 1985-ben kérte szekszárdi telefonjának áthelyezését új lakásába. Többszöri érdeklődésére a válasz az volt, hogy azon a részen nincs kábel fektetve, ezért nem lehet bekötni. Tudomására jutott, hogy a kábelfektetés megtörtént és többeknek már rá is kötöttek készüléket. Szeretné tudni, hogy a lakásukban mikor lesz telefon? A készülékre nagy szükségük lenne, mivel feleségével együtt idős nyugdíjasok, beteg emberek és állandó orvosi ellátásra szorulnak. A levelet a Tolna Megyei Távközlési Üzemhez továbbítottuk, ahonnét Márk- várt János üzemvezető küldte meg a választ:- A felszerelés lehetőségét megvizsgáltam. A kérés teljesítésére sajnos még mindig nincs lehetőség. Nyilvántartásunk szerint Szekszárdon 2700- an várnak távbeszélő-felszerelésre. A várakozók nagy része - hasonlóan mint tisztelt ügyfelünk - áthelyezésre vár. A szekszárdi telefonközpontban levő szabad számokat kiosztotta a posta az 1072/1975. számú utasítás szerint. Az érintett területen, a postai utasítás szerint, előre sorolt távbeszélő-kérelmeket vettem figyelembe. irr*"? Ml VÁLASZOLUNK A szavatosság és a jótállás körül gyakori a vita, ami jórészt abból adódik, hogy az érdekeltek nem tesznek megfelelő különbséget szavatosság és jótállás között, a tapasztalat szerint e körben meglehetősen nagy a tájékozatlanság. Minthogy pedig az elmúlt héten nem jelent meg olyan új jogszabály, amely olvasóink szélesebb körének érdeklődésére tarthatna számot, ezért ez alkalommal a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályokról adunk rövid tájékoztatást mindenekelőtt kihangsúlyozva a két fogalom közötti lényeges különbséget. Nos a jótállás a termékek minőségéért vállalt - szavatosságnál szigorúbb - felelősség, a jótállás azt jelenti, hogy az eladó vállalat a jótállás teljes időtartamára felelősséget vállal a termék hibátlan működéséért. A szavatossági felelősség - a jótállástól eltérően - csak azért terheli az eladót, hogy az áru az eladáskor a vásárlónak való átadáskor hibátlan. Ez annyit jelent, hogy az árunak nincs sem nyomban felfedezhető, sem pedig olyan rejtett hibája, amely csak a használat közben válik felismerhetővé. A másik lényeges különbség: vita esetén a szavatossági jogát érvényesítő vevőnek magának kell bizonyítani, hogy az áru a vásárlás időpontjában hibás volt, jótállási vitában nem a vevőt, hanem az eladót terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa: a hiba oka azután keletkezett, miután a terméket átadták a vásárlónak. Különböznek a jótállás és a szavatosság határidői is. Szavatossági jogaival a vevő általában a vásárlástól számított hat hónap alatt élhet, ha pedig a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát valamilyen hatósági előírás, szabvány stb. hat hónapnál rövidebb időben határozza meg, az igény érvényesítésére az a határidő az irányadó. A jótállás időtartama általában egy év. A szavatossági határidő azt szabja meg, hogy a vevő, ha hibát észlelt, mennyi idő alatt érvényesítheti jogait, a jótállási idő viszont azt az időt jelenti, amely alatt a termék megőrzi hibátlan állapotát és használhatóságát, s az eladó azért jótáll. A Polgári Törvénykönyvünk szerint: „Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.” A szavatosságról pedig: „A kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság). Ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól.” A kereskedelem az eladott termék minőségéért kétféle felelősséggel tartozik: általában szavatossággal, a termékek egy meghatározott csoportjára vonatkozóan pedig szigorúbb jótállással. A vásárló jogai tetíát a termékek természetétől függően különböznek, általában szavatossági jogait érvényesítheti, a jótállási kötelezettséggel értékesített termékek esetében természetesen ezeknek a szigorúbb szabályoknak az érvényesítését igényelheti. Kihangsúlyozandónak tartjuk még, hogy a jótállási kötelezettséget előírhatja a jogszabály, természetesen a termékeknek egy csoportjára, de a termelő, vagy a kereskedelmi vállalat a saját elhatározása alapján is vállahatja bármely termékéért a jótállást, vagy éppen a kötelező jótállási idő eltelte utáni jótállást, mely esetben a vevő ugyanúgy érvényesítheti igényeit, mintha jogszabályon alapuló jótállásról lenne szó. Dr. DEÁK KONRÁD Apró bosszúságok csokorba kötve avagy, megoldásra váró feladatok Szekszárdon Ha az ember nem a sokak által megszokott közönnyel tekint szét kis városunkban, Szekszárdon, akkor a dinamikus fejlődés mellett nagyon dinamikusan sorakoznak fel egymás után azok a kisebb-nagyobb tennivalók, melyek általában nem sok pénzbe kerülnek, vagy anyagi fedezetet nem is igényelnek, inkább a munkaszervezés hiányáról tanúskodnak. Városunkban évek kellenek ahhoz, hogy egy tízméteres hosszúságú járdafelületet járhatóvá tegyenek, vagy egyéb kisebb hiányosságokat pótoljanak. Megítélésem szerint a területen nagyon gyorsan lépésváltásra, felelősség- teljes szemléletváltásra van szükség, hogy a lakosságnak nagy bosszúságot jelentő kisebb munka ne évekig várasson magára, mire aztán a kis pénzből volt elvégezhető munka már tetemes összegbe kerül, s erre már nem kínálkozik fedezet. Továbbá szükségeltetik olyan személy, aki ügyes szervezéssel az elvégzendő munkákat rangsorolni tudja - ha van ilyen, akkor ezt eddig aligha érzékeltük -, majd a teendőket az illetékesekkel kell elvégeztetni és az elvégzésre kötelezettet csakis arra biztatni, hogy kellő „Olyan keskenyre szabott, illetve tervezett, hogy azon két közlekedő ember csomaggal nem fér el” felelősséggel legyen gazdája a reá váró feladatnak. No, de kezdjük el, írjuk le a sok közül azt a néhányat, amit csokorba kötöttem. Gondolkodva dolgozzunk! Egy-két éve kijavíttatott a Garay komplexum Széchenyi utcai oldala melletti járdafelület három évi biztatás után. Ahhoz már nem volt kellő előrelátás, - ha már emberekkel és gépekkel kivonultak -, hogy a Várköz presszó és a Totó-lottó Iroda előtti 6-7 méter hosszúságú járdafelületet is kijavítsák, ugyanígy az utca túloldalán, a kis- koizói bejárat melletti 3 méteres szakaszt Évek óta javításra vár a MTESZ-székház (Rákóczi u.) bejárata előtt egy 1,5 négyzet- méteres járdafelület, valamint a régi kórháznak a kápolna felőli végénél hasonló nagyságú felület, mindegyik a fő közlekedési járdaszakaszon van. Tavasszal befejezték az OTP-székház Mártírok tere felőli homlokzatának tatarozását. Amikor az építők levonultak, megint nem jutott eszébe senkinek: a több év óta javításra váró járdát is rendbe kellene tenni és a hiányzó egy-két fát pótolni. A város- központról van szó, ahol naponta több ezren gyalogolnak végig. A centrumban, a tanítóképző főiskolától a Kecskés F. utcáig a gyalogos közlekedésre szolgáló járdákon számos helyen megsüllyedt a járda, eső, és hóolvadás esetén e helyeken megáll a víz, a hóié. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy például a Remete utcában nem szükséges a sima felületű járda. Ütemezni kell e teendőket és egyszer valahol elkezdeni. Több év óta hóolvadáskor és esőzés után nem lehet az Augusz-ház sarkánál lelépni a járdáról, ha az ember a „zebrán” át kíván kelni a túloldalra, mert oly nagy a víztócsa, nem beszélve arról, hogy ajárművek az átkelésre váró gyalogost lefröcskölik. Volt időszak, amikor tisztább volt Szekszárd, amikor a járda tisztításának elmulasztása, a le nem takarított hó miatt büntetett a rendőr. Ma, mikor a láthatatlan jövedelmeket is adóztatják, miért nem lehet a látható mulasztásért büntetni azokat, akik rossz munkával, feladatuk nem teljesítésével tűnnek ki a közösségből? A lakótömbök számának növelésével párhuzamosan nő • a gazdátlan járdafelület is, a senki föjdje, amelyet senki soha le nem takarít, ahonnan télen a havat senki el nem lapátolja. Hiszem, hogy kellő felelősségérzettel, ha masukénak érzik a lakók a házat és környezetét példás rendet is lehet tartani. Elég sok helyen látunk örökzöld cserjéket Van ilyen lakótömb körül és köztéren is, de gazdája ritkán akad e munka elvégzésének, hogy gyommentes dísznövényfoltok, bokrok szépítsék a lakótelepek környékét a zöldövezetet. Lehet e gondon anyagi eszköz igénybevétele nélkül is segíteni? Igen, lehet, ez a válaszunk. A kórházzal szemben lévő, ABC-áruház körüli terület rendbetételéhez már ötször hozzáfogtak. Amit ma elvégeztek, másnapra újra összetiporták a járókelők. Egyszóval, március óta még mindig nem sikerült befejezni a munkát. Úgy tűnik, sok a pénzünk, hogy egy munkát ötször is elvégezhetünk. Az áruház északi oldalán autóparkoló van és az épület északi oldaláról az üvegvisszaváltó-helyiség is. Ha az emberek az üvegeket visszaváltották, indulnak váéárolniaz üzletbe, az épület északi oldala melletti járdán, melyet a tervező az épületfalon elhelyezett és kiálló bordadíszek miatt oly keskenyre szabott, illetve tervezett, hogy azon két közlekedő ember csomaggal nem fér el, igy hát a parkosításra fenntartott földterületen gázol végig a tömeg. Feltétlenül szükséges a járdát legalább 1 méterrel szélesíteni, hogy a majdani növényzet ne legyen agyontiporva. A Wesselényi utca útteste mellett, az ABC- áruház felőli oldalán is, járda vezet végig az Arany János utca sarkán lévő autóbusz- megállóig. Ajárda mellett egy földsáv vonul végig és beültetésre vár. A földsávon túl, az autóbusz-megálló mögötti területen autóparkoló van, de ott áll az áruház is, az északi oldalán levő üvegvisszaváltó helyiségével. Aki a járdáról az autójához igyekszik, vagy az üvegvisszaváltóba, végigtipor a földsávon, azaz tapos egy utat és nem megy a Wesselényi utca és a Béri Balogh Ádám utca sarkáig, vagy akár az Arany J. utca sarkáig, s igy a kocsijához vagy az üzletbe. Mit lehet tenni? Azt hiszem, a válasz egyszerű és világos: az említett földsávot, az átjárás helyén megnyitjuk és betonlapok leraká-1 sával átjárási lehetőséget biztosítunk. A munka irányításánál és végzésénél némi odafigyelés is szükségeltetne. Hogy is szoktuk ezt másként megfogalmazni? Gondolkodva-dolgozzunk! Összekevert házszámok A Tolna Megyei Népújság június 23-i számában a Visszhang című Írásban az olvasható, hogy az épületek használatba vételi engedélye, gondolom az üzleteké is, alapokmány és azon mindig a pontos címzés kell hogy szerepeljen, továbbá felülvizsgálják a rendezetlen házszámokat. Vajon meddig tart ez a munka és tényleg mikor fogják az újonnan nyíló üzletek működési engedélyét pontos címzéssel kiállítani? A kórházi rendelőintézettel szembeni üzletházban nyílott a közelmúltban egy drogéria. Az alapokmányra Béri Balogh Ádám utca 9. szám van írva, azaz e címen működik az illatszerbolt. Az egészség- ügyi szakiskola, mely az út másik oldalán áll, pontosabban az út jobb oldalán, szintén 9-es a házszáma. Jó lenne, ha a városi tanács illetékes ügyintézője végre azt is megtanulná, amit már egy évszázaddal korábban tudtak, s ma is szigorú gyakorlat: ha megnyitunk egy utcát, annak mindig jobb oldala a páratlan és a bal oldala a páros. Ha pedig egy régóta kialakított utcáról van szó, akkor annak a számozását ne kavarják össze. Amikor a rendelőintézet bővítése folyt, de attól tovább, a Kecskés F. utca torkolatával szemben levő autóparkolóig a házak még álltak, sőt még laktak benne. E házaknak Béri Balogh Ádám u. 29-37. számuk volt. Az autóparkoló után, vagyis a Szabó D. utcai lejáró túloldalán álló, első négyemeletes épülettömb, első bejárati kapuja a Béri Balogh Á. u. 23-as számot kapta. Amikor e házszámot az épületre kiszegelték, a kórház és rendelőintézet házszáma 15-27. volt. A gyermek- gyógyászati osztály most épüJő pavilonjával, az egész területnek a kórház részére történő kisajátítással, a Tolna Megyei Kórház és Rendelőintézet területe a Béri Balogh Ádám utcában 15-37. házszámig terjed. Vajon hogy kaphatott a szóban levő lakótömb l-es kapuja 23-as házszámot, majd páratlan számozással folyamatosan tovább, az észak-délnek néző tízemeletes tömb a 35-37-es számot. E dolgot egy-két éve a városi tanács műszaki osztályán szóvá tettem két ízben is, meghallgattak, de nekem úgy tűnt akkor, az illetékes előadók nem nagyon tudják miről is van szó, mit is kellene tenni. Mondták azt is, majd kapok a bejelentésemre értesítést. Értesítést nem kaptam, de azóta is minden változatlan és rendezetlen. Hiába a segítő jóhiszemű bejelentés, egyes ügyintézők az állampolgárt levegőnek te„Amit ma elvégeztek, másnapra új ra összetiporták a járókelők” kintik, észrevételét pedig zaklatásnak minősítik. Még valamit a közlekedési utak felületi javításával kapcsolatosan: a Wesselényi utcának az Arany J. utca és a Béri Balogh Ádám út közötti szakaszát úgy javították ki, hogy 27-28 C-fok feletti hőmérséklet esetén az egész útszakasz felolvad, az úttesten áthaladók cipője szabályszerűen beleragad az olvadt bitumenbe, nem beszélve arról, mi minden következménnyel járhat az ilyen útfelület. Felvetődik a kérdés, csak igy lehetett volna a munkát elvégezni, csak ilyen minőségben lehet a feladatnak eleget tenni? A választ a felelősöktől várják a közlekedők, a gyalogosok, az állampolgárok. Valamennyi felsorolt és csokorba kötött gond nem mai, még csak nem is tegnapi keletű. A „gyomnövényekből egybekötött csokor" társadalomlélektani hatást is rejt magában, ezért szerintem az ilyen - egyesek szerint apró jelenségeknek minősülő gondok - fundamentális tényezőnek számítanak, tekintve, hogy jó adag nemtörődömség is van mögöttük. Lejegyezte: HUBA JÁNOS Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 13.
