Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI MA 1988. július 4. HÉTFŐ XXXVIII. évfolyam, 15Í8. szám ÁRA: 1,80 Ft A gyakorlat jobban megy (3. oldal) Színvonalas szolgáltatások - drágán Mennyibe kerül egy nap Gunarason? Egy jól ellátott élelmiszerbolt hiányzik A tesztet, vizsgálódást természetesen elvégezhettük volna a megye más üdülőterületén is, a példa azonban minden bizonynyal így is mintaértékű. Gyakran irtunk egy-egy strandfürdő, pihenőhely forgalmáról, új beruházásokról, gyarapodásukról, de ritkábban esett szó arról, mennyire tudnak ezzel élni az emberek, az egyre színvonalasabb és persze drágább szolgáltatásokat egyáltalán tudják-e élvezni, elérhető-e az átlagpolgár számára? A rövid körjáratot a messze földön ismert és kedvelt strandfürdő bejáratánál kezdtük, ahol a tájékoztatóból megtudtuk, hogy az egész napos felnőtt belépő 20 forint, a gyermekek, katonák és nyugdíjasok számára 12 forint. Ha valaki ezt megváltotta és valami miatt rövid időre el kell hagynia a fürdő területét, további négy forinttal „tartozik”. Bérelni lehet gombasátrat harmincért és csónakot huszonötért, a hangosbemondó használati díja tíz forint. És persze, a gyermekes családok pénztárcáját legjobban az óriás csúzda apasztja, hiszen egyetlen csúszás tíz forintba kerül. A strand és az üdülőtelep egyetlen kis vegyesboltja szombaton kora délután már kong az ürességtől, a kenyér és a tej elfogyott, néhány kefir, kevés kockasajt, túró, tejföl árválkodik a hűtőben. Ezen a fél napon 240 kiló kenyér fogyott, ez egy „jó” nap forgalmának a fele. Egy dolgot már első pillantásra kijelenthetünk, ez a kis bolt nem elegendő az egyre gyarapodó üdülőtelepen, ahol egyre inkább önellátásra rendezkednek be az itt nyaraló családok. Hogy miért, azt alkalmi „szemlénk” rögtön megmagyarázza. Hat forint a legolcsóbb, több, mint 13 a legdrágább, ám nagyon finom sajtos-tejfölös lángos, ötért már ehetünk ízes, 12 forint húsz fillé__________ __ rért ízes-diós palaA legtöbben így érkeznek csintát. Kétszáz fo___________1---------------------------J rintból nem lakik jól M ár csak ez az elérhető...? egy négytagú család a kifőzdében, ahol egyébként kolbászt, hurkát, hotdogot is árusítanak. Kevés szülő mond nemet könyörgő gyermekének és kezébe adja tíz forintért a vattacukrot és tizenkettőért a friss főtt kukoricát, az üdítőt számolni is felesleges... Nem tolonganak a zöldségesek előtt, amiből három is üzemel, legszebb portékával talán a strand előtti... igaz, 80 forintért méri kilóját a szép paprikának, bár feléért lecsóba valót is lehet kapni, a paradicsom 45, a barack 80 forint... A Gunaras étterem délidőben szinte üres, amin nem csodálkozunk, hiszen 49 forintért kínálják a babgulyást, 80-ért a pacalt. De a közeli sörkertben is a legolcsóbb étel az 55 forintos fokhagymás sültoldalas, és hatvanért a sertéspörkölt. Ennyi talán sok is az étel-, italárakból, nézzük tehát a kempinget. „Ha nem lennének az NSZK-beli turisták, bezárhatnánk” - így összegzi egyszerűen a kihasználtságot, idei forgalmat egy ott dolgozó. Nem kell hosszas magyarázat, hogy megtudjuk, miért. Egy sátor-autóhely 70 forintba kerül egy éjszakára, plusz személyenként hatvan forint, de választhatja bárki a lakosztályt két fő részére 1100 forintért is. A közel 300 darab fizetővendég-szolgálati szállást 500 és 900 forint között lehet igénybe venni. Mindez kommentálást nem igényel, ehelyett egy családot kérdeztünk meg, mennyiért nyaralnak... Csillag Lászlóék két fiúkkal Székesfehérvárról érkeztek, egy ismerős családnál laknak, szállásra tehát nem kell költeniük. Az itt töltött öt nap több, mint 3000 forintjukba került, minden évben többet hagynak itt. A Balatonon ennek dupláját hagyták volna. Sokallják a belépőt, amiért naponta több, mint hatvan forintot adnak ki, és meggyőződésük, hogy alapellátás tekintetében kinőtte magát az üdülőtelep. Kommentár nélkül Egyetértünk velük és talán nemcsak egy távolról érkező nyaralónak kellene kimondani ezt a tényt.,. T ZS -K A Grósz Károly megbeszélése vállalati vezetőkkel Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szombaton a Parlamentben megbeszélést tartott a magyarszovjet gazdasági és műszaki együttműködésben leginkább érdekelt vállalatok vezetőivel. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter is. Grósz Károly bevezetőben hangsúlyozta, hogy közelgő moszkvai látogatása, valamint a KGST prágai ülésszaka előtt azért hívták beszélgetésre a szovjet partnerekkel leggyakrabban együttműködő magyar vállalatok vezetőit, hogy a tapasztalatok közös értékelésével sikerüljön reális képet kialakítani a jelenlegi kapcsolatok tartalmáról, fö irányairól. Rövid vitaindítójában Marjai József hangsúlyozta: a szovjet piac változatlanul rendkívül jelentős a magyar gazdaság számára. A gazdasági árucsere eredményességét népgazdasági szinten itt is javítani kell, s e folyamatot befolyásolja néhány, a napjainkat jellemző sajátosság. Hazánkban és a KGST-országok mindegyikében gyors átalakulás zajlik, s bár az ebben rejlő konkrét előnyöket még nem lehet felmérni, fontos, hogy a kapcsolatok minden szférájában folyamatos legyen az együttműködés. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a partnerországok is egyensúly-problémákkal küszködnek, és ugyancsak a mai helyzet jellegzetessége, hogy a cserearányok a jelenlegi időszakban folyamatosan a mi javunkra változnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szocialista országokkal - különösen a Szovjetunióval - való kétoldalú elszámolásunkban egyre nagyobb magyar aktívum keletkezik. Nyilvánvaló, hogy ez az aktívum ellentételezés nélküli exportszállításokkal nem növelhető, tehát létkérdés újabb és újabb szovjet importlehetőségek felkutatása. Marjai József aláhúzta, hogy az egyre növekvő magyar aktívum okozta problémát nem az export csökkentésével, hanem az import növelésével szeretnék megoldani. Annál is inkább, mert népgazdasági kötelezettségeink teljesítése - a lekötött kontingensben szereplő export kiszállítása - rendkívül fontos. Elsődleges érdekünk továbbá, hogy minden módon javítsuk szovjet partnereink szállítási készségét, a magyar vállalatok pedig mérjék fel a szovjet kínálatot, ismerjék meg azokat az árukat - főként gépipari termékeket -, amelyeket a szovjet partnerek szállítani tudnának. Bár a tárgyalások arra irányulnak, hogy a magyar export lehetőleg ne csökkenjen, ez egyes területeken mégis bekövetkezhet Ebben az esetben a kevésbé gazdaságos termékek kiviteléről kell lemondani. Marjai József elmondta, hogy az import- lehetőségek bővítésére szervezetet hoztak létre, amely folyamatos kapcsolatban van a Szovjetunió ágazati minisztériumaival, valamint a köztársasági irányító szervekkel. Az érintett magyar vállalatokhoz már eljuttatták azt az árulistát, amely az új importle- hetöségeket tartalmazza. A napokban kapjuk meg a hozzájárulást a szovjet kormánytól ahhoz, hogy Kijevben, Leningrádban és Tbilisziben alkirendeltséget létest ami módot ad arra, hogy három jele térség vállalatainak esetleges kapacitás ról tájékozódjunk. A köztársaságok önáli külkereskedelmi vállalatai megalakulóban vannak, s mozgási lehetőségeink szempontjából rendkívül fontos, hogy a Szovjetunióban a gyakorlatban hogyan mennek végbe azok a változások, amelyek az elhatározás szintjén már megtörténtek, azonban érvényesítésük a mechanizmus, a szervezetek rugalmatlansága miatt még (Folytatás a 2. oldalon) Országos szövetkezeti nap Szombaton - a 66. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából - ünnepi ülést tartott Balassagyarmaton a Szövetkezetek Országos Tanácsa. A Bottyán János Honvéd Kollégium dísztermében rendezett tanácskozást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke vezette. Részt vett az értekezlet munkájában Be- recz Frigyes ipari miniszter, több minisztérium, politikai és társadalmi szerv képviselője. Az országos szövetkezeti tanácsot a vendéglátó megye nevében Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd a „Szövetkezetpolitika megújulásának iránya és fő feladatai” című írásos előterjesztéshez Lendvai István, az OKISZ főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést A tanáskozás résztvevői megelégedéssel vették tudomásul, hogy hazánkban a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal egyenrangú szocialista tulajdonnak minősül. Ez, mint mondták, megfelel a hazánkban kibontakozó gazdasági és intézményi reform szellemének, új lehetőségeket teremt a szövetkezeti mozgalom megújulásához. A szövetkezetek jelenleg már a nemzeti jövedelem 24 százalékát állítják elő, s a lakosság egyharmada szövetkezetekben keresi a kenyerét; az ipari termelésből 17, a kiskereskedelmi forgalomból 36 százalékkal részesednek a szövetkezetek. A lakossági szolgáltatások felét is ők végzik; a takarékszövetkezetekben kezelik a lakossági pénzbevételek 15 százalékát Mindez időszerűvé teszi, hogy végleg elhárítsák a szövetkezeti fejlődés elől az akadályokat, megteremtsék annak gazdálkodási és intézményi feltételeit. Amiként ez a vitából is kiderült, ehhez mihamarább tisztázni kell a szövetkezeti tagság vagyonérdekelt- ségét. Ez az út vezet ahhoz, hogy a tagság érdekeltté váljon a szövetkezeti vagyon gyarapításában, és annak hatékony hasznosításában. Meg kell továbbá teremteni a szövetkezeti gazdálkodás hosszú távú biztonságát s megszüntetni a tagság tulajdonosijogkörét is sértő indokolatlan beleszólásokat a szövetkezetek gazdasági és személyi ügyeibe. A tanácskozáson - a kormány nevében - üdvözölte a szövetkezeti mozgalom képviselőit Berecz Frigyes ipari miniszter. Felszólalásában a többi között elmondta, hogy a három szövetkezeti ágazat ipari, iparszerű tevékenysége egyre jelentősebb részét képezi az ország ipari termelésének. Ennél is fontosabb, hogy a munka hatékonysága a szövetkezetekben jóval nagyobb, mint az iparvállalatoknál. Ezért ösztönzik az állami vállalatokat, hogy következetesebben alkalmazzák a szövetkezeti önkormányzat - például választott vezető, választott vezetőség - kínálta demokratikus lehetőségeket. Az ország gazdasági helyzetéről szólva a miniszter jelezte, hogy már kibontakozóban vannak olyan folyamatok, amelyek a gazdasági stagnálást kilendíthetik a holtpontról. Most az a fontos, hogy az indokolatlan támogatások megszüntetésével felszabaduló pénzzel a jól dolgozó vállalatok további fejlesztését ösztönözzék. Erre számíthatnak a szövetkezetek is, hiszen például a szövetkezeti gépipar termelése 21 százalékkal emelkedett, az elektronikai ipar és a mezögépipar fejlődése még ennél is dinamikusabb. A tanácskozás résztvevői hatezer magyar szövetkezet 4 millió 700 ezertagja nevében üdvözölték a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége stockholmi kongresszusát; kinyilvánították szolidaritásukat a szövetség népek békéjére, kölcsönös biztonságára, a társadalmi haladásra irányuló törekvéseivel. Csendélet Szép portéka - magas árakkal
