Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
Ülést tartott a TOT elnöksége Grósz Károly és Ronald Reagan találkozója Ronald Reagan elnökkel találkozott szerdán - magyar idő szerint késő este - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A magyar kormányfő kedden érkezett Washingtonba, ahol megkezdte tárgyalásait az amerikai kormány tagjaival, a törvényhozás két háza külügyi bizottságának tagjaival, a Washingtonban székelő nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel. Grósz Károly kedden délután nyilatkozatot adott a CNN amerikai televíziós hálózatnak. Ezt követően a Nemzetközi Valutaalap alelnökével és az alap más tisztségviselőivel folytatott megbeszélést, majd Barber Conable, a Világbank elnöke volt a miniszterelnök tárgyaló partnere. Mindkét találkozón részt vett Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a küldöttség több más tagja is. A megbeszéléseken a két nemzetközi pénzügyi szervezet és hazánk együttműködésének gyakorlati kérdéseiről volt szó. Grósz Károly méltatta a kialakult kapcsolatokat és tájékoztatást adott arról, hogyan kívánják megvalósítani a kormány gazdasági programját. A nap utolsó találkozójára a Kereskedelmi Minisztérium épületében került sor: a magyar kormányfő William Verity kereskedelmi miniszterrel találkozott. A miniszter, aki a közelmúltban tett látogatást Magyarországon, tájékoztatást adott az akkor napirenden szerepelt kérdésekben bekövetkezett újabb fejleményekről, a gazdasági együttműködés fejlesztésével kapcsolatos amerikai kormányzati elképzelésekről, álláspontokról. Grósz Károly rámutatott, hogy a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködésében újabb lehetőségek mutatkoznak és amerikai körútja során erről konkrét tapasztalatokat is szerzett. Az amerikai miniszter ezután vacsorát adott Grósz Károly és kíséretének tagjai tiszteletére, s ezen részt vett a minisztérium számos vezető munkatársa is. (Folytatás a 2. oldalon.) Genscher holnap Moszkvába utazik Kölcsönös egyetértéssel három nappal előbbre hozták Hans-Dietrich Genscher nyuganémet külügyminiszter moszkvai látogatását. Mint szerdán Bonnban bejelentették, Genscher már e hét péntekén a Szovjetunióba utazik. Eduard Sevardnad- ze szovjet külügyminiszterrel tárgyal majd, egyebek között Helmut Kohl kancellár októberben esedékes szovjetunióbeli látogatásáról. Az NSZK diplomáciájának vezetője szombaton találkozik Mihail Gorbacsowal is. Genscher útjának előbbre hozását a szovjet fél kérte, időpontegyeztetési nehézségek miatt Úgy tudni, hogy Gorbacsov a pénteki KB-ülés után szabadságra kíván menni, ezért nem a jövő kedden, hanem már szombaton találkozik Genscherrel. A félévenkénti szovjet-nyugatnémet külügyminiszteri megbeszélésekben az idén januárban állapodtak meg a felek. Genscher mostani moszkvai útja két szempontból különösen jelentős. Egyrészt most először tájékozódik Moszkvában egy nyugati állam külügyminisztere első kézből a közelmúlt olyan fontos eseményeiről, mint a szovjet pártkonferencia, vagy a Varsói Szerződés tagállamainak varsói csúcstalálkozója. Másrészt Genscher feladata az lesz, hogy előkészítse Kohl októberi moszkvai útját, amelynek során az NSZK kancellárja - mint maga mondta - új fejezetet kíván nyitni a nyugatnémet-szovjet együttműködésben. Bonnban „Kohl talán legfontosabb külföldi útjának” minősítik az őszi moszkvai látogatást. A TOT elnöksége szerdán Budapesten Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület tájékoztató jelentést vitatott meg a jövő évben várható adó-, támogatási- és árrendszer-változásokról, majd a vitára bocsátott anyagot elemezte Az elnökségi vita kérdéscsoportok köré összpontosult. A vállalkozási adó egységesítéséről többen kifejtették, hogy ugyan a nor- mativitás alapjában véve az ország gazdasági életében indokoltnak látszik, ám rövid távú és merev bevezetése a tsz-ek jelentős részét újabb hátrányokkal sújtaná. Az adatok szerint ugyanis a közös gazdaságok vagyonarányos nyeresége az ipar átlagánál mintegy 40 százalékkal alacsonyabb, ennélfogva az azonos elbírálás - még ha utólagos kiegyenlítéssel kecsegtették is a tsz-eket - nem látszik járható útnak. A termelőszövetkezeti kör romló jövedelmezőségi viszonyok között tevékenykedik. Az idén érvényes szabályozás során is olyan méltánytalanságokat volt kénytelen elviselni, hogy azok, illetve az újabb szigorítások mellett az érdekvédelmi szervezet nem mehet el szó nélkül. A tsz-eknek mind nagyobb része került a veszteséges üzemek közé és az élenjárók fejlődése is lelassult. Az elnökségi vita egy másik lényeges pontja az volt, hogy nem vált valóra az a kormányzati döntés, amely szerint az idén a mezőgazdaság által fölhasznált anyagok, eszközök árai tovább nem nőnek, sőt, csökkennek. A számítások ennek ellenkezőjét igazolják; ezek a többletkiadások az idén várhatóan több milliárd forint nagyságrendűek lesznek. Ez újabb terheket rótt erre a gazdálkodói körre és nagy kérdés, hogy ezt a kedvezőtlen hatást miképpen tudják belső erőforrásaik átcsoportosításával, vagy külső beavatkozással mérsékelni. Az agrárolló további nyílása immár egy olyan fejlemény, ami az érdekvédelmi testületnek újabb teendőket, feladatokat ad. A vitában, amelyben részt vett a Pénzügyminisztérium, illetve a MÉM képviselője is, az árak mozgását több oldalról elemezték. Az elmondottakból kitűnt: bár a tsz-ek áruinak 4-5 százalékos termelői áremelkedését prognosztizálták az első félévre a minisztériumok szakemberei, ám ez nem következett be - ennél szerényebb mértékű volt a felfutás -, igy a gazdálkodók viselték a felhasznált anyagok, eszközök áremelkedésének többletterheit. Áthárításukra lehetőségük nem volt, hiszen a bel-és külkereskedelmi értékesítés lehetőségei körülhatároltak. Az elnökségi ülésen egyes vélemények szerint a jövőben a felhasznált anyagok árának emelkedésével párhuzamosan nyomban termelői ár kiigazítást kell végrehajtani, és ezeket következetesen érvényesíteni kell. Mások szerint az adózás mértékének megváltoztatása hozhatná magával a nagyobb jövedelmezőséget, és ily módon lehetne kiegyenlíteni az elszenvedett hátrányokat. A kérdéskörnek volt egy olyan összefüggése: mi van akkor, ha erőteljesen csökkenteni kell - a nem kellő érdekeltség miatt is - a mezőgazdasági termelést. Egyáltalán, indokolt-e manapság arról beszélni, hogy az országnak nincs szüksége a jelenlegi mennyiségben a közös gazdaságok áruira. Általános volt a vélemény, hogy ugyan indokolt a termelési szerkezet kiigazítása, népgazdasági szinten, mint valutaszerzö lehetőségre, a gabonára és húsra továbbra is szükség van, ezek mással nem helyettesíthetők. Az idén többször is adódott túltermelés is szóba került: az elnökség a termelők lehetőségeinek pontosabb körülírását sürgette, mivel általában hosszú távú programok alapján dolgoznak, és nincs lehetőségük hirtelen irányváltásokra. Az intervenciós felvásárlási rendszer megerősítése is számításba jöhet. Az elnökség a vagyonérdekeltség, a részesedési juttatások, a beruházási támogatások terén és más témákban is kialakította véleményét, amelyet a továbbiakban még több fórumon megvitatnak. Búzából rekordtermés várható Befejezéséhez közeledik az aratás Hiányzik a Jó ütemben halad az aratás a megyében, de országszerte is. Az időjárás mondhatni kegyeibe fogadta az aratókat - bár a rekkenő hőség alaposan próbára teszi őket - nagyobb fennakadás nélkül folyik az őszi kalászosok betakarítása. Tolna megyében tegnapig negyven mezőgazdasági nagyüzemben fejezték be a munkát. Az eddigi adatok szerint búzából rekordtermés várható idén: a megyei átlagtermés a számítások szerint hat tonna fölött lesz hektáronként. A rekorderedményt eddig a teveli Kossuth Tsz- ben regisztrálták, nyolcszáznegyven hektáron átlag hét és fél tonna búzát takarítottak be, de Pincehelyen és Felsőnánán is hét tonna fölötti értéket értek el. A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat laboratóriumának mérései alapján a július húszadikáig átvett őszi búza átlagos víztartalma 13 százalék, nedves sikértartalma 27,5-40 százalék között van. A vállalat húszforintos felárat fizet a búzáért száz kilogrammonként, ha a nedves sikértartalma több mint 27%, és a belőle őrölt liszt minősége legalább a B2 osztályba tartozik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint országszerte a búza nyolcvan százalékát vágták le, csaknem ilyen arányban aratták le a tavaszi árpát, míg a rozs és a zab betakarítása félidejéhez érkezett. A másod- és tarlóvetéseket némileg visszafogták a termelők, az eredetileg tervezett negyvenhétezer hektárral szemben negyvenezren vetettek, számítva arra, hogy a szárazság miatt a jó termés esélyei kisebbek. A kánikula miatt a kalászosok úgynevezett túlérésben vannak, azaz a hektolitertömegük kisebb az optimálisnál. Ezzel a nagy melegben számolni kell, ellene nem lehet tenni semmit, hiszen a kombájnpark teljesítménye adott, napi 80-100 ezer hektárnál nagyobb területről nem képesek learatni a gabonát. A nagy meleg alaposan megsanyargatja a kapásnövényeket, mindenekelőtt a kukorica senyved a hőségtől. A késői kitavaszodás miatt a kukorica egy részét később vetették el, emiatt a növény helyenként a szokásosnál hátrébb van a fejlődésben. Kisebb és gyérebb a növényzete, ezért a tápanyagfelvétele is alaposan lecsökken. A napraforgó szintén igényelné a nedvességutánpótlást. A kánikulában a virágzás időszaka megrövidült, s ez rontja a terméskilátásokat. A cukorrépa növekedése pedig a kedvezőtlen csapadékellátás következtében alaposan mérséklődött. -wd-smA jelenlegi legfontosabb mezőgazdasági munkák - az aratás után - a talaj mélylazítása, tárcsázása... ...és a példátlan mennyiségű szalma betakarítása, bálázása folyik az öcsényi Kossuth Mgtsz területén
