Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

1988. július 26. NÉPÚJSÁG 3 Másképp Brezúvky-i találkozás Az egész települést kell képviselni Abban szinte mindannyian egyetértünk, hogy másképpen kell dolgoznunk. Többnyire tudjuk is, hogy miként, de sajnos inkább csak azt, hogy a másiknak. Pedig akkor leszünk képesek eredményesebben dolgozni, ha mindannyian átgondoljuk saját dolgunkat, ott az adott területen, munkahelyen. És másképp cselekszünk mint eddig. Fehér Kálmán, a regölyi tanács elnöke a következőkben fogalmazza meg felada­tát, a másképpel- Ha nem lesz másképp, akkor másképp se lesz. Igaz, hogy ez szójáték, de a tartalma feltétlen fontos és átgondolandó. Az egész társadalomról van szó. Minden egyes településről, intézményről, gyárról. Tudom, hogy akár kitérőnek is felfoghatja az előbbieket, de egy-egy ember vajmi kevésre lesz képes. Amennyiben tudatosítjuk magunkban és mindenkiben, hogy ebben a társada­lomban valami elromlott, akkor képesek leszünk kimászni a kátyúból. Gondolkodá­sunkban kell a legtöbbet változtatni. Legutóbb azt hallottuk, hogy akár 20-30 százalékban is lehetnek magántulajdonban termelési eszközök. Ez egyszerű tény, csak hát elfogadni nehéz, elfogadtatni még nehezebb. Hiába mondom én azt, hogy nincs más lehetőségünk, attól még az az ember, akit évtizedekig a magántulajdon ellen neveltek, képtelen egyik napról a másikra másképp gondolkodni. Úgy hat az előbbi közlés, hogy felmentést adok. Nem felmentés ez, hanem meg­értés. És ebből következik - hogy rátérjek saját feladatomra -, a tanácselnöknek kell lenni a „vezérkolomposnak”. Könnyű ezt is kijelenteni, de közben meg kell ta­nulnunk politizálni. Nekem is. Mert az, amit eddig csináltunk nem jó, nem alkalmas arra, hogy előre vigyük a társadalmat. Le kell tenni a szemellenzőt. A napi esemé­nyekkel kell együtt haladni, még akkor is, ha tudjuk, hogy az hihetetlenül kemény feladat. Az előbb azt mondtam, hogy politizálni kell. Ennek a legnehezebb része megértetni mindenkivel, hogy áldozatok nélkül ma már képtelenek leszünk más­képp dolgozni. S ezt az áldozatot meghozni olyan embereknek is kell, akik eddig sem dúskáltak a javakban. A másik: ez a társadalom megtanította arra az embere­ket, hogy kérni kell, arra már nem nagyon, hogy ezért adni is illik. Azt kell elfogadtat­ni, hogy minden szinten védem a társadalmat, mert csak akkor tudom megteremte­ni a saját jólétemet. Ehhez nem kell különösen hazafinak sem lenni, csak egysze­rűen tisztelni és szeretni a hazát. Nyílt falupolitikára van szükség. Ha az emberek belelátnak a „tanácselnök zsebébe", akkor kritikusabbak is lesznek vele és megértőbbek is. Azonban azt is meg kellene tanulnunk és úgy is viselkedni: ha az ember elkövet egy hibát, azt vallja be és ha lehet javítsa is ki. Egyébként ha nem vallja be, az emberek akkor is tudják, hogy az a hiba létezik. Azt is tudják, hogy én követtem el a hibát. Hiszen egy ilyen zárt közösségben egyáltalán nincs titok, nem is lehet titok. Akkor pedig tisztán kell látni azt is: mindenről tudnak az emberek, eltitkolni előttük bármit botorság. Ehhez azonban az is kell, hogy a választási törvényt módosítsuk. Eddig a ta­nácselnök nagyon sok esetben egyetlen választási kerülettől függött, mivelhogy ta­nácstagnak kellett lennie. Neki azonban az egész falut kell képviselnie. Tudom, hogy készül az új válsztási törvény. A magam részéről azt támogatom, hogy a ta­nácselnököt az egész falu válassza. Szívesen vállalnám az ilyenfajta megméretést. Lennének ellenszavazatok, de az biztos, hogy a falu lakossága meg tudja állapítani, hogy ki kell, ki alkalmas tanácsel­nöknek. A többség mégiscsak értékelni tudja a munkát. Akit meg nem választanak majd meg, az valószínű, hogy nem is alkalmas arra a pozícióra. Határozott, kemény államigazgatásra van szükség, és igazságos vezetésre. Ez utóbbit azért teszem hozzá, mert nem szabad ebben az országban többet eltűrni a hatalmaskodókat, az olyan vezetőket, akik visszaélnek a bizalommal. Nekem, mint tanácselnöknek látnom kell a társadalom lehetőségeit, és abban a helyi közösséget a lehető legjobban kell képviselnem. Ezt azonban nem lehet lokál­patriotizmus nélkül végezni. Ezzel azt is mondom, csak helyi lakos lehet ma már ta­nácselnök, mert csak az képes érzékelni azott élő emberek gondjait-problémáit. Én képtelen lennék jó tanácselnök lenni máshol, ha valami eredményt tudok felmutat­ni, akkor csak Ftegöly jöhet számításba. Itt nem tanácselnök elvtárs vagyok, hanem Kálmán, vagy Kálmán bácsi. Mit kell még csinálni Regölyben ? Mindig kitaláltuk, most is vannak terveink. Sze­rencsére az összes utcánk már köves. Az idén feltétlenül egy 100 köbméteres víztá­rolót kell építenünk, mert ami ma van - 35 köbméteres -, az már nem felel meg egy ekkora községnek. Sok pénzbe kerül, de nekünk kell. Mi itt eddig Regölyben bármire mondtuk, hogy kell, az meg is lett. A későbbiekben szeretnénk egy egészségügyi központot, orvosi lakással. Erre 4-5 évig kell gyűjtenünk a pénzünket, de eddig is gyűjtögettünk. Az emberek mindenben segítenek, ha az megegyezik az érdekeikkel. Ezt ma már egyre inkább figyelembe kell venni, mert a tanácsnak nincs pénze, társadalmi összefogást kell kérni, de csak arra lehet, amit a falu szeretne, és nem az, amit a tanácselnök. Ezt azonban eddig is tudtuk, csak sok esetben nem vettük figyelembe. Sajnos, az eredménye az, hogy most magyarázkodnunk kell. Többesszámban beszélek - nem dicsekvésként mondom -, itt, Regölyben mi akkor építettünk tornacsarnokot, amikor az iskolákat körzetesítették - vagyis ak­kor is a közösség érdekeit képviseltük. Csak hát ezt tehettük volna, tehettem volna jobban is. HAZAFI JÓZSEF KSZE-mintafarm Morvaországban „Uraim, ha nem sikerül üzletet kötni, legfeljebb eltöltöttünk együtt három kel­lemes napot" - mondta egy üzleti tárgya­láson Csehszlovákiában, a bfezúvky-i Béke Tsz kellemes, elegáns vendéghá­zának teraszán Ferenc Harangozó, aki­nek angol nyelvű névjegykártyáján ez ol­vasható: head of the technology de­partment. Szem- és fültanúja voltam en­nek az üzleti tárgyalásnak, illetőleg egy részének, amelyet Morvaország egyik kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zetében folytatott Harangozó Ferenc, a KSZE Növénytermesztési Rendszer technológiai főosztályvezetője. A beszél­getést Szekszárdon folytatjuk a KSZE Páskum utcai központjában.- - Az agrárújságírók nemzetközi ta­nácskozásának résztvevőjeként alkal­mam volt megismerkedni azzal a tsz-szel, amelyet önök partnerként megnyertek a növénytermelési rendszernek. Nagyon jól felszerelt laboratóriummal, számító­gépekkel ellátott az üzem, viszont a te- nyészidőszak rövid, a talaj adottságai gyengék, kötött barna erdőtalajon gaz­dálkodnak. Miért üzlet éppen egy ilyen vagy ehhez hasonló területen terjesz­kedni, s a technológiát meghonosítani a KSZE-nek? - kérdeztem a szakembertől.- A KSZE közös vállalat, összesen 286 tagvállalat tartozik a rendszerünkhöz. A legutóbbi igazgatótanácsi ülésen úgy döntöttünk, hogy az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatási díjakat, a hek­táronkénti agronómiái szolgáltatások összegét nem növeljük. Éppen ezért kénytelenek voltunk olyan eredményes vállalkozás után nézni, amely a különbö­ző költségek emelkedését ellensúlyozza. Ezért nyitottunk külföld felé - elsősorban a szocialista országok és a harmadik vi­lág mezőgazdaságát céloztuk meg. Elju­tottunk az NDK-ba, Lengyelországba, Szovjetunióba (Azerbajdzsánba), Csehszlovákiába és Indonéziába. Na­gyon nehéz ezekre a piacokra betörni, elsősorban nem is a fogadókészség miatt, hisz Magyarország mezőgazdasá­gának eredményeit, a 70-es évek fejlő­dését mindenütt jól ismerik. A gondok a majd mindenütt meglévő közgazdasági környezetben találhatók meg. Az NDK-ban a Karl-Marx-Stadt megyei hartmansdorfi tsz-szel négy esztendeje már hogy kialakult a kapcsolatunk. Nem­csak a tsz, de a megye vezetése is elis­meri amit mi ott a silókukorica-termesz­tésben elértünk, a termésátlag a mi tech­nológiánkkal 30-40 százalékkal emelke­dett. Mégis azt kell mondanom: az NDK- val való kapcsolatunk meglehetősen me­rev, az ott meglévő kereskedelmi sziszté­ma miatt a hivatalos csatornákon nem si­került előrébb lépnünk. Igazi üzletet nem kötöttünk, csak erkölcsi sikereket értünk el. Lengyelországgal már sikeresebb a kukorica , a búza, a cukorrépa és a ta­karmánynövények üzlete: hároméves fejlesztési tervet dolgoztunk ki, és kom­penzációs üzleti alapon működünk együtt. Egyik ilyen valutakímélő kompen­zációs üzletünk: a technológiáért TMTD csávázószert hoztunk be.- Ami Csehszlovákiát illeti: a lévai já­rásban a cirkos kukoricasilót próbáltuk ki, igen eredményesen. Tavaly a sárói tsz-ben nagy sikerű bemutatót is tartot­tunk. Szlovákiában ötezer hektáron al­Harangozó Ferenc: Egy a lényeg: minél több üzletet hozni a cégnek kalmaznak majd KSZE-technológiát - ál­lamközi kontingens keretében 1989-től, ha csak nem akad fönn a bürokrácia há­lóján. A piac Szlovákiában már kialakult, sőt Csehországból is jelentkezett két tsz, hogy szívesen megvenné a cukorrépa-, illetve a búza- és a kukoricatechnoló­giánkat. A termelőszövetkezet, ahol találkoz­tunk, valóban nem a legjobb adottságú. Az, hogy érdemes-e ott meghonosod­nunk, nem vitás: a világ valamennyi hib­ridje a kezünkben van, és jól is ismerjük ezeket. Az ottaninál zordabb körülmé­nyek, szélsőségesebb talajviszonyok kö­zött nálunk éppen Magyarország nyugati részén és a Bakonyban is rentábilis a növénytermesztés. Elképzelhető, hogy például Csehszlovákiában drágán ter­melik a kukoricát, de ehhez tudni kell azt is, hogy mások a feltételeik és az elvárá­saik is. Ezeken a gyenge adottságú terü­leteken javító minőségű búzát szeretné­nek aratni, s olyan korai kukoricahibri­dekkel is rendelkezünk, amelyek az adott területen alkalmasak a termesztésre. A bfezúvky-i tsz szakemberei most a jövő héten jönnek Szekszárdra. Megmutatjuk nekik azoknak a partnergazdaságoknak a növénykultúráit és talajművelő eszkö­zeit, ahol hasonlóan kedvezőtlen adott­ságok között gazdálkodnak. Közösen vá­lasztanánk ki azokat a gépi berendezé­seket, amit megvásárolnának. Már el­küldték az alapadataikat, amelyek alap­ján az ajánlatainkat elkészíthetjük, tud­juk, mit visznek ki, mennyit és miben fi­zetnek. Ha ezt a csehszlovák külkereske­delmi vállalat aláírja, a program ez év őszén indulhat.- Ahogy a tárgyalásokból kiderült, mintafarmot kívánnak létrehozni a bre- zúvky-i Béke Tsz-ben, az érdeklődőknek bemutatni helyben a KSZE-technológiát.- Igen, ez a célunk. Két-három év alatt közösen kialakítjuk a technológiát, s ezt szeretnénk elterjeszteni Csehszlovákiá­ban, vagy esetleg egy harmadik ország­ban is. Ezért, akárcsak mi, know-how-t számítanak föl, amiből mi is részese­dünk. Vállaljuk a technológiát működtető csehszlovák kollegák kiképzését Ma­gyarországon és Csehszlovákiában is. Az is rendkívül fontos, hogy a hely- és nyelvismerettel rendelkező szakembe­rek ismertetik meg az érdeklődőkkel a KSZE technológiáját. Reméljük, hogy ku­koricában és búzában is hosszú távú lesz a most kialakuló együttműködés.- Ahogy látom, elég kemény hangvéte­lű, bár udvarias formában zajlik egy ilyen üzleti tárgyalás. A csehszlovák partnerek például mindenképpen garanciát akar­tak kérni a minőségre és a mennyiségre egyaránt. Hogyan lehet ilyen természet- földrajzi adottságok mellett jó termést garantálni?- Ahhoz, hogy mi egyáltalán bele mer­jünk vágni egy ilyen üzletbe, nagyon ala­posan kell informálódnunk. Ismernünk kell a klimatikus, a talajviszonyokat és a műszaki feltételeket is. Búzából eddig hektáronként öt tonna termést takarítot­tak be, de ez takarmánybúza volt. Mi öt­hat tonnát várunk, de jó minőségű étke­zési búzát arathatnak. Silókukoricából 20-25 tonnát vágtak le igen alacsony szárazanyag tartalommal, mi 30-40 ton­na és magas szárazanyagtartalmú ter­mést várunk. Nekem tetszik ez a tsz, szé­les látókörű, agilis, a szakmát jól ismerő fiatal szakemberek dolgoznak ott, olya­nok, akik az új dolgokat nemcsak képe­sek befogadni, de meg is tudják valósíta­ni.- Miben tud, és meddig engedhet bár­miben is önállóan a rendszer képviselő­je, ha külföldön és egyedül tárgyal?- Ismerem a KSZE stratégiáját, amit a rendszer vezetőivel közösen kialakítot­tunk. Mielőtt üzleti tárgyalásra indulok, nagyon felkészülök, s tisztázzuk a hatá­rokat, ameddig elmehetek. A vállalat ve­zetése gyakorlatilag szabad kezet ad, a kreativitás jogát nemcsak „leadja”, ha­nem el is várja a szakemberektől. A mi szervezetünkben nincs merev kötöttség: főosztályvezető és ágazatvezető egy­aránt önállóan tárgyal. Egy a lényeg: minél több és jobb üzle­tet hozni a cégnek.- Eléggé lehangolt volt pedig a tárgya­lás befejezése után, kesernyésen meg is jegyezte: ha három tárgyalásból egy be­jön, akkor már jól jártunk.- Hát ez valahogy így igaz. Mert üzletet csak államközi megállapodás után lehet kötni, s az ad hoc üzlet ebbe nem mindig fér bele. Olykor kiderül, éveket vesztünk, s a kompenzációs üzlet is sok bürokrati­kus elemet tartalmaz. Azért nem panaszkodhatunk, Lengyel- országban, Szlovákiában és Azerbaj­dzsánban is szép eredményei születtek a KSZE-nek.- A különböző termelési rendszerek között nagy-e a versengés a partnere­kért? /- Verseny van, de a tisztes egyeztetés a jellemző, s nem igyekszünk olyan ver­senyhelyzetet teremteni, hogy az árakat letörve kiüssük egymást a piacról. Infor­máljuk egymást, és az árakban is egyez­tetünk. Tapasztalataim szerint az elmúlt két évben valóban volt konkurenciaharc, de mindannyian rájöttünk, hogy a saját üzle­ti lehetőségeinket javítja, ha egy új kez­deményezés előtt megegyezünk a stra­tégiában, és konkrétan az árakban is. D. VARGA MÁRTA Közlemény a benzin és a gázolaj fogyasztási adójának emeléséről A Pénzügyminisztérium és az Orszá­gos Árhivatal tájékoztatja a vásárlókat ar­ról, hogy a Minisztertanács döntése alapján a költségvetés megnövekedett kiadásainak fedezetéhez szükséges for­rások előteremtése érdekében 1988. jú­lius 26-ától emelkedik a motorbenzin és a gázolaj fogyasztási adótétele. Az intéz­kedés a motorbenzin fogyasztói árát lite­renként 2 forinttal, a gázolaj árát 1,30 fo­rinttal növeli. A motorbenzinek és a gáz­olaj fogyasztói árának változása kiterjed a viszonteladói árakra és a különböző szállítási feltételű kereskedelmi eladási árakra is. Az egyes motorbenzinek és a gázolaj kereskedelmi eladási árainak változásá­ról a forgalmazó szervek tájékoztatják a vásárlókat, az Országos Árhivatal - hiva­talos lapjában, az Árszabályozásban - az árjegyzéket közzéteszi. * Miért drágul a benzin és a gázolaj? Az Országgyűlés által jóváhagyott 1988. évi költségvetési hiány túllépésé­nek elkerülése 10-12 milliárd forint ez évi kihatású, a költségvetés helyzetét ja­vító intézkedést tesz szükségessé. A Mi­nisztertanács döntése szerint ezt rész­ben a támogatások csökkentésével kell elérni, de nem kerülhetők el egyéb, a be­vételeket növelő intézkedések sem. Az intézkedések szükségességét a politikai testületek is indokoltnak látták. A motorbenzin és a gázolaj fogyasztási adójának emelése a költségvetés bevé­teleit ez évben 3,7 milliárd forinttal növeli, és ezzel egyező mértékben drágulnak az üzemanyagok. A felhasználóknál jelent­kező többletkiadásból 2,6 milliárd forint a gazdálkodókat, valamint a közintézmé­nyeket terheli, 1,1 milliárd forint pedig a lakosságot. Az üzemanyag-áremelkedés az 1988. évi fogyasztói árszintet 0,2 szá­zalékkal növeli. Az üzemanyagok fogyasztási adó- és áremelése mellett szólt az is, hogy a fo­rintnak a konvertibilis valutákkal szem­ben ez év július 19-én végrehajtott 6 szá­zalékos leértékelése a külföldiek (turis­ták, külföldi szállítmányozási vállalatok) számára olcsóbbá tette volna a magyar- országi üzemanyagvásárlást, amit Ma­gyarország konvertibilis keménységű árukért szerez be. A nyugat-európai or­szágokban az üzemanyagárak még így is magasabbak, mint nálunk. Az üzemanyagok drágulását a kor­mány a mentőknél, a tűzoltóságnál és a rendőrségnél ellensúlyozza annak érde­kében, hogy feladataikat zavartalanul lát­hassák el. Ivóvíz Börzsönybe Ma még lajtkocsival érkezik az egészséges, tiszta ivóvíz Bonyhád-Börzsönybe, a csőve­zetékeket azonban már lefek­tették s a jövő év második felé­ben talán azokon jön már az in­nivaló. Ehhez Bonyhádon egy tíz köbméteres tároló és egy át­emelő szivattyúakna épül, innen nyomják fel a vizet a börzsönyi tetőre. Ott egy tizennyolc méter magas, ötven köbméteres hid- roglóbuszt állítanak fel, ez fogja ellátni a háztartásokat. Felvéte­lünkön Nagy Attila és felesége 11 tagú családjuk számára töl­tik meg az edényeket. Fotó: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents