Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
1988. július 6. IsrÉPÜJSÁG 5 MŰSZAKI JwiTESZ ÉLET TUDOMÁNYOS „Rabszolga” robotok Gróf Zeppelin és a Zeppelinek Napjaink ipari robotjai ipari üzemek szerelőszalagjai mellett serénykednek, s közben egy egészen új robotnemzedék nő fel mellettük, amelynek tagjai sem küllemükben, sem tudásukban nem hasonlítanak elődeikhez. A személyi robotokról van szó, azokról a ház körüli tevékenykedő masinákról, amelyeket tervezőik az ember személyes szolgálatára szántak. A személyi robotok kifejezés nem véletlenül cseng össze a személyi számítógép elnevezéssel, hiszen e különös gépembereket is bárki megvásárolhatja (feltéve, persze, ha pénztárcája is megengedi), s ezeknek belsejében is apró számítógép, mikroprocesszorokból felépített rendszer dolgozik. Kissé leegyszerűsítve Egy csupasz robotkar, amely egy pincért is megszégyenítő ügyességgel tölti bele a pohárba a habzó sört úgy is lehetne mondani, hogy ezek a személyi robotok is számítógépek, de olyan különleges komputerek, amelyek az embert utánzó végtagokkal és érzékszervekkel vannak kiegészítve. A házi robotok legtöbbjének van például karja és keze, a legügyesebbek játszi könnyedséggel helyeznek odébb egy üvegpoharat vagy egy tojást. A lábukkal már nem ilyen rózsás a helyzet: ma még csak kerekeken gurulnak, s például lépcsőn járásra gondolni sem mernek. Szemük helyén különleges, ultrahangokat kibocsátó eszköz foglal helyet, amely a visszavert sugarakat érzékelve ad tájékoztatást a robot útjába kerülő akadályokról. Vannak persze már olyan személyi robotok is, amelyeknek szeme a televíziós kamera működési elvét le- utánzó parányi elektronikus áramkör; ez a látószerv azonban hihetetlen mértékben megnöveli a gépember árát. Hála a bonyolult áramkörökből szerkesztett beszédfelismerő egységeknek, a legtöbb robotember még arra is képes, hogy gazdája hangját felismerje, és csakis neki engedelmeskedjen. A „legtalpraeset- tebb” masinák pedig meg is szólalnak, noha szókincsük egyelőre még kissé korlátozott. A szívük helyén levő mikroprocesszor programozásától függ, hogy miben segítenek ezek a személyi robotok. Érzékelik a vízfolyást, a gázszivárgást, a tüzet, kinyitják és becsukják az ajtókat, kezelik a ház elektromos berendezéseit, felveszik és a gazdájukhoz viszik a csengő telefont, illetve - ha arra kapnak parancsot - rögzítik a telefonáló üzeneteit. Szorgal- masabbjaik a lakás rendbentartásában is segítenek: porszívózzák a szőnyegeket, letörölgetik a bútorokra rakódott port. S vannak ma már „játékos” robotok is: ha arra kapnak utasítást (illetve, ha gazdájuk játékkazettát helyez az e célra szolgáló nyílásba), kivilágosodik az arcuk helyén levő képernyő, s izgalmas űrháborút, tengeri csatát kezdhet a család apraja s nagyja. A személyi robotok munkába állítása ma még fényűzésnek számit, minthogy áruk vetekszik egy-egy nagyobb gépkocsi árával. 1838. július 8-án, 150 éve született Ferdinand Zeppelin gróf német feltaláló, akit a világ a léghajózás úttörőjének tart. Ez a megállapítás azonban így nem teljesen igaz, mert a léghajózás ötlete a magyar Schwarz Dávid nevéhez fűződik, Zeppelin az ő terveit fejlesztette tovább, és építette meg az első merev testű, kormányozható léghajót. Az előzményekről annyit, hogy a keszthelyi születésű, technikai érdeklődésű Schwarzot foglalkoztatta a repülés, és e téren teljesen új útra lépett: a léghajó ballonhüvelyét új anyagból, egész vékony alumíniumlemezből tervezte. Alumíniumváz alkalmazásával és a légcsavaroknak a léghajó testén való elhelyezésével új irányt adott a léghajózásnak. Meghívást kapott a cári Oroszországba tervei kivitelezéséhez. Két évig folytak a kísérletek, de a léghajókhoz fűzött remények itt nem váltak be. Munkáját a németek segítették tovább, akik felfedezték, hogy a léghajó hadicélokra is alkalmas lehet, s egyúttal az alumínium új felhasználási területét is látták a találmányban. 1895-ben volt az első felszállási kísérlet. A léghajó megtöltéséhez azonban a német vegyi gyárak csak gyenge minőségű gázt tudtak szállítani, s ezért az első kísérlet sikertelen volt: a kudarcot Schwarz nem tudta elviselni, meghalt. A porosz hadügyminisztérium folytatta Schwarz munkáját, és 1897. november 3-án megtörtént az első tényleges felszállás a3500 kilogramm súlyú, 47,5 méter hosszú, szivar alakú, a világ eddig legnagyobb, 3607 köbméter térfogatú léghajójával. Zeppelin gróf, aki egyébként magas rangú katonatiszt volt, egy évvel Schwarz halála után megvásárolta a feltaláló özvegyétől az alumínium alkalmazásának ötletét, és két évvel később, 1900. július 3-án a Bodeni-tó partján felszállt az első „Zeppelin”. A felszállás sikeres volt, de húszperces repülés után a leszállásnál a gép összetört. Az ekkor 62 éves tábornok, Zeppelin nem adta fel a harcot és 1906-ban óránként 30 mérföldes sebességgel két sikeres repülést végzett. A további fejlesztést jelzi, hogy a léghajók az I. világháborúban részt vettek London bombázásában. 1924-ben a Zeppelinművekben épült az a híres, Los Angeles nevű léghajó, melyet a németek jóvátételként adtak Amerika számára. 1924- ben 80 óra alatt tette meg útját új hazájába. 1931-ben Magyarországon is végzett propagandarepülést egy kormányozható Zeppelin, amely előzőleg körülrepülte a Földet. A sorozatosan bekövetkezett balesetekből levonták azt a következtetést, hogy az üzembiztonság szempontjából az addig használt olcsó, de robbanékony hidrogénnel szemben a hélium az egyedül alkalmazható töltőgáz. A baleseti veszély és a nem nagyon fokozható sebesség miatt a léghajózás sohasem vált igazán jelentős közlekedési eszközzé. Kaptafából dollár Műszaki szakértői tevékenység Új értelmezés, előnyös adózás Közel félévnyi egyeztető munka eredményeként egyelőre nyugvópontra jutott a műszaki szakértői tevékenységnek és az abból származó jövedelmeknek a kezelése, értelmezése - írja a Delta Impulzusban, a MTESZ főtitkárhelyettese. Hogyan definiálható a műszaki szakértői tevékenység fogalma? - döntően ezt a problémát kellett megoldani. A MTESZ, az MTA, az OMFB, a PM, illetve a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség pénzügyi, jogi és műszaki szakemberei azért fogtak össze a kérdés megválaszolására, mert az új adótörvény szerint az ilyen tevékenységből származó ráfordításokat méltányoló adókedvezmény jár. Álláspontja kialakításánál a MTESZ két dolgot mérlegelt:- Az értelmiségi munka természetes velejárója - vagy egzisztenciális kényszere hogy a szakemberek főállásukon kívül, az egyesületek vagy a MTESZ szervezésében szellemi munkát végeznek, és ezt adókedvezményekkel is ösztönözni kell.- Az egyesületekre és a szövetségre ráerőltetett önfenntartást egyre nagyobb mértékben finanszírozzuk a műszaki szakértői tevékenységre alapozott, több ezer szakembert érintő vállalkozási munkákból. A bevételek közel negyede származik erről a területről. Sor került tehát a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 38/1987. (X. 12.) MT rendelet 7. paragrafusának jogosan óhajtott módosítására. A tevékenység tartalma alapján - függetlenül attól, hogy a szakértői munkát végző személy rendelkezik-e szakmai, szakértői vagy tudományos minősítéssel - a törvény 6. paragrafus (1) bekezdés b) pontjában említett adókedvezménnyel preferált műszaki szakértői tevékenységnek kell tekinteni többek között a következő innovatív szellemi munkákat: az iparjogvédelem körébe tartozó műszaki alkotások megvalósításában történő közreműködést; az újdonságkutatást; a felsőoktatási intézmények és a más költségvetési kutatóhelyek által végzett műszaki KK-munkát; tárcakutatási alapokból, illetve központi MÜFA-ból fedezett műszaki kutatómunkát, tanulmányt és szakvélemény készítését; az OMFB, a MTESZ és tagegyesületei által megbízás alapján adott műszaki tanulmányt és szakvéleményt. Bizonyos körben alanyi jogon is lehetőség nyílik adókedvezményezett tevékenység végzésére. A 24/1971. (VI. 8.) Korm. számú rendelet alapján az állami szervek (minisztériumok és országos hatáskörű szervek) szakértői névjegyzékeket rendszeresítettek. Most ez a kör kibővült az MTA rendes és levelező tagjaival; tudományos fokozattal rendelkező személyekkel; egyetemi tanárokkal; az MTESZ-nek és tagegyesületeinek szakértőivel; a műszaki alkotómunkájuk alapján Kossuth- vág Állami Díjban részesült, felsőfokú végzettségű személyekkel. A szakértői kör ilyetén módosítása feloldotta a tudományos egyesületek szakértőire vonatkozó hátrányos megkülönböztetést. Mostantól ugyanis - pontosabban 1988. január 1 -jétől, amikortól az MT rendelet módosításait alkalmazni lehet - a MTESZ szakértőire, illetve a kimagasló tudású szakemberekre ugyanazok az adókedvezmények vonatkoznak, mint az állami szakértői névjegyzékekben szereplő személyekre. Azok tehát, akik szakértői szolgáltatást kívánnak igénybe venni, választhatnak, hogy a tárcák vagy a MTESZ-nek, illetve tagegyesületeinek névjegyzékében szereplő személyeknek adnak műszaki szakértői tevékenység végzésére vonatkozó megbízást. A MTESZ meghatározta azokat a minimális feltételeket (pl. 500 forintos bejegyzési díj), amelyek alapján a tagegyesületek kialakíthatják saját szakértői követelményrendszerüket. Ezek a szükséges feltételek az egyesület értelmezésében kibővülnek további specifikumokkal (pl. időhöz kötött egyesületi tagság, speciális szakképesítés, szakmai publikációk, az egyesület keretében végzett tevékenység stb.). Szakértőkkel ugyanis az egyesületek rendelkeznek, hiszen nincsenek minden tudományterületen jártas, ún. „MTESZ-szakértők”. Ezért ha valaki szakértői névjegyzékbe kívánja felvétetni magát, akkor az általa művelt szakterülethez, szakterületi egyesülethez kell fordulnia. Nincs kizárva az sem, hogy egy szakértő több egyesület névjegyzékében is szerepeljen. A szakértői cím persze csak lehetőséget nyújt a munkavégzésre, nem ad garanciákat folyamatos megbízásokra. Tulajdonképpen elégedettek lehetnénk a megoldással. Az örömbe azonban üröm is vegyül. A kormány - kétségkívül jó szándékú és gyors intézkedéseivel - precedenst teremtett arra, hogy nemcsak állami, hanem tudományos és érdekképviseleti jellegű társadalmi szervezet is jogot kaphat szakértői engedélyek kiadására. Tudjuk azonban azt, hogy ha valaki megkapott egy kedvezményt, akkor újabbak is jelentkeznek érte. Jelen esetben jogosan. Nyilván más tudományos jellegű társadalmi szervezetek (egyesületek, társaságok) kifogásolják, hogy miért csak a MTESZ kerül be a kedvezményezett körbe! Ezért valószínű, hogy a kérdés - ahogy a bevezetésben írtuk - csak egyelőre jutott nyugvópontra. Hosszabb távra is érvényes megoldás lehetőségeit keresve a későbbiekben olyan rendezést célszerű előkészíteni, amely a reálértelmiségre vonatkozó jelenlegi kedvezményeket megtartva valamennyi értelmiségi szakmára, tudományos jellegű társadalmi szervezetre vonatkozik. H. L. Meglepően hangozhat, hogy az SZTA- Kl (az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete) újabban dollárt szerez a számítógéppel segített cipőipari tervező rendszerek kifejlesztésével. Egy művelt, jó suszter azonban aligha csodálkozik ezen. Valószínű azért nem, mert a kaptafa sokkal bonyolultabb munkaeszköz, mint ahogy azt a laikus elképzelné. Ugyanis nem igaz például, hogy - tegyük fel a 35-ös és 45-ös lábnagyság között - a kaptafa mérete minden ponton arányosan nő! Jól észreve- hetőek az eltérések. Az anatómus minden bizonnyal hozzátenné, hogy az emberi lábfej, annak boltozata, a csontok, izmok elhelyezkedése a biológia egyik csodája. Dr. Inzelt Péter, a SZTAKI gazdasági igazgatóhelyettese, aki a műszaki tudományok kandidátusa, és egyben számítástechnikai szakember is, a szoftverkészítő „szemüvegén át” vizsgálja ezt a témát. Az előbbieket azzal toldja meg, hogy sokkal bonyolultabb megtervezni egy kaptafát, mint például egy kizárólag sík, henger, vagy gömb felületek által határolt gépalkatrészt. Az emberi lábfejet ugyanis nem lehet ilyen élemek kombinációjával összerakni, mert az szabad formájú felületnek számít. Egy hasonlattal élve, aki a kaptafa számítógépes rajzára néz, annak önkéntelenül a turistatérképek hegységábrázolási módszere, pontosabban annak szintgörbéi jutnak az eszébe. Vagy másfél évvel ezelőtt, amikor az Ipari Minisztérium egész napos tanácskozást és bemutatót tartott a CAD/CAM- rendszerekről, az ipari szakembereket elkalauzolták a SZTAKI-ba is. Ott, a fehér köpenyes szoftverkészítők a komputerek billentyűzetén „zongorázva” többek között megjelenítettek a képernyőn kaptafa-, sőt cipőfelsőrész-rajzokat is. A nézők álmukban sem gondoltak arra, hogy vagy tíz esztendő munkájába telt, mire a SZTAKI szakemberei eljuthattak idáig, s külön érdemük, hogy csak a tőkés valutáért beszerezhető nyugati komputerek helyett elsősorban a Központi Fizikai Kutató Intézet TPA számítógépeivel érték el ezt a teljesítményt. 1987-ben a VICÁM osztrák cipőipari céggel együttműködve fejlesztették ki a fent említett cipőipari tervező rendszert. Ez tetemes összegű dollárt hozott a SZTAKI-nak, azaz a népgazdaságnak. Ez azonban csupán egyetlen példa, hiszen se szeri, se száma az új alkalmazási lehetőségeknek! Amint dr. Inzelt Péter mondja, a számítógépes tervező rendszert elsősorban konstruktőrök, gépgyártás-technológusok, formatervezők alkalmazzák. A cipőgyártásnál maradva például, a számítógép felhasználásával modellezni lehet, hogyan fest mondjuk egy piros, zöld vagy más színű csík a lábfej domborulatának kezdeténél, s így tovább. Ha tetszetős a kép, a valóságban is ki lehet próbálni. A lábfej, a kaptafa egyébként csak egy a szabad felületek közül. Hiszen szabad felületnek számít a turbinalapát, a műanyag- és fémfröccsöntő szerszám, a különféle öntőminta és sok más idom határoló területe is. Ám - visszatérve a kaptafára - külön, egyben sajnálatos téma, hogy a magyar cipőgyárak egyébként még nem vásároltak kaptafa gyártására alkalmas szoftvercsomagot, mint ahogy az itthoni forma- és divattervezők sem veszik igénybe a komputert. Pedig a SZTAKI szakemberei vélhetően segítenének a CAD/CAM meghonosításában, vagyis vállalkoznának a vele kapcsolatos szervizmunkára is, ha igényelnék. A SZTAKI fejlesztő munkái jól jövedelmeznek, tavaly 400 millió forint árbevételt, 70 milliós nyereséget sikerült elérni. A vevők közé tartozott például egy csehszlovák gépgyár, a Dacia Autógyár, s több más vállalat is. Ezek után érthető, hogy dr. Láng István, az Akadémia főtitkára - az MTA Szegedi Biológiai Központjával együtt - példaként emlegeti a SZTAKI-t, mondván: ez a kutatóintézet szellemi exporttal dollárt termel ki. Zeppelin-léghajó szerelése Friedrichshafenban, a Zeppelin-művekben
