Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

4 KÉPÚJSÁG 1988. július 25. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hét végén is közlekedik-e a busz? Csontos Józsefné alsónánai utas­társai nevében fordult szerkesztősé­günkhöz. Hosszú évek során már több esetben fordultak a Volánhoz panasz- szal, de mindig hiába. Ugyanis hét vé­geken, szombaton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 9.10-nél előbb nem megy be a faluba autóbusz. Ugyanezeken a napokon délután 18 óra után sem. A Szekszárd felé közle­kedő járatokkal is ugyanez a helyzet, ugyanis vasár- és ünnepnapokon reg­gel 8 előtt nem indul autóbusz a me­gyeszékhelyre. „Sérelmezzük ezt, mert nem mindenki csak hétfőtől-péntekig dolgozik, hiszen többen folyamatos munkaviszonyban vannak, és szüksé­gük lenne olyan járatra is, hogy reggel 6-ra beérjenek dolgozni és délután 18 óra után haza tudnának menni.” A Gemenc Volán igazgatója, Pech József a következő tájékoztatást adta a panasszal kapcsolatosan:- A szombaton és a munkaszüneti napokon közlekedő járatok menet­rendjét úgy alakítottuk ki, hogy azok az üzletek nyitva tartási rendjéhez és a kórházi látogatás idejéhez igazodjanak. Alsónána hét végi közlekedési kiszol­gálása a ma elfogadott alapellátási nor­matívákat meghaladó szinten történik. A kérdéses járatokon szombati és munkaszüneti napokon utasszámlálást végeztettünk, és az Alsónánára, illetve Telefonszámunk: 16-211 Alsónánáról utazók száma 2 és 7 fő kö­zött mozgott. Ilyen mértékű utazási igény mellett további járatok közleked­tetése indokolatlan. Meddig tart a tűrhetetlen állapot? Egy járókelő szeretné konkrétan megtudni, mikor csinálnak valamit a tolnai Deák Ferenc u. 84. számú ház­zal. A járdán ugyanis közlekedni nem lehet, mivel le van zárva. A Fészek Áru­ház miatt igen nagy a forgalom, és idős emberek, kisgyereket kocsiban toló édesanyák kénytelenek az országúton az autók között közlekedni, ha éppen a tüzéptelepen van dolguk. Meddig tart még ez a tűrhetetlen állapot, ugyanis már tavaly ősz óta ez a helyzet? A Tolna Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Szilák Mihály válaszolt:- ATolna, Deák F. utca 84. számú ház három tulajdonból tevődik ki. A közép­ső részét korábbi években helyi tanácsi támogatással megvásárolta egy nyolc­gyermekes család. A múlt év nyarán a jégeső a tetőt megrongálta, a tulajdo­nos a kár enyhítése érdekében semmit nem tett és a lakás lakhatatlanná, majd később életveszélyessé vált. A romos épületrészt az elmúlt év vé­gén - engedélyünk alapján - lebontot­ták azzal a szándékkal, hogy újjáépítik. Mi ezt a megoldást nem támogattuk részben azért, mert erre képtelenek, másrészt a rendezési tervvel nincs összhangban. Elképzelésünk szerint a tanács a középső épületrészt megvá­sárolja, a megmaradt részeit lebontatja és a területen - átmeneti jelleggel - vagy elárusító pavilon felállítását enge­délyezi, vagy parkolási lehetőséget biz­tosít. Mindkét megoldás mellett szüksé­ges, hogy a két szomszédos ingatlan- rész kényszertatarozását elrendeljük. A levélírónak igaza van, az állapot nemcsak tűrhetetlen, hanem esztétikai­lag kifogásolható és balesetveszélyes is. Az ilyen esetek megelőzésére a szükséges intézkedéseket - az ügyben szerzett tapasztalatok alapján - meg­tettük. Van-e lehetőség üdültetésre? Báta jeligével kapott levelet Szer­kesztőségünk, melyben olvasónk azt írta, hogy a nyári szünidőre szeretne egy kisfiút magához venni az intézet­ből, akivel szívesen megosztaná az él­ményeit. Mi ennek az útja-módja, s van-e erre egyáltalán lehetősége? Póla Károly, a Tolna Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője válaszában írta, hogy a kérésnek elvi akadálya nincs, sőt nagyon örülnek an­nak, ha valaki állami gondozott gyere­ket támogat. Viszont a fogadó család körülményeit a Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézetnek kell megvizsgálnia, így a kéréssel az intézet igazgatóját kell föl­keresni. Az élelmiszerekről szóló törvény végrehajtása tárgyá­ban jelent meg a kereskedel­mi miniszter és a szociális és egészségügyi miniszter 7/ 1988. (VI. 30.) Ke M-SZEM számú együttes rendelete, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter és a szociális és egészségügyi miniszter 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM számú együttes rendelete. Az előbbi meghatározza, hogy - al­kalmazásában - mi a vendéglátótermék, az étel, a cukrászati készítmény, az étel­nyersanyag, az adalékanyag, a diétás vendéglátó termék, megadja a kereske­dő fogalmát, majd előírja, hogy nem vé­gezhet vendéglátótermékkel, ételnyers­anyaggal, élelmiszerekkel közvetlenül érintkező tevékenységet, ki nem foglal­koztatható ilyen munkakörben, kimondja azt is, hogy az idevonatkozó előírások betartásáért, ellenőrzéséért a kereskedő a felelős. Tudni kell, hogy a vendéglátótermé­kek összetételére, csomagolására vo­natkozó adatokról az előállítás helyén, a minőségellenőrzés céljára is alkalmas nyilvántartást kell vezetni, csomagolásra csak az arra illetékes által engedélyezett csomagolóanyag, csomagolószer hasz­nálható fel, s hogy vendéglátóterméket csak erre a célra szolgáló, a közegész­ségügyi követelményeknek megfelelő eszközön szabad szállítani. Előírja a ren­delet azt is, hogy az élelmiszer-kereske­delmi forgalmazást elősegítő csomago­láson milyen adatokat (a termék megne­vezése, fogyasztói ára, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidejének lejárta stb.) kell feltüntetni. Az utóbb említett együttes rendelet a nyers élelmiszer, az élelmiszer-nyers­anyag, az élelmiszer-adalékanyag, az ital, az élelmiszer-előállító tevékenység, az élelmiszer-melléktermék, az élelmi­szer-hulladék fogalmát határozza meg, kimondja, miszerint a munkáltató köte­les gondoskodni arról, hogy az élelmi­szerrel közvetlenül foglalkozó dolgozók - ide értve a bedolgozókat is - a mun­kába állításkor az előírt szakképzettség­gel, illetve élelmiszerhigiéniai vizsgával rendelkezzenek vagy azt meghatározott idő alatt megszerezzék, köteles ellen­őrizni ezeknek a dolgozóknak az előírt orvosi vizsgálaton való részvételét is. Ez a jogszabály is előírja, hogy kik nem foglal­kozhatnak és nem.foglalkoztathatók élel­miszerrel közvetlenül érintkező munká­val. A közúti közlekedés szabályairól szó­ló korábbi jogszabályt egészíti ki, egyes rendelkezéseit pedig módosítja a köz­lekedési miniszter és a belügyminiszter 4/1988. (VI. 30.) KM-BM számú rende­lete, amelyből - figyelemfelhívásként - idézzük példálózva az alábbiakat: „Sze­mélygépkocsi első ülésén 12 éven aluli, 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket szállítani tilos.” „Tilos várakozni az úttes­ten ott, ahol a járdán a megállás megen­gedett.” „Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat - amely a szilárd burkolatú utat be­szennyezheti - el kell távolítani.” „Lassú járművel, kerékpárral állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (veze­tett) állattal, valamint lassan haladó jár­művel szorosan az úttest jobb szélén kell haladni." A jogszabályokban írtak megtartásá­nak természetesen előfeltétele a ren­delkezések megfelelő megismerése. Va­lamennyi említett jogszabály egyébként a Magyar Közlöny idei 29. számában je­lent meg. Dr. Deák Konrád a TIT városi szervezetének elnöke Ml VÁLASZOLUNK A láda titkai Régi feljegyzések, titkok, és nem titkok többnyire papíron, írásban maradtak az utókorra. Most találtam egy más mód­szert. A tulipános láda - melyben a falusi lányok kelengyét, ruhaneműt, miegy­mást tartottak - ismert fogalom és még ma is jó néhány található belőlük ma­gángyűjteményekben, múzeumokban. Nos egy ilyen ládának belső oldalán ta­lálható szintén nagyon sok régi feljegy­zés, egészen pontosan annak a ládának belsején, melyen a Vastag Jutité felirat és az 1875-ös évszám található. A sok jól olvasható írás mellett található egy-két halovány, melyeket ezennel idézek: Jú­nius 22 Dikén földindulás volt 1881-ben. - A méjfúrásnál kesztem 1941 év Április 18 napján. - Ide jötünk lakni 1941 év No­vember 6 napján. A többi beírás olvasható. Kép, szöveg: Bakó Jenő Az a munka, amelyet a kovács végzett és az ellenszolgáltatás írtam Tóth Sándor Wáralja. Az 1929 évben április 6 án nagy tél volt 1 súkós hónál is nagyobb vólt. (A sukk hosszmérték: a két ököl és az egymás felé fordított két hüvelykujj együttes hossza.) Az 1930 év Május hó 8 napján elvágta a gabonát és mindent a jég. Az 1931 év Március 15 napján nagy beteg let leányom évica. Judika pedig Februárba vólt tüdögyuladásba. Az 1932 év­ben márciusba 12 én egy méteres hó vólt. Az 1939 évben Junius 18 napján nagy felhőszakadás vólt éjei sók ház öszedőlt. A zár, az évszám a névvel

Next

/
Thumbnails
Contents