Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
2 ^NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 1. Grósz Károly hazaérkezett PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) nyolc olyan kérdést, amiről biztosan tudtam - mint ahogy így is történt hogy feltesznek. Ezek között szerepelt az erdélyi magyarság problémája, 1956, a Nagy Imre-évfordulóhoz kapcsolódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsowal folytatott tárgyalás eredménye. Volt, ahol a válaszomat elfogadták, volt ahol megfagyott a levegő. Ez együttjár a politikával. Nem azért mentem, hogy mindenki egyetértsen velem. Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly kijelentette: tudomása van róla, hogy itthon többen nem értenek egyet azzal, hogy külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok működjenek hazánkban. Ezután így folytatta:- Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormányprogramban ezt leírtuk, csak az „tolvajnyelven” van megfogalmazva. Tavaly ezt a vitát lefolytattuk, s úgy határoztunk: a magánbefektetések arányát növelni kell a termelésben. Aki egy kicsit is ismeri a magyar valóságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántőke, ki kell tehát nyitnunk a kapukat a külföldi működőtöké előtt. Ehhez természetesen törvényes garancia kell a partnerek számára is, s ezt biztosítja majd várhatóan a társasági törvény. Az országot nem akarjuk kiárusítani - hivta fel a figyelmet.- A kormány persze nem ad el gyárat, részvényt - nem ez a dolga. Gazdaság- szervező szerepét kívánja erőteljesebbé tenni. A sűrű program kellemes állomása volt Disneyland. Az itteni megbeszélésekről a miniszterelnök tájékoztatásként elmondta: megtekintette a meseországot, s megbeszéléseket folytatott Amerika első számú vidámparkjának vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy amennyiben megkapjuk az 1995-ös világkiállítás társrendezésének jogát - erről februárban döntenek -, a különböző létesítmények építésénél Disneyland is szerepet kap. A részletek megtárgyalására a közeljövőben kerül sor Magyarországon. Az amerikai, illetve kanadai fogadtatásról érdeklődő kérdésre a főtitkár úgy nyilatkozott: - Nagyon jó hangulatú fogadtatásban részesültem a kint élő magyarok körében is. Néhány helyen szerveztek ugyan kisebb tüntetéseket, amelyeken feliratokat lobogtattak. Amikor alkalmam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeretnek bennünket, vezetőket valamennyien, de az országot szeressék, ne minket. Rokonszenwel, örömmel fogadtak Torontóban is, ahol Mintegy 250 ezer ember vett részt péntek este Jerevánban azon a tömeggyülé- sen, amelyet a betiltott örményországi Karabah-bizottság hívott össze. A több mint háromórás gyűlés szónokai elfogadhatatlannak nevezték a Legfelsőbb Tanács Elnökségének (LTE) Karabah- hegyvidék ügyében hozott határozatát - erről tájékoztatta az MTI moszkvai tudósítóját hiteles jereváni forrás. A helyszíni beszámoló szerint a nagygyűlésen újabb sztrájkfelhívások nem hangzottak el és szeptemberig nem terveznek további tüntetéseket sem, ugyannakkor a megmozdulás szervezői aláírásgyűjtő kampányt kezdtek az LTE határozata ellen. Az Armenpressz hírügynökség munkatársa elmondta, hogy a tömeggyűlésen felsoroltak mintegy 20 jereváni vállaellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a magyar nyelvű lapok szerkesztőivel. Az volt a benyomásunk, hogy ezt jó néven vették, beletartozónak abba a politikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező légkör abból is lemérhető - mint ahogy nagykövetünk tájékoztatott róla -, hogy a Magyar Népköztársaság nagykövetségének fogadásán korábban ennyi neves közéleti személyiség nem vett részt. Ez annak a latot, amelyek kollektívái állítólag elutasítják a Legfelsőbb Tanács Elnökségének határozatát. Ennek ellenére Jerevánban szombaton és vasárnap is kommunista műszakokat tartanak minden üzemben a lemaradások behozására. Az Örmény Távirati Iroda munkatársa szerint augusztus végére várható, hogy a Köztársaságban teljes egészében pótolják a sztrájkok okozta termelési kiesést. Az örmény parlament várhatóan a közeli napokban foglalkozik a szovjet Legfelsőbb Tanács gyűlésekről és tüntetésekről hozott rendelkezésével, meghatározva egyebek között azt is, hogy Örményországban hogy és milyen módon lehet nem hivatalos megmozdulásokat szervezni. Eddig ugyanis, a Karabah-bizottság ennek a jogi szabályozásnak a nemzetközi közeledésnek az érdeme, amely a Gorbacsov-Reagan találkozó következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom vezetőjének találkozósorozata nem így sikerül, ez a látogatás nem ilyen légkörben zajlik. Óriási az a szerep, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közepes és kis országok közeledésében betölt. Ez a nemzetközi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezelni - mondotta végezetül Grósz Károly. hiányában tarthatta meg tömeggyűléseit Jerevánban, a hatóságoknak gyakorlatilag .nem volt jogalapjuk ezek megakadályozására. Moszkvában ülést tartott a szovjet parlament nemzetiségi tanácsának Kara- bahhal foglalkozó bizottsága. A szovjet hírügynökség szűkszavú jelentése nem tért ki arra, hogy konkrétan milyen kérdésekkel foglalkozott a testület pénteki ülésén. A szovjet lapok a hét végén arról számoltak be, hogy Örményországban a Ka- rabah miatt kirobbant rendbontások hangadói ellen eljárást indítottak. Az örmény Belügyminisztérium közlése szerint 44 személy ellen kezdeményeztek büntető eljárást, közülük háromnak az ügyét már átadták a bíróságnak. A Jerevánban és más városokban autókkal randalírozó személyek közül 155-nek bevonták a jogosítványát, több mint 300- at pedig pénzbírsággal sújtottak. RÓMA - Első ízben adott koncertet a felszabadulás óta magyar zenekar a pápánál. Antal Mátyás, a Budapesti Kórus karigazgatója Olaszországból hazaérkezvén az MTI tudósítójának elmondta, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekar, valamint a Budapesti Kórus az Assisi fesztiválon vendégszerepeit. Innen együtt utaztak Castel Gandolfóba, II. János Pál nyári rezidenciájára, ahol több mint 200 hallgató előtt muzsikálhattak. A két együttesen kívül négy-négy szólista - Andor Éva, Jaroslava Horska, Fülöp Attila, valamint Peter Mikulás - lépett pódiumra. A pápát Giuseppe Juhar, az Assisi fesztivál igazgatója köszöntötte, majd - Antal Mátyás vezényletével - a magyar Himnusz hangjai csendültek fel. Ezt követően Lorenzo Perozi, az 1956-ban elhunyt vatikáni szerző műveiből adtak hangversenyt; vezényelt Arturo Saccetti, a Vatikáni Rádió zenei igazgatója. A koncert végén a pápa rövid köszönetét mondott, majd minden közreműködővel kezet fogott. Végül magyarul búcsúzott el a muzsikusoktól. BELGRAD - Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebbség helyzetét megvitatni Jugoszláviával. Erről számolt be szombaton Belgrádban Franc Setinc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) elnökségének tagja sajtóértekezletén. Ez volt az első eset, hogy magas rangú jugoszláv tisztségviselő nyilatkozott e kérdésről a nyilvánosság előtt. „Román tisztségviselőkkel tartott megbeszéléseinken többször is felhívtuk figyelmüket a jugoszláv kisebbségek helyzeZágrábban szombaton véget ért a XII. nemzetközi antropológiai és etnológiai kongresszus. Az egyhetes ülésszakon mintegy 2300 tudós vett részt a világ minden tájáról. Svájci kezdeményezésre a kongresszus résztvevői határozatban tiltakoztak a tervezett romániai falurombolás ellen. A csütörtöki teljes ülésen az elnök bejelentette: „A Népi Jogszokások és Jogi Pluralizmus Állandó Bizottsága” hivatalos programjává teszi, hogy e kérdést tárja a nemzetközi szakmai és közvélemény elé, továbbvigye a probléma megvitatását annak érdekében, hogy románok és a nemzeti kisebbségek több évszázados anyagi kincsei és szellemi hagyományai ne semmisüljenek meg. „Szakmai, erkölcsi kötelességünk, hogy antropológusként és etnológusként felismerjük, tiszteljük a kulturális hagyomány valamennyi formáját. Ezért felhívjuk a nemzetközi antropológiai és néprajzi konferencia részvevőinek figyelmét a tényre, hogy Romániában tervet dolgoztak ki 7000-8000 falu lerombolására” - mutat rá a határozat. „A román kormány 3 százaléknyi megművelhető területnövekedést remél 2000-ig a lakosság átköltöztetésétől, különösen téré. Elutasító válaszuk mindig úgy hangzott, hogy Romániában megoldották a nemzeti kérdést. Ez azonban nem felel meg a tényeknek” - mondotta Setinc. A jugoszláv statisztika kimutatása szerint mintegy ötvenezer szerb él Romániában, elsősorban Temesvár környékén. A Ve- csernje Novoszti című belgrádi lap a közelmúltban élesen bírálta a szerb kisebbség elrománositására irányuló bukaresti politikát és szorgalmazta a jugoszláv hatóságok fellépését ez ügyben. NYÍREGYHAZA - Szombaton Nyíregyházán ünnepélyes istentisztelet keretében beiktatták tisztségébe Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt, miskolci apostoli kormányzót. Az egyházi eseményen Paskai László bíboros, esztergomi érsek vezetésével jelen voltak a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai, a szerzetes rendek, a katolikus intézmények, valamint a magyarországi testvérmegyék képviselői. A megyéspüspöki beiktatáson részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Gyúró Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács elnökhelyettese és Soltész- né Pádár Ilona, a Szabolcs-Szatmár megyei népfrontbizottság titkára. NEW YORK Szombaton sem jártak eredménnyel az ENSZ főtitkárának azok az erőfeszítései, amelyek azt célozzák, hogy mihamarabb tűzszünet jöjjön létre Irak és Irán között. Perez de Cuellar azonban, mint nyilatkozatában hangsúlyozta, még mindig bízik abban, hogy a most kezdődő héten bejelentheti a tűzszünet kezdetét. az ország nyugati harmadában, Erdélyben, amely több nemzetiségnek ad otthont. Ez az a tájegység, amely viszonylag épen vészelte át az évszázadok óta ismétlődő ellenséges betöréseket, beleértve a török hódoltság idejét is. Nemcsak építészeti emlékek és az anyagi kultúra tárgyai tűnnének el, hanem a szellemi hagyomány kincsei és a közösségi tudat is megsemmisülne. Éppen ezért kérjük a közgyűlés résztvevőit, hogy:- vegyék tudomásul a helyzet súlyosságát és sürgető voltát;- ismertessék a tényeket saját országuk közvéleményével és szakmai köreivel;- tegyenek meg mindent, lelkiismeretük és lehetőségeik szerint, hogy megelőzzék a helyrehozhatatlan pusztítást, a sokrétű kulturális értékek megsemmisítését, hogy biztosítsák a románok és a nemzeti kisebbségek emberi élethez való jogát Romániában is.- Felkérjük Románia kormányát, hogy értékelje újra ezt a kérdést, belső fejlődésének találjon megfelelő megoldást, olyat, amely tiszteletben tartja és megőrzi az életet, az emberi jogokat és a kulturális értékeket, határain belül. Reagan üzenete A Tv-híradó stábja, amely Grósz Károly főtitkár miniszterelnök amerikai útjáról tudósított, magával hozta Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének a magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti Tv-híradóban hangzott el.- Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült államokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez - mondotta elöljáróban Ronald Reagan. - Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra különös örömet, hanem az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép legkülönbözőbb képviselőivel és az Egyesült Államok több tájára is eljutott. Önök is tudják: az amerikai-magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az amerikaiak rendkívül sokat köszönhetnek a magyar bevándorlók tevékenységének. Az Egyesült Államokban a magyarok bizonyságát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormándi Jenőt a zenében, vagy a Nobel-díjas tudósok között Szentgyör- gyi Albertet és Wigner Jenőt. Nem sokkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazatérését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Amerika nyújthatott menedéket a második világháború idején. Ma azonban helyesebb ha előretekintünk.- Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a bátor gazdasági reformokat, amelyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét célozzák, szélesebb teret biztosítanak a magánvállalkozásnak és segítik az erősdő versenyt a vállalatok között. Üdvözöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen külföldi befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél világosan felismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő határozott előrehaladás jobb esélyeket biztosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politikai reformok nélkül. Ezt a nézetet mi teljes mértékben osztjuk.- Üdvözöljük, hogy Magyarországon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a pluralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fontos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbecsülése kulcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években, számos területen, folyamatosan fejlődtek. Csupán ennek az évnek az első felében 30 százalékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turistaforgalom fejlődését országaink között. Reméljük, még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvözöljük azokat a magyar utazási könnyítéseket, amelyek következtében egészen biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a következő években. Véleményünk szerint még többet is lehetne tenni ezekben a dolgokban.- Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Államokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett kelet-nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagodnak, és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és isten áldja Önöket! - zárta szavait az elnök. Jereváni helyzetkép A Nemzetközi Antropológiai Kongresszus határozata Csányi László Az emlékezés ösvényei ,7) ___________________Szekszárd az ötvenes években Kétarcú világ volt a szíve mélyén mindenki tudta, tudnia kellett, hogy a hatalomtól megittasult vezető klikk a forradalmat árulta el, a lenini gondolattól nem lehetett volna messzebbre kerülni, de az irracionális félelem mindenbe beleette magát, s mindenki másról beszélt két pohár bor között is, mert erény és bűn határai elmosódtak, a maga portáján belül pedig mindenkinek szüksége volt ébersége bizonyítására, a megszégyenítve eltávolított kolléganő esete is ezt példázta. A hatalom ilyenkor megnyugodott, szinte jóllakottan elnyújtózott mert az isteneknek kijáró áldozatot bemutatták, s egyelőre békésen üldögélhettünk Hátszegi úr tanyájában, vagy ihattunk a szerkesztőségben. Voltak tiltott témák, ezeket úgy kellett elfogadni, ahogy hivatalosan megfogalmazták. Például a Rajk-ügy; ki kell térnem rá, a fő helyszín is itt van a közelünkben. Később gyakran elhangzott, hogy voltak, akik „elhitték” a vádakat s ebben végtére nem is kételkedem. Nemrég több levelet váltottam erről egyik jeles irodalomtudósunkkal, aki némi részt kapott az akkori hatalomból. A szerencsétlen Rajkot még a '30-as évekből ismerte, sőt baráti kapcsolat is volt közöttük. „Megdöbbent", amikor hírét vette, hogy Rajk áruló, s a gondolat nem hagyta nyugodni, mert - ez is a zsarnokság trükkje - heteken át azon töprengett, hogy ez a derék és szeretette méltó ember miként tudta annyi időn át álcázni magát s vajon nem terheli-e bűn az ő lelkiismeretét is, amiért akkor, 1935 táján, nem ismerte fel a sötét árulást? Tulajdonképpen nincs ebben semmi rendkívüli. A magas társadalmi ösz- szeköttetéssel rendelkező szülők is ugyanígy megdöbbennek, amikor egy nap rájönnek, hogy dédelgetett lányuk közönséges kurva, s ügye a rendőrségi akták között van. Az apában egyszerre mozdul a fájdalom és félelem, mert ilyen körülmények között maga is gyanúba kerülhet, esetleg az is kérdésessé válik, alkalmas-e hivatalára. Rajkot nem ismertem, soha nem is láttam, s amikor olvastam letartóztatásának hírét csodálkoztam, hogy ilyesmi megtörténhet Érzelmi indulatokat nem váltott ki belőlem, mint egykori barátjából, azt azonban nem értettem, hogy miért ilyen ügyetlenül szervezte meg találkozását Rankovics belügyminiszterrel. Az is gyanús volt, egyáltalán miért kellett találkozniuk, a követségen keresztül sokkal egyszerűbben érintkezhettek volna, arról nem is szólva, hogy a határon, ahol akkor már ágyúk, aknák sorakoztak, s vérebekből sem volt hiány, miként jött át hogyan jutott el Paksig, a térképen sem található csőszkunyhóig. Szekszárdra kerülve bejártam a környéket kerestem a természetesen fellelhetetlen nyomokat jóval később meg is írtam, de még a '70-es évek végén is Katona Éva bátorságára volt szükség, hogy megjelenhessék az Élet és Irodalomban. Egy felületes környezettanulmány is elegendő volt ahhoz, hogy felismerjem, hazugság az egész, csak éppen nem mertem elmondani senkinek. Valószínűleg más is így volt vele, s ez a néma cinkosság, néhány mindenre elszánt pretoriánust kivéve, valami titkos, de kis sem mondható szövetséget teremtett az emberek között. Ezt fontosnak gondolom, mert öngyalázó nyilvános gyónásainak időnként az egész nemzetet hozzák gyanúba. Nem kell visszamennünk a régmúltba, egy önző politikai manipuláció eltorzította ’19-et, minket tett meg Hitler utolsó csatlósának, ami épp olyan képtelenség, mint az '50-es évek rémségeit az egész nemzet nyakába varrni. Sok mindent egyébként akkor nem is tudhattunk. Később elborzadva hallottam, hogy S. Ferkó milyen élvezettel pofozta az embereket volt akinek parancsára órákon át fél lábon kellett állnia a nyomorult paksi parasztoknak, mert nem jegyeztek elég békekölcsönt, de az ilyenekhez nincs közünk, s velük nem is lehet azonosítani a népet nemzetet. Közben a hatalom lelkiismerete sem volt tiszta. 1955-ben Schiller halálának 150. évfordulója Szekszárdra is rótt némi szerepet, mert a szabadság bajnoka volt s így alkalmas arra, hogy rajta keresztül megidézzük a világirodalmat. Úgy emlékezem, hogy a kórházigazgató Erdélyi János volt a Schiller-emlékezés mozgatója, jeles hegedűs, akkor a megyei pártbizottság tagja. Én méltattam Schillert, Horváth Lajos pedig, a literátus orvos, aki jelenleg Dombóvárott működik, a Teliből mondta el Stauffacher ismert monológját. A szabadság himnusza, a romantikus retorikája mindig hatásos, Horváth Lali pedig szent hévvel szavalta: Már ezer éve birtokunk e föld - Jöhet-e hát idegen úriszolga, Hogy láncokat kovácsoljon nekünk És meggyalázhasson saját hazánkban? Az elnyomás ellen hát nincs segítség? (Vas István fordítása) Bár hivatalos személy nem volt jelen, s egyébként is legföljebb százan lehettek az ünnepségen, sürgős jelentés ment a megyei pártbizottsághoz, hogy lázitó szavak hangzottak el, mert Schiller-Stauffacher patetikus tirádáját nem tudták másként felfogni. Erdélyi János hivatalos rangja és ékesszólása végül valamennyiünket megmentett, azt viszont nem firtatta senki, hogy a felháborodott és még mindig ellenséget szimatoló hivatalosok között volt-e valaki, aki olvasta Schillert. Nekem viszonylag mégis csak könnyű helyzetem volt, akkor már többéves újság- íróskodás állt mögöttem, jóllehet soha nem készültem erre a pályára. 1946 elején, Pécsett, a Független Nép nevű napilaphoz hívtak, s bár irodalmi természetű feladatokat kaptam, a határok lassan elmosódtak, nekem pedig be kellett látnom, hogy valamiből meg kell élni. Csak mellékesen írom ide, hogy a későn érők típusához tartozom, s a biztató kezdet után, amit Várkonyi Nándor, Martyn Ferenc, Weöres Sándor, Csorba Győző barátsága igyekezett hitelesíteni, valószínűleg magam is elbizonytalanodtam, s azt ma már nehéz lenne eldönteni, hogy ebből mennyit kellene felrónom a történelemnek, s mi az, ami tehetetlenségem természetes következménye. (Folytatjuk)
